Művészi igényű és megdöbbentően részletes anatómiai ábrákat tartalmaz a 20. század közepén keletkezett Pernkopf-atlasz. Készítője az a dékán, aki 1938-ban a dolgozók 77 százalékát kirúgatta a Bécsi Egyetem orvosi karáról. Bár a munkához a Harmadik Birodalom kivégzett ellenségeinek holttestét használták fel, a könyv annyira pontos és hiánypótló, hogy idegsebészek a mai napig forgatják.
Nemcsak, hogy együtt jobban hatnak a gyógyszerek, de sokkal könnyebb is betartani a terápiát, ha 4-5 helyett egyetlen tablettát kell bevenni.
A profi sportolók hiába ügyelnek jobban az átlagnál a szájhigiéniára, a sportitalok és az energiaszeletek mértéktelen fogyasztása miatt nem csak a fogaik romlanak, de a teljesítményük is.
Egy katasztrófafilm elejére emlékeztet, ami a napokban történik: az amúgy is klímaszorongásban élő emberiség egyszer csak arra ébred, hogy világszerte lángolnak az erdők.
Harminc év alatt 155 ezerről 97 ezerre csökkent a zsiráfok egyedszáma, és ha nem korlátozzák a csontjával, húsával és bőrével való kereskedelmet, ez csak tovább csökken.
1976-ban még több száz vagy ezer év távolságra jósolták a radikális klímaváltozást, de azt már a hatvanas években kezdték felismerni, hogy Grönland környékén valami nincs rendben, és az ipar növekvő szén-dioxid-kibocsátásából egyszer még baj lesz.
A WHO megvizsgálta, hogy árt-e nekünk, ha műanyagot iszunk. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem nagyon, de további kutatásokra van szükség.
A kutya és az ember után az oroszok most robotot küldenek az űrbe. Fedor a most fellőtt Szojuz egyetlen utasa, és tíz napon át lesz a Nemzetközi Űrállomás vendége, ahol kábeleket fog szerelni, bár lőni is képes.
Egy kanadai sikerkönyv hatására széles körben elterjedt az elmélet, miszerint a kitartó gyakorláson múlik minden. Jó hír a szomszédoknak: nem ezen múlik, hogy virtuóz lesz-e az emberből.
A Mobula alfredi példányai fejlett szociális életet élnek és barátkoznak egymással, igaz, ezek a kapcsolatok csak néhány hétig tartanak. Akár barátságosak, akár nem, a halászat és a környezetszennyezés őket is veszélyezteti.
Az egyik első Magyarországon rendezett fesztivál, a szocialista Savaria Karnevál megmutatja mindazt, amit a hatvanas évek tömegszórakoztatásának idő- és történelemszemléletéről, a lokális örökséghez fűződő viszonyáról és az ideológiai megfelelésről tudni érdemes.
A kutatók az Európában már tiltott rovaritó szereket okolják a tömeges pusztulásért. A mézelő méhek számának drasztikus mértékű csökkenése világjelenség.
A menstruáció során használatos termékek számos olyan illékony szerves vegyületet tartalmaznak, amelyek károsak lehetnek használóik egészségére. New York állam rövidesen törvényileg kötelezi a tampon- és betétgyártókat, hogy tüntessék fel a csomagoláson az összetevőket.
Az új csonton belüli végtaghosszabbítás olyanokon segít, akiknek valamilyen fejlődési rendellenesség, baleset, tumor vagy csontgyulladás következtében több centiméteres hosszkülönbség alakul ki a két lábuk között.
Áder János köztársasági elnök a világhírű neurobiológusnak adta át a Magyar Szent István-rend kitüntetést.
Mitől vált az ünnep nemzetivé? Kiket tudott megszólítani a Szent István-kultusz, és kiket nem? Milyen nemzeti szentekkel versengett az államalapító király a 19. századi többnemzetiségű Magyar Királyságban?
Az volt a kérdés, hogy adott feltételek mellett megtelik-e a korsó az esőben. De vajon rájöttél-e, milyen irreális ez az egész történet?
A 10 éve indult Khan Academy pontgyűjtős, videós, önálló tanulást támogató platformja a gamifikációt használja a tanulók motiválására. Támogatók híján a magyar oldalon egyelőre sovány az átböngészhető anyag, és a hazai oktatás állapota is kérdésessé teszi, mennyire egészítheti ki ez a szolgáltatás az iskolai munkát.
Az atomfegyver kidolgozására irányuló Manhattan terv magyar tudósai, a marslakók olyan etikai dilemmát hoztak létre, amely a mai napig fennáll: általuk vált az emberiség az apokalipszis urává. Azóta is folyik a vita, hogy mennyiben szárad a tudósok lelkén a két bomba 185 ezer japán áldozata.
A Szaturnusz holdjának gejzírjeiből való mintavétel páratlan lehetőséget kínál annak eldöntésére, hogy létezik-e élet az Enceladus jégkérge alatti óceánban.
Az ízeltlábúak már 515 millió évvel ezelőtt hatszögletű lencséken át nézték a világot, ám az eddig nem volt teljesen világos, hogy a kövületként megmaradt ősi összetett szemeket felépítő anyagok is ugyanolyanok voltak-e mint a mai rovarokban.
A Barcelonai Egyetem friss kutatása szerint az egyezmény a legjobb esetben is fölösleges, mert nem átlátható, ha pedig az egyes országok vállalásait nézzük, sehogy sem jön ki a matek, nem teljesül a kitűzött 2 fokos cél betartása.
Egy nemzetközi archeogenetikai kutatás arra az eredményre jutott, hogy a 40 ezer évvel ezelőtt Európát megszálló modern ember módszeres vadászhadjárata tüntette el a Földről a hatalmas, de békés Ursus spelaeust.
Átfogó kartográfiai sokszínűségével emelkedett versenytársai fölé a Magyarország természeti környezetét bemutató atlasz.
A Macrobdella mimicus több mint hét évtizedig titkolta kilétét.
Az Oxfordi Egyetem és az IBM Research kutatói által mesterségesen létrehozott nanogyűrű az első stabil ciklokarbon-molekula.
Vészhelyzetet hirdettek Kolumbiában, miután Dél-Amerikában is megjelent a banángyilkos gomba, a Fusarium oxysporum trópusi négyes rassza, a TR4.
Az ENSZ szerint át kell állni a klímatudatos gazdálkodásra és étrendre, de a globális életmódváltás lokális kihívásokat hoz magával. Az egyenlőtlenség legyőzése nélkül a klímaváltozást nem lehet megállítani, ám részben épp a klímaváltozás idézi elő az egyenlőtlenségeket.
A legtöbb kutató egyetért abban, hogy globális felmelegedés létezik, és az ember okozza, az angol nyelvű médiában mégis 49 százalékkal több figyelmet kaptak azok, akik szerint ez az egész egy hatalmas kamu.
A rövid lábú andoki szarvasfélét már a kihalás fenyegette, amikor a chilei kormányzat néhány évvel ezelőtt a megmentésére sietett. A száz éve még gyakori állat most ismét birtokba veheti a helyi vadont.
Bár a kutatók szerint a klímaváltozás hatásainak megállításához, de akár mérsékléséhez is azonnali és radikális intézkedésekre lenne szükség, a száraz adatok azt mutatják, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása nemhogy megtorpant volna az elmúlt időben, hanem rendületlenül emelkedik.
Egy friss felmérés szerint Magyarországnak vízhiánytól nem kell tartania, de a száraz időszakok, az aszályok sokkal hosszabbak lehetnek.
A történészek nem szűnő igyekezete ellenére máig általános jelenség a múlt gazdasági, politikai szükségleteknek megfelelő átalakítása. Ahogy ezer évvel ezelőtt a krónikaíró az akkori jelen kívánalmai szerint rendezte be a múltról elmondható történetet, úgy alakítják örökségünket ma a marketingesek, ideológusok és forgatókönyvírók.
Nitrogénszennyeződés nyomait kereste a Sziklás-hegységben egy amerikai geológus, de sokkal ijesztőbbet talált. Egyre több a bizonyíték arra, hogy a műanyagszemét nemcsak csúnya, hanem apró részecskékre bomolva egyelőre felmérhetetlen fenyegetést is jelent.
Sem a koraszülöttség, sem a csecsemő neme, sem a táplálás módja nem befolyásolja, hogy egy kisbaba hasfájós lesz-e, vagy sem. A szülők lelkiállapota inkább.
A betegség korai stádiumában több mint 90 százalékos túlélési esélye volt a most bemutatott szerrel kezelt ebolás pácienseknek. Kongóban, ahol nem nagyon bíznak az orvosokban, az elmúlt egy évben 1800-an haltak bele a betegségbe.
A méh hiánya ma már nem jelenti az anyaság reményének elvesztését, számos út áll azok előtt, akik gyermekhez szeretnének jutni: béranyaság, dajkaterhesség, méhátültetés, sőt mesterséges méh. E megoldások között azonban nemcsak biológiai, orvosi és jogi, hanem etikai különbségek is vannak.
Mi a legjobb stratégia annak, aki egyáltalán nem emlékszik rá, hogy milyen lapokat fordított meg?
A gondozók és orvosok már korábban megfigyelték, hogy a napközbeni szundítások jóval a súlyosabb tünetek megjelenése előtt jelentkeznek az alzheimeres betegeknél. A kutatók korábban azt feltételezték, hogy a rossz éjszakai alvást pótolják így a betegek, most úgy gondolják, hogy az aluszékonyság az agykárosodás egyik első jele.
Egy frissen megjelent amerikai kutatás szerint a neonikotinoidok használata óta 48-szor erősebb mérgeket alkalmaznak, mint előttük, egyesek már a beporzó rovarok kipusztulását jósolják. Az Európai Unió tavaly betiltotta a szerek szabadföldi használatát, a kutatók most az Egyesült Államok törvényhozásától is ezt követelik.
Társadalomformáló erőket mozgósít a mesterséges intelligencia térhódítása a munkaerőpiacon. Az előrejelzések szerint a robotkorszakban megszaporodnak majd az alkalmi munkák, tényleg élethosszig tart majd a tanulás, coachszerepbe kerülnek a tanárok, a férfiak nem lesznek többé munkások, a nők pedig titkárnők.
A gyakran gyilkos robotoknak nevezett AFR-ek bevetése jár ugyan negatív következményekkel, de a várható előnyök felülmúlják ezeket, így a hadszíntéren történő alkalmazásuk nemcsak megfontolandó, de egy igazságos háborúban egyenesen kötelező, írja Dombrovszki Áron, az ELTE BTK Filozófiai Intézetének doktorandusza.
2017-ben Kaliforniában halt meg a Nobel-díjas Oláh György, aki a kémiai reakciókban semlegesnek tartott metán aktivizálásával forradalmasította a kémiát. Hogyan jutott el Oláh a „mágikus savtól” a karbokation-kémiáig?
Teller Edét, Szilárd Leót és társaikat Amerikában csak marslakókként emlegették, erre a tudósok persze alaposan rá is játszottak, miközben mellesleg megmentették a világot. Vagy végveszélybe sodorták, nézőpont kérdése.
Nem tudják, mi az, és azt sem, hogy miből lett. A sötétséget próbálja oszlatni a sötét anyag keletkezéséről alkotott új elmélet.
Jelentősen súlyosbítja az éghajlatváltozás negatív hatásait a földművelés és élelmiszer-előállítás jelenlegi gyakorlata. Ha az emberiség nem változtat a hagyományos módszerein, elsivatagosodással, víz- és élelmiszerhiánnyal és a klímaváltozás további fokozódásával kell számolnia – derül ki az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentéséből.
Az emberélet hanyatló korszakában is fenntartott szociális kapcsolatok hatékonyan előzik meg a demenciát. Egy most publikált nagymintás kutatás arra is fényt derített, hogy a rokoni kapcsolattartás hatástalan, valódi prevenciót a társasági élet jelent.
Versenyre tud-e kelni az izolált borsóprotein, a kanolaolaj, a finomított kókuszolaj, a bambuszcellulóz, a metilcellulóz, a burgonyakeményítő, a maltodextrin, az élesztőkivonat, a gumiarábikum, a citruskivonat, az aszkorbinsav, a céklalékivonat, a módosított keményítő és az annatto a húsból készült hamburgerrel?
A 11 milliárd évesnél is öregebb csillaghalmazok felfedezése és nagy száma szembe megy a világegyetem kialakulásáról és fejlődéséről szóló eddigi forgatókönyvekkel.
A kozmikus sugárzás hatására károsodhat az asztronauták agya, az űrhajósoknak hosszabb űrbéli tartózkodás után memóriazavarokra és hangulatingadozásokra kell számítaniuk.