Sokáig úgy gondolták, hogy egy római kori csontvázról van szó, de egy 2019-es vizsgálat igazolta, hogy egyes csontok a késői kőkorszakból származnak.
„Uram, add, hogy borzasztó halált haljanak” – olvasható az 1600 évvel ezelőtt kőbe vésett könyörgések egyikén. Azért volt, aki itt is a csajozásra gondolt.
A környéken folyó ásatások évtizedek óta zajlanak a katedrális kerengőjének újjáépítése miatt.
A rézötvözetből készült, golyókkal díszített, üreges dodekaéder elkészítése rengeteg időt és szakértelmet igényelt, ezért valamilyen rituális szerepet tulajdonítanak neki.
Régészek szerint a néhány héttel ezelőtt feltárt díszterem freskói a Vezúv által i. sz. 79-ben elpusztított városban valaha megtalált legszebbek között vannak.
Az 1700 éves tojás egy építkezést megelőző feltáráson került elő, és egy vizsgálat szerint még mindig van benne folyadék – vélhetően a sárgája és a fehérje keveréke.
Egy törökországi koponya alapján úgy tűnik, hogy kedvtelésből már a római korban is tartottak a mostani francia buldoghoz hasonló jószágokat.
Jordánia területén 3, a 2. században épített katonai erődítmény nyomaira bukkantak. Az állomásokra a Nabataeus Királyság elfoglalása során lehetett szükség.
Az első században készült szobrocskát valószínűleg direkt dobták ki a mai Rennes területén, a régészek Vénusz mellett számos római kori érmét, cseréptöredéket és hasonló apróságokat találtak.
A környékbeliek időtlen idők óta rebesgették, hogy a katedrális valamilyen pogány kegyhelyre épülhetett, a régészek most találtak is egy apró szentélyt egy törött oltárkővel. Az nem derült ki, hogy milyen istennek áldozhattak benne.
A Kütahya Dumlupınar Egyetem régészei a mai Çavdarhisar területén végeznek ásatásokat, itt találták meg többek között Erósz, Dionüszosz és Héraklész fejét is.
Az Északi-tenger fenekéről kiemelt horgonyra egy szélerőműpark telepítése előtti feltárás során bukkantak rá.
Az 1877 évvel ezelőtt készült érme a régészek szerint egy 13 darabból álló sorozat tagja volt, amelyen a 12 csillagjegyen kívül az összes is szerepelt egy bónusz érmén. A most előkerült pénzen az istennő képe mellett a rák csillagjegy látható.
A régészek mindeddig nem voltak benne biztosak, hogy mire szolgálhatott az agyagedény, de egy új, egyszerű, terepen is elvégezhető vizsgálat után rájöttek, hogy éjjeliedényről van szó. A bilit egy ostorféreg petéje buktatta le.
A HS2 gyorsvasút építése közben a munkások római épületekre bukkantak, a lelőhely feltárása után kiderült, hogy a terület a vaskor óta lakott volt, és a negyedik században élte virágkorát. Annyi áru fordult meg a faluban, hogy egy tíz méter széles utat építettek hozzá, amelyen a régészek szerint folyamatos volt a teherforgalom.