2017-ben hirdették ki a mesterségesintelligencia-fejlesztési tervet, mára pedig a világ AI-cégeinek felét Kína finanszírozza. Az ország időközben kitermelte a saját Google-Facebook-Amazon trióját.
A magyarok többsége az államtól és az iskolától várja a megoldást, az amerikaiak saját magukban bíznak.
A ChimpFace-szel felkutathatók az Afrikából kicsempészett, majd jó pénzért magánszemélyeknek eladott csimpánzok.
Hogyan tudja a számítógép megkülönböztetni az embert a majomtól? Mi az híres a neurális háló, és hogyan tudsz magad is létrehozni egyet? Kálmán László, az MTA nyelvésze elmagyarázza.
A GAN nevű technológia villámgyorsan fejlődik, lassan jöhetnek majd az igazán durva deepfake-botrányok. Öröm az ürömben, hogy hiába tudnak tökéletesen megtévesztő portrékat alkotni a mesterséges intelligenciával, a technika macskás képeket még nem tud hamisítani.
A Google-féle AlphaZero 9 óra alatt, a nulláról tanult meg játszani, majd legyőzte az emberi képességeken már rég túllépett gépi sakkvilágbajnokot. Ráadásul nem monoton másolással, hanem kreatív, emberire emlékeztető lépésekkel.
Szalay Kristóf a vizionárius kategóriában jutott be a legjobbak közé az MIT Technology Review európai listáján. Találmánya az emberi sejtekben zajló folyamatok számítógépes szimuláció útján történő megértéséhez visz közelebb.
Előregisztráció, animált határőrök, kockázati pontszám és a határon felmutatandó QR-kód. EU-s pénzből fejlesztik a schengeni határokra tervezett rendszert, amelynek felépítésében a magyar állam kifejezetten proaktív volt. Ellenzői féltudományosnak tartják a rendszert, aminek csak egy eleme a „hazugságvizsgálat”.
Az önvezető tesztek presztízsromboló kockázatairól és az elektromos hajtású járművek kínai fellendüléséről kérdeztük budapesti látogatásakor Lex Kerssemakerst, a Volvo Cars International európai, közel-keleti és afrikai piacokért felelős holland vezetőjét.
„Tudod a titkos titkom / Tiéd a második vagyonom / Jól áll neked a magas származásod / Tiéd az elátkozott fiatalságom / Tiéd az életem” – énekelné az egyik algoritmus.
A DeepMind szigorú, egyedülálló megállapodásban jutott hozzá a brit páciensek adataihoz, mostantól egy céges átrendezés miatt az anyacég, a Google kezeli tovább ezeket az érzékeny információkat.
A háttérben már megy a macska-egér játék az orosz dezinformációs trollok és az amerikai kormány elhárítói között, de úgy néz ki, a félidős választásokra még nem csapnak le a deepfakerek. 2020-ban így nagyobbat szakíthatnak.
Hogyan lehet megelőzni a különböző felekezetű vagy etnikumú néptömegek közötti erőszakos cselekményeket? Oxfordi kutatók mesterséges intelligenciával keresik a megoldást.
Az új-kaledón varjú problémamegoldó és eszközkészítő képességei időről időre lenyűgözik a tudósokat, és a mesterséges intelligencia fejlesztésében is segítenek.
Lehet, hogy a robotok elveszik a munkánkat (az is lehet, hogy nem), mindenesetre nem ártana valakinek kitalálnia, milyen etikai elvek alapján működjenek a robotok. Vagy Asimovra van szükség, vagy egy etikai bizottságra, de sürgősen!
Miközben amerikai techóriások éhínség-előrejelző algoritmust fejlesztettek ki, a Világbank új mutatót vezet be következő jelentésében: az emberitőke-indexet, amely megmutatja, mennyire állnak készen az országok az automatizációval járó változásokra.
A válaszadók olyan szavakkal jöttek elő, mint például „szeretet”, „könyörület” és „banán”, talán arra bazírozva, hogy a mesterséges intelligenciát nem programozták be efféle üres fecsegésre.
Megjelent magyarul Viktor Pelevin új regénye, amelyben a szerző a szabad akarat, a technikai fejlődés és a megvilágosodás problémáját járja körül egy disztópiában. De létezik vajon Pelevin, vagy ő is csak egy algoritmus?
A mára már népbetegségként számon tartott elhízás csökkentéséhez elég lenne máshogy építeni a településeket, állítják műholdképeket elemző amerikai kutatók.
Az önmaguk ellen forduló gyerekek aránya riasztóan emelkedett az Egyesült Államokban az elmúlt években. Megoldás lehet a mindent lefedő online ellenőrzés?
Most már a táncmozgást is képes hamisítani a deepfake, ami egyelőre jó szórakozás, de a komplex mozgás lekövetésével már akár egy fegyveres rablásról készült felvételre is bárkit rá lehet varázsolni.
Ez az első alkalom, hogy egy robot alkotásait művészetként ismeri el a fősodorbeli műkereskedelem.
Az OpenAI kutatói egyfajta kíváncsisággal ruházták fel az algoritmust, és arra jöttek rá, hogy bár a kíváncsi robot több mint ötven számítógépes játékkal játszott, csak nagyon nehezen lehetne kirobbantani a tévé elől.
A Rekognition nevű alkalmazást máris használják a bűnüldözésben, pedig a jelek szerint egyáltalán nem tévedhetetlen, ráadásul fajilag elfogult.
Kínában éppen elkezdődik a szex ipari forradalma. A szexbabák mellett már itt vannak a szexrobotok is.
Mesterséges intelligencia tesztelheti a jövőben az egyes vegyszerek egészségügyi hatásait, az új technológiával az Európai Unióban végrehajtott állatkísérletek 57 százaléka kiváltható lenne.
Több mint 2400 mesterséges intelligenciával foglalkozó kutató ígérte meg a gyilkos robotoktól való tartózkodást. Az ENSZ augusztusban tárgyal a tiltásukról.
Impresszionista, expresszionista, barokk, modern: a mesterségesintelligencia-festők az összes stílusban magabiztosan alkotnak. Idén harmadszorra versenyt is rendeztek nekik.
A Goldman Sachs valóságos adatzuhataggal árasztotta el a létező legmodernebb technológiákat, a mesterséges intelligencia mégsem tippelt sokkal jobban, mint egy focihoz alig értő laikus. Mi lesz velünk, ha a legnagyobb befektetési bankok egyike sem tud előrejelezni?
Hexát, a rákhoz hasonlító hatlábú házi robotot eredetileg nem erre tervezték, de fejlesztői némi átalakítással alkalmassá tették arra, hogy a gondjaira bízott szobanövény fényigényét kielégítse.
A rossz hír: a DeepMind által fejlesztett mesterséges intelligencia az emberi csapatot is legyőzi egy CTF-meccsen Quake III Arenában. A jó hír: jöhetnek a még élethűbb játékok.
Igaz a mendemonda, hogy az amerikai egészségbiztosítási kifizetések negyedét olyan betegekre költik, akiknek már egy évük sincs hátra? A halál idejének megjóslásával sokat lehetne spórolni, de ez még a mesterséges intelligenciának sem megy.
A Google beszélő robotja az esetleges félreértések elkerülése végett ezentúl robotként azonosítja magát a telefonbeszélgetések elején.
Áttörés történt a gépi tanulásban, a Kaliforniai Egyetem munkatársai olyan algoritmust írtak, amely képes önmagát jutalmazva tanulni. A kulcsszó az autodidakta iteráció, a határ a csillagos ég.
Egy statisztikusok által kifejlesztett, gépi tanuláson alapuló előrejelző algoritmus szerint a döntőt a németek játsszák a brazilokkal, és 64 százalékos valószínűséggel Németország nyeri a világbajnokságot.
A kép-és videóhamisításra használt deepfake technológia odáig jutott, hogy egyes szakértők már információs apokalipszist emlegetnek. A kamu felvételek elterjedése felrúgja azt alapigazságot, miszerint ha másnak nem, legalább a szemünknek hihetünk. Miközben még nincs igazi megoldás a problémára, a mesterséges intelligencia vadul fejlődik tovább.
Az elmúlt évtizedek példái mind azt mutatják, hogy ember és gép akkor a leghatékonyabb, amikor együtt tud működni ahelyett, hogy versenyre kelne egymással. Danka Miklós, a Palantir Technologies munkatársa elmondja, hogyan.
A mélytanulási algoritmusok óriási biológiai adatmintákban képes azonosítani új, eddig még nem azonosított géneket.
Új módszer válthatja fel az ujjlenyomat-vizsgálatot, lassan annyi is elég lesz az azonosításhoz, ha elsétálunk a kamera előtt. És még a cipőt sem kell levenni hozzá.
Harry herceg és Meghan Markle május 19-i esküvőjének online közvetítésén vetik be először a technikát.
Van olyan multi, amelyik már két éve használja az érzelemfelismerő algoritmusokat a toborzásoknál, de adatvédelmi aggályok mellett az sem biztos, hogy jól olvassa le az arckifejezéseinket az AI, és ez az állásunkba kerülhet.
Egy 26 fős nemzetközi kutatócsoport bemutatta, milyen módszerekkel használhatják fel szándékosan az AI-t az emberiség ellen.
A mélytanuló algoritmusok meglepően pontos és gyors következtetésekre jutnak az emberek érzelmi zavarairól a nyelvhasználatuk alapján. A gépi intelligencia alkalmazása a pszichiátriában életmentő lehet.
Rövid idő alatt világhírűvé vált a Szegedi Biológiai Kutatóközpont mesterséges-intelligencia alapú mikroszkópja, az viszont még kérdés, hogy a mindennapos gyógyításban pontosan mire használják majd.
Több százezer mérőállomás működik a Földön, de nincs tökéletes időjárás-előrejelzés, pedig a tét pénzben sem kicsi. A szimulációs modelleknél egyelőre rosszabbul teljesítő mesterséges intelligencia még forradalmasíthatja az időjóslást, de a meteorológusok nem féltik a munkahelyüket.
A modern előrejelző rendszerek hat órával korábban képesek figyelmeztetni a szervezet közelgő összeomlására, az életvégi ellátásban részesülők esetében pedig egy algoritmus 90 százalékos pontossággal mondja meg a betegek halálának várható időpontját.
A technika olyan hihetetlen ütemben fejlődik, hogy egyes jóslatok szerint néhány évtizeden belül létrejöhet a tényleges mesterséges intelligencia. Ettől tartsunk inkább, vagy saját magunktól?
A dán Carlsberg mesterséges intelligenciával turbózza fel termelését: az alapanyag-termelés, az élelmiszer-biztonság, a minőségellenőrzés, de még az érzékszervi értékelésen alapuló termékfejlesztés is a gépi sörmesterek reszortja lesz rövidesen. Az okos algoritmusok átalakíthatják a teljes élelmiszeripart.
A gép egy vonásból meg tudja állapítani, ki készíthette a művet, illetve hogy az hamis-e vagy eredeti. Ember erre nem képes.
Ha beválik a módszer, a rossz kezekbe került képeket még azelőtt le lehet tiltani, hogy kiszivárognának.