tudomány

Szalmaláng csak a COVID-19-en átesettek immunitása

Hónapokon belül eltűnhetnek az antitestek azoknak a szervezetéből, akik már kigyógyultak a koronavírus-fertőzésből – derült a King's College utánkövetéses kutatásából. Minél súlyosabb volt a betegség lefolyása, annál több antitest maradt a páciens vérében.

Lehallgatták a paradicsomok beszélgetését

Amerikai kutatók szimuláció és matematikai modellek segítségével figyelték meg és írták le a paradicsomnövények közti elektronikus jelcserét, amely a talajt behálózó gombafonalakon keresztül valósul meg. Hogy miről beszélnek a növények, továbbra is rejtély.

Ganz-MÁVAG kolónia: ahol a gyári munkások világa találkozik az underground kultúrával és a kínai városlakókkal

A Budapest 8. kerületében álló épületegyüttes 110 éves fennállása óta a lehető legkülönbözőbb társadalmi csoportoknak adott otthont. Bár az egykori lakótelep története nem a folyamatos fejlődésről szól, mégis akadnak epizódok, amelyekre pozitív örökségképet lehet alapozni. Ha ezt sikerülne közvetíteni, nemcsak a kolónia lenne Budapest egyik legizgalmasabb pontja, de maga a város is jobb hellyé válna.

Magyar kutatók szerint különösen nagy stressznek tette ki a dolgozó anyákat a karantén

A járvány időszakában súlyosbodtak a nemek közötti egyenlőtlenségek a láthatatlan és a fizetetlen háztartási munka terén egy friss szociológiai kutatás szerint. A dolgozó anyák prioritásainak élén a gyerekek álltak, a keresőmunka éjszakai, hajnali vagy hétvégi feladattá vált. Ehhez képest a házas- vagy élettársuk élete sokkal kevésbé változott.

A génszerkesztés túl kiszámíthatatlan eredményre vezet ahhoz, hogy öröklődő betegségek gyógyítására használják

Június végén három olyan tudományos vizsgálat eredménye jelent meg egyszerre, amelyek először vizsgálták humán embriók génszerkesztésének ártalmatlansági és hatékonysági mutatóit. A kutatók szerint megjósolhatatlan, hogy milyen módosítást végez az immár klasszikusnak számító technológia, a CRISPR–Cas9 a petesejtből és hímivarsejtből éppen összeálló embrión.

Keményen bírálta Freund Tamást, az MTA elnökjelöltjét Kertész János az akadémia tiszújító közgyűlésén

Kudarcosnak és lehangolónak írták le az MTA-elnökválasztást megelőző hétfői vitát a Qubit forrásai, de egy beszéd azért szembesítette Freund Tamás elnökjelöltet azzal, amit a fiatalokat mételyező társadalomtudósokról írt Orbán Viktornak. Kedden késő délután kiderül, ki lesz az akadémia következő elnöke.

Fogynak az erdők Európában

Egy friss kutatás szerint 2016 és 2018 között 49 százalékkal több fa tűnt el Európából, mint az ezt megelőző öt évben, ezért pedig javarészt a fakitermelés tehető felelőssé. Svédországban és Finnországban vágták ki a legtöbb fát.

Nyílt levélben tiltakozik 67 magyar tudós Freund Tamás kijelentései ellen

A levél aláírói arra kérik az MTA egyik elnökjelöltjét, hogy tartózkodjék az olyan felelőtlen, meggondolatlan, sértő és alapvetően hamis kijelentésektől, amelyek politikai szempontokat emelnek be az MTA választási folyamatába, valamint tagjainak megosztását, a társadalomtudományok és a természettudományok művelőinek szembefordítását eredményezhetik.

Ma elnököt választ az MTA, Freund Tamás agykutató és Pléh Csaba nyelvész-pszichológus a két jelölt

A járvány miatt a tudósok távjelenlétében megrendezett első, július 1-i fordulót félbe kellett szakítani, mert az MTA szerverei nem bírták a terhelést. Ma e-választási rendszerben, az online ülés lezárása után szavaznak a Lovász Lászlót váltó új elnökre. Freund évek óta bírálja a kormánnyal szemben kritikus társadalomtudósokat, Pléh a demokratikus működésben hisz.

Megtalálták az ausztrál Atlantiszt

A jégkorszakban a kontinens jóval nagyobb része volt szárazon, mint ma, ezeken a területeken pedig több település is volt, ezek közül tárták most fel kettőt a kutatók. Az egyik helyszín 7000, a másik 8500 éves, a régészek szerint ez még csak a jéghegy csúcsa.

Bakay Kornél diadalútja az MSZMP-ből a hungarizmusig és a tisztikeresztig

A darwinizmust és a finnugor eredetet tagadó Bakay Kornél csak egy azok közül, akik szorgos robotosai azoknak a párhuzamos valóságoknak, amelyeket tudományos mezbe öltöztetve próbál értékesíteni a kormányzati propagandahálózat. Nincsen nagy gond addig, amíg ezek a párhuzamos valóságok a ponyvairodalom és a bulvár szintjén maradnak. Az az ország azonban, amely tudományos életét szélhámosok és sarlatánok munkáira építi, hosszú távon garantált nemzeti tragédiát készít elő.