A képeken UV- és látható fényben is megmutatják magukat a Nap különböző forróságú rétegei, de a mágneses mezejéről és a plazma áramlásáról is készült térkép.
A SpaceX gigantikus rakétarendszerének 6. tesztrepülésén a hajtóművek jól teljesítettek, de a rakéta első fokozatát most nem sikerült szépen elkapni visszatérése után. Donald Trumpnak így is tetszett a produkció.
Donald Trump szereti a látványos eredményeket, és Musk állítólag megígérte neki, hogy 2028-ig embert juttat a Marsra. Ez a szakértők szerint gyakorlatilag lehetetlen, viszont az átszervezés rendesen felbolygatja majd a nemzetközi űripart, így az európait is.
Október közepén a NASA elindította történetének egyik legnagyratörőbb szondáját, a Europa Clippert. Steve Vance, a küldetésen dolgozó asztrobiológus szerint valószínű, hogy vissza akarunk majd térni a Jupiter holdjához, hogy még többet kiderítsünk róla.
Az űreszközök történetének legnagyobb hegymászását produkáló Perseverance a rétegzett kőzeteket rejtő peremhez igyekszik, és még azon is túl.
A november elején visszatérő Sencsou-18 legénysége által készített videóból kiderül, hol alszanak a kínai tajkonauták, és milyen növényeket termesztenek üvegházukban.
Épp ma 78 éves az első ilyen felvétel, ami ráadásul csak véletlenül készült el, és jóval kevésbé ismert, mint sok más ikonikus fénykép a bolygónkról.
Ebben az űrruhában lépnek majd a Hold felszínére amerikai űrhajósok a legkorábban 2026-ra tervezett Artemis–3 küldetés során.
Hétfő este elindult hatéves útjára a NASA által valaha épített legnagyobb űrszonda, a Europa Clipper. Az 5,2 milliárd dolláros, kosárlabdapálya szélességű szonda nem életet keres, mégsem kizárt, hogy észlelheti annak jeleit. A Clipper egyik műszerét magyar kutató, Luspay-Kuti Adrienn felügyeli.
Vasárnap került sor a világ legnagyobb rakétarendszerének ötödik tesztrepülésére. Elon Musk vállalata újabb nagy lépést tett a Starship újrahasználhatósága felé.
A NASA Curiosity marsjárója által az utóbbi években gyűjtött egyes kőzetminták extrém felszíni párolgásra mutatnak egy friss kutatás szerint, és egy életnek egyre barátságtalanabbá váló környezet képét tárják elénk.
A plazmafizikai műszer lekapcsolására a 47 éve üzemelő szonda egyre inkább kimerülő nukleáris áramforrása miatt volt szükség. A Voyager–2 a NASA szerint ezzel és további megtakarításokkal a 2030-as évekig üzemelhet.
Az európai űrügynökség Proba–3 missziójában így az olyan napjelenségeket vizsgálhatják, amelyek a földi technológiákra és villamos hálózatokra is hatással vannak.
A Nemzetközi Űrállomáson végzett vizsgálatok szerint összezavarja az emberi szívizomszöveteket az űrbéli környezet, de a Földre való visszatéréskor helyreáll a szívműködés.
Először sikerült földi laboratóriumban rekonstruálni a Mars déli sarkvidékén tavasszal kialakuló, pókszerű geológiai képződményeket.