Qubit+
Létezik olyan, hogy zöld benzinkút, de túlzás lenne igazán zöld megoldásnak nevezni
Paradox módon egy benzinkutat is lehet zöldnek nevezni, ám nem mindegy, hogy hol és hogyan alkalmazzák a környezetbarát megoldásokat, ahogy az sem, hogy minek a helyére építenek ilyen töltőállomást.
Vér, ököl és nemzeti lobogó – az ikonikus Trump-fotó egyszerre művészet és tökéletes kampányfogás
A Donald Trump elleni merényletet követően készült fotó olyan asszociációs vihart indított, hogy az exelnök fülétől a világháborús hősökön és forradalmárokon át pillanatok alatt eljutunk Krisztus vérző sebeiig.
Miért hasonlítanak annyira egymásra a nemzeti himnuszok?
Ahhoz képest, hogy a himnuszok feladata a nemzeti identitás erősítése lenne, zeneileg teljesen globalizáltak. De tényleg Hollywoodból lopták-e a bosnyák himnuszt, és verbunkos-e a magyar?
Huszonhétféleképpen végezhet az emberi szervezettel a fokozódó hőstressz
Ahogy növekednek a globális átlaghőmérsékletek, úgy vagyunk egyre többen és egyre hosszabb ideig kitéve az extrém forróság egészségügyi kockázatainak. De mi is az a hőstressz, és miért baj, ha nyáron túl meleg van?
Porvár, a legintelligensebb falu: a józsefvárosi Tisztviselőtelep születése
A 8. kerületi városrész nemcsak Magyarországon, hanem Európában is kuriózumnak számított: a területén eredetileg marhalegelő volt, amit kedvezményes áron vásároltak fel, hogy a középosztálybeli hivatalnokok egy belvárosi bérlemény áráért normális otthonhoz jussanak.
Sok fiatal férfi azért radikalizálódik, mert úgy érzi, hogy nem kell senkinek
A felmérések sorra azt mutatják, hogy a státuszt vesztett, képzettségben a nőktől lemaradó fiatal férfiak kezdenek szembefordulni a női egyenjogúsággal, ami gyakran a szélsőséges nézeteket is felerősíti.
Mi történik az agyunkban, amikor olvasunk?
Az olvasáskutatásra specializálódó kognitív pszichológusok képalkotó eljárásokkal, statisztikai módszerekkel és a szemmozgások vizsgálatával vonnak le következtetéseket az olvasást kiszolgáló mechanizmusokról. A kulcs: az agyi plaszticitás.
Négy nőt elégettek itt, ahol állsz – így működött a hétköznapi gyűlölet háromszáz éve
Két művész gerilla emléktáblát helyezett el a miskolci Búza téren – ott, ahol 1717-ben négy nőt végeztek ki egy boszorkányperben. Sorsuk jellemző a korban, de a félelemkeltés, a bűnbakképzés nem tűnt el, csak átalakult.
Közhelynek közhely, de igaz-e, hogy a sportsiker egyenes utat épít a társadalmi felemelkedéshez?
Az etnikai kisebbségek és a munkásosztály felülreprezentáltsága az élsportban, így a professzionális labdarúgásban nem a sport kivételes mobilizáló képességének eredménye, hanem éppen az alacsony társadalmi mobilitás, az egyenlőtlenség és a szélesebb értelemben vett diszkrimináció következménye.
Óriási bajban van a korábban sikert sikerre halmozó magyar gyümölcstermesztés
A kereskedelmi célú málna- és szedertermesztés mára gyakorlatilag megszűnt, de a korábban európai szinten is jelentős alma, körte és őszibarack mennyisége is több mint a felére csökkent. De vajon miért?
Rejtélyes fekete lyukra bukkantak saját galaxisunkban, a Tejútrendszerben
A Hubble űrtávcső 20 év alatt gyűjtött adatai kellettek hozzá, de úgy néz ki, kutatók végre tényleg találtak egy még a fekete lyukak között is titokzatosnak számító objektumot. Az Omega Centauri gömbhalmazban rejtőző égitest a galaxisok középpontjában található szupermasszív fekete lyukak születéséről is mesélhet.
Modern kori gerontokrácia: miért nem érdekli a fiatalokat a politika?
A politikai pártok nem a fiatalok nyelvén beszélnek, nem az őket érdeklő kérdéseket tematizálják, és nem hozzájuk intézik üzeneteik többségét. Mi késztetheti mégis a fiatalokat az aktív szerepvállalásra? Ezt vizsgálta a 21 Kutatóközpont kutatása.
„Ha a magyaroknak viccet csinálsz Magyarországból, ők élvezik a legjobban”
„Gondoltam magamban, ha a magyarok rasszisták, akkor engem is utálni fognak. Aztán Magyarországra jöttem, és rájöttem, hogy a magyarok sokkal jobban utálják magukat” – mondja a Magyarországon élő bangladesi humorista, Tauseef Parvez.
A nyár büdös, de csábító sztárja: a sárgadinnye
Karinthy Frigyes érzékeny búcsújában a dinnyét némi rosszindulattal és teljes joggal a tökkel hozta atyafiságba, ám ő a görögre gondolt. De mi a helyzet a sárgával, a nyári szezon megosztó gyümölcsével, ami, csak hogy ne legyen olyan egyszerű a helyzet, valójában zöldség?
Mi ez a balhé Krausz Ferenc, a magyar tudóstársadalom és a kutatásfinanszírozás központosítása körül?
Miközben a Nobel-díjas Krausz és más tudósok a sajtóban üzengetnek egymásnak, arról kevés szó esik, hogyan fajult idáig a helyzet, a sokak szerint reformra érett OTKA megújítása miért váratott ennyit magára, és az új irány hogyan veszélyezteti a már amúgy is romokban heverő akadémiai szabadságot.