Egyszerre négy nagy kitörés rázta meg a Napot
A szoláris maximum környékén amúgy is megnő a koronakidobódások és a napfoltok száma, de ritkán történik egyszerre ennyi robbanás a Nap felszínén.
A szoláris maximum környékén amúgy is megnő a koronakidobódások és a napfoltok száma, de ritkán történik egyszerre ennyi robbanás a Nap felszínén.
A képen a Kis Súlyzó-köd színpompás gázfelhői láthatók. Az 1990. április 24-én fellőtt űrteleszkóp karrierje katasztrofálisan kezdődött, de aztán túlszárnyalta még a szakemberek legvadabb álmait is.
Csillagászok és informatikusok mesterséges intelligencia segítségével, mindössze egyetlen villódzó pixelből rekonstruálták a Tejútrendszer központi szupermasszív fekete lyukát körülvevő gázfelhő felvillanását.
A BH3-at a Sas csillagkép egyik imbolygó csillaga buktatta le.
Or Graur asztrofizikus most publikált összehasonlító elemzése szerint az ég istennője a galaxis térképe is egyben.
Csillagászok az amerikai űrügynökség TESS űrtávcsövével akadtak rá a kőzetbolygóra, amelynek felszínén 2300 Celsius-fok lehet.
Az öt évvel ezelőtt az első fekete lyukról készült képpel történelmet író EHT kollaboráció szerdai bejelentése alapján valószínű, hogy a Tejútrendszer magjában található szupermasszív fekete lyuk egy nagy energiájú nyalábot rejtegethet.
A tavaly nyáron indított Euclid optikai elemeire jég rakódott le, így ki kellett olvasztani. A procedúrát hónapokig tervezgették a mérnökök, és végül sokkal jobban sikerült, mint várták.
Máskülönben az eszetlen gyarmatosítás áldozataivá válnak a rendkívüli tudományos jelentőségű helyszínek, hívja fel a figyelmet egy hétfőn megjelent tanulmány.
Kevésbé stabilak egyes bolygórendszerek, mint eddig gondoltuk: egy friss kutatás szerint, amelyben a Magyarországon kutató Meridith Joyce is részt vett, a kettőscsillagok nyolc százaléka falt már fel bolygót élete során.
A Földnél kétszer nagyobb, tőlünk 70 fényévre található TOI-270b légkörében metánt, szén-dioxidot és vízgőzt is észleltek.
Egyszer már kiszámolták, hogy az aszteroida nem csapódik be a Földbe, két csillagász most annak is utánanézett, hogy ez tényleg így van-e akkor is, ha az Apophis ütközik valamivel.
A felfedezések megmagyarázhatják, hogy miért annyira fényes az ősrobbanás után 400 millió éves állapotában látszódó G-z11 galaxis, és segíthetnek megérteni a 13,8 milliárd éves univerzum első csillagainak kialakulását.
Az Európai Űrügynökség több mint 68 ezer szakcikket tekintett át az elmúlt 50 évből, ez alapján az összes ESA-tagország közül a magyar űrcsillagászok a legsikeresebbek a befizetés fajlagos arányához képest.
Az eddig feltételezett 50 helyett valahol 80 csillagászati egységnél ér véget a Naprendszer törpebolygókat, bolygókezdeményeket és jeges törmeléket tartalmazó legkülső régiója.