Neurobiológusok arra figyelmeztetnek, hogy az öntudat kutatásában bevett kísérleti eljárások nem képesek világos különbséget tenni a szubjektív élmények és az általános információfeldolgozás között.
A katolikus egyházfő a hagyományokkal szakítva maga mutatta be első enciklikáját, amelyben a deepfake-ek, az autonóm fegyverek és a munkahelyeket érintő technológiai fenyegetések ellen is felszólal. A vatikáni bemutatón az egyik legnagyobb AI-cég, az Anthropic alapítója is részt vett.
Mik az állatkísérletek korlátai? Miért nehéz objektíven mérni a fájdalomcsillapítók hatását? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Évek óta lehetett tudni, hogy azt a tudományos cikket, amely szerint a Roundup nevű gyomirtó nem rákkeltő, a Monsanto emberei írták. Mégis csak most vonta vissza a lap, amely leközölte.
Más erkölcsi normák vonatkoznak arra, amikor egy-egy jogunk gyakorlásával, egy-egy döntésünkkel elsősorban saját magunk felett rendelkezünk, és mások arra, amikor a politikai jogaink gyakorlásával elsősorban mások felett rendelkezünk.
Egy friss kutatásban a jelentkezőknek kockával kellett dobniuk, és jelenteniük kellett az eredményt. Ha embernek jelentettek, többnyire őszinték voltak, ahogy megjelent az AI, megkezdődött a sunnyogás.
Több mint 100 kutató, szakember és gondolkodó hívja fel a figyelmet arra, hogy ideje rendbe tenni a technológia erkölcsi kérdéseit, mielőtt túl késő lenne. Öt pontba szedték a legfontosabbakat.
Budapestre látogatott Ramon López de Mántaras, a mesterséges intelligencia kutatásának egyik európai úttörője, és elmondta, hogy szerinte mitől kell tartani, ha az AI-ról van szó, és mi az, ami miatt egyelőre felesleges aggódni.
Ioan-Radu Motoarcă jogász-filozófus szerint ez nem csak az állatjogokon lendítene, de cselekvésre sarkallhatná végre a tétova politikusokat is.
A szexuális bűncselekményekért elítélteket a világ számos országában vetik alá gyógyszeres kezelésnek, hogy csökkentsék libidójukat. Az elmélet jól hangzik, a gyakorlat ezer sebből vérzik.
Elvárhatjuk-e, hogy az emberek higgyenek a tudománynak és bízzanak benne, ha maguk a tudósok a tőlük elvárható elvek ellenében cselekednek? Tuboly Ádám írása a tudománykommunikáció etikájáról.
Hogyan teheti megkülönböztethetetlenné a valóságot a képzelettől, és miként rombolhatja szét a társadalmak működését a mesterséges intelligencia? És hogyan kellene mielőbb felkészíteni magunkat a poszt-AI világra? Tristan Harris, a Google volt tervezésetikai szakértője és Aza Raskin interfésztervező előadása.
Egy magyar producer addig faggatta az ártatlan ChatGPT-t a robotika három törvényéről és a villamosdilemmáról, míg az kimondta, hogy az emberiség megmentése érdekében a gyilkosság is elfogadott lehet, a ChaosGPT formájában pedig már a destruktív, hataloméhes, manipulatív AI is megjelent.
A legtöbben nem szívesen ennének kutyát vagy macskát, és nem mindegy, milyen körülmények között nevelkednek a csirkék, vagy hogy érez-e egy polip. Hol a határ, ha az ember nem akar lemondani a húsról, de minél kevesebb kárt akar okozni? Aki válaszol: Bentham, Descartes és Nagel.
A 231 centiméter magas Charles Byrne azt kívánta, hogy egy lezárt ólomkoporsóban a tengerbe temessék, ehelyett a csontváza John Hunter sebész múzeumában kötött ki. 200 év kellett hozzá, de az óriás csontjai kikerülnek a kiállítás anyagából.