Az ember már a madárfészkekbe is befurakodott: egy magyar biológus szerint már nincs hely a Földön, ahol a madarak ne használnának a környezetünket terhelő hulladékot, például színes fonalakat, nejlonzacskókat, esetleg cigarettacsikkeket a fiókáik otthonának kibélelésére.
Magyar ökológusok közösségi média posztok alapján most először becsülték meg, hogy mennyi felszerelést veszthetnek el a hazai horgászok. Úgy tűnik, elég sokat, és ennek egyre komolyabb hatása lehet az élővilágra.
A Greenpeace Magyarország szakértői március 18-án vettek mintát a szennyezett élővízből.
Az edényekből kioldódó, ruhákról lefoszló, gumiabroncsról lekopó mikro- és nanoműanyagokat kimutatták már a tüdőben, a májban, a bélben és a méhlepényben is, és semmi jóval nem kecsegtetnek. Miközben kezdjük megérteni hatásukat, épp ideje lenne elkezdeni a probléma kezelését is.
2025-től biztosít majd adatokat a MethaneSat, az a mosógép méretű műhold, ami naponta 15-ször kerüli majd meg a Földet és 140 méteres felbontással azonosítja a kibocsátási pontokat.
Nemcsak a termelők és a fogyasztók hibásak a rengeteg műanyaghulladék miatt, hanem maga a rendszer is, amiben olcsóbb műanyagot gyártani, mint átállni a körforgásos gazdálkodásra.
A világon először a norvég tenger mélyén kezdődik meg az érckitermelés. A környezetvédők aggódnak a vízi ökoszisztéma miatt.
Magyar és portugál kutatók elemzése szerint az ivóvízellátásban kulcsszerepet betöltő parti szűrés hatékonyságának terepi és laboratóriumi vizsgálatai eltérő eredményeket adhatnak.
A mikroműanyag-részecskék nehézfémekkel, vírusokkal és mérgező anyagokkal is szennyeződhetnek, és ha egyszer kikerülnek a környezetbe, akárhová elérnek.
A három méter hosszú állat a boncolás szerint borjat szoptathatott, amikor lenyelte a léggömböt. Nem egyedi esetről van szó.
A japán kormány felkérésére a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kutatói azt vizsgálják, hogy az atomerőmű hűtővizének tengerbe engedése után továbbra is fogyaszthatóak-e az ott élő halak.
Az emberiség által eddig előállított több milliárd tonnányi műanyagnak csak 9 százalékát hasznosították újra, a szemét 79 százaléka a környezetben vagy telepeken végzi. De mik azok a műanyagfajták, amelyek még a PET-nél is veszélyesebbek?
A Nebraskai Egyetem egy kutatója arra volt kíváncsi, hogy az amerikai boltokban kapható babatápszereket jó ötlet-e az edényükben megmelegíteni. Nem tűnik annak.
Nemcsak az új adók, hanem az új üzemanyagok, az optimalizálás és némi átépítés is segíthet a tengeri szállítmányozásnak zöldebbé válni.
Aggasztóan magas PFA-koncentrációra utaló nyomokat talált 18 népszerű látásjavító termékben egy ökotoxikológusok, környezetkémikusok és civilszervezetek nemzetközi összefogásával végzett amerikai kutatás.