A kutyák tudnak emberül
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói hasonló mintázatokat találtak a kutyák EEG-jelében, mint az emberekében, amikor tárgyakat neveztek meg és mutattak meg nekik.
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói hasonló mintázatokat találtak a kutyák EEG-jelében, mint az emberekében, amikor tárgyakat neveztek meg és mutattak meg nekik.
Vajon mekkora társadalmi és gazdasági katasztrófát jelentene globálisan, ha sokkal tovább élnének az emberek? Az öregedés folyamatával foglalkozó 7. Qubit Live kerekasztal-beszélgetése Szathmáry Eörs, Kubinyi Enikő és Vellai Tibor biológusokkal immár videón és podcastban is elérhető.
A túlsúlyos állatok lefogyasztása is komoly kihívás: alapanyagcseréjük lassabb, mint a mutáns gént nem hordozó fajtársaiknak, állandó éhségük pedig szívfacsaró kunyerálásba fordul.
Mit tegyünk, hogy a kutyáink tovább maradjanak fiatalosak, és hosszabb ideig legyenek velünk? Van-e különbség a fajták között? A kutyák és az emberek nagyon hasonló időskori kognitív hanyatlásáról Kubinyi Enikő a 7. Qubit Live-on tartott nagy sikerű előadást.
A tervek szerint decemberig a régió mind a 45 ezer kutyáját regisztrálni kell, ha valaki ezután sem takarít fel a kutya után, repül az akár 500 eurós bírság.
Valóban képesek a kutyák gombnyomással kifejezni, hogy mit akarnak? Kinek jutott eszébe a magyarországi kutyatartók körében is egyre népszerűbb módszer, mennyire hatékony, és nevezhető-e ez a fajta társalgás valódi kommunikációnak?
Japán kutatók a színárnyalatokra vonatkozó emberi preferenciákat vizsgálták.
Az ELTE etológusai az eltérő jutalomfalatok agyi reprezentációjának különbségei mellett azt is kimutatták, hogy az ízletesség jelentősen befolyásolhatja a motivációmértékét is.
Rovarokban és egerekben már bizonyították, hogy az IGF-1 növekedési hormon korlátozásával lassítható az öregedés – most nagy testű kutyákon vizsgálják a hatását.
Az ELTE etológusai szerint tesztelhetőségükben és az ember mutató gesztusainak értelmezésében a kutyák felülmúlják a macskákat.
Egy friss brit kutatás szerint a nyers koszton tartott kutyák ürülékében nagyobb eséllyel fordul elő a ciprofloaxinnal szemben ellenálló E. coli, mint azoknál, amelyek kutyatápot vagy főtt ételt kapnak.
A 8000 ciprusi macskát elpusztító járványért egy FCoV-23-nak elnevezett vírus felel. Szentiványi Tamara biológus szerint az ilyen kórokozók ellen az a legjobb védekezés, ha nem engedjük ki a szabadba a macskát.
Az ausztrál őslakosok dingókat vettek magukhoz, akiket a kutyához hasonlóan házőrzésre és vadásztársnak fogadtak be a közösségbe.
A három vizsgált európai országban a felmérés eredményei szerint a kutyatartók többet áldoznának orvosi kezelésekre és biztosításra is.
A világ első ismert pampakutyája az utcán kóborolt, és egy autóbaleset után vitték a vadvédelmi központba, ahol azonosították a különös hibridet.