Nemcsak magukat, de gazdáikat és a vadállatokat is veszélybe sodorják a kijáró házimacskák

október 19.
tudomány

Ajándékozás

A cikkek megosztásához Qubit+ tagságra van szükséged.

Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be! Ha még nem, válassz a csomagjaink közül!

A kijáró házimacskák elmossák a minket és a vadon élő állatokat elválasztó természetes határokat azáltal, hogy hazahozzák a vadállatokat vagy időnként az azoktól összeszedett kórokozókat és parazitákat, amelyek nemcsak a macskákra, hanem az emberre is veszélyt jelenthetnek – mondja Szentiványi Tamara, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a macskák által elejtett vadállatok feltérképezését célzó citizen projekt, a Macskapréda egyik elindítója.

Egy házimacska által elkapott mezei pocok
Fotó: Szentiványi Tamara

A kutatáshoz az iNaturalist természetmegfigyelő oldalon és mobilalkalmazáson keresztül bárki csatlakozhat, mindössze egy fényképet kell beküldenie egy macska által elejtett zsákmányállatról. A kutatók nem a cicájukat kiengedő macskatartókat hibáztatják, ugyanakkor az ő szemléletüket is szeretnék formálni annak érdekében, hogy csökkenthető legyen a macskák és a vadállatok közti találkozások száma.

A fokozódó urbanizációval, a települések terjeszkedésével és a természetes területek csökkenésével a vadállatok egyre közelebb kerülnek hozzánk, így a kijáró házimacskák is könnyebben találkoznak velük. Eközben a klímaváltozás és más tényezők miatt egyre több járvány terjed a vadállatok között is. Ezek a trendek egyértelművé teszik, hogy a mi egészségünk elválaszthatatlan a környezet, a vadállatok és a háziállatok egészségétől, mondja Szentiványi, amit a kutatók által egyre gyakrabban képviselt Egy Egészség (One Health) szemlélet ragad meg.

A projekt során, amihez az egész Kárpát-medencéből várnak megfigyeléseket, Szentiványi és Vásárhelyi Zsóka, az ÖK tudományos munkatársa feltárják majd azt is, hogy hol jelenti a legnagyobb kockázatot a macskák és a vadállatok találkozása. A macskák ugyanis szerepet játszhatnak a kórokozók állatokról emberekre történő átadásában (zoonózis). A kutatásból kiderülhet az is, hogy két eltérő élőhely, például egy külvárosi lakóövezet és egy erdő találkozásánál kialakuló zónák valóban nagyobb zoonotikus kockázatot jelentenek-e. A kutatók azt gyanítják, hogy ezek a területek kedvezhetnek az ilyesfajta, egyik gazdáról másikra történő kórokozó-átadódásoknak (spillovers).

A kijáró macskák korán halnak

A cikk innentől csak a Qubit+ előfizetőinek elérhető.
Csatlakozz, és olvass tovább!

Ha már van előfizetésed, lépj be vele. Ha még nincs, válassz csomagjaink közül!