Az InSight az elmúlt hónapban három 4 magnitúdó feletti marsrengést észlelt. A páratlanul erős mozgások minden eddigi megfigyelésnél jobban segíthetnek feltárni a Mars szerkezetét és a kőzetbolygók, köztük a Föld kialakulásának körülményeit.
A most folyó klinikai vizsgálatok alapján jó esély van arra, hogy néhány év múlva egyetlen oltástípussal védettséget szerezzünk nemcsak a koronavírus, hanem az influenza és más légúti fertőző betegségek ellen is.
Hosszú ideje rejtély, hogy a dinoszauruszok közül miért csak a madarak élték túl a Földön élő fajok háromnegyedét elpusztító kréta végi kihalást. Egy friss kutatás most közelebb visz a megfejtéshez.
A NASA marsjárója két mintát gyűjtött be egy vulkáni eredetű kőzetből, amit a kutatók szerint több milliárd éve folyékony víz formált. A minták tíz év múlva juthatnak vissza a Földre, hogy kutatók csúcstechnológiás laborokban vizsgálják őket.
Évente három százalékkal kell csökkennie a fosszilis energiahordozók kitermelésének ahhoz, hogy reális esélyünk legyen a párizsi klímacélok betartására, derül ki egy friss kutatásból. A koronavírus-járvány által okozott keresletcsökkenés megfelelő pillanat lehet arra, hogy az olaj- és földgázkitermeléssel foglalkozó vállalatok stratégiát váltsanak.
A klímaváltozás hatására a felhők erőteljes pozitív visszacsatolást okoznak, amit főként a felszíni hőmérséklet és a troposzféra stabilitásának változása alakít. Egy nemrég közzétett, a felhők vizsgálatán alapuló modell szerint a légköri szén-dioxid-szint megduplázódása hosszú távon 3,2 fokos felmelegedéssel jár.
A Tübingeni Egyetem kutatója, Rabi Márton és munkatársai két különlegesen jó állapotban megmaradt fosszília alapján átírták mindazt, amit a kajmánok korai evolúciójáról tudunk.
A gyíkokat, a kígyókat és a hidasgyíkokat magukba foglaló pikkelyes bőrű hüllők egyik legősibb példányát találhatták meg kutatók Argentínában. A Taytalura az őslakosok apa és gyík szavainak összevonásával kapta nevét.
A Caltech kutatói a Szaturnusz lenyűgöző gyűrűinek megfigyelésével állapították meg, hogyan épül fel a bolygó magja. Az eredmények felülírhatják az eddigi modelleket, és közelebb vihetnek a bolygók keletkezésének megértéséhez.
A Hamititan xinjiangensisa 17, a Silutitan sinensis 20 méteresre is megnőtt. Az újonnan leírt fajok a kréta időszak elején, 120 millió éve éltek.
A Föld éghajlata 34 millió éve lényegesen hidegebbre fordult, ami a sarki jégtakarók kialakulásához vezetett. Egy új kutatás szerint az átalakulást a szén-dioxid-szint változása okozta, és ez ismét rávilágít az üvegházhatású gáz éghajlatformáló szerepére.
A kanadai Elizabeth Turner 890 millió éves kőzetekben szivacsokhoz hasonló struktúrákat azonosított, amelyek lényegesen régebbiek az eddig ismert ősszivacsoknál. Ha a felfedezést sikerül igazolni, az azt jelenti, hogy az első állatok jóval korábban jelentek meg a Földön, mint eddig gondoltuk.
Egy új kutatás lényegében kizárja annak lehetőségét, hogy bármilyen földihez hasonló élet létezzék a Vénusz a légkörében, mert ahhoz túl kevés a felhőzetben a víz mennyisége. A most kidolgozott módszertan ugyanakkor exobolygók vizsgálatára is jó lesz, és segítheti a Földön kívüli élet utáni kutatást.
A NASA marsjárója augusztus elején gyűjti be az első kőzetmintát a valaha egy tónak otthont adó Jezero-kráterből. A küldetés során gyűjtött mintákat egy amerikai-európai program keretében, a 2030-as évek elején hozzák vissza a Földre.
A LIGO és a Virgo detektorok először érzékeltek olyan gravitációs hullámokat, amelyek fekete lyukak neutroncsillagokkal való összeolvadásához köthetők – tőlünk 900 millió, illetve egymilliárd fényévnyire. Most már érthetőbb, miért nem észlelnek fekete lyukak körül keringő pulzárokat a mi galaxisunkban.
Egy új kutatás szerint az elmúlt 5000 évben több mint 1700 csillag távolságából volt megfigyelhető a Föld, és néhány ilyen csillag körül biztosan kering olyan bolygó, ami elméletileg lakható.
Hétfőn a NASA Juno űrszondája ezer kilométerre közelítette meg a Naprendszer legnagyobb holdját, és értékes adatokat gyűjtött a Ganymedes felszín alatti óceánját elfedő jégkéregről.
Az amerikai űrhivatal szerdán bejelentette, hogy hosszú idő után újra űrszondát küld a méretében Földhöz hasonló, de ma már extrém körülményekkel rendelkező Vénusz titkainak feltárására. Rögtön kettőt is.
A legújabb kutatások szerint a csillagközi térből a Naprendszerbe érkező 2I/Borisov és az itt keletkezett üstökösök magját körülvevő gázban is nikkelatomok találhatók. A felfedezés segít megérteni a Naprendszer kialakulásának körülményeit, és az élet keletkezésének megértéséhez is közelebb vihet.
A Föld gleccserei 2000 óta átlagosan 267 ezer tonna jeget veszítettek évente. Egy új kutatás szerint ugyanakkor a bolygó hőmérsékletének hosszú távú stabilizálásával akkor is elkerülhetünk egyes visszafordíthatatlan változásokat, ha valamiért nem sikerül betartani a párizsi klímacélokat ebben az évszázadban.
A NASA szondája már 50-szer messzebb jár a Naptól, mint a Föld és a Nap átlagos távolsága, jóval túl a Neptunusz pályáján. A 2015-ben a Plutót és 2019-ben az Arrokhoth bolygókezdeményt felderítő szonda hibátlanul üzemel, és tovább vizsgálja a Naprendszer külső vidékét.
A helikopter az első ember alkotta eszköz, amely kontrollált, motoros repülést hajtott végre egy másik bolygó légkörében. A NASA szerint az akció jelentősége a Wright fivérek első, 1903-as repüléséhez mérhető.
Két új kutatás szerint a 2019-ben Naprendszerünkbe érkező égitest a valaha észlelt legősibb üstökös lehet, és fontos információkat hordoz egy másik bolygórendszerről. A 2I/Borisov egy vegyes összetételű törmelékfelhő gravitációs egyesülése során keletkezhetett.
Egy új kutatás szerint a Marsot 3,5 milliárd éve hideg éghajlat jellemezte, összességében néhány millió évig tartó melegebb időszakokkal és felszíni folyékony vízzel. Mindez nem zárja ki, hogy korábban a bolygó barátságosabb volt az élet számára. A NASA új marsjárója, a Perseverance vizsgálatai tisztázhatják a kérdést.
A Chicxulub-kráterből vett mintákban felfedezett, irídiumban gazdag réteg összekapcsolja a 66 millió éve a fajok háromnegyedét elsöprő kihalást a hatalmas krátert létrehozó kisbolygóval.
Az űrkutatás történetében szinte példátlan videó több nézőpontból tárja fel a Perseverance marsjáró múlt csütörtöki landolását.
Megérkezett a Földre a NÁSA szondája által készített első marsi fotó, kezdődhet az ősi életnyomok utáni kutatás és a mintagyűjtés.
A szonda 19 ezer kilométeres óránkénti sebességgel lép be a bolygó légkörébe, aztán 12 kilométer magasan kinyitja szuperszonikus ejtőernyőjét, és ha minden jól megy, este 10 körül a Jezero-kráterben landol. A Perseverance a következő években ősi életnyomok után kutat és értékes kőzetmintákat gyűjt, amiket a NASA 10 év múlva visszaszállít a Földre.
Soha korábban nem sikerült ennyire régi DNS-t vizsgálni. A szenzációs kutatás eredményei nemcsak a sztyeppei és a gyapjas mamut kialakulására derítenek fényt, hanem alapvető evolúciós folyamatokat is feltárnak.
A múlt században hűtőközegként, oldószerként, tűzoltásra és hajtógázként használt fluor-triklórmetán, azaz a freon kibocsátása 2018 óta ismét csökken, és ez nagyrészt Kína és más kelet-ázsiai országok erőfeszítéseinek köszönhető.
2020 januárjának végén jelent meg első összefoglalónk a koronavírusról. Azóta sokat tisztult a kép, megjelentek a vakcinák, elkezdődtek az oltások. Mennyivel vagyunk okosabbak, mint egy éve, és mi az, amit még mindig nem tudunk? Aki válaszol: Müller Viktor biológus, az ELTE docense.
Egy új kutatás ellentmond azoknak a korábbi eredményeknek, amelyek 6 ezer évvel ezelőttől az ipari forradalomig lehűlő tendenciát találtak, ez pedig feloldhatja a valós múltbéli éghajlat és a klímamodellek közötti látszólagos ellentmondást. A globális felmelegedés miatt az elmúlt 125 ezer év legmelegebb éghajlata várhat ránk a következő években.
Az ausztráliai tüdőshal hatalmas genomjának feltérképezése elárulta, milyen változások kellettek a gerincesek első szárazföldi lépéseihez. Ha ők nem merészkednek ki a vízből, mi sem lennénk itt.
Egy új kutatás a klímaváltozás városokra gyakorolt hatását modellezi aszerint, hogy mennyi üvegházhatású gázt enged a légkörbe az emberiség 2100-ig. A kibocsátás globális csökkentése kulcsfontosságú a városok fenntarthatóságához, miközben a zöld felületek bővítése és más, a párologtatás hűtő hatását kihasználó megoldások hatékonyan segíthetnek mérsékelni a városi hőmérséklet lényegében garantált növekedését.
2020-ban derült ki, hogy sokkal változatosabb volt a korai emlősök és madarak világa, mint eddig gondolták; megtudtuk, hogy a pteroszauruszok 150 millió éven át uralták az eget; és még közelebbről megismertük azt a katasztrofális napot, amely átírta a földi élet történetét.
Az idei év valóban fantasztikus és néha erősen vitatott eredményeket hozott az űrkutatásban és a csillagászatban. 2020-ban sokkal közelebb kerültünk a Naprendszer és az univerzum más szegleteinek megértéséhez.
Az autó méretű, nukleáris meghajtású szonda az elmúlt másfél évben feltárta a Mars éghajlatának múltbeli gyökeres változását, tovább mélyítette a légköri metán rejtélyét, köveket fúrt, hegyet mászott, és közben rengeteg szelfit készített.
1995 decemberében a Galileo szonda belépőegysége behatolt a Naprendszer legnagyobb bolygójának légkörébe, ahol nem várt forróságra és sűrűségre bukkant. A Juno új eredményeiből kiderül, hogy nem egyedi forró pontról, hanem kiterjedt jelenségről van szó.
Az űrszonda sikeresen visszajuttatta a Ryugu felszíne alól 2019-ben gyűjtött mintákat. Ezek segíthetnek megérteni a földi víz és szerves anyagok eredetét és a Naprendszer keletkezésének folyamatát.
Az európai-amerikai űrszonda negyedszázados karrierje során nélkülözhetetlennek bizonyult az űridőjárás előrejelzésében és a Nap aktivitásának megfigyelésében, ráadásul több ezer üstököst is felfedezett. És bár volt, hogy majdnem teljesen nyoma veszett, az előrejelzések szerint öt évig még biztosan bírja.
Az őslénytan egyik nagy rejtélye, hogy miként alakultak ki a triász időszakban az első röpképes gerincesek, a pteroszauruszok. Egy új kutatás most feltárta legközelebbi rokonaikat, a lagerpetidaeket, ami segít megoldani az évszázados talányt.
Az áttörő kutatás eredményei arra utalnak, hogy génterápiával elméletileg emberek esetén is helyre lehet állítani az öregedéshez köthető károsodásokat – legalábbis ha a módszer tényleg biztonságosnak és használhatónak bizonyul.
Egy friss kutatás előzetes eredményei 53-210 ezer évvel ezelőtti vulkáni tevékenységre utalnak a Mars egy régiójában, a NASA felszínen dolgozó InSight szondája pedig nemrég ugyanerről a helyről származó rengéseket érzékelt.
A Madagaszkáron megtalált, mindeddig páratlan késő kréta kori madár, a Falcantakely forsterae csőre a mai tukánfélékére emlékeztetett, és fontos információkat hordoz a korai madarak evolúciójáról.
A Nap másodlagos fúziós folyamatából származó neutrínórészecskéket érzékelt egy olaszországi detektor. A tudományos áttörés fontos információkkal szolgál a Nap szerkezetéről, a magjában lévő elemekről és a nagyobb csillagok működéséről.
Amerikai kutatók több mint 52 ezer élőlény genomját határozták meg, és 12 ezer új mikrobafajt fedeztek fel, ami 44 százalékkal terjeszti ki az eddig ismert baktériumok és archeák közé tartozó mikroorganizmusok mennyiségét.
Egy új kutatás szerint egyszerű aminosavak sugárzás nélkül is létrejöhetnek a világűrben lévő jégszemcsék felszínén, ami arra utal, hogy ezek az élethez nélkülözhetetlen molekulák már Naprendszerünk keletkezése előtt jelen lehettek.
A csillagászat egyik legnagyobb rejtélyét oldhatja meg egy tejútrendszeren belülről származó gyors rádiókitörés, amit idén áprilisban két független rádióteleszkóp-rendszer is érzékelt.
A most bemutatott, a késői kréta időszakból származó fosszíliák arra utalnak, hogy a komplex társas viselkedés jóval hamarabb megjelent az emlősöknél, mint eddig gondoltuk.
Egy módszertani áttörést hozó új kutatás feltárta, hogyan tudtak egyre hatékonyabban repülni a dinoszauruszokkal egy időben élő hüllők, és azt is, hogy milyen hatással volt rájuk a madarak megjelenése.