A kvantumdarwinizmus elmélete a fizikai valóság és a kvantumrendszerek összeegyeztetésének egyik legizgalmasabb példája. Az elmélet nemcsak eleganciája miatt vált felkapottá, hanem azért is, mert több független kísérlet is bizonyítja helyességét. De mi kell a legéletrevalóbb kvantumállapotok túléléséhez, és hogyan szerezhetünk egyértelmű bizonyítékokat a kvantumvilág pontos természetéről?

Egyetemi hallgatókon vizsgálták a terápiás kutyákkal való foglalkozás hatását az olyan kognitív képességekre, mint a koncentrációhoz, memorizáláshoz vagy motiváláshoz szükséges készségek. Mint kiderült, az ember-állat interakció jóval erősebb hatást nyújt a hagyományos stresszkezelési programoknál, javítva a szorongó diákok tanulási képességét.

Ilyet kitalálni sem lehet: távolságtartással és maszkviseléssel védenék magukat a járványtagadók a beoltottak ellen, mert azok egy újabb álhír szerint az mRNS-vakcinák hatására képesek átadni az oltóanyagot a környezetüknek. Persze vannak, akik továbbra is ördögtől valónak tartják a maszkviselést – szerintük csak a fenyőtűlevél-tea segíthet.

A heti 4 napos, 32 vagy 40 órás munkahét az eddigi tapasztalatok szerint nemcsak a dolgozók mentális egészségére és a környezetre, de a produktivitásra és a gazdaság egészére nézve is jótékony hatással van. Kisebb vállalati és önkormányzati próbák után most Spanyolországban indul elsőként országos szintű program a csökkentett munkaidő hatásának vizsgálatára.

Nepálban is tombol a covid második hulláma, nincs elegendő oxigén, lélegeztetőgép és kórházi ágy, ezért arra kérik az országban tartózkodó hegymászókat, hogy adják a rászorulóknak az oxigénpalackjukat. A miniszterelnök szerint jól működik az országban a járványkezelés, a helyiek szerint viszont lassan már a holttestek elégetéséhez szükséges fa is elfogy.

Az orosz elnök áltudományos tanácsadói hatására attól retteg, hogy genetikai fegyverekkel próbálják kiirtani az oroszokat, ezért 500 milliárd forintnyi összeggel támogatta meg az ország genetikai kutatási programját. Miközben még saját kutatói is kinevetik Putyin félelmeit, az orosz tudósok igyekeznek felvenni a versenyt a kínai génszerkesztési törekvésekkel.

Ezen az ábrán mindenből tíz van: virág, gomba, csiga, kacsa, de az állatokat nem látjuk. Azt lehet tudni, hogy az élszomszédságában minden csigának van egy saját gombája, és minden kacsának egy saját virágja és egy saját csigája. Kacsák nincsenek egymás mellett, és egy mezőn csak egy dolog lehet. Hol vannak a kacsák?

Az iskolai nyelvi nevelés a maga abszurditásaival egyetlen hatalmas darázsfészek, aminek majdnem minden részlete megkérdőjelezhető. Ezt miért kell tudniuk a gyerekeknek? Ez a feladat milyen képességüket fejleszti? Minek? Hát nem utálják még eléggé az iskolát, hogy ezzel inzultálják őket? És ha már itt tartunk, mi a töve annak a szónak, hogy kisfiát?

David Attenborough a környezetvédelem valódi szuperhőse, aki megmutatta a világnak, hogy néz ki egy komodói sárkány, bemutatta, hogy mi bántja a korallokat, és még mindig a bolygó és rajta az ember megmentésén fáradozik. De ez mind semmi: nélküle nem lett volna Monty Python sem.

A koronavírus nem csupán életünket és halálunkat, mindennapjainkat és ünnepeinket változtatja meg, hanem új perspektívákat, korábban járhatatlannak vélt utakat is megnyithat. Ilyen szürke, kifehéredő zóna a pszichedelikus szerek alkalmazása a gyógyításban, leginkább az életvégi szakaszban, súlyos depresszióban vagy poszttraumás stresszben élők lelki és testi szenvedéseinek kezelésében.

A világ leggazdagabb országai maguknak söpörték be a rendelkezésre álló vagy a közeljövőben várható vakcinakészletek legnagyobb részét, míg a legszegényebbek beoltására létrehozott Covax a hatáskörébe tartozó négymilliárd ember mindössze 0,5 százalékának elegendő vakcinát szállított le. Félő, hogy globális szinten még évekig nem juthatunk el a nyájimmunitásig.

Tartanak az oltástól az amerikai szülők

Egy amerikai közvélemény-kutatás adatai szerint lassan elfogynak azok, akik mindenképpen oltáshoz szeretnének jutni, sokan inkább kivárnák, hogy mit művel a beoltottakkal a vakcina, a 12 és 15 év közötti gyerekek szülei pedig nem túl lelkesek a fiatalok tervezett oltásától, csak 30 százalékuk adatná be nekik a vakcinát, amint erre lehetőség adódik.

A tömpe orrú kutyákkal könnyebb szemezni

Egy friss magyar kutatás szerint a rövidebb orrú állatok gyakrabban keresik a szemkontaktust a gazdájukkal, mint a hosszabb orrúak. Ennek az egyik oka ezeknek a fajtáknak a speciális retinája lehet, de az is elképzelhető, hogy a gazdáik szívesebben szemeznek a mopszokkal, mint az agarakkal.

Korábbi cikkek