Félmilliárd éve jelenhettek meg az első világító állatok
04.24.
Már a legelső, korallok közé tartozó nyolcosztatú virágállatok is biolumineszcensek lehettek, ami 270 millió évvel korábbra tolja a jelenség kialakulását.
evolúció
Kőzetrepedésekben alakulhatott ki az élet az ősi Földön
04.04.
Német biofizikusok igazolták, hogy csak vízzel teli kőzetrepedésekre és hőforrásra volt szükség, hogy prebiotikus kémiai reakciók létrehozzák az életet felépítő molekulákat. Az eredményeket a kutatást vezető szakember és a terület egyik legnagyobb szakértője segített értelmezni a Qubitnek.
A boly védelmében eszik meg gyermekeiket a hangyakirálynők
03.22.
A közönséges feketehangyák kannibalizmussal korlátozzák a Metarhizium-gombák által terjesztett fertőzéseket.
Delfineken végzett kutatásból derült ki, miért alakulhatott ki a menopauza az embereknél
03.13.
A fogasceteké az egyetlen emlőscsoport, ahol a menopauza egymástól függetlenül többször is kialakult. Brit kutatók szerint a termékeny korszak utáni életszakasz azért jelenhetett meg, mert így a nőstények anélkül segíthetik a fiatalabb generációk túlélését, hogy velük társakért versengenének.
„Nem szeretnénk halhatatlan emberiséget csinálni”
03.08.
Vajon mekkora társadalmi és gazdasági katasztrófát jelentene globálisan, ha sokkal tovább élnének az emberek? Az öregedés folyamatával foglalkozó 7. Qubit Live kerekasztal-beszélgetése Szathmáry Eörs, Kubinyi Enikő és Vellai Tibor biológusokkal immár videón és podcastban is elérhető.
A legősibb európai ember kőszerszámait találhatták meg Királyházán, a magyar határtól 30 kilométerre
Az 1,4 millió évesre becsült, darabolásra és famegmunkálására használt eszközök még a hetvenes években kerültek elő, de korukat csak most sikerült meghatározni. Ha megerősítik, a felfedezés teljesen átírja a mai Európa benépesedésének történetét, de egy független szakember óvatosságra int.
Megfejtették, hogyan vesztették el az emberszabásúak a farkukat
02.28.
Mi a különbség a főemlősök és az emberszabásúak között? A farok. A friss farokkutatásban részt vevő Itai Yanai a Qubitnek meglepőnek nevezte, hogy az általuk azonosított, közel 25 millió éve bekövetkezett parányi genetikai változás mekkora következményekkel járt.
Az emberszabásúak játékos kötekedése az emberi viccelődés evolúciós előképe
02.14.
Az ugratás az orangutánok, a csimpánzok, a bonobók és a gorillák viselkedési repertoárjának is szerves része, állítják német és amerikai etológusok.
Már 1,6 milliárd évvel ezelőtt kialakult a többsejtű földi élet
01.29.
Földtörténeti léptékben kevéssel az egysejtű eukarióták megjelenése után elindulhatott a sejtmagos élőlények többsejtessé szerveződése.
Átírják az élet keletkezésének dátumát a dél-afrikai őskőzetekben talált 3,4 milliárd éves tengeri ökoszisztémák
01.22.
A Göttingeni Egyetem kutatói a sekély ősóceánok maradványait őrző rétegeket vizsgálták.
A férfiak jobban tájékozódnak térben, mint a nők, de ennek nem evolúciós okai vannak
01.17.
Korábban azt hitték, hogy a távoli vadászat miatt nehezedett szelekciós nyomás a férfiakra, hogy jobban navigáljanak a természetben, de egy friss kutatás szerint inkább kulturális okai lehetnek a jelenségnek.
Íme az év legjobb Qubit-podcastjai
2023.12.29.
Mi a helyzet a magyarországi akkumulátorfronton? Miért színes az ember bőre? Mi történik a Föld magjával? Hogyan gyógyítható a vakság? Van-e alternatívája a nagyvárosi tömegközlekedésnek? Hét kihagyhatatlan adás 2023-ból.
Vau, bau, woof és kong: Faragó Tamás, a tudós, aki kutyahangokat gyűjt
Az ELTE Etológia Tanszékének tudományos munkatársa közel 2,5 milliós EU-s pályázati pénzből öt éven át tanulmányozhatja kutyákon a vokális tanulás képességét, ami az emberi törzsfejlődésben meghatározó szerepet játszott.
A sas prédáját erőszakkal elragadó csimpánz viselkedése megmutatja, miként vett lendületet az ember evolúciója
2023.12.11.
A konfrontatív dögevés átmeneti, de meghatározó szakaszt jelenthetett az emberré válásban.
„Az előnyös válfajok fenmaradása a létérti küzdelemben”: 150 éve jelent meg Darwin Róbert Károly fő művének első teljes fordítása
2023.11.11.
Az első magyar nyelvű fordítást az a Királyi Magyar Természettudományi Társulat rendelte meg, amelyet a magyar tudomány krémje alapított kimondottan a legújabb nemzetközi eredmények népszerűsítésére és a honi kutatások támogatására.