A NASA megfejtette a marsi pókok rejtélyét
Először sikerült földi laboratóriumban rekonstruálni a Mars déli sarkvidékén tavasszal kialakuló, pókszerű geológiai képződményeket.
Először sikerült földi laboratóriumban rekonstruálni a Mars déli sarkvidékén tavasszal kialakuló, pókszerű geológiai képződményeket.
A Mars légkörének speciális körülményei olyan mintázatokat eredményezhetnek, amiknek nincs párjuk a Földön. Köztük magas hegycsúcsok környékén porral keveredő orografikus felhőket, amik vulkáni hamufelhőkre emlékeztetnek.
Két év múlva indul az első ember nélküli misszió, hogy teszteljék a marsi landolást, majd a következő utazási ablakban, 2028-ban kezdődhet a kolóniaépítés.
Lehet, hogy küldetésének legígéretesebb felfedezését tette a Perseverance egy kiszáradt ősi folyómederben, de ennek megerősítéséhez a Földön kellene megvizsgálni a marsjáró által begyűjtött mintát.
A NASA Perseverance szondája a marskutatás történetében először merészkedett egy nagy ősi folyómederbe, ahol immár az összes műszerével felszerelkezve kutathat egykori életnyomok után.
A Thales Alenia Space által vezetett konzorcium 522 millió eurót kap az Európai Űrügynökségtől, hogy előkészítse a hányatott sorsú Rosalind Franklin marsjáró 2028-as fellövését.
A szonda mostanra már több mint 25 ezerszer kerülte meg a bolygót, a fedélzetén névő HRSC kamera egyedülálló felvételeket készített a Mars hatalmas vulkánjairól és legnagyobb holdjáról, a Phobosról.
A kutatók azt feltételezik, hogy a tűzhányó a földi ókortól kezdve egészen a közelmúltig aktív volt.
A veterán Mars Express űrszonda radarja az egyenlítő közelében, mélyen a felszín alatt észlelt porral szennyezett hatalmas lerakódásokat.
A NASA űrszondája által megfigyelt fényjelenség csak külsőleg hasonlít a sarki fényre, de egészen más folyamatok okozzák.
A Curiosity marsjáró ciklikusan váltakozó nedves-száraz körülményekre talált bizonyítékot, ami elősegíthette az élethez szükséges molekulák létrejöttét az ősi Marson.
Késleltetett kommunikáció, kötelező kültéri űrruha és esztendőnyi hermetikus izoláció fémjelzi négy önkéntes következő egy évét a NASA houstoni űrkozpontjában felépített Mars Alpha Dune bázison.
Az Európai Űrügynökség így ünnepli meg a 20 évvel ezelőtt útnak indított Mars Expresst, ami most olyat művel, amit marsszonda még soha. Kamerája 50 másodpercenként fog képeket készíteni, amik fénysebességgel, elkészültük után 17 perccel érkeznek meg a Földre.
A NASA leszállóegysége kétszeresen túlteljesítette eredetileg két évre tervezett küldetését. Végzetét a napelemeire rakódó por okozta: a tisztítást a szondára szerelt eszközökkel nem lehetett volna praktikusan megoldani.
Meglepően nagy a széljárás a Mars egyes területein, így a NASA kutatói szerint egy-egy jól elhelyezett szélturbina a napenergiát is helyettesítheti a jövőbeli emberes marskutató küldetések során.