Egy 14 ezer éves fog alapján megtalálták Szibériában az amerikai őslakosok eddig ismert legkorábbi rokonát, méghozzá a Bajkál-tó közelében. A kutatás szerint ez azt is jelenti, hogy a később Amerikába vándorolt szibériaiak jóval nagyobb területen barangoltak húszezer évvel ezelőtt, mint korábban hitték.
Ha valóban tervrajz alapján készültek az építmények, az a vadászó-gyűjtögető társadalmakban szokatlan, magas fokú együttműködést és távlatos tervezést feltételez – állítják a Tel-Aviv-i Egyetem régészei.
Egy nemzetközi kutatócsoport tízezer évvel ezelőtti manióka- és töktermesztés nyomait azonosította a bolíviai Llanos de Moxos szavannájának mesterséges erdőszigeteiben.
Egy régészeti kutatásból kiderült, hogy nem a vikingek, hanem már egy évezreddel korábban a rómaiak vitték be a nyulakat Britanniába, ahol istenségnek tekintették, felnevelték, majd tisztességgel eltemették őket.
A Qubit Live #3-on a magyarság eredetének legfrissebb tudományos magyarázatait mutatták be régészek, történészek és génkutatók. Türk Attila a korai magyar történelem régészeti kutatásainak legújabb eredményeit ismertette.
A Qubit Live #3-on a magyarság eredetének legfrissebb tudományos magyarázatait mutatták be régészek, történészek és génkutatók. Mende Balázs régész a jó kutatási stratégia alapjairól beszélt, íme a teljes előadás videón.
A leletek azután kerültek elő, hogy egy évvel ezelőtt megkezdődtek a Colosseum környéki ásatások.
Az R-394KM típusú, Sztrizs (magyarul: Gyors) fedőnevű adó-vevőt 1987-ben gyártották a Szovjetunióban, majd nem sokkal később kémek vitték Nyugat-Németországba.
A Shanidar Z névre keresztelt neandervölgyit a jelek szerint szabályosan eltemették, egy háromszögletű sziklából még sírkövet is helyeztek a fejéhez. A bordákon növényi maradványokat találtak, ez is erősíti a „virágos temetés” hipotézisét.
A lelet arra utal, hogy a vikingek jóval nagyobb hatást gyakoroltak a Brit-szigetek kultúrájára, mint eddig hitték. Az apró üvegfigurát egy közösségi támogatásból működő civilek találták meg, a lelet azt is jelentheti, hogy a helyiek már azelőtt játszottak hnefataflt, mielőtt a vikingek nekiálltak volna kifosztani Nagy-Britanniát.
A jégkorszak beköszöntével az ember feltalálta a főzésre szolgáló cserépedényeket, méghozzá több helyen is: Japánban éppúgy rákényszerültek az innovációra, mint Szibériában. Egy friss kutatás azt is feltárta, mit főzhettek bennük.
Magyar kutatók 7. századi avar sírokban talált maradványokat vizsgáltak archeogenetikai módszerekkel. Kiderült, hogy a vizsgált avar kori elit apai és anyai vonalainak kétharmada belső-ázsiai eredetű, de volt egyéb tanulság is.
A ókori temetkezési szertartások szerint eltemetett múmia hangképzőszervei olyan állapotban maradtak meg, hogy a számítógépes technológia segítségével emberi hangon szólalt meg.
Egy nápolyi régészcsoport szerint az 520 Celsius-fokos forró hamu hatására az egyik áldozat agyszövete üvegszerű anyaggá alakult, erre korábban sosem láttak példát. Jó hír, hogy a férfi valószínűleg átaludta a katasztrófát.
Egy friss paleontológiai tanulmány szerint a mai gyöngyhalászokhoz hasonló szabadtüdős merülési technikával a tengerfenékről gyűjthették a kagylót a 90 ezer évvel ezelőtt a mai Olaszország partjainál élt neandervölgyi emberek.
Sir Mortimer Wheeler a harmincas években rettenetes, az i. sz. 43-ban történt tömegmészárlás nyomaira bukkant. Egy friss kutatás szerint viszont az az ütközet, amire hivatkozott, meg sem történt, a feltárt sírból pedig nem egyetlen csata, hanem százötven év leletei bukkantak elő.
Az izraeli Tel Hreizben már a neolitikumban is megpróbáltak gátat emelni, hogy a tenger ne lepje el a falut. Ellepte. A maradványokat most tárták fel a Haifai Egyetem kutatói.
Az egyiptológusokat régóta foglalkoztatja, mi is lehet az a tölcsér alakú valami, amit a papíruszokon és egyéb ábrázolásokon látni az emberek fején. Glória? Parfümadagoló? Lélekszimbólum?
Az urán-tórium kormeghatározás szerint a celebeszi barlangrajz kétszer annyi idős, mint az eddig ismertek. Úgy tűnik, a paleolit művészet nem úgy, vagy nem akkor fejlődött ki, ahogy eddig gondolták.
A régészek infravörös fény alatt vizsgálták hét múmia tetoválásait, és kereszt, pávián, hieroglifa motívumokat is találtak. Eddig szinte csak női testeken találtak ilyen díszítő elemet, ami meghatározta a tudományos magyarázatok irányát is.
A hajós temetkezések nem számítottak rendkívülinek a a vikingek körében, de az nagyon ritka, hogy egy meglévő halottas hajóba száz évvel később egy másikat temessenek. Utoljára az ötvenes években került elő hasonló lelet, a régészek nem tudják, mi lehetett a szokás oka.
Erős közel-keleti és észak-afrikai hatásokat mutat az ókori rómaiak genetikai elemzése, és a kép korántsem vág egybe azzal, ahogy az ember a korabeli városokat elképzeli, derítette ki egy nagyszabású, 12 ezer évet felölelő populációgenetikai kutatás 127 DNS-minta alapján.
Régóta tudható, hogy a modern ember Afrikából származik, de hogy pontosan honnan, azt most DNS-elemzés, valamint földrajzi és régészeti eszközök segítségével derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport.
A népvándorlások-kora, a Nyugatrómai Birodalom összeomlása, végül az Avar Kaganátus kialakulása a Kárpát-medence történelmének egyik legmozgalmasabb időszaka volt. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) által a napokban díjazott, magyar érdekeltségű HistoGenes pályázat ezt az időszakot segít majd jobban megismerni.
A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.
Egy Tel-Aviv-közeli barlangban talált csontok arra utalnak, hogy már több százezer évvel ezelőtt gondoltak arra az emberek elődjei, hogy raktározni kell az ételt.
A Vezúv 79-es kitörése után Pompeii mellett egy másik várost, Herculaneumot is befedte a vulkáni hamu, ami egyebek mellett egy 1800 tekercset tartalmazó könyvtárat is megőrzött. Az összeégett és olvashatatlan tekercsek titkát most a brit Diamond részecskegyorsítóval próbálják megfejteni.
A bronzkorban és a vaskorban nem volt könnyű az élet Európában, csak minden második gyermek érte meg a felnőttkort. Nem volt mindegy, hogy hogyan és mivel választják el a kisbabákat. Egy új lelet alapján a megfelelő edény mindenesetre megvolt a táplálásukhoz.
Nyolcvanezer éves fosszilizálódott lábnyomok alapján francia régészek a neandervölgyi csoportok összetételére következtettek. Úgy tűnik, több gyerek volt egy-egy ilyen társaságban, mint eddig hitték.
A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói epigenetikai mechanizmuson alapuló módszerrel építették újra az őslány csontvázát és koponyáját.
A bostoni Peabody Múzeum egyiptomi gyűjteményében őrzött edényekben talált élesztőkultúrát élesztette fel és azzal sütött ehető kenyeret Seamus Blackley, az ismert amerikai videojátékfejlesztő.
Ha nem kényszerítjük bele magunkat abba a helyzetbe, hogy mindenképpen az eredeti romokat felhasználva építünk meg valamit, akkor sokkal nagyobb tere marad annak, hogy a meglévő tudás mellett a kérdéseket, bizonytalanságokat, hiányokat is megosszuk a látogatókkal, írja Havas Zoltán régész a hányattatott sorsú Hadrianus-palota helyreállításáról.
Egy görögországi barlangban talált koponyamaradvány megismételt vizsgálata alapján a Homo sapiens jóval korábban hagyta el Afrikát, mint eddig gondoltuk, és már 210 ezer évvel ezelőtt megjelent Európában.
Az egyre pontosabb gépi fordítás már nemcsak angolról magyarra működik, de ismeretlen nyelveket is képes kezelni. Amerikai kutatók először fejtettek meg automatikusan egy több mint 3000 éves nyelvet.
Új módszerrel próbálták kikövetkeztetni vermonti kutatók, hol termett először marihuána a Földön. A munkát eddig nehezítette, hogy a növény pollenje a megszólalásig hasonlít a komló virágporára, így nehéz volt osztályozni a leleteket.
Az amerikai földrész legrégebbi emberi lábnyomának azonosításán 2010 óta dolgoztak a kutatók, hogy kizárják annak esetleges állati eredetét. Egy Hominipes modernus volt a tettes.
Az ókori mítoszoktól a középkori heraldikán át az észak-amerikai indiánok fejdíszeiig az emberiség teljes történetén átívelő saskultuszt a neandervölgyiek alapozták meg – állítják a Gibraltári Nemzeti Múzeum brit régész-antroplógusai.
1901-ben 24 kutyakoponyára bukkantak egy 4-5 ezer éves skóciai sziklasírban, most sikerült az egyikből realisztikus arcképet alkotni a neolitikus kutyáról.
A Chichén Itzá-i romok között az esőistennek feláldozott tárgyakat is találtak, a kutatók ez alapján a maják pusztulásához vezető kiszáradás tanulságait vizsgálják.
A 17. században akár 10 ezren is lakhatták a dél-afrikai Kweneng középkori városát. A lézerszekkennert és a földradart ötvöző LiDAR technológia segítségével most részletesen feltérképezett egykori település átírhatja a kontinens eddig ismert történetét.
Egy génmutáció okozza, hogy egyáltalán vannak a világon olyan felnőttek, akik képesek megemészteni a tejcukrot. E génváltozat Európában, különösen északon igen elterjedt, a hagyományosan lótartó, lótejet fogyasztó ázsiai népekre viszont nem jellemző.
Sem a fertőző betegségek, sem az alultápláltság jellemzői jegyeit nem találták meg a 3-4 ezer évvel ezelőtt fehérjediétán élő mongol lovas nomádok maradványaiban. A lovaglás és a verekedés bezzeg hagyott nyomott rajtuk rendesen.
A Gilgames óta tudjuk, hogy a civilizáció a sörről ismerhető fel, de szinte minden népen nyomot hagyott ez az ital: a kelta isteneknek például egy különleges főzet biztosította az örök életet. Ezt ugyan nem sikerült modellezni, de a tudomány és a főzdék együttműködéséből már több történelmi sör született.
Az eddig ismertnél 600 ezer évvel korábban jelenhettek meg az emberek ősei Észak-Afrikában, ahol erre utaló kőeszközöket és állati csontokat találtak.
Bátaszék és Alsónyék közelében európai jelentőségű leletanyag került elő az újkőkorszak több periódusából. Osztás Anett előadása az októberi Budapest Science Meetup-on.
18 hónapig tartó sötétség, bubópestis, éhínség, nyári hóesés – egy gleccserben bukkantak rá az emberiség legszörnyűbb korszakának nyomaira.
A több évezredes edényeken háromféleképpen is sikerült kimutatni a kakaó nyomait. Az eddigi legrégebbi kakaóemlék 3800 évvel ezelőttről származott, és egész máshol találták.
Az i. sz. 79-es vulkánkitörés herculaneumi maradványait vizsgálta egy olasz kutatócsoport, amely alaposan megcáfolta azt a hiedelmet, hogy az áldozatok lassan égtek el.
Nagyobb lökést adhatott a korabeli innovációnak az alkoholgyártás, mint eddig gondoltuk.
Korábban úgy hitték, hogy a legrégebbi múmiák csak kiszáradtak a napon, most kiderült, hogy ugyanazt a balzsamot alkalmazták 5600 évvel ezelőtt, mint amilyennel a híres múmiákat, így például Tutanhamon testét kezelték bő háromezer évvel később.