Qubit+
A látható hajléktalanság csökkent, de a lakhatási bizonytalanság egyre súlyosabb ma Magyarországon
Hogyan öröklődik a hajléktalanság? Mitől növekszik a rizikója? Hány férőhelyes a magyar hajléktalanellátás? Fehér Borókával és Lengyel Leával, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeinek (BMSZKI) szociális munkásaival beszélgettünk.
Bélyegként süti rá a rendszer a roma gyerekekre azt, hogy SNI
Magyarországon már-már hagyománnyá vált a roma gyerekek iskolai szegregációja. Országszerte rendszerszintű visszaélésekről lehet beszélni, és a cigány gyerekek enyhe értelmi fogyatékossá minősítése továbbra is bevett gyakorlat. A Rosa Parks Alapítvány kedden mutatta be friss kutatási eredményeit.
Kutyavilág jöhet a farkasokra Európában
A farkast „fokozottan védett állatfaj” helyett „védett állatfajjá” minősítették át a Berni Egyezmény Állandó Bizottságának keddi ülésén, ami nemcsak az eddigi farkasmegőrzési törekvésekből űz csúfot, hanem veszélyes precedenst is teremt.
Hogyan készüljünk a világvégére?
Elég-e a zseblámpa és a babkonzerv ahhoz, hogy felkészülten várjuk a zombi-, klíma- vagy bármilyen apokalipszist? A CEU Demokrácia Intézet és a Bibó István Szabadegyetem panelbeszélgetésén egy szociológus, egy pszichológus, egy geográfus és egy környezetvédelmi szakértő kereste erre a választ.
A magyarok járnak a legtöbbet orvoshoz Európában, mégsem látszik meg az egészségükön
Az OECD friss egészségügyi jelentése szerint Magyarország évek óta vezeti a rákhalálozás listáját, magas az öngyilkossági ráta és az egészséges életéveink is mindössze néhány hónappal növekedtek 2000 óta.
Történelmi lehetőség előtt állnak a világ országai, hogy kimondják: sokkal kevesebb műanyagot kell gyártani
Célegyenesbe ért az ENSZ műanyagszennyezés elleni nemzetközi egyezményének tárgyalássorozata, ahol a műanyaggyártás jelentős visszaszorítását forszírozó feleknek az olajiparral kell megküzdeniük azért, hogy 90 százalékkal kevesebb műanyaghulladék kerülhessen a környezetbe.
Az egész Európai Unióban a magyar nők szenvednek leginkább a családon belüli erőszaktól
Nálunk az uniós országok többségével ellentétben nem a fiatalok, hanem a 45-60 éves nők a leginkább érintettek, viszont az idegenek által nőkkel szemben elkövetett erőszak arányát tekintve az uniós átlag alatt állunk, derül ki egy tegnap közzétett gigafelmérésből.
Az állam egyre több szegény családtól veszi el a gyerekeket
A gyerekek kikerülnek egy szegény, de szeretetteli környezetből, majd egész gyermek- és kamaszkorukat nevelőszülőknél, illetve gyermekotthonokban élik le, folyton változó nevelőkkel, egy olyan rendszerben, ami elhanyagolja őket. Kevés az esélyük a boldogulásra.
Milyen társadalom az, ahol csak részegen merjük kifejezni, ami bennünk van?
Ha van egy szer, ami oldja a gátlásokat vagy a feszültségeket, kialakulhat az a veszélyes hiedelem, hogy mi, emberek csak egy kémiai szer közbeiktatásával tudunk igazán kapcsolódni egymáshoz – mondja Kapitány-Fövény Máté addiktológus, aki az És mi van Tomival? című film forgatókönyvének megírásában is közreműködött.
Bár a válságot elismeri, semmi nem utal arra, hogy a kormány megkönnyítené a lakáshoz jutást
Az évtizedek óta tartó lakhatási válság nemcsak a szegényeket sújtja. A Habitat for Humanity 2024-es jelentése szerint sokan küzdenek megfizethetetlen fenntartási költségekkel és rossz állapotú lakásokkal, Budapest pedig külön kategória a problémák között.
A magyar táj megváltozása még nem a klímaválság eredménye, inkább emberi beavatkozásoké
Az idei nyár nálunk is a hosszú aszály és a rövid, intenzív csapadékos időszakok váltakozásáról szólt. Ha így folytatódik, az a növénytakaró és a táj radikális megváltozását is hozhatja. Egy kiskunsági klímakísérlet éppen ezeket a lehetséges forgatókönyveket modellezi.
A szelfik mögött nem az önimádat, hanem a bizonytalanság áll, és ez sokkal izgalmasabb
Matt Colquhoun a fotográfiáról gondolkodik, méghozzá sokszor provokatív módon. Írt egy könyvet, amely azt ígéri, a szelfi alternatív históriáját nyújtja, de közben szól a nárcizmusunkról és a mai kulturális, politikai klímáról is. Budapesten beszélgettünk vele.
A Hold helyett egyből a Marsot veheti célba az USA, miután Elon Musk beküzdötte magát az amerikai kormányba
Donald Trump szereti a látványos eredményeket, és Musk állítólag megígérte neki, hogy 2028-ig embert juttat a Marsra. Ez a szakértők szerint gyakorlatilag lehetetlen, viszont az átszervezés rendesen felbolygatja majd a nemzetközi űripart, így az európait is.
Ha energiaforradalomhoz nem is vezet, az általános jólétet szinte biztosan növelné a közösségi energiaszolgáltatás
A Transzformátor nevű szervezet kiáltványban szorgalmazza a demokratikus, szolidáris alapokon szervezett energiaközpontok létrehozását. Ezekre már Nyugat-Európában is akad példa, de mi kellene ahhoz, hogy itthon is megvalósuljanak?
Ugye hiszel a holdra szállásban?
Joe Rogan, a világ legnépszerűbb podcastere arról tájékoztatta 15 milliós közönségét, hogy nem biztos abban, hogy az Apollo-program űrhajósai valóban eljuthattak a Holdra. Pedig eljutottak, és erre perdöntő bizonyítékok vannak.