Hamis a világ legszebb állapotú permi gyíkfosszíliája
A paleontológusok sokáig nem értették, hogy miért nem kerültek elő a korból hasonlóan szép darabok, most kiderült, hogy amit eddig megkövesedett szövetnek véltek, az valójában csak festék.
A paleontológusok sokáig nem értették, hogy miért nem kerültek elő a korból hasonlóan szép darabok, most kiderült, hogy amit eddig megkövesedett szövetnek véltek, az valójában csak festék.
Az idegenekre utaló Alienacanthus néven lajstromozott őslényről most derült ki, hogy az uszonytüskéknek tartott képletei alsó állkapcsának részei.
Hogyan lehet vizsgálni a Földön sok-sok millió éve élt élőlényeket? A Glossza podcast új adásának vendégei: Ősi Attila paleontológus és Bárdos Dániel, akinek szakterülete a biológia és az őslénytan filozófiája.
A 2,5 millió éve kihalt Otodus megalodon fosszíliáinak legújabb vizsgálata szerint tévesek a korábbi rekonstrukciók alapján készült tudományos ábrázolások.
Az alsótelkesi gipszbányában, ahol 30 éve folynak az ásatások, most ősi majmok 8 millió éves kéz- és talpnyomaira bukkantak.
A 150 millió éves camptosaurus szokatlanul ép maradványaiért akár 1,2 millió eurót is fizethet új tulajdonosa.
A 150 millió éves fosszília egy mocsaras területen élő, madárszárnyú dinoszaurusz maradványa – azt, hogy ez miért rendkívüli, a világ egyik vezető paleontológusa, Steve Brusatte mondta el a Qubitnek.
Egy most publikált biomechanikai elemzés szerint az 515 millió éve élt Anomalocaris canadensis karomszerű függelékei nem voltak alkalmasak zsákmányszerzésre.
Egy friss kutatás szerint az óriásfogú cápa ezért nőhetett hatalmasra, de rengeteg energiára volt szüksége hozzá, hogy felfűthesse a testét, ezért pusztulhatott ki.
Spanyol evolúcióbiológusok a páratlanujjú patások mára kihalt családjának törzsfejlődése alapján találtak magyarázatot a 16 millió év alatt széles körben végbement döbbenetes magasság- és tömegnövekedésre.
A 47 millió éves rovar 3-5 centiméter hosszúra nőtt, ami azért meglepő, mert a mai és a korábbi hangyafajok között az ekkora méret inkább a melegebb éghajlatokon élő állatokra jellemző.
A 319 millió évesre datált és közel egy évszázada ismert halfosszília mostani vizsgálata olyan felfedezéssel szolgált, amellyel egy régóta hiányolt evolúciós láncszem került a helyére.
A más fajoknál csak a fiatalokra jellemző Pán Péter-szindróma minden bizonnyal erőteljes szerepet játszott az emberi intelligencia evolúciójában, állítja a Nature Ecology & Evolution folyóiratban frissen megjelent, több tucat mai, illetve már kihalt főemlősfaj vizsgálatán alapuló új tanulmány.
A Pachycephalosaurus maradványok 3D-s elemzése alapján alkotott mozgási modellek arra utalnak, hogy rég kihalt állatok ugyanúgy támaszkodó lábnak használhatták farkukat, mint az ausztráliai erszényes emlősök.
A bolgár paleontológusok által azonosított faj egy 6 millió évvel ezelőtti klímakatasztrófa után pusztult ki a kontinensről.