Egy nemzetközi kutatócsoport olyan neurális hálózati alkalmazást fejlesztett, amely az újszülött malacoktól a matrónakorú kocákig több száz házisertés sok ezer különféle hangjelzését kategorizálta az állatok érzelmi állapota alapján.
A Sony AI autóversenyző algoritmusa néhány nap alatt jobb köridőket ért el a Gran Turismóban, mint az emberi játékosok, majd egy versenyen legyőzte a világ legjobb GT-játékosaiból álló négyfős csapatot. A fejlesztés nemcsak realisztikusabb játékok létrehozásában, de a robotika, a drónok vagy az önvezető járművek területén is hasznos lehet.
A Google-féle DeepMind legújabb AI-modellje az aminosavak sorrendjéből egész pontosan megfejti a fehérjék háromdimenziós térszerkezetét. A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a gyógyszerkutatást: van olyan rákkutató cég, ahol az AlphaFold2 a korábbi egy hónapról néhány órára csökkentette a hatóanyag-jelölt fehérjék megtalálását.
Miért érdekli ennyire a magyarokat a mesterséges intelligencia? Tilesch György, a kalifornia PHI Institute elnöke, a Mesterség és Intelligencia című sikerkönyv szerzője szerint a magyar társadalom alapvetően szeret a jövőről ábrándozni, mert a jelen nem annyira rózsaszín. Az ország AI-stratégiájából viszont még hiányoznak a robusztus, gyors akciók.
A Research SuperCluster (RSC) névre keresztelt mesterségesintelligencia-alapú rendszer év közepére épülhet meg. A szuperszámítógép lelkét 760 Nvidia DGX A100 rendszer alkotja, és összesen 6080 grafikus processzora van.
Állampolgári ismeretekből 83,9, pszichológiából 81,8 százalékos eredményt ért el az eddigi leghatékonyabb nyelvi AI-modell, a Gopher a középiskolai teszteken. Matekból és fizikából kell még javítani.
A koronavírus elleni vakcinák megjelenése ellenére 2021 is a járvány éve maradt, de szerencsére születtek még reménykeltő tudományos eredmények. Mesterségesen megtermékenyített korallzátonyok, holland méhecskehotelek és szemétfelderítő drónok az év legnagyobb dobásai között.
A metafelületnek hívott optikai eszköz olyan minőségű felvételeket készíthet, amilyeneket eddig csak félmilliószor nagyobb kamerák tudtak. Az új módszer kiválthatja a telefonok hátlapi kameráját is, mert a metafelület az egész hátlapot egyetlen összefüggő kamerává változtathatja.
Clippy, a Word hülye virtuális asszisztense a Windows 97-ben jelent meg először, és négy éven keresztül boldogította a felhasználókat, míg 2001-ben nyugdíjba nem küldték. A Windows 11 következő frissítésében visszatér, igaz, szerencsére csak emoji formájában.
A virtuális terepasztal elkészítéséhez a grafikus processzorairól és videókártyáiról ismert cég a klímaváltozás modellezésére alkalmas legnagyobb teljesítményű szuperszámítógép építését tervezi.
A Google Arts & Culture új szolgáltatásával elég lefotózni egy háziállatot, és az algoritmus egyből megmondja, hogy milyen műalkotásra hasonlít. A mesterséges intelligencia tízezernyi mű közül választja ki a megfelelőt, és felismeri a kutyát, a halat és a nyulat is. Vagy nem.
Az Ask Delphi szerint fehér férfival szembetalálkozni éjszaka rendben van, de ha fekete férfi jön az utcán, az már aggasztó. Az algoritmus fejlesztői hangsúlyozzák, hogy nem az erkölcsi iránymutatás a cél, de a szakértők szerint a felhasználók ennek ellenére hiteles forrásnak gondolhatják a gépi válaszokat.
A Facebook azzal védekezik, hogy a belsős használatra szánt dokumentumokat a sajtó szándékosan értelmezi félre. A Wall Street Journal szerint a Facebook egyetlen vádpontjukat sem cáfolta, és a problémák kezelése helyett az ellentámadásban látja a megoldást.
Az Oszakai Egyetem kutatói mesterséges neurális hálózatokkal és gépi tanulással próbálják kiszűrni az elektronspinek zajából a tiszta jelet, pontosabbá téve a kvantumszámításokat.
Astro, a Jetson család Rosie-ját idéző 999 dolláros házirobot követhet minket a lakásban, riadóztathat, ha betörőt észlel, parancsra üdítőt szervíroz, és idővel egyre okosabbá válik. Apropó, mondtuk már, hogy milyen cuki szemei vannak?
Christian Szegedy, a Google Research magyar kutatója csapatával olyan rendszert épít, ami nemsokára túlszárnyalhatja a matematikusok legvadabb álmait: rutinból ellenőrzi majd azokat a bizonyításokat, amelyeket csak néhány ember képes megérteni a Földön, új sejtéseket jósol meg, és olyan távlatokat nyit a matematikában, amelyekről ma még fogalmunk sincs. A fő cél egy programozási rendszer, amelynek interakcióit nem lehet megkülönböztetni az emberitől.
Ha a mesterséges intelligencia tévedése miatt ér valakit hátrányos megkülönböztetés, akkor is muszáj megtalálni a felelőst. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság megüzente: jobb, ha a cégek felvállalják az elszámoltathatóságot, mintha ők kényszerítik rá őket.
A programozókban, fizikusokban, mérnökökben, filozófusokban és a Terminátor rajongóiban egyre gyakrabban felmerül a kérdés, hogy valóban létrejön-e egy olyan szuperintelligencia, aminek már nem tudunk parancsolni. Az emberi hülyeség természetének ismeretében úgy tűnik, egyelőre nagyobb az esély arra, hogy az emberiség maga okozza saját vesztét, mint arra, hogy az elszabadult mesterséges intelligencia végez vele.
Az Apple felveszi a harcot a gyermekmolesztálással szemben: mesterséges intelligenciával fogják elemezni az amerikai ügyfeleik telefonjának és online tárhelyének tartalmát, pornográf vagy erőszakos felvételek után kutatva. Az adatvédelmi szakértők attól tartanak, hogy a technológia a saját polgárai után kémkedő autoriter kormányok kezébe kerülhet.
Az Éjjeli őrjáratot több mint 300 évvel ezelőtt csonkították meg, miután egy költöztetés során nem fért el a kiszemelt teremben. A holland nemzeti múzeum neurális hálókat tanított be Rembrandt stílusában festeni, és az AI egy fennmaradt vázlat alapján egészítette ki a hatalmas képet.
A felmérést készítő egyetem kutatója szerint az emberek demokráciába vetett hitének évtizedek óta tartó hanyatlása, és az elmúlt néhány évben megnőtt politikai megosztottság miatt nem meglepő az eredmény.
Mi lenne, ha 2050-re a klímaváltozás miatt a paprikás manióka lépne elő nemzeti eledellé a paprikás krumpli helyett, vagy algoritmusok pingpongoznák le egymás között, milyen növényeket érdemes termeszteni? Mi lenne, ha nem a csirkéket hizlalnánk terminátorméretűre, hanem az ember zsugorodna 50 centisre? Az OFF-Biennále Menü Imaginaire című kiállításán az evés jövője került a terítékre.
Eddig azt hitték, hogy a több ezer éves dokumentumokon csak egy írnok dolgozott, de a legfejlettebb mintafelismerő algoritmusok bebizonyították, hogy legalább ketten voltak.
A Nobel-díj-jubileumra létrehozott virtuális Einstein ügyfélélményét még van hova javítani. Ha arról faggatják, hogy lapos-e a Föld, magabiztosan válaszol, ám a saját megítélésében már bizonytalan, és a véleményes kérdéseket is passzolja.
Az orvostudomány legújabb kutatásai algoritmusokkal, nagy tömegű adatok automatikus elemzésével és a mesterséges intelligencia segítségével válaszolhatják meg azokat a kérdéseket, amikre az orvostudomány eddig nem tudta a választ.
Utolérheti-e a következő 10-20 évben a robotkarok funkcionalitása az emberi kart? A Qubit podcastjának vendége Lévay György biomechanikai mérnök, aki tíz éve egy betegségben elveszítette mindkét kezét, és intelligens robotkarok fejlesztésére tette fel az életét.
Míg a Boston Dynamics látványosan táncoló robotjai a mérnökök finomhangolásának köszönhetik tudásukat, a Kaliforniai Egyetemen fejlesztett Cassie mesterséges intelligenciája rengeteg próbálkozás után, saját erőből tanult meg sétálni és lábon maradni a legkülönbözőbb körülmények között.
Az Emirates Team New Zealand (ETNZ) nyerte szerdán a vitorlázó Amerika-kupát, a sportág technológiailag legfejlettebb hajóit felvonultató világversenyét. A győztes új-zélandi csapat a világhírű magyar találmányról, a gömböcről elnevezett szoftver továbbfejlesztett változatával jutott el a győzelemig.
A magyarul látnokot jelentő SEER jócskán felülmúlja a felügyelt tanulással fejlesztett modelleket, akár szokatlan szögből készített felvételekről, akár az objektumok észleléséről, akár a képek osztályozásáról van is szó.
Olvasónk egymás mellé helyezte a két költő mesterséges intelligenciával animált arcképét, így már az eredeti fotó méretében látható, mit tud a Deep Nostalgia.
A Hollandiában dolgozó magyar kutató forradalmi megoldást talált a robotok szaporodására: a robotevolúció eddig kizárólag szimulációban futott, Eiben projektcsapatának megoldásaival azonban hamarosan létrejöhet a rendszer, amelyben az evolúción áteső robotok meg is testesülnek.
Kinek ijesztő, kinek varázslatos a Deep Nostalgia nevű deepfake szolgáltatás, amely történelmi személyiségek, de akár a rég elhunyt rokonok fényképeit is képes életre kelteni.
A Go-Explore algoritmus áttörést hozhat a mesterségesintelligencia-kutatás és a robotika területein. Az új algoritmus javítja a megerősítéses tanulás hatékonyságát, és új utakat nyithat a nyelvtanulásban és az önvezetőautó-fejlesztésben.
Karikó Katalin és az mRNS-vakcinák idén mindent visznek, de a szaklap szerint a zöld hidrogén, a TikTok algoritmusa, az egyre emberiesedő AI és a hiperpontos GPS is ott van 2021 áttörő technológiái között.
Az MI korábban is szerves része volt az egészségügyi szektor technológiai fejlődésének, de a járvány ezen a téren is gyorsulást hozott: 2020 szeptemberére 4,5 milliárd dollárnyi befektetés érkezett a mesterséges intelligencia alapú fejlesztésekbe.
Az Epic Games egy böngészőből elérhető eszközt épített a legélethűbb videojátékok grafikájáért felelős Unreal Engine-re, amivel az ígéretek szerint bárki percek alatt vadiúj karaktereket gyárthat, vagy akár saját magát is megalkothatja fotórealisztikus 3D-ben.
Mérgező sperma, holtában is aktív óraadó professzor, kábelnek látszó élőlény, végtelenített szerepjáték, vadászgépteszt és hardverreform; többek között ezek történtek a világban, amíg aludtál.
Az Oncompass Medicine rákos daganatokban azonosított molekuláris genetikai elváltozások alapján ajánl személyre szabott terápiát. A Future Unicorn díj azt jelzi, hogy a digitális iparág európai szakmai szervezete látja a potenciált a cégben arra, hogy a jövőben egymilliárd dollárra értékelt techóriássá váljon.
Hogy mire használható a buddhizmus az AI-kutatásban? Például a mélytanulási algoritmusok és a neurális hálózatok optimalizálására. A dalai láma azt sem zárja ki, hogy egy napon gépi intelligenciaként fogunk újjászületni, de ami a megvilágosodás elérését illeti, ahhoz Hérakleitosznak és Gödelnek is lesz egy-két szava.
Egy új tanulmány arra mutat rá, hogy még az emberi címkék nélkül, gépi tanulás útján létrejövő képek is nem kívánt – rasszista és szexista – mintázatokat kódolnak magukban.
A Microsoft szabadalmaztatta egy adott személy modellezésére szolgáló chatbot létrehozását, ami arra is alkalmas lenne, hogy egy elhunyt embert modellezzen. A program képes lenne az illető hangját is utánozni, de az is megoldható lenne, hogy a felhasználó saját magával beszélgessen.
A botrányos kutató algoritmusa 73 százalékban találta el, hogy az illető konzervatív vagy liberális, de a tudományos konszenzus inkább afelé hajlik, hogy ez kisebb véletlenek műve, és valójában nem lehet belső tulajdonságokra következtetni pusztán arcvonások alapján.
Egy elméleti kutatás szerint a szuperintelligenciák kockázatát két módon mérsékelhetjük: megfosztjuk a tanulás lehetőségétől, vagy tervezünk hozzájuk egy vészleállító algoritmust. Az első megoldás egy hülye gépet eredményez. A második megvalósíthatatlan.
Az AI etikai kérdéseivel foglalkozó szakértőknek remek ihletforrások lehetnek az olyan buddhista tanítások, mint az együttérzés, az önfejlesztés, az elszámoltathatóság, vagy a szenvedés megszüntetésére irányuló törekvések.
A koronavírusokról az évek során összegyűjtött tapasztalatok, a vakcinafejlesztésbe öntött dollármilliárdok, a kutatók globális együttműködése, valamint a géntechnológia, a mesterséges intelligencia és az mRNS-alapú vakcinaelőállítási technológia mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a történelemben eddig soha nem látott módon, kevesebb mint egy év alatt sikerült kifejleszteni és engedélyeztetni a SARS-CoV-2 elleni oltóanyagokat.
Az ujjlenyomatok fertőzésveszélyt jelentenek, így a repülőtéri azonosítást mostanában jobb híján az arcfelismerő algoritmusokra bízzák. A technológia óriási, esetenként tízszeres mértékben javult a járvány előtti időszakhoz képest.
A Dél-Karolinai Egyetem kutatóinak algoritmusa árulkodó jeleket keres a forgatókönyvben: szexet, drogfogyasztást és erőszakos jeleneteket.
A mesterséges intelligenciára és az alkarra csatolható kiegészítőre épülő rendszer 21 kézmozdulatot különböztet meg. Szinte bármire használható: művégtag-irányításhoz, billentyűzet nélküli gépeléshez, kormánykerék nélküli vezetéshez, vagy kontroller nélküli videójátékhoz.
Ha semmit nem tudsz a zenéről, segít a mesterséges intelligencia és a profi énekesek: néhány kattintás a Blob Operában, és kész a világsiker.
A Sheffieldi Egyetem kutatóinak nyelvfeldolgozó algoritmusa 79,7 százalékos pontossággal mondta meg a Twitter-felhasználókról, hogy fognak-e dezinformációt terjeszteni, vagy sem.