űrkutatás

Szerves molekulákra bukkant a Curiosity a Marson

A NASA végre publikálta egy különleges, a Curiosity marsjáró által elvégzett kémiai vizsgálat eredményeit, ami szerves molekulákat mutatott ki egy homokdűne anyagában. Bár aminosavakat nem sikerült találni, a kísérlet megalapozta az élethez köthető molekulák utáni kutatást a Marson.

„Na de drága akadémikus úr, minek adjak én neked pénzt?”

A csillagászat alapkutatás, de igenis kijöhetnek hasznos dolgok, csak ez néha kétszáz évig is eltart – hangzott el a CEU Határtalan tudás legutóbbi beszélgetésén, ahol a csillagászat magyar nagyágyúi a magáncégek formálta New Space-ről, az űrturizmus veszélyeiről és a fejlett technológiák földi alkalmazásairól is beszéltek.

A Naprendszer benépesítése, az űrturizmus és a Földön kívüli csillagászat lesz a téma pénteken a CEU-n

A világegyetem kutatásának és az űr meghódításának legfrissebb fejleményeit Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, Hirn Attila, az egyik legjelentősebb hazai űripari cég ügyvezetője és Arnócz István, a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkára osztja meg a hallgatósággal a Határtalan tudás következő beszélgetésén.

Mennyire veszélyes az út a világűrbe?

Visznek-e magukkal az űrhajósok Geiger–Müller-számlálót? Mi az a dél-atlanti mágneses anomália, és milyen jelenség a foszfén? Mit kutat majd a három új Vénusz-szonda? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.

Az új orosz modul véletlenül aktivált hajtóműve megbillentette a Nemzetközi Űrállomást

A Nauka modul destabilizálta az űrállomást, de a NASA azonnal korrigálta a hibát. Az űrhajósok nem voltak veszélyben; ami azt illeti, észre sem vették, hogy az állomás kibillent az egyensúlyi helyzetéből. Az új modul 70 köbméterrel bővíti az űrállomás életterét, de lehetséges, hogy ez lesz Oroszország utolsó hozzájárulása az ISS-projekthez.

A Mennyei Palotával Kína átveheti az uralmat az alacsony Föld körüli pályán

A Nemzetközi Űrállomást, az ISS-t néhány év múlva nyugdíjazzák, így a kínai Tienkung lesz az egyetlen állandó bázis az űrben, az USA pedig másodhegedűssé válik az alacsony Föld körüli pályán. Kína abban bízik, hogy magához csábíthatja az ISS-projekt eredeti támogatóit: az orosz Roszkoszmosz mellett az Európai Űrügynökség is közös projekteket tervez az ázsiai országgal.