A Föld egész lakosságát 1-2 év alatt végigoltani egy új kórokozó ellen olyan feladat, amilyenre még nem volt példa a történelemben. A veszélyeztetettek tavasszal, a többség szeptemberre kaphat oltást.
A Reuters összeállítása szerint a franciák 54 százaléka, az olaszok és a spanyolok 64 százaléka kérne az oltásból, míg ez arány Nagy-Britanniában 79 százalék, Svédországban pedig háromból két ember mindenképp beadatná magának a koronavírus elleni engedélyezett vakcinák valamelyikét.
Az Odeuropa az európai kultúrkörhöz tartozó szagokat és illatokat gyűjti és rekonstruálja a motorolajtól a szárított trágyán át a repülősóig. A nemzetközi kutatócsoport 2,8 millió eurós uniós támogatással indul, és többek között a memória és a szaglás közötti kapcsolatot is vizsgálja majd, eredményeiket online publikálják.
Sokkal keményebb, hatékonyságra törekvőbb javaslatcsomagot készített a migráció kezeléséről a bizottság, mint a korábbi tervek, a V4-eknek azonban annak ellenére is puha ez a szöveg, hogy egyes elemeiben a magyar tranzitzónás megoldások felé közelít.
Az elmúlt évtizedekben olyan módszertani eszközök születtek, amelyek, mint a gyógyászatban használt laborleletek, pontosan megmutatják egy demokrácia állapotát, és jelzik a betegség előrehaladottságát. Magyarország 2019-2020-as leletei a társadalom valóságos elmaradottságával szembesítenek.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon egymillió lakosra vetítve 3812-en haltak meg szívkoszorúér-megbetegedésekben 2017-ben, és a helyzet az észak-magyarországi régióban volt a legrosszabb.
Evo Morales elnök a kokacserjét termesztő földművelőkkel együttműködésben szorította vissza 13 év alatt a kokainipart, kiépítve a kokalevélből készült alternatív termékek legális piacát, de az elüldözése után hatalomra jutó átmeneti kormány újra káoszt teremtett. Párbeszéd a termesztőkkel nincs, fenyegetés és EU-s támogatás viszont van.
2007-hez képest 75 százalékkal nőtt a lakások, 64 százalékkal az albérletek ára, miközben az uniós átlag 20-21 százalék. Alig néhány olyan állam akad az EU-ban, ahol az évek során olcsóbb lett a lakhatás.
Kevéssel növekedett az életszínvonal 2019-ben Magyarországon az uniós átlaghoz képest, de továbbra is csak Horvátország és Bulgária van mögöttünk – az unión kívüli Törökország pedig előttünk. Egy főre jutó GDP-ben Magyarország sokkal jobban teljesít, mint fogyasztásban.
A magyar természetvédők és ökológusok szerint a korábbi fellengzős, konkrétumokat nem tartalmazó nyilatkozatoktól eltérően számszerűsített célokat és pontos feladatokat is tartalmaz az Európai Bizottság május közepén elfogadott két stratégiája. A kérdés már csak az, hogy az uniós tagállamok hajlandók-e megvalósítani azokat.
A helyben született és a bevándorló 30-34 évesek körében vizsgálja a diplomások arányát egy uniós statisztika. Mindez sokat elárul a bevándorlók integrációjának sikerességéről, de arról is, hogy hova gyűlnek a jól képzett szakemberek Európában.
Hétfőtől nemcsak Magyarország, hanem a COVID-19-járványnak leginkább kitett európai országok is lazítottak a korlátozásokon.
Az EU-s listavezető Németországban 3,4, Magyarországon mindössze 1,3 százalék az ápolók részesedése a teljes munkaerőn belül. A volt szocialista országokban szinte sehol sincs elegendő nővér, derült ki az ápolók világnapján közzétett statisztikából.
Az Európai Kutatási Tanács elnökének mandátuma négy évre szólt, de négy hónap után lemondott, mert mint mondta, elvesztette a hitét a rendszerben. Kollégái szerint viszont azért kellett mennie, mert túl sok időt töltött személyes ügyeivel.
A politikai manőverezés közepette a térségben sokan idegesen várják a koronavírus-fertőzések elkerülhetetlen emelkedését. A lengyel orvosok még névvel nyilatkoznak. A Guardian budapesti és krakkói tudósítói vázolták fel olvasóiknak a kelet-európai koronavírus-helyzetet és annak várható fejleményeit.
Az Európai Unióban 2016-ban már a halálesetek több mint negyede következett be rák miatt. Magyarország évek óta vezeti a rákhalálozási rátát, de egy picit nálunk is javult az arány.
Az unióban már lassan az áramfogyasztás egyharmadát fedezik megújuló források, de Magyarország 8 százalékkal az utolsó előtti, és ez az arány alig-alig növekedett az elmúlt 10 évben. Hiszen itt van nekünk Paks.
Az uniós tagállamok közül Svédország használ legnagyobb arányban megújuló energiaforrásokat, a legrosszabb helyzetben pedig Hollandia van. Magyarország már majdnem elérte a 2020-ra kitűzött 13 százalékos arányt, de 2015-ben még ennél is jobban állt. Itthon a megújuló energiaforrások között 93 százalékos részesedéssel a biomassza dominál.
Magyarország ismert társadalomtudósai összeálltak, és teleírtak egy tanulmánykötetet arról, miben mutatkozik meg az EU szétzilálódása, és milyen folyamatok vezettek idáig. Miért nem torkollt mindenhol unortodoxiába a válság? Miért szükségszerűen hazug az illiberalizmus? Volt-e valaha Európa egységesen keresztény? A Közel Európa távol című esszégyűjteményből kiderül.
Az Eurostat a 11-16 évesek által tanult nyelvek számát vizsgálta, és ordító különbségeket talált a tagállamok között. Magyarország az utolsó helyen áll.
A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi egyezmény rendelkezéseit három évente felülvizsgáló CITES-csúcstalálkozó részleteiről Poczai Péter növénybiológus, az Európai Unió delegációjának tagja számolt be a Qubitnek.
Véget ért a korszak, amikor a Nokia és az Ericsson uralhatta a techpiacot: mióta a hardver helyett a szoftver és a platformok mennek, az európai cégeknek esélyük sincs a mellettük elszáguldó nagyhatalmakkal szemben. Az EU most elkezdett gondolkodni a megoldáson.
A Nyugat-Európát megperzselő, Magyarországot sem kímélő hőhullámok egyre sűrűbben csapnak le a mérsékelt égöv alatti területekre. Az elsősorban a városlakók egészségét károsító jelenség egyértelműen a klímaváltozás velejárója.
Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség értékelte a Nemzeti Energia- és Klímatervek közlekedésre vonatkozó részeit. Az első helyen álló Hollandia 73, az utolsó helyezett Magyarország 13 pontot kapott: a mi tervünk nemhogy szóba se hozza a csökkentést, de egyenesen 30 százalékos emelkedéssel számol az ágazatban.
A kulturális örökség az ezredfordulóra vált az európai identitás olyan integratív fogalmává, ami nem fenyegeti a nemzeti kultúrák sokszínűségét. Az elkövetkező hét évben az EU több százmillió eurót fordít az örökséggel kapcsolatos kutatásokra.
A túlfogyasztás napja az a dátum, amikor egy adott ország vagy régió fogyasztása túllépi azt a mennyiséget, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni. Magyarországnak egy évben két Földre lenne szüksége.
A Közös Identitástár (CIR) nevű rendszerben a tervek szerint egyetlen ujjlenyomat elég lesz ahhoz, hogy mindent megtudjanak az uniós és az EU-n kívüli személyekről. Akadnak azért adatvédelmi problémák.
Magas hegyek mögött, hol a tenger hupikék, Hókuszpókénál is ravaszabb tervvel készül az EU a bolygó megóvására: a törpikéket igyekszik felhasználni a bolygó óceánjainak védelmében. Zsenik!
Az amerikai kormányzat a Boeing konkurense, a francia Airbus állami támogatása miatt fenyeget az EU-t sújtó szankciókkal. A Kínával szemben hozott intézkedésekhez képest ugyanakkor törpe összegekről van szó.
Mindeddig Nagy-Britannia számított az Európai Kutatási Tanács egyik legeredményesebb pályázójának: a brit tudósok vihették el az EU-s tudományos pénzek 21 százalékát. A brexittel az ország vezető szerepe veszélybe kerül a tudomány világában.
A magyarok 30 százaléka eszik naponta zöldséget, ez az utolsó előtti Romániához képest is jelentős lemaradás, az uniós átlag pedig elérhetetlen távlatnak tűnik. Gyümölcsügyben egy kicsit jobb a magyar helyzet.
Az EU több jó sorsú tagállamában az idősebbek a fiatalabb generációnál több időt kezdenek el sportolásra fordítani, amint megszabadultak a munka terhétől. Tehát a pénzük és az egészségük is megvan hozzá, hogy nyugdíjas éveikben aktvak maradjanak. A Kelet-EU-ra nem ez a jellemző.
Ami az egy főre jutó GDP-t illeti, Magyarország négy régióval is képviselteti magát a sereghajtók között. Még jó, hogy itt van nekünk Budapest mint a gazdaság motorja. Csakhogy Budapest is csúnyán lemaradt, nemcsak a visegrádi fővárosoktól, hanem Bukaresttől is.
Az Egyesült Királyság teljes népességének 49 százaléka támogatja az EU-ban maradást, 27 százalék a megegyezés nélküli kilépést, és 24 százalék Theresa May megállapodáscsomagját. De mit tudunk azokról, akik felsorakoztak az egyes forgatókönyvek mögé?
Egy hároméves EU-s projekt keretében a két főváros tájékoztató kampánnyal és más eszközökkel igyekszik megakadályozni a rovarok kipusztulását és annak következményeit.
Az Európai Bizottság által kiszabott 2018-as rekordbírság éreztette hatását. Ettől még a Google-tulajdonos Alphabet tavaly 143 százalékkal növelte profitját.
A francia adatvédelmi hatóságnak már korábban is szúrta a szemét a Google, de a tavalyi EU-s adatvédelmi szabályozás előtt legfeljebb 150 ezer eurós büntetéseket szabhatott ki. Most jól odacsapott.
Decemberben elbukott a közös európai uniós kezdeményezés a techóriások megadóztatására, de Franciaország nem vár tovább, és január 1-től kiveti az adót a Google-re, az Apple-re, a Facebookra és az Amazonra.
A Bank of England a kormányzat kérésére kiadta szakmai előrejelzését a Brexit gazdaságra gyakorolt hatásáról. A számok, amelyek közül a legpesszimistább szerint 15 éven belül 8 százalékkal eshet vissza az Egyesült Királyság gazdasága, rosszul érintik Theresa May kormányát.
A Google elkezdett utalgatni rá, hogy bezárhatja híraggregátorát Európában, ha életbe lépnek az EU szerzői jogi irányelvei. A bevételeihez képest minimálisan adózó cég társadalmi szolgálatnak fogja fel a Google Newst.
Magyarország fontolva halad az organikus gazdálkodás útján, meg sem közelítjük az uniós átlagot – derül ki az Eurostat adataiból. A szomszédos országok közül Ausztria és Szlovákia is elhúzott mellettünk.
Európa, köszöni, egyre jobban van, de ez a jóllét nem egyenletesen oszlik meg. A kelet-európai egészségügyi rendszerek össze sem hasonlíthatók a nyugatiakkal, számít az önpusztítás és az elhízás, de olyan tényezők is, mint a levegő minősége.
Nagyot nőtt a magyarországi foglalkoztatottság az elmúlt 5 évben, így egy kicsivel jobban állunk, mint az uniós átlag. A munkaerőhiány ugyanakkor drámai méreteket öltött.
Az Európai Parlament szerdán elfogadta az új szerzői jogi irányelveket, amiket a Facebook és a Google ellen szabtak, de az ő helyzetüket erősítheti, miközben a kisebbeket ellehetetleníti. Jöhet a linkadó és a tartalomszűrés.
Az elmúlt 18 évben csaknem megduplázódtak az árak Magyarországon, ezzel harmadikok vagyunk az unióban. Olyan alapvető szolgáltatások áremelkedése húzta felfelé az itthoni átlagot, mint az egészségügy, a lakhatás és az oktatás.
A kilépéspártiak végletes megosztottsága miatt egy egyszerű népszavazás azt jelenthetné, hogy az EU-ban maradás pártján állók győzedelmeskednek, és Nagy-Britannia mégsem lép ki az unióból.
Két holland sajtgyártó pere eljutott az Európai Bíróságig: egyikük azzal vádolta a másikat, hogy az lemásolta a gouda receptjét. A mostani döntés értelmében a szerzői jog nem terjed ki az élelmiszerek ízére, csak látható vagy hallható dolgokra vonatkozik.
Majdnem megduplázta az eddigi legnagyobb kiszabott bírság összegét az EU. A Google egész tavalyi éves nettó profitjának 40 százalékát kényszerül büntetésként kifizetni az androidos mobilokon futó alkalmazások miatt. A Google fellebbez a döntés ellen.
A tervezett módosítások alapjaiban rázták volna meg az internetet: a bírálói által csak cenzúragépezetnek vagy linkadónak becézett szabályozás megölte volna a streamet és a mémeket. Az Európai Parlament nem fogadta el a törvényt.
Dánia és Németország már törvénybe iktatta a lehetőséget, más európai országok pedig most tervezik, hogy hivatalossá tegyék a bevándorlók telefonjaiban való turkálást.