TUDOMÁNY

Alfa vagy brit? Delta vagy indiai? Nem mindegy, hogy hívják a vírusvariánsokat?

A betegségek elnevezése mindig is politikai kérdés volt, és bár a pusztító spanyolnátha-járvány óta eltelt némi idő, úgy tűnik, hogy ez a mai napig nem változott. Vuhanban a vuhani vírus elnevezés miatt tiltakoztak, Indiában az indiai miatt, a WHO javaslatára így ez utóbbit már udvariasan csak deltának nevezik. Ha elfogynak a görög ábécé betűi, kezdődhet a fejvakarás.

Pontgyűjtéssel fogyni, ajándékutalványért futni: a kutatások szerint nem tesz csodákat a gamification

Az innovátorok jó ideje ódákat zengenek a játékosítás előnyeiről az oktatástól kezdve a marketingen át az egészségügyig, és manapság már nincs olyan életmódváltást támogató, aktivitást növelő alkalmazás és okoskütyü, ahol virtuális motivációs trénerként ne vetnék be a játékosítás különféle technikáit. A gamification hosszú távú hatékonyságára azonban kevés a tudományos bizonyíték.

Ész Ventura: Képes voltál racionálisan gondolkodni?

Az evolúció során kialakultak olyan intuitív mechanizmusok, amik segítenek bennünket a komplex szituációk értékelésében anélkül, hogy tudatosítanánk a következtetéseinket. Így a mindennapokban gyakran a megérzéseinket használjuk, ez azonban azzal jár, hogy információkat torzítunk, és néha tévedünk. Jó példa erre a híres négykártya-probléma.

Az a gyerek, aki a mesékből megismeri a hétfejű sárkányt, később a konyhásnénivel is bátran szembenéz

Az emberiség hozzávetőlegesen 2000 mesetípust variál időtlen idők óta, ezért sem létezik a sokak által emlegetett nemzeti mesekarakter – hangzott el a CEU Határtalan Tudás című sorozatának június 4-i előadásában, ahol arra is fény derült, hogy egyáltalán nem minden magyar népmese kezdődik a hol, volt, hol nem volt felütéssel.

A Földön található mamutfenyők tizede odaveszett a tavalyi kaliforniai tűzvészben

A tavaly pusztító amerikai erdőtüzek által okozott károkat még csak most mérik fel a kutatók: egy friss műholdas vizsgálat szerint egyetlen ilyen tűzben a világ óriás mamutfenyőinek 10-14 százaléka éghetett el. A növények belátható időn belül pótolhatatlanok, de lesz minek örülni kétezer év múlva, ott ugyanis, ahol nem égett olyan forrón a tűz, új fenyők kelnek ki.

Felébredt Csipkerózsika-álmából a felnőtteknek szóló mesemondás

A kocsmai, kávéházi mesekörökben egyre többen mesélik és még többen hallgatják az élőben, fejből mondott népmeséket. A CEU Határtalan tudás sorozatának pénteki előadója, Sándor Ildikó néprajzkutató szerint a slam poetry-től a stand up-ig számtalan műfajra bomló jelenség közösségszervező, tudásátadó, traumafeldolgozó funkciót is betölt a modern társadalmakban.

A kialvatlanságon a kávé sem segít

Egy kevés alvással töltött éjszaka után még segíthet az éberségen a reggeli kávé, de a tartós alváshiány csak felerősíti a koffein negatív hatásait, és az összetett feladatokra sem tud koncentrálni az ember, így számos munka, de még az autóvezetés is veszélyessé válik.

Több emberséget a tudományba!

A járványtagadás és a vakcinaszkepticizmus nem annyira a tudatlanság és az információhiány következménye, mint a tudósokkal és szakértőkkel szemben kialakult bizalmi krízisé, érvel Maya Goldenberg kanadai filozófus idén megjelent könyvében. Legyen bármilyen objektív és igazságkereső is a tudomány, ha termékei és hatásai az embereket érintik, egyszerűen nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy ők mit hisznek saját kisvilágukról.

Kicsi az esélye annak, hogy laborból szabadult ki a koronavírus

LabLeak vagy nem LabLeak – a járvány eredetének kérdése központi téma lesz a következő hónapokban. A Karanténnapló új részében Kemenesi Gábor virológussal és Müller Viktor elméleti biológussal mérlegeljük, hogy mi szól a járvány természetes eredete mellett, ugyanakkor miért nem zárható ki, hogy laborból szabadult ki a vírus.