Két legitimáció – egy nemzeti tudományos rendszer

Oberfrank Ferenc tudomány szeptember 1.

A demokratikusan megválasztott kormány dönthet arról, mire költi a közpénzt, de arról nem, hogy tudományos értelemben mi igaz. A tudomány pedig megmondhatja, mit tudunk és mit nem, de nem igényelheti a döntés jogát a társadalom és a kormány helyett. Vajon képes-e a politika és a tudomány úgy együttműködni, hogy kölcsönösen tiszteletben tartják saját legitimációjuk határait?

„Megpróbáltuk inni ezt a balatoni vizet, de borzasztó rossz volt. Néha még halpikkelyt is találtunk benne”

Bodnár Zsolt tudomány augusztus 28.

A magyar aszályok történetében csak egyvalami állandó igazán: a szakma tudja, mit kell tenni, de a politika nem reagál időben, így a következő válságnál mindent elölről kell kezdeni. Megnéztük, mi történt 1952, 1971 és 1983 vízhiányos időszakaiban – a barnakenyér-pániktól a lajtoskocsi-vadászaton át a megbírságolt vízpazarlókig.

Egyetért? Nem ért egyet? Vagy csak nem érti?

Bojár Ábel tudomány augusztus 27.

A közvélemény-kutatók egyetértési torzításnak nevezik azt a viselkedésmintát, amikor a válaszadók a kérdőívek kitöltése során hajlamosak az „egyetértek” irányba húzni. Az Europion kutatási igazgatója konkrét példákon mutatja be, milyen sokat számít a kérdések megfogalmazása.

A háborúzást az állatoktól örököltük, de a békéről is van mit tanulnunk tőlük

Maksay Gábor tudomány augusztus 26.

A konfliktus ősi stratégia, amely az idők során sok faj túlélését szolgálta. Az ember különlegessége abban áll, hogy ezt a stratégiát különböző eszközökkel felerősítette. Így a háború egyszerre biológiai örökség és kulturális konstrukció – és éppen ezért a béke is csak akkor lehet tartós, ha mindkét szinten kezelik a konfliktus gyökereit.

Így lesz egy magyar faluból csapda

Szabó Attila tudomány augusztus 25.

A leszakadó falvakban nem egyszerű a munkaerő-tartalék mozgósítása, mert, ahogyan egy friss kutatás rámutat, a földrajzi mobiltás hiányának olyan okai vannak, amelyeket sokszor csak nagyon nehezen lehet megváltoztatni.

Közös kockázati tényező állhat a diabétesz, a szívelégtelenség és több daganatos megbetegedés hátterében

Több mint kétmillió magyar elhízott, több mint egymillió cukorbeteg, hárommillióan küzdenek szív- és érrendszeri problémákkal. Lengyel Csaba belgyógyász-diabetológus szerint ezek nem egymástól független betegségek, hanem egyetlen összetett szindróma megnyilvánulásai, aminek a túlsúly és az elhízás a gyökere.

Túl sok híd épült rossz helyen a Dunán – így sétált bele Magyarország saját közlekedési csapdájába

Miközben a Duna déli szakaszán egymás után adják át az új hidakat, Budapest környékén néhány kritikus pontra préselődik az ország forgalma – az M0 déli szektora ma már a kapacitása fölött üzemel. A legfrissebb, mohácsi híd körüli vita leginkább a pénzről szól, pedig sokkal fontosabb kérdések is vannak.

Két legitimáció – egy nemzeti tudományos rendszer

Két legitimáció – egy nemzeti tudományos rendszer

Oberfrank Ferenc tudomány szeptember 1.

A demokratikusan megválasztott kormány dönthet arról, mire költi a közpénzt, de arról nem, hogy tudományos értelemben mi igaz. A tudomány pedig megmondhatja, mit tudunk és mit nem, de nem igényelheti a döntés jogát a társadalom és a kormány helyett. Vajon képes-e a politika és a tudomány úgy együttműködni, hogy kölcsönösen tiszteletben tartják saját legitimációjuk határait?