Qubit+
Jane Austen-rajongók, egyesüljetek!
250 évvel ezelőtt, 1775. december 16-án született a Büszkeség és balítélet szerzője, aki 41 évig élt és mindössze hat könyvet írt, de kultusza erősebb, mint valaha.
Megjelent az új ChatGPT, ami középiskolás matekból már 100 százalékos eredményre képes
Az OpenAI új modellje, a GPT–5.2 a legmodernebb Turing-teszten 18-ról 53 százalékra javította az eredményét, és a 44 vizsgált munkakör közel háromnegyedében legalább olyan jól helytáll, mint egy humán szakértő.
Megtalálták a legkorábbi tüzet, amit ember gyújtott; sajnos már kialudt
A kutatóknak négy évbe telt, hogy bebizonyítsák: az angliai Bernham közelében talált leletek nem természetes, hanem ember által gyújtott tűz maradványai. Evolúciós szempontból hatalmas lépés volt ez az emberiségnek.
A magyar irodalmi Nobel-jelölések tragikomikus története jól szemlélteti az elmúlt száz év sértődékeny kultúrpolitikáját
Magyarországról 74 évből 60-ban hivatalosan nem jelöltek senkit az irodalmi Nobel-díjra. Mi lett volna, ha a nálunk sokáig csak „skandinávnak” tartott, belterjesnek és ezért kissé érdektelennek vélt díjat a kezdetektől fogva komolyan veszik?
A valóság illúziója: így manipulálnak bennünket az AI-generált képek
Miskolczi Márk hónapokon át követte 12 gyanús Facebook-oldal aktivitását, és tanulmányban összegezte a tanulságot: az AI által létrehozott képek valójában érzelmi csapdák. A Corvinus kutatója két eszközt is kidolgozott, amivel lebuktathatók a manipulatív posztok.
Mit árul el a DNS-vizsgálat Hitlerről?
A skizofréniától a mikropéniszig számos erős állítást fogalmaz meg Adolf Hitlerről egy brit dokumentumfilm, de az alapjául szolgáló kutatás még nem publikus, a film pedig több súlyos etikai kérdést is felvet.
Megnyomnád a gombot, ami bekapcsolja az önfejlesztő mesterséges intelligenciát?
Jared Kaplan, az Anthropic vezető kutatója szerint a következő években el kell döntenünk, hogy létrehozunk-e önfejlesztő AI-rendszereket. Ezek elvezethetnek a tudományos és technológiai fejlődést felgyorsító szuperintelligenciához, de éppen ezért óriási kockázatokat is hordoznak.
Elkészült Magyarország 2025-ös bizonyítványa
11 különböző globális index adatait összesítettük a várható élettartamtól a korrupción át a boldogságig. Óriási meglepetés: a régiós országok között az utolsók vagyunk.
A jobboldali tudósok elnyomásáról beszélgettek az MCC-n, miután a Mandiner munkatársa két könyvet is írt a témában
Nemcsak Orbán Balázs doktori disszertációja került végre nyomtatásba, de Szilvay Gergely publicista külön kötetben is megvédte a Fidesz kampányfőnökének botrányos védését. A könyvbemutató slágerkifejezése az „autoriter liberalizmus” volt, míg Schiffer András kikelt a woke ELTE elnyomó kultúrája ellen.
El kell hinni, hogy a művész akkor is dolgozik, ha nem fizetést, hanem feltétel nélküli alapjövedelmet kap
Írország hároméves tesztelés után bevezeti a kulturális, kreatív területen dolgozók feltétel nélküli alapjövedelmét. Vajon nálunk volna esélye egy ilyen programnak? A művészek éppenséggel jó alanyok volnának hozzá: a legtöbben akkor is dolgoznak, ha nincs pénz.
Világraszóló csodát hajtott végre India: minden gyerek jár általános iskolába
Házi feladat: szervezd meg egy olyan ország oktatási rendszerét, ahol másfél milliárdan élnek, sok száz nyelven beszélnek, csak tanárból több kell, mint Magyarország teljes lakossága, miközben ma is él a kasztrendszer és az angol nyelv felsőbbrendűségébe vetett hit. Húsz év áll rendelkezésedre; óra indul.
A magyar társadalomban kisebb a bal-jobb megosztottság annál, amit a média sugall
A hétköznapi tapasztalatok szerint végletesen polarizált társadalomban élünk. De vajon mennyire igaz ez? Egy, a visegrádi országokban elvégzett kutatás meglepő eredményre jutott.
Addig szerencsétlenkedünk, míg mind megsülünk
Lassan tízéves a párizsi egyezmény, de hiába rendeznek évente klímacsúcsot, az áttörő megállapodás mindig elmarad, a leginkább szennyező nagyhatalmak pedig már részt sem vesznek rajta.
Mintha Moszkvában diktálták volna az új „amerikai” béketervet
Ha Ukrajna változtatás nélküli elfogadná a javaslatot, az felérne Kijev kapitulációjával.
Tényleg egy nőtől vették el a 20. század egyik legnagyobb felfedezését, amiért három férfi kapott Nobel-díjat?
A DNS szerkezetét feltáró James Watson halála után újra fellángolt a vita, hogy a Watson–Crick duó vajon nem a molekuláról fontos felvételt készítő Rosalind Franklin elől lopta-e el a Nobel-díjat érő információkat.