tudomány

Gyilkos a newsfeed a pesti utcán: 1956-ban a köztereken működött a közösségi média

1956. október 23-án, hosszú évek elnyomása és irtózatos csöndje után a nép felemelte a hangját, és utcákon, tereken, felborított harckocsikon, kirakatüvegeken, forradalmi hirdetőtáblákon öntötte szavakba és képekbe, hogy elege van. Jelszavak és tervek röpködtek, gyűjtőakciók és szerveződések indultak: az utcakép olyanná vált, mintha ma testet öltene a Facebook hírfolyama. Mit mondott a nép, amikor már régóta nem mondhatott semmit?

Amióta léteznek szobrok, azóta döntögetjük őket

Egy friss kutatásban megvizsgálták, hogy kinek, minek és miért emeltek szobrot Londonban, és óriási egyenlőtlenségekre derült fény, több történelmi személyt pedig most már méltatlannak találnak arra, hogy emlékműve legyen. Ez persze nem újdonság: már az akkádok és az egyiptomiak is legalább olyan buzgón döntögették a szobrokat, mint ahogy emelték őket.

A városok zöldítése nemcsak a pénzt viszi, hanem közvetlen anyagi haszonnal is jár

A levegő minőségének javítását, a szén-dioxid megkötését, a csapadékvíz lefolyásának lassítását vagy az épületek és a közterek hűtésigényének csökkentését eredményező zöld beruházások költségeinek többszörösére rúg az így létrejött ökológiai szolgáltatások haszna, állítja a Másfélfokon Lehoczky Annamária meteorológus-éghajlatkutató.

Milyen érzés megöregedni?

Miközben az emberi élettartam kitolódik, és egyre több idős ember él a Földön, nem törődünk eleget az öregkor lelki vonatkozásaival. Pedig az öregedés közös sorsunk: önmagában is krízis, amiben az ember olyan mélynek élheti meg a magányt, ahogy korábban el sem tudta volna képzelni.

„Na de drága akadémikus úr, minek adjak én neked pénzt?”

A csillagászat alapkutatás, de igenis kijöhetnek hasznos dolgok, csak ez néha kétszáz évig is eltart – hangzott el a CEU Határtalan tudás legutóbbi beszélgetésén, ahol a csillagászat magyar nagyágyúi a magáncégek formálta New Space-ről, az űrturizmus veszélyeiről és a fejlett technológiák földi alkalmazásairól is beszéltek.

Sosem volt lakható a Vénusz egy új éghajlati modell szerint

A bolygót érő napsugárzás mértéke és az éjszakai oldalon a hőt megtartó felhők már négymilliárd éve is kizárták, hogy folyékony víz jelenjen meg a Vénusz felszínén – derült ki egy új kutatásból. A vénuszi életről szóló vita azonban csak körülbelül tíz év múlva zárulhat le megnyugtatóan, a bolygót feltérképező szondák adatai alapján.

Nem hárítják el a klímakatasztrófát az elbaltázott erdősítések, sőt még rontanak is a helyzeten

A klímaválság és a súlyos biodiverzitás-vesztés összetett problémáját nem lehet olyan csodaszerként beállított megoldással elintézni, mint a tömeges faültetés – amit világszerte számos elfuserált fásítási akció bizonyít. Klímakutatók szerint alkalmi fatelepítések helyett hosszú távú ökoszisztéma-gondozásra lenne szükség, amelynek középpontjában a helyi lakosok állnak.

Mit jelent az energia-egyensúly a Földön, és van-e remény, hogy visszanyerjük?

A Föld energiamérlege legalább 1970 óta nincs egyensúlyban, vagyis az éghajlati rendszer több energiát nyel el, mint amennyit visszaver vagy kibocsát. A globális felmelegedés csak akkor állítható meg, ha az emberiség csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, és elkezdi kivonni a légkörből a többletet; az óceánokban zajló folyamatok még így is drasztikus hatásúak lesznek a szárazföldekre.

A Naprendszer benépesítése, az űrturizmus és a Földön kívüli csillagászat lesz a téma pénteken a CEU-n

A világegyetem kutatásának és az űr meghódításának legfrissebb fejleményeit Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, Hirn Attila, az egyik legjelentősebb hazai űripari cég ügyvezetője és Arnócz István, a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkára osztja meg a hallgatósággal a Határtalan tudás következő beszélgetésén.