Johan Giesecke svéd epidemiológus-virológus szerint a helyes járványpolitika az, ha csak az időseket és más betegségeik miatt kockázatos állapotban lévőket védik, és csak a járványgócnak számító régiókban kell korlátozásokat bevezetni – mert mindez végül nyájimmunitáshoz vezet.
Esterházy Péter április 14-én lenne 70 éves, este előadás lenne a Radnóti Színházban. Az előadás azonban elmarad, helyette marad a karanténművészet.
Nem jó ötlet. Hogy miért?
Az elzártság, az egyéni és globális szintű hirtelen változások is hozzájárulnak ahhoz, hogy az átlagosnál többeket gyötörnek rémálmok vagy szokatlan álomképek. Szakértők szerint az egészséges alvási rutin kialakításával elkerülhető a komolyabb zavarok kialakulása.
Belga és holland kutatók azt vizsgálták, hogy a mozgó ember keltette légörvényben mennyi ideig maradnak a levegőben azok az apró nyál- és egyéb testnedvcseppek, amelyek méretüknél fogva akár SARS-CoV-2 vírusokat is tartalmazhatnak, és így fertőzhetnek.
A kínai koronavírus-járvány modellje azt mutatja, hogy a hatékony vakcina elterjedéséig a kormányoknak szorosan követniük kell az új esetek alakulását, a gazdaságot pedig csak fokozatosan szabad újraindítaniuk.
Az elmúlt napokban jelentősen csökkent a napi új esetek és a halálozások száma is az országban, és bár április 26-ig még biztosan eltart a kijárási korlátozás, a kormány már a következő fázist tervezi: a lakosság tömeges tesztelését és az egészséges fertőzöttek karanténközpontokba küldését.
Ahogy az emberek ráébrednek, hogy a szabad mozgásuk korlátozása nem néhány napig fog tartani, könnyen eluralkodhat rajtuk a szorongás érzése. A jelenség hasonló ahhoz, amikor valaki új országba költözik.
A Németországban fuvarozó Böröndi Géza saját magára hívta ki a mentősöket, de a vizsgálatok káoszba fulladtak: nem létező tüdőgyulladást állapítottak meg nála, elvesztek az eredményei, majd olyan tesztet végeztek rajta, amiről kiderült, hogy haszontalan. Nagy a fejetlenség járványügyben.
Azokban az amerikai városokban, ahol az 1918-as influenza-világjárvány idején gyors és szigorú járványügyi intézkedéseket hoztak, hamarabb helyreállt a gazdaság a pandémia lecsengése után, derítették ki a Fed és az MIT közgazdászai.
Az önkéntes vagy kevésbé önkéntes bezártság kihozza az emberekből az állatot, Kínától Brazíliáig jelentősen nőtt a családon belüli erőszakos esetek száma. Olyan családok is veszélyeztetettek, ahol eddig nem volt ilyen probléma.
Európában eddig több ország, köztük Franciaország, Lengyelország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország rendelt el kötelező karantént. És itthon mi a helyzet? A járványdinamikában használt SEIR modell segít meghatározni a lakhelyelhagyási tilalom bevezetésének optimális időpontját.
Argentína, India, Kína, Franciaország, Olaszország, Új-Zéland, Lengyelország, Spanyolország és az Egyesült Királyság vezette be a legszigorúbb járványügyi zárlatokat. Az indiai korlátozások bevezetésével hirtelen 1,3 milliárddal nőtt az érintettek száma.
Az Arcanum tizenötezer tudományos könyvet tett ingyen elérhetővé karantén idejére, a Mozaik tankönyveket kínál az otthoni tanuláshoz, az Agave pedig ingyenes magyar sci-fikkel és horrorokkal oldja a feszültséget. És persze még mindig ott van a Magyar Elektronikus Könyvtár, tippek karanténban élő könyvmolyoknak.
A szagló- és ízlelőképesség romlása már a fertőzés többi tünetének megjelenése előtt árulkodó jel lehet. Brit orvosok azt javasolják, hogy akinél ezek jelentkeznek, hét napra izolálja magát.
A koronavírus-járvány az egész világon kiürítette az utcákat – harminc képen mutatjuk meg a globális pangást, Atlantától Varsóig.
Amikor már éppen úgy tűnt, hogy Kína fellélegezhet, a koronavírus ismét megjelent az országban: ezúttal a külföldről visszatérő embereknél mutatták ki a fertőzést. Hasonló a helyzet a többi ázsiai országban is.
A NASA egyelőre nem halasztotta el az április 9-én esedékes következő ISS-missziót, vagyis két orosz és egy amerikai űrhajóst az űrbe küldenek a világjárvány sújtotta Földről. De mit tesznek annak érdekében, hogy ne szabaduljon el a koronavírus az űrállomáson?
A maradj otthon mozgalom zászlaja alatt vállalt társadalmi izoláció hasonló lélektani helyzetet idéz elő, mint a háborús kijárási tilalmak vagy a természeti katasztrófák, vélik amerikai pszichológusok és szociálpszichológusok.
Boccaccio óta tudjuk, hogy a járványok nemcsak pusztítani tudnak, de esztétikai természetű haszonnal is kecsegtetnek. Öt olyan vírusügyi irodalmi alkotást ajánlunk, amelyekkel el lehet ütni az időt, ha beüt a krach, és jön a karantén.
Tízezer, javarészt sorkatonai szolgálatát töltő svájci ítéltetett kényszerű laktanyafogságra.
A 84 éves nő és a 87 éves férfi egy nappal azután halt meg, hogy a kéthetes karantén lejárta után hatóságok megkezdték az utasok elengedését.