Rengeteg műanyagszemét kerül a tengerbe, de becsléstől függően a 70-99 százaléka nem kerül elő többé. Egy friss kutatás szerint a mikroműanyagok legalább egy része a korallokban köt ki.
A kutatók eredetileg egy másik fajt kerestek, a tudomány számára eddig ismeretlen állatra egy turisták által gyakran látogatott útvonalon találtak rá.
Míg 1984-ben a félszigetnek mindössze 1 négyzetkilométerét fedte növényzet, 2021-re már 12 négyzetkilométert.
A Grönlandon megtelepedő skandinávok és az észak-amerikai inuitok ugyanarra a rozmárpopulációra vadásztak, és a kutatók feltételezései szerint adták-vették is az agyarakat.
A NASA friss képei szerint a marsjáró egyik kerekén méretes lyukak tátonganak, de úgy tűnik, hogy a sérülés meg se kottyan neki.
A dolmányos vagy kálomista varjú opportunista madár, a nagyváros pedig egy ilyen intelligens állatnak terített asztal. De mit lehet tudni a dolmányosokról, és miért tűnik úgy, hogy meghódították a fővárost?
Évekbe telt a valaha egy agyról készített legteljesebb háromdimenziós térkép megalkotása. A FlyWire konnektómnak hála a kutatók egy virtuális ecetmuslica agyat is létrehoztak, ami sok esetben hasonlóan reagál a valódi agyhoz.
Az állatok elhullását valószínűleg H5N1-el fertőzött csirkehús okozta. A hatóságok jelenleg vizsgálják a járványkitörés eredetét.
A budapesti Light Art Museum káprázatos új tárlatán kiállított művek a neuromátrix és az emberi psziché mélyrétegeibe kalauzolják a nagyérdeműt.
A plazmafizikai műszer lekapcsolására a 47 éve üzemelő szonda egyre inkább kimerülő nukleáris áramforrása miatt volt szükség. A Voyager–2 a NASA szerint ezzel és további megtakarításokkal a 2030-as évekig üzemelhet.
Egy friss kutatás a fogságban tartott delfinek közti vizuális kommunikációt vizsgálta, ami meglepően hasonlónak tűnik a főemlősökéhez. De erről még nem mindenkit győztek meg.
A tőlünk mindössze 6 fényévre található Barnard b az egyik legkisebb tömegű exobolygó, amit ismerünk.
A savas skandináv talaj miatt nagyon ritka, hogy ilyen ép viking csontvázakat találnak, egy dél-dániai lelőhely azonban kedvező körülményeket biztosított a 9-10. századi maradványoknak.
372 európai várost rangsorolt a levegőszennyezettség szintje alapján az Európai Környezetvédelmi Ügynökség; az élbolyban skandináv városok végeztek, míg a magyar települések a lista alján kullognak.
A James Webb űrtávcső mérései emellett hidrogén-peroxidot is kimutattak a holdon – az eredmények a kráterek és a napnak való kitettség hatásait tárják fel a tudósoknak.