Ha a droghasználat nem csak rendészeti kérdés, mit kezdjen vele a rendőr?

Kardos Tamás jog szeptember 3.

A kormány által tervezett új rendszer egyik legfontosabb próbaköve, hogy képes lesz-e úgy bevonni a rendőrséget az ellátórendszer munkájába, hogy közben a szerhasználókkal való találkozás ne szükségszerűen a büntető igazságszolgáltatás felé vezessen. Ha erre nincs működő válasz, akkor a közösségi rendészetből legfeljebb közösségibb rendőri jelenlét lesz.

Két legitimáció – egy nemzeti tudományos rendszer

Oberfrank Ferenc tudomány szeptember 1.

A demokratikusan megválasztott kormány dönthet arról, mire költi a közpénzt, de arról nem, hogy tudományos értelemben mi igaz. A tudomány pedig megmondhatja, mit tudunk és mit nem, de nem igényelheti a döntés jogát a társadalom és a kormány helyett. Vajon képes-e a politika és a tudomány úgy együttműködni, hogy kölcsönösen tiszteletben tartják saját legitimációjuk határait?

Megpillanthatták a sötét anyagot

Tóth András tudomány szeptember 2.

A sötét anyag az univerzum 27 százalékát teszi ki és döntően befolyásolja a galaxisok fejlődését. Az Egyesült Államokban működő LUX-ZEPLIN kísérlet egy olyan jelet észlelt, amit egy atommag és egy WIMP-típusú sötétanyag-részecske ütközése okozhatott.

„Megpróbáltuk inni ezt a balatoni vizet, de borzasztó rossz volt. Néha még halpikkelyt is találtunk benne”

Bodnár Zsolt tudomány augusztus 28.

A magyar aszályok történetében csak egyvalami állandó igazán: a szakma tudja, mit kell tenni, de a politika nem reagál időben, így a következő válságnál mindent elölről kell kezdeni. Megnéztük, mi történt 1952, 1971 és 1983 vízhiányos időszakaiban – a barnakenyér-pániktól a lajtoskocsi-vadászaton át a megbírságolt vízpazarlókig.

Egyetért? Nem ért egyet? Vagy csak nem érti?

Bojár Ábel tudomány augusztus 27.

A közvélemény-kutatók egyetértési torzításnak nevezik azt a viselkedésmintát, amikor a válaszadók a kérdőívek kitöltése során hajlamosak az „egyetértek” irányba húzni. Az Europion kutatási igazgatója konkrét példákon mutatja be, milyen sokat számít a kérdések megfogalmazása.

A háborúzást az állatoktól örököltük, de a békéről is van mit tanulnunk tőlük

Maksay Gábor tudomány augusztus 26.

A konfliktus ősi stratégia, amely az idők során sok faj túlélését szolgálta. Az ember különlegessége abban áll, hogy ezt a stratégiát különböző eszközökkel felerősítette. Így a háború egyszerre biológiai örökség és kulturális konstrukció – és éppen ezért a béke is csak akkor lehet tartós, ha mindkét szinten kezelik a konfliktus gyökereit.