A Csang'o–5 küldetés sikere azt jelenti, hogy 44 év után először állnak új holdkőzetminták a kutatók rendelkezésére. Az USA és a Szovjetunió után Kína a harmadik ország, amelynek sikerült mintákat gyűjteni a Holdon.
Jövőre hivatalosan is elindul a NASA Artemis-programja, amelynek során 2024-ben újra embereket küldenek a Holdra. A hősies-hazafias jelszavak után az űrhivatal most végre azt is elárulta, milyen kutatásokat végeznek majd az égitesten a Hold vízkészletével először találkozó űrhajósok, a későbbi Hold-kolónia előfutárai.
A Holdra több mint 50 év után visszatérő Artemis-misszió első űrhajósai kilenc férfi és kilenc nő közül kerülhetnek ki. A NASA listáján szereplők fele még sosem járt az űrben, de több ismert nevet is találni rajta.
A Csang'o–5 még idén visszatérhet a Földre, több kilogrammnyi kőzet- és talajmintával, hogy a kutatók közelebb kerüljenek a Hold keletkezésének megértéséhez, és az égitest eredetének feltárásához.
Az Artemis-program űrhajósainak valahol lakni és dolgozni is kell a Holdon, és a bázist a következő években robotoknak kell felépíteniük. A tervek még mindig nincsenek meg, de két csillagász most ősi módszerekre támaszkodva oldaná meg a dolgot.
A pályáját márciusban elhagyó 2020 CD3 természetes képződmény. Csillagászok szerint az 1,2 méter átmérőjű aszteroida azért keringhetett közel 3 évig a Föld körül, mert pályáját a Hold stabilizálta.
Bebizonyosodott, hogy víztartalmú kőzetek vannak a Hold felszínének egyes részein; összesen 40 ezer négyzetkilométernyi területról feltételezhető, hogy vízjeget rejt. Utóbbi kifejezetten jól jöhet a NASA jövőbeli emberes holdküldetései során.
Az indoklás szerint a mobilos telekommunikáció megbízhatóbb, nagyobb hatótávolságú, mint a Holdon jelenleg használt rádiós szabványok. A terv előkészítésére a Nokia Bell Labs 14,1 millió dollárt kapott.
A most először pontosan kimért sugárdózis miatt a közeljövő emberes Hold-expedícióinak speciális védelemre lesz szükségük, állítják egy friss tanulmány kínai és német szerzői.
A holdra szállás csak az első etapja a 28 milliárd dollárból megvalósítandó Artemis-programnak: a NASA tervei szerint a 2030-as évektől egy új holdbázisról indulnának az első emberes küldetések a Marsra.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai is hozzáteszik a magukét az Európai Űrügynökség két év múlva startoló JUICE-missziója sikeréhez.
A Föld légköréből távozó oxigén hatására kezdett rozsdásodni helyenként a Hold kőzete, és a kutatók nagyon szeretnék már, ha valaki hozna egy kis kőzetmintát, mert az a Föld történetéről is tudna mesélni.
Új trükköt vetnek be a tudósok a földön kívüli élet keresésére. A Holdat gigantikus tükörként használva keresik az élet jeleire utaló kémiai nyomokat, például az ózont.
Már Obama elnöksége idején elmérgesedett a viszony a NASA és a kínai űrügynökség között, de Trump alatt tetőzik csak igazán az űrverseny. A kék sarokban: a SpaceX-szel és más magáncégekkel felturbózott NASA (amerikai, 68 éves). A piros sarokban: az állam korlátlan támogatását élvező CNSA (kínai, 27 éves).
Az égitest új életkora nem írja felül az eddigi kutatási eredményeket, amelyek szerint születése egybe esik a Föld fémmagjának megjelenésével.
A tavaly júliusban a kínai Yutu–2 holdjáró által felfedezett, zselészerű anyag valójában olvadt kőzet. Na de mi okozta az olvadását?
Neil Armstrongék 2 és fél óra alatt egyetlen kilométert tettek meg a rögös holdi utakon, az Artemis–3 űrhajósainak 6 óra alatt 16 kilométert kell majd szökkenniük. A cél: a déli sarkvidék jegéből vizet kinyerni.
A 10–50 méteres hullámhosszakon, vagyis a 6-30 Megahertz frekvenciatartományban működő rádiótávcsővel a csillagászok az eddig hozzáférhetetlen korai világegyetembe nyerhetnének bepillantást.
A minden ismert krátert, rést és törésvonalt tartalmazó földtani térkép a tervek szerint 2024-ben induló amerikai Hold-missziók alapfelszerelése lesz.
Az objektum különlegessége, hogy nagy valószínűséggel nem emberi eredetű; ilyet eddig csak egyszer jegyzett fel a tudomány.
A Csang'o-4 eddigi legélesebb fényképein a holdi horizont és a zord regolit is szinte tapinthatóvá válik, de a Hold túlsó oldalát járó két jármű egymást is szívesen fotózgatja.
Ha veled is kitoltak a felhők, vagy csak elfelejtetél felnézni az égre tegnap, nézd meg csodás holdfogyatkozás-fotóinkat.
A Cassini űrszonda radaros és infravörös méréseiből összeállított térkép feltárja a Szaturnusz sűrű felhőzettel borított holdjának felszínét, tengereit, tavait, hegyeit és dűnékkel tarkított síkságait. A kutatás a 2026-ban induló Dragonfly drón küldetését is nagyban segíti majd.
Ez a Jupiter-hold a Földön kívüli élet keresésének egyik legfontosabb célpontja, és úgy tűnik, hogy most jött el az áttörés. A vízpára kilövellését egy újfajta modellel igazolta az űrhivatal.
A holdi talajt 40-45 százalékban oxigén alkotja, és ennek 96 százalékát sikerült is kivonni belőle egy új módszerrel. Az oxigénre a holdi élethez, a hátramaradt fémötvözetre a helyi gyártáshoz lesz szükség a kutatók szerint.
Húsz új holdat fedeztek fel a Szaturnusz körül, így a bolygó holdjainak száma 82-re emelkedett. Az égitestek annyira újak, hogy még nevük sincsen, a csillagászok a nagyközönség segítségét várják. A holdakat óriásokról lehet majd elnevezni.
Az ismeretlen anyagról szóló első teória szerint olvadt üvegről van szó, de a leletet még alapos vizsgálatnak kell alávetni.
A mikroszkopikus élőlények szinte teljesen kiszáradt formában utaztak a Holdra, de még így is akár száz éven belül feléleszthetők tetszhalott állapotukból néhány csepp vízzel.
A naptól védett kráterekben, -233 Celsius-fokos környezetben vígan elvannak a jégtömegek, a Kaliforniai Egyetem kutatói szerint akár több tízmillió tonnányi is.
Ötven éve járt először, és eddig utoljára ember a Holdon – vagy legalábbis a NASA ezt akarja elhitetni velünk. Buzz Aldrin a konspirációs teóriák szerint nem is lépett a Holdra, helyette homárt zabált egy Las Vegas-i hotelben. Az oroszok 57 százaléka máig azt gondolja, hogy az amerikaiak Holdra szállása hatalmas kamu volt csupán.
Az 50 évvel ezelőtti Holdra szállás nemcsak technikai vagy geopolitikai szempontból volt jelentős, hanem a modern bolygótudományt és Naprendszerünk felderítését is megalapozta.
Az Apollo-küldetések képeit feljavítva és összefoltozva mai szemmel is élvezhető panorámafotókat szerkesztettek a NASA szakértői.
Az 1960-as évek űrháborújában mindent felülírt a látszat: az űrhajókba valójában nem is kellettek emberek, de Gagarin jót tett a szovjet propagandának, ami végső soron a Holdra szállásba hajszolta az USA-t. De mit keresett egy náci tudós a NASA körül, és miért maradt volna el az űrverseny, ha nem ölik meg Kennedyt?
Két tudománytalan filmrészlet után most egy olyan filmet elemeztünk a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársaival, ahol a sci legalább olyan fontos, mint a fi. Avagy éljen a hélium-3!
A Föld elhagyása nemcsak lehetséges, hanem elengedhetetlen is: az emberiség jövője a Naprendszer erőforrásainak és lehetőségeinek kihasználásában rejlik. De merre vegyük az irányt?
A Yutu-2 kínai űrszonda olyan ásványokra talált, amelyek a Hold köpenyében keletkezhettek. Ilyeneket egyik korábbi robotszondás mintavisszahozó küldetés vagy Apollo-holdraszállás során sem sikerült találni.
Emblematikus fotóval búcsúzott a Beresheet.
A Beresheet lett volna az első izraeli holdjáró, de 149 méterre a Hold felszínétől meghibásodott a hajtómű. Morris Kahn, a SpaceIL igazgatója szerint már az is szép teljesítmény, hogy idáig eljutottak.
Túl sok látogatóra nem számítanak, de a harmincmillió oldalnyi anyagtól azt remélik, hogy megőriz valamit az emberi kultúrából az utókornak.
Régebbi adatok alapján megmérték a Földet körülölelő ritka hidrogéngázfelhő, a geokorona kiterjedését és sűrűségét. A kutatásvezető szerint „a Hold átrepül a Föld légkörén”, még ha az iskolában nem is így tanították.
„Nagy lépés ez Izraelnek, de még nagyobb az izraeli technológiának" - mondta az expedícióról Benjamin Netanjahu. Ha minden jól megy, a Beresheet, azaz Genezis nevű izraeli leszállóegység áprilisban kezdheti meg a kutatásokat a Holdon.
Az Európai Űrügynökség több európai céggel szerződött, hogy 2025-re eljusson a Holdra – igaz, addigra már a fél világ beelőzi.
A Csang'o-4 lekapta a Jáde Nyúl 2-t, erre a Jáde Nyúl 2 visszalőtt. Ekkor lépett akcióba a Szarkahíd. De mi köze mindehhez Kármán Tódornak?
Kína bevette a Hold sötét oldalát, India a vízjeget kutatja, Izrael beszáll a buliba, Elon Musk pedig emberes tesztűrrepülést tervez júniusra. 2019 a Hold éve lesz.
Újabb mérföldkőhöz érkezett az űrkutatás: Kína sikeresen küldött űrszondát a Hold sötét oldalára. A holdjáró geológiai vizsgálatokat végez, és máris küldött haza néhány képet.
Fedélzetén burgonya- és lúdfűpalántákkal a Hold Földről nem látható féltekéjét kutatja majd a Csang’o-4 űrszonda, és előkészíti a 2030-ra tervezett első kínai holdra szállást.
A NASA csak a Mars előszobájának tartja a Holdat , a Roszkoszmosz viszont elsődleges céljának tekinti, hogy 2040-re orosz kolónia éljen az égitesten. A szovjet csodát élnék újra, miközben virágzik a korrupció az orosz űrügynökségen belül.
A Szaturnusz holdján víz is van, szerves anyag is van, energiaforrás is van. Akkor miért ne lehetne élet is?
2020-ra a valódinál nyolcszor fényesebb holdat telepítene Szecsuán tartomány fővárosának egére az Űrhajózás-technológiai és Mikroelektronikai Kutatóintézet. A műholddal a közvilágításon spórolna a 11 millió lakosú Csengtu vezetése.
Az MTA sugárzásdózis-mérőit viszi magával az Orion űrhajó a Hold körüli, egyelőre ember nélküli küldetésre. A szerkezetnek szerepe lesz a későbbi, emberes Mars-küldetések előkészítésében is.