tudomány

Tartanak az oltástól az amerikai szülők

Egy amerikai közvélemény-kutatás adatai szerint lassan elfogynak azok, akik mindenképpen oltáshoz szeretnének jutni, sokan inkább kivárnák, hogy mit művel a beoltottakkal a vakcina, a 12 és 15 év közötti gyerekek szülei pedig nem túl lelkesek a fiatalok tervezett oltásától, csak 30 százalékuk adatná be nekik a vakcinát, amint erre lehetőség adódik.

A tömpe orrú kutyákkal könnyebb szemezni

Egy friss magyar kutatás szerint a rövidebb orrú állatok gyakrabban keresik a szemkontaktust a gazdájukkal, mint a hosszabb orrúak. Ennek az egyik oka ezeknek a fajtáknak a speciális retinája lehet, de az is elképzelhető, hogy a gazdáik szívesebben szemeznek a mopszokkal, mint az agarakkal.

Annyi az antarktiszi jégnek, ha nem sikerül tartani a klímacélokat

Egy friss kutatás szerint akkor, ha a globális felmelegedés a most megfigyelt ütemben folytatódik, 2060-ra az antarktiszi jégsapkában jóvátehetetlen károsodás keletkezik, amit évszázadok alatt sem lehet majd helyrehozni. A forgatókönyv alapján 17-21 centiméteres tengerszint-emelkedésre lehet számítani 2100-ra, a párizsi klímacélok betartásával viszont csak 6-11 centis emelkedéssel számolnak a kutatók.

Egyetemeknek is nevel hangyát Magyarország első számú hangyafarmere

A hangyabolyok rejtett életét sokáig csak a tudósok és a természetbúvárok tanulmányozták, de az utóbbi időben hobbiból is egyre többen kezdtek el otthon hangyát tartani. Az első és eddig egyetlen professzionális hazai hangyafarm, YouTube-csatorna és webshop alapítója, Bakos Ádám szerint a hangya nem egyetlen állat, hanem komplett organizmus, amelynek üzemeltetése sokszor komoly kihívást jelent.

„Beoltottak egy gyereket tehénhimlővel, és elkezdett bestiaként négykézláb járni, tehénként bőgve, bikaként tülekedve”

A 19. század elején, néhány évvel a legelső vakcina feltalálása után már csecsemőzabáló szörnyekről, szándékos marhaszifilisz-terjesztésről és isteni haragot kiváltó bestialitásról károgtak az oltásellenesek. Mindez abból indult ki, hogy a fekete himlő ellen az emberre alig veszélyes tehénhimlő felhasználásával védekeztek, több millió emberéletet megmentve.

Miben áll a tudás?

Idén tavasszal hunyt el Edmund Gettier amerikai filozófus, a 20. századi ismeretelmélet egyik legjelentősebb alakja, aki mindössze háromoldalas cikkével érte el ezt a kiemelkedő státuszt. Az írás mára a múlt század egyik leggyakrabban hivatkozott ismeretelméleti szövegévé vált. De hogyan tehetett szert egy ilyen rövidke cikk ilyen jelentőségre, és mennyit mutat ez az óra?

Oltakozunk, oltakozgatunk?

Az oltakozni igéről szóló korábbi cikkünkhöz hozzászólók elsöprő többsége azzal foglalkozik, hogy „létezik-e” a szó, esetleg azzal, hogy ha igen, milyen a stílusértéke. A szakmai kérdés azonban nem ez, hanem az, hogy mit mond ez a jelenség a nyelv szerkezetéről, a nyelvtudás mibenlétéről, ha úgy tetszik: arról, hogy mi van a fejében annak, aki tud magyarul.

Az élet sója: a só

A só a történelem során a világ minden táján nagy tiszteletnek örvendett: pénzként használták, civilizációk épültek rá, üzletet pecsételtek meg vele, és még a legkisebb királykisasszony is azt találta mondani az apjának, hogy úgy szereti, mint a sót. De mi volt ez a nagy felhajtás körülötte, ha a tenger dugig van sóval, ott meg, ahol már nincs tenger, só még bőven maradt utána?

Igazságot Anaximandrosznak, a tudomány szuperhősének!

A tudomány születése Carlo Rovelli olasz fizikus szerint a Krisztus előtti hatodik században élt bölcselő, Anaximandrosz nevéhez köthető: ő volt az első, aki felvetette, hogy a világ nem úgy néz ki, hogy a föld lent van, az ég meg fent, és kész. Rovelli magyarul idén megjelent könyvében állít emléket a görög filozófusnak.

Nem károsította a csernobili túlélők gyermekeinek DNS-ét a radioaktív sugárzás

A pripjaty-i atomerőmű RBMK-reaktorának 1986-os felrobbanása után az egész világ a sugárzásveszély miatt szorongott; főleg azok, akik testközelből élhették meg a katasztrófát. Egy új tanulmányban megvizsgálták a reaktorbalesetnél dolgozó katasztrófa-elhárítók leszármazottainak genomják, hogy kimutathassák bennük a sugárzás okozta genetikai mutációk nyomait. A kísérlet – szerencsére – nem járt eredménnyel: az utódok sértetlen DNS-sel úszták meg az atombalesetet.

A szovjet katonák nem parancsra, hanem saját szakállukra garázdálkodtak az ostrom alatt álló Budapesten

A közelmúltban egymás után kutathatóvá váló hadműveleti jelentések szerint a szovjet katonák által a magyar fővárosban elkövetett rémségek nem felső parancsra végrehajtott erőszakos megtorlások voltak, hanem alulról szerveződő köztörvényes bűncselekmények, amik a Vörös Hadsereget is nehéz helyzetbe hozták: a felbomló fegyelem sok esetben már a szovjet hatóságokat és a hadsereget akadályozta.