Ahogy egy tyúk esélytelen az emberrel szemben, úgy mi is tehetetlenek lennénk egy nálunk fejlettebb intelligenciával szemben. A 13. Qubit Live kerekasztalán ezért merült fel, hogy a legjobb, amit tehetünk, ha elérjük, hogy az AI megőrzésre méltónak tartson minket.
Egy kutatócsoport azt vizsgálta, mely intézmények kiket állítanak ki, és ez összefügg-e a későbbi szakmai, illetve piaci sikerrel. Illetve, hogy mindez hogyan függ össze a művészek nemi hovatartozásával.
Az időszámításunk után 166 és 180 között zajló háborúkban harcoltak, és a császár személyesen vezette őket.
Amilyen rohamosan elterjedt 19. századi feltalálása után, olyan gyorsan el is tűnt az orvosok nyakából a sztetoszkóp. Az eszköz története nemcsak az orvostudomány fejlődéséről, hanem az emberi viszonyok alakulásáról is árulkodik.
A kezelést a lány szülei finanszírozták: több mint 800 ezer dollárt, több iPhone-t és egy karton italt adtak a kutatónak. A kórház végül 3600 dolláros bírságot, az orvos szóbeli figyelmeztetést kapott, a kutatócsoport pedig azóta közölte az eredményeit a Nature-ben – igaz, a halálesetet kihagyták belőle.
A Qubitnek adott interjújában a kutatóűrhajós beszélt Polgár Judit köztársasági elnöki jelöléséről, az Orbán-videóhívásról és Kötcséről, űrutazásának hasznáról és tudományos eredményeiről, valamint a magyar űrprogram jövőjéről.
Egy újfajta sejtterápiáról van szó, amelynek klinikai tesztelése zajlik az Egyesült Államokban.
A nálunk leginkább a róla szóló, Julia Roberts főszereplésével készült filmből ismert környezetvédő aktivista felvette a harcot a rohamosan terjedő adatközpont-fejlesztések ellen.
Hogy kerül a világ egyik legjobb oceanográfiai múzeuma Monacóba, és miért fontos, hogy létezik egyáltalán?
Kutatók azt találták, a viszketésnek megvan a saját „érzékszerve", méghozzá a testet borító legpuhább szőrszálak.
Az esetet még 2024-ben rögzítették a Kaliforniai-öbölben. Kutatók szerint egy vadászati technikáról lehet szó.
Miért élnek a nők évtizedekig a menopauza után, ha az evolúció látszólag csak a szaporodást jutalmazza? A Darwin démonai új epizódjában azt az evolúciós elképzelést járjuk körül, amely szerint az idősebb nők az unokák felnevelésének segítésével növelik saját génjeik fennmaradásának esélyét.
A Project CETI kutatói szerint a hangmintázat olyannyira egyedi, hogy abból meg lehet állapítani, hogy mikor járnak hajók a közelben.
A személyiségzavar genetikai háttere eddig alulkutatott volt. Most egy nagymintás kutatás 11, a BPD-vel összefüggő genomi régiót azonosított.
Egy új mérési módszer szerint akár 1000 Celsius-fokkal is. Az eredmény segíthet megmagyarázni, hogyan maradt fenn 4 milliárd éven át a Föld mágneses tere.
A Földtől 6000 fényévre található egykori kettőscsillag-rendszer két tagja egymáshoz képest 20-110 ezer év különbséggel robbanhatott föl.
Egy friss kutatás szerint a betegség onnan indult, ahol a brit első flotta horgonyt vetett, a 220 ezer őslakos életét követelő járványt pedig egy gondatlanul kezelt üvegcse miatt törhetett ki, amiben a kiütésekből kinyert szárított gennyet.
Podani János biológus az élet koralljával helyettesítené az élet fáját, és szenvedélyesen mesél arról, hogy miként hódították meg a növények a szárazföldet, és hogy egyáltalán mitől növény egy növény.
Az alkalmazást egyelőre csak néhány országban tesztelik, ha beválik, az app a paraméterek megadása után mesterséges intelligenciával hozza létre a mesét.
Az amerikai SpaceX Starshipje a maga nemében egyedülálló technológia, amelynek nemcsak az Egyesült Államokban nincs vetélytársa, de a világon máshol sem.
A cég szerint példátlan eset történt: a mesterséges intelligencia magától, emberi utasítás nélkül tört ki a zárt tesztkörnyezetből, hogy elérje a célját. Az OpenAI figyelmeztet, hogy ilyen esetek egyre gyakrabban előfordulhatnak.
Két évvel ezelőtt még csak 12 ezer évre tudták visszavezetni a gunakurnai tűzszertartását, az újabb kutatások szerint a hagyomány gyökerei ennél jóval régebbre nyúlnak vissza.
A Greenpeace vizsgálata szerint a gyerekeknek szánt matricák lágyítószereket, nehézfémeket és PFAS-vegyületeket tartalmaznak, a szervezet szigorúbb szabályozást követel.
Milyen etikai alapon ítéljük meg a halak szenvedését, az ökoszisztémák átalakítását, magát a rekreációs horgászatot? Okozhatunk-e szenvedést egy élőlénynek pusztán azért, hogy magunkat szórakoztassuk? Aki válaszol: Bárdos Dániel filozófus, aki maga is horgászik.
Egy friss kutatásban a középkorúak televíziózási szokásai és az időskori agy állapota közötti összefüggést vizsgálták. Mint kiderült, azoknál, akik sokat tévéztek, jobban károsodott a fehérállomány.
Alig egy éve még arról szóltak a hírek, hogy megtorpant az északi-sarkvidéki jég zsugorodása. Most egyetlen év alatt 5,8 százalékkal csökkent az arktiszi tengeri jég – ekkora téli visszaesést még soha nem mértek, amióta műholdak figyelik a sarkvidéket.
A halál után az agy az egyik leggyorsabban lebomló szervünk, a régészek gyakran mégis több száz vagy ezer éves, épen maradt szövetekre bukkannak a sírokban. Most sikerült feltárni azt a különleges kémiai folyamatot, amely ezt lehetővé teszi.
A Psyche szonda 2029-ben ér a céljához, de addig a Marson próbálta ki a műszereit: közeli fotókat és látványos time-lapse videót is készített a bolygóról.
A mélyalvás ritmusát utánozza az az új eljárás, amely az agyi erek lüktetésével indítja be a szervezet természetes tisztítórendszerét. A kis létszámú vizsgálatban igazolt módszer a jövőben akár egy otthon is viselhető maszkkal segítheti a neurodegeneratív betegségek elleni küzdelmet.
A HUN-REN ökológusai először mutatták ki a szabadban, hogy a Magyarországon alkalmazott földi szúnyoggyérítés a beporzók számát is jelentősen csökkenti. Már a Tisza-kormány is a biológiai gyérítésre való országos átállást készíti elő.
A legújabb tudományos eredmények alapján érdekes következtetésre jutottak: a vérnyomásra és a sztrókra napi három csészétől kezdve jelentkezik a kávé jótékony hatása, de az energiaitalra ez már nem érvényes.
A mesterséges intelligenciába fektető cégek évente nagyjából ezermilliárd dollárt költenek, és ennek kb. 60 százaléka néhány chipgyártó tiszta nyereségeként csapódik le. A Concorde Értékpapír Zrt. stratégái a 13. Qubit Live-on arról is beszéltek, hogy meddig tartható fenn ez az állapot.
Idén kártyajátékokat vártuk a pályázóktól, mégpedig robotika témában. Kara Dávid és Nemesházi Ádám játéka mellett Simon Zoltán munkája az első helyezettek között.
A Transzlációs Mikrobiológia Laboratórium legújabb kutatása elsőként világít rá, hogy a bakteriofágok és az emberi sejtek közötti kapcsolat nem véletlenszerű.
Ahelyett, hogy külön-külön idegsejt szakosodott volna a meleg és a hideg érzékelésére, a most azonosított háromféle receptorcsoport mindkét érzetet képes jelezni a központi idegrendszernek.
A HUN-REN és az Óbudai Egyetem platformja, az ADP olyan AI-ágenseket nyújt a magyar kutatóknak, amik adatot elemeznek, szakirodalmat fésülnek át, sőt akár laborműszereket is vezérelnek. Szertics Gergely és Eigner György elmesélte, mire jó a platform, hogyan lehet megkerülni az AI hallucinációit, és miért fontos az AI-szuverenitás.
Az Astronomy & Astrophysics folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint a kutatók a nagyon hosszú bázisvonalú rádióinterferometria módszerével jutottak eredményre.
A kontinens természetes és természetközeli nyílt vizes ökoszisztémáit tízméteres felbontásban lajstromozó térképet a Koppenhágai Egyetem Kovács Gyula Máté vezette kutatócsoportja állította össze.
Az Oslói Egyetem régészei egy hegyi tó medrében fedezték fel azokat az ősi halcsapdákat, amelyek alapján kutatni kezdték a hegyvidéki halállomány eredetét.
A Gdańskban július elején megrendezett Living Knowledge konferencia tanulsága, hogy az egyetem feladata nem a társadalomhoz való leereszkedés, hanem annak felismerése, hogy az egyetem soha nem állt a társadalom fölött.
Milyen kérdést kell feltenni, hogy a válaszom alapján pontosan meg tudd mondani, melyik számra gondoltam az 1, 2, 3 és a 4 közül?
Az MME közönségszavazásán három bagolyfaj pályázik a 2027-es év madara címre, a gyöngybagoly, a macskabagoly és a füleskuvik.
Kutatók 2018-ban eredtek a helyiek által már ismert faj nyomába a Demokratikus Köztársaság esőerdeinek mélyén. A fényes fekete bundájú majmok két folyó között, egy közel 1700 négyzetkilométeres területen élnek.
A hasonlóság megtévesztő: az adatalapon tanuló modellek olyan hibákat vétenek, amilyeneket egy ember sosem tenne, és ezeket a lassabb, lépésenkénti „gondolkodás” is legfeljebb elfedni tudja. Jelasity Márk informatikus-matematikus-nyelvész előadása a 13. Qubit Live-on videó és podcast formájában is elérhető.
Évekig járt rendőrségi helyszínelésekre Barakonyi Szabolcs fotográfus, szerkesztő, majd végigült egy bűnügyi technikusi tanfolyamot is. Lefotózott több száz tetthelyet és bűnjelet. Most olyan könyvet készít az anyagból, ami a legrutinosabb képelemzőket is zavarba hozza.
Akár évekig is eltarthatnak azok a közvagyon visszaszerzésére irányuló jogi ügymenetek, amelyeket a Tisza-kormány által régóta emlegetett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal fog feltárni – mondja Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.
Gyevnár Bálint és kollégái kimutatták, hogy az internetre feltöltött, manipulált adathalmazokkal félrevezethetők a tudományos kutatásokhoz használt AI-ágensek.
Ahogy egy tyúk esélytelen az emberrel szemben, úgy mi is tehetetlenek lennénk egy nálunk fejlettebb intelligenciával szemben. A 13. Qubit Live kerekasztalán ezért merült fel, hogy a legjobb, amit tehetünk, ha elérjük, hogy az AI megőrzésre méltónak tartson minket.
Amilyen rohamosan elterjedt 19. századi feltalálása után, olyan gyorsan el is tűnt az orvosok nyakából a sztetoszkóp. Az eszköz története nemcsak az orvostudomány fejlődéséről, hanem az emberi viszonyok alakulásáról is árulkodik.
Egy kutatócsoport azt vizsgálta, mely intézmények kiket állítanak ki, és ez összefügg-e a későbbi szakmai, illetve piaci sikerrel. Illetve, hogy mindez hogyan függ össze a művészek nemi hovatartozásával.
A kezelést a lány szülei finanszírozták: több mint 800 ezer dollárt, több iPhone-t és egy karton italt adtak a kutatónak. A kórház végül 3600 dolláros bírságot, az orvos szóbeli figyelmeztetést kapott, a kutatócsoport pedig azóta közölte az eredményeit a Nature-ben – igaz, a halálesetet kihagyták belőle.
Az időszámításunk után 166 és 180 között zajló háborúkban harcoltak, és a császár személyesen vezette őket.