Qubit+
Mit adott nekünk a mesterséges intelligencia 2025-ben?
Gondolkodó chatbotok, élethű kép- és videógenerátorok, kórházakba és gyerekszobákba beférkőző AI-eszközök és áramzabáló adatközpontok – az AI Híradó idei utolsó adásában értékeljük az évet.
Megjelent az új ChatGPT, ami középiskolás matekból már 100 százalékos eredményre képes
Az OpenAI új modellje, a GPT–5.2 a legmodernebb Turing-teszten 18-ról 53 százalékra javította az eredményét, és a 44 vizsgált munkakör közel háromnegyedében legalább olyan jól helytáll, mint egy humán szakértő.
Megtalálták a legkorábbi tüzet, amit ember gyújtott; sajnos már kialudt
A kutatóknak négy évbe telt, hogy bebizonyítsák: az angliai Bernham közelében talált leletek nem természetes, hanem ember által gyújtott tűz maradványai. Evolúciós szempontból hatalmas lépés volt ez az emberiségnek.
A magyar irodalmi Nobel-jelölések tragikomikus története jól szemlélteti az elmúlt száz év sértődékeny kultúrpolitikáját
Magyarországról 74 évből 60-ban hivatalosan nem jelöltek senkit az irodalmi Nobel-díjra. Mi lett volna, ha a nálunk sokáig csak „skandinávnak” tartott, belterjesnek és ezért kissé érdektelennek vélt díjat a kezdetektől fogva komolyan veszik?
A valóság illúziója: így manipulálnak bennünket az AI-generált képek
Miskolczi Márk hónapokon át követte 12 gyanús Facebook-oldal aktivitását, és tanulmányban összegezte a tanulságot: az AI által létrehozott képek valójában érzelmi csapdák. A Corvinus kutatója két eszközt is kidolgozott, amivel lebuktathatók a manipulatív posztok.
Mit árul el a DNS-vizsgálat Hitlerről?
A skizofréniától a mikropéniszig számos erős állítást fogalmaz meg Adolf Hitlerről egy brit dokumentumfilm, de az alapjául szolgáló kutatás még nem publikus, a film pedig több súlyos etikai kérdést is felvet.
Megnyomnád a gombot, ami bekapcsolja az önfejlesztő mesterséges intelligenciát?
Jared Kaplan, az Anthropic vezető kutatója szerint a következő években el kell döntenünk, hogy létrehozunk-e önfejlesztő AI-rendszereket. Ezek elvezethetnek a tudományos és technológiai fejlődést felgyorsító szuperintelligenciához, de éppen ezért óriási kockázatokat is hordoznak.
Elkészült Magyarország 2025-ös bizonyítványa
11 különböző globális index adatait összesítettük a várható élettartamtól a korrupción át a boldogságig. Óriási meglepetés: a régiós országok között az utolsók vagyunk.
A jobboldali tudósok elnyomásáról beszélgettek az MCC-n, miután a Mandiner munkatársa két könyvet is írt a témában
Nemcsak Orbán Balázs doktori disszertációja került végre nyomtatásba, de Szilvay Gergely publicista külön kötetben is megvédte a Fidesz kampányfőnökének botrányos védését. A könyvbemutató slágerkifejezése az „autoriter liberalizmus” volt, míg Schiffer András kikelt a woke ELTE elnyomó kultúrája ellen.
El kell hinni, hogy a művész akkor is dolgozik, ha nem fizetést, hanem feltétel nélküli alapjövedelmet kap
Írország hároméves tesztelés után bevezeti a kulturális, kreatív területen dolgozók feltétel nélküli alapjövedelmét. Vajon nálunk volna esélye egy ilyen programnak? A művészek éppenséggel jó alanyok volnának hozzá: a legtöbben akkor is dolgoznak, ha nincs pénz.
Világraszóló csodát hajtott végre India: minden gyerek jár általános iskolába
Házi feladat: szervezd meg egy olyan ország oktatási rendszerét, ahol másfél milliárdan élnek, sok száz nyelven beszélnek, csak tanárból több kell, mint Magyarország teljes lakossága, miközben ma is él a kasztrendszer és az angol nyelv felsőbbrendűségébe vetett hit. Húsz év áll rendelkezésedre; óra indul.
A magyar társadalomban kisebb a bal-jobb megosztottság annál, amit a média sugall
A hétköznapi tapasztalatok szerint végletesen polarizált társadalomban élünk. De vajon mennyire igaz ez? Egy, a visegrádi országokban elvégzett kutatás meglepő eredményre jutott.
Addig szerencsétlenkedünk, míg mind megsülünk
Lassan tízéves a párizsi egyezmény, de hiába rendeznek évente klímacsúcsot, az áttörő megállapodás mindig elmarad, a leginkább szennyező nagyhatalmak pedig már részt sem vesznek rajta.
Mintha Moszkvában diktálták volna az új „amerikai” béketervet
Ha Ukrajna változtatás nélküli elfogadná a javaslatot, az felérne Kijev kapitulációjával.
Tényleg egy nőtől vették el a 20. század egyik legnagyobb felfedezését, amiért három férfi kapott Nobel-díjat?
A DNS szerkezetét feltáró James Watson halála után újra fellángolt a vita, hogy a Watson–Crick duó vajon nem a molekuláról fontos felvételt készítő Rosalind Franklin elől lopta-e el a Nobel-díjat érő információkat.