Európa a leggyorsabban melegedő kontinens
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete és az Európai Unió klímaváltozási szolgálata hétfőn publikálta a legfrissebb adatokat.
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete és az Európai Unió klímaváltozási szolgálata hétfőn publikálta a legfrissebb adatokat.
A Meteorológiai Világszervezet kedden kiadott friss jelentése megerősíti, hogy 2023 volt a valaha mért legmelegebb év. Gavin Schmidt amerikai éghajlatkutató szerint lehetséges, hogy a felmelegedéstől megváltozott a Föld éghajlati rendszerének viselkedése.
Sorban a kilencedik rekorddöntő hónap volt ez, az elmúlt 12 hónap globális átlaghőmérséklete pedig több mint 1,5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti értékek.
Az Északi-sark jégtakarója olyan gyorsan olvad, hogy az előrejelzések szerint 2035-ben már nem hófehér nyarak, hanem tengerkék élettér marad az ott élő állatoknak.
A klímaváltozás miatt a méretük is zsugorodik, a kisebb bálnák pedig kevesebb utódot hoznak világra.
Tavaly június óta egymás után dőlnek meg a havi hőmérsékleti rekordok.
A tesztrepülések adatai szerint a kondenzcsíkok elkerülése tízszer nagyobb éghajlati előnnyel jár, mint amekkora kárt okoz a megnövekedett üzemanyag-szükségletből származó többletkibocsátás.
Az Exeteri Egyetem kutatói megfigyelték, hogy a nagy ökörszemlepkék szárnyán annál kevesebb pötty található, minél melegebb időben fejlődnek ki. Mivel egyre nagyobb a hőség, várhatóan egyre kevesebb lesz a pötty is.
Tavaly 0,17 fokkal volt melegebb, mint az előző rekordot tartó 2016-os évben, ami éghajlati mércével óriási emelkedésnek számít.
A kontinensek partvidékén található tengeri metán-hidrát mezők nagyon érzékenyek a felmelegedésre, ráadásul a kiolvadó metán a kőzetrétegekben vándorolva a szárazföld belsejében is felszínre törhet.
Bár a mostani becslések 1,5 és 4,5 Celsius-fok közötti átlaghőmérséklet-emelkedést jósolnak, egy friss kutatás eredményei szerint ennek többszöröse is bekövetkezhet a felszabaduló szén-dioxid miatt.
A 4000 négyzetkilométer területű A-23A 1986-ban szakadt le az antarktiszi selfjégről, de évtizedekre megrekedt a Weddell-tengerben.
Brazíliában kibírhatatlan a hőség, a világ legnagyobb mocsaras területén a műholdas megfigyelések kezdete óta pedig nem volt még ennyi erdőtűz.
Sorra dőlnek a rekordok, és ez nem jó hír.
Egy friss kutatás eredményei szerint a mostani ütemmel a korábban gondoltnál hamarabb, 6 év alatt elfogy az a szén-dioxid-mennyiség, amit kibocsáthatunk, ha be akarjuk tartani a párizsi egyezményben lefektetett klímacélt.