TUDOMÁNY

Mennyire szennyezett a levegő? Mérd meg magad!

Stuttgarttól Szófiáig, Brindisitől Budapestig több mint 10 ezer európai háztartás csatlakozott ahhoz a német kezdeményezéshez, amely olcsó eszközökkel méri az aktuális légszennyezettséget. A házilag összeállítható, hálózatba kötött szenzorok sokszor magasabb szennyezettséget mutatnak a hivatalosan közölt adatoknál.

Az akut stressz felgyorsítja az őszülést

Harvardi kutatók egereken végzett kísérletben bizonyították, hogy stressz hatására a szőrtüszőkben leáll a színért felelős pigmentanyag termelődése. Az öregedéskutatók szerint a stressz felfogható egyfajta gyorsított öregedési folyamatként is.

Lehet-e nő a világ legjobb sakkozója?

A női sakkozóknak senki nem tiltja meg, hogy együtt induljanak a férfiakkal, Polgár Juditon kívül még sincs nő a világ valaha volt 100 legeredményesebb sakkozója között. Mennyit számít az intelligencia, a fizikum, a neveltetés és a társadalmi körülmények a női sakkozók sikerében? Gara Tícia nemzetközi nagymester, háromszoros magyar női bajnok utánajárt.

Jönnek a kimérák és a hibridek, ideje lebontani a genetikai kísérletek 20. századi korlátait

Emberi kimérák mindig is voltak, csak nem tudtunk róluk, de lassan a tudatos létrehozásuk sem tabu már. A közelmúltban számos olyan kutatási és terápiás modell létrehozására kértek engedélyt, amelyben a kimérát vagy a hibridet szándékosan hozzák létre. Itt az ideje, hogy a 21. század biotechnológiai ismeretei alapján tovább cizelláljuk a génállományba való beavatkozás tilalmát.

István királyé-e a Szent Jobb? Mikor kezdődött igazából a honfoglalás? Ilyen volt a Qubit Live #3

Harmadik élő eseményünkön megismertük a legújabb régészeti, genetikai, archeogenetikai és történettudományi eredményeket a honfoglalás kori magyarokról és távolabbi őseinkről, négy neves kutató tolmácsolásában. Az utóbbi években felgyorsult kutatások már olyan eredményeket hoznak, amelyek alapján át kellene írni a tankönyveket.

Attól, hogy túl szép, még lehet igaz

A két Oscar-díjra is jelölt film, a Mű szerző nélkül kapott hideget-meleget a kritikusoktól, sőt még az a Gerhard Richter is elhatárolódott tőle, akinek az élete ihlette. Azt azonban, amit a film alkotó és alkotás viszonyáról állít, érdemes megvizsgálnunk, hiszen attól, hogy túl szép, még lehet igaz.

A bélbaktériumok által „elkaphatjuk egymástól” a rákot és a szívbajt egy új kutatás szerint

A mikrobiom változásai egy sor folyamatot indíthatnak be az ember szervezetében: egyes esetekben ez állhat az elhízás, az Alzheimer-kór és bizonyos ráktípusok mögött is. Egy friss kutatás arra jutott, hogy az emberek egymás mikrobiomjára is hatással vannak, ezzel pedig több olyan betegség is átmehet az egyik személyről a másikra, amelyről korábban azt hitték, hogy nem „ragályos”.

A farkaskölykök is képesek apportírozni

Egy friss kutatás szerint a nyolchetes farkaskölykök a kutyákhoz hasonlóan visszahozzák az eldobott labdát, méghozzá különösebb képzés nélkül. A kölykök tíznapos koruktól fogva csak a gondozójukkal találkoztak, ennek ellenére egy ismeretlen embernek is apportíroztak.

Saját hiúsága vitte sírba Rotschild Klárát, a vörös divatdiktátort

Tehetsége villámgyorsan magasba emelte, kapcsolatai révén túlélte a vészkorszakot, az államosítás után pedig a keleti tömb Coco Chaneljaként csinált karriert. Kiszolgálta a háború előtti arisztokráciát, de később Kádár és Tito feleségeit is, derül ki Simonovics Ildikó művészettörténész nemrégiben megjelent Rotschild Klára-monográfiájából.

A rovarfajok 41 százaléka a kihalás szélén áll, készül a rovarvédelmi akcióterv

Az erdőirtások, a mezőgazdasági és a lakóterületek terjeszkedése, a növényvédő szerek terjedése és a klímaváltozás is a rovarok ellen játszik. A kiemelten fenyegetett fajok között a pillangók, a méhek és a ganajtúrók is feltűnnek, pedig nekik a természet rendjének fenntartásában és az élelmiszerek szempontjából is óriási jelentőségük van.

Indul a nagy magyar sasszámlálás

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve 17. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozómadarak éves számlálását január 17-19. között.