Megfejtették a hosszú távú emlékek kialakulásának titkát
Egérkísérletek szerint az idegsejtek saját DNS-üket károsítják, hogy aztán azok helyreállításával bebetonozzák az emlékeket.
Egérkísérletek szerint az idegsejtek saját DNS-üket károsítják, hogy aztán azok helyreállításával bebetonozzák az emlékeket.
1980 januárjában egy oregoni egyetem melletti erdőben találtak rá egy 19 éves nő holttestére, de a tettes kilétét csak most fedték fel, a DNS-technológia fejlődésének köszönhetően.
Vajon mekkora társadalmi és gazdasági katasztrófát jelentene globálisan, ha sokkal tovább élnének az emberek? Az öregedés folyamatával foglalkozó 7. Qubit Live kerekasztal-beszélgetése Szathmáry Eörs, Kubinyi Enikő és Vellai Tibor biológusokkal immár videón és podcastban is elérhető.
Mitől „halhatatlanok” az édesvízi hidrák? Mi a funkciója az ugráló géneknek? Hogyan lehet az összes öregkori betegség kialakulását egyszerre késleltetni? Vellai Tibor a 7. Qubit Live-on bemutatta, hogyan működik az öregedés a sejtek szintjén.
A tervek szerint decemberig a régió mind a 45 ezer kutyáját regisztrálni kell, ha valaki ezután sem takarít fel a kutya után, repül az akár 500 eurós bírság.
Egy laboratóriumi eljáráshoz hasonló módon a vízben lévő DNS-darabkákat vehetik fel az angolnák közelében lévő halak és más élőlények.
A hackertámadásnak a cég első közlése szerint 14 ezer áldozata volt, de mivel a profilok rokonság szerint össze vannak kapcsolva, a felhasználók felét érinti az adatlopás.
A BGI Group genetikai tesztjei Magyarországon is elérhetők, és a vállalat a debreceni és a pécsi egyetemmel is együttműködik. Amerikai szakértők szerint félő, hogy a cég által gyűjtött genetikai adatok gazdasági, katonai és stratégiai előnyökhöz juttatják Kínát.
Az apró vírusgenomok nehézkes és költséges meghatározásától néhány évtized alatt a eljutottunk oda, hogy ma egyetlen szekvenáló készülék 1-2 nap alatt akár 128 ember teljes genomját is feltárja. Mit tartogat a jövő?
Sőt, a kutatók az eljárással a hiéna mitogenomját is megismerhették.
Miközben a fejlett ipari országok egyik legnagyobb problémája a lakosság elöregedése, a tudósok még arra sem tudták a választ, mitől öregszenek az élőlények. A világon elsőként az ELTE kutatóinak sikerült kísérleti úton bizonyítani, hogy az ugráló gének miatt.
Egy friss brit kutatás szerint a genetikai háttér alapján megállapítható mellrák-kockázat 20 százalék körül mozog, az online genetikai tesztek viszont akár 60-80 százalékos kockázatot is jelezhetnek.
David Sinclair és kollégái azt állítják, hogy az öregedés nemcsak genetikai, hanem kémiai eszközökkel is visszafordítható. Kritikusaik szerint a kutatás nem sok újdonságot tartalmaz, és nemhogy embereken, de még állatokon sem tesztelték.
A forradalmi kutatás betekintést nyújt az újkőkorszak földművelő közösségeinek életvitelébe is: az például a régészeket is meglepte, hogy az azonosított emberek monogám kapcsolatokban éltek.
A Bécsi Egyetem kutatói a kromoszómamintázatokat vizsgálták, hogy fényt derítsenek a kérdésre: mi volt előbb, a szivacs vagy a bordásmedúza?