Ma éjfélkor vesz mintát a Bennu kisbolygóról a NASA űrszondája
Az űrszonda 2023-ban hozza vissza a Földre a Bennuról gyűjtött értékes mintákat. Nem ez az első mintavétel egy kisbolygó felszínéről, de ez hozhatja a legizgalmasabb eredményeket.
Tóth András összes cikke
Több mint 3 fokos globális felmelegedéssel kell számolni az évszázad végéig
Mekkora felmelegedésre számíthat az emberiség, ha semmi nem változik, és duplájára nő a légköri szén-dioxid-szint? Két új tanulmány különböző megközelítésekkel közel megegyező választ kapott erre a kérdésre. Egy harmadik kutatás pedig a jégtakarók fontos éghajlat-alakító szerepére hívja fel a figyelmet.
Életre utaló kémiai jeleket találtak a Vénusz légkörében
Földi teleszkópok bukkantak a Vénusz légkörében a foszfinra, amit a csillagászok potenciális életre utaló kémiai jelként tartanak számon. Nem zárható ki ugyanakkor, hogy a molekulát egy élettelen kémiai folyamat termeli.
Minden korábbinál erősebb gravitációs hullámot észleltek, ami új típusú fekete lyukak létezésére utal
A LIGO és a Virgo detektorai egy nagyon távoli fekete lyuk kialakulásának jeleit észlelték. A jel nemcsak az eddig észlelt legerősebb, de az egyik legtávolabbról származó gravitációshullám-jelnek számít.
Porördögöt fotózott a Marson a Curiosity
Közeledik a nyár a NASA marsjárójának leszállóhelyén, ezzel együtt kezdenek feltűnni a látványos portölcsérek is.
Úgy száguldott el egy kisbolygó a Föld mellett, hogy alig vettük észre
A kisbolygó 12,3 kilométeres másodpercenkénti sebességgel vágtatott el mellettünk, de csak akkor sikerült észrevenni, amikor már távolodott. Veszélyt akkor sem jelentett volna, ha pályája keresztezi a Földét.
Ammóniás jégesőre és titokzatos villámokra bukkant a Juno a Jupiter légkörében
Az óriásbolygó újabb rejtélyeire adtak magyarázatot a NASA kutatói az űrszonda segítségével.
Jeges ősi klímára utal a Mars völgyeinek vizsgálata, de ez nem feltétlenül rossz hír
66 marsi völgyrendszer részletes tanulmányozása után a kutatók arra jutottak, hogy a völgyek egyharmadát nem folyók vagy óriási áradások, hanem gleccserek hozhatták létre. Újabb nagy lépéssel kerültünk közelebb ahhoz, hogy megértsük, milyen volt az ősi Mars környezete, és kialakulhatott-e a bolygón az élet.
Ma délután útnak indul a Perseverance, ami végre kiderítheti, hogy volt-e valaha élet a Marson
2020. július 30-án kezdetét veszi az űrkutatás történetének egyik legambiciózusabb vállalkozása: a NASA ütvefúróval lyukakat fúr a Mars talajába, kőzetmintákat gyűjt, oxigént állít elő a szén-dioxidból, és még egy Mars-helikoptert bevet, hogy felderítse a bolygót. Hét hónapig tart az út, a szonda jövő februárban landol a Marson.
Soha ilyen közeli képek nem készültek még a Napról
Az európai-amerikai együttműködéssel az űrbe bocsátott Solar Orbiter szonda példátlan felbontásban tárta fel a hozzánk legközelebbi csillagot, és eddig nem látott struktúrákat azonosított rajta.
Egyre több jel mutat arra, hogy haldokló csillagoknak köszönhetjük az életet a Földön
Egy új kutatás szerint galaxisunkban a fehér törpecsillagok állítják elő a szénatomok nagy részét, amelyek elengedhetetlenek az élet kialakulásához.
Rejtélyes objektumot találtak a gravitációs hullámok segítségével
A tavaly augusztusi gravitációshullám- észlelés, amelynek eredményeit most tették közzé, kulcsfontosságú információkat árulhat el a csillagok fejlődéséről.
Mióta ember néz az égre, soha nem látta még így a Proxima Centaurit
A New Horizons szonda a Naptól 7 milliárd kilométerre készült képein két hozzánk közeli csillag is teljesen más pozícióban látszik, mint a Földről nézve. Az új módszer, amelynek csiszolásában Brian May, a Queen asztrofizikus gitárosa is rész vett, egyszer még űrszondák és űrhajók csillagközi navigációjához is hasznos lehet.
Elképzelhető, hogy a koronavírus idővel alkalmazkodik az emberhez, de ez nem feltétlenül baj
Nem várhatjuk, hogy nyáron magától eltűnik az új koronavírus, aminek valóban kialakulhatott a korábbinál jobban terjedő változata, mondja Müller Viktor, a vírusok modellezésével és evolúciójával foglalkozó biológus. Az ELTE kutatója szerint valószínű, hogy a korlátozások feloldásával újra növekedni kezd a fertőzések és a halálesetek száma.
Az amerikai járványügy szerint a remdesivir felgyorsítja a koronavírusos betegek gyógyulását
A remdesivirrel kezelt páciensek 31 százalékkal gyorsabban épültek fel az új koronavírus által okozott megbetegedésből, ami szignifikáns különbséget jelent. A gyógyszerrel kezelt betegeknél átlagosan 11 nap volt a felépülési idő, míg a placebót kapóknál 15 nap.
Mikor lesz gyógyszer?
Rengeteg létező szer szóba jött már a koronavírus, illetve az általa okozott betegség, a COVID-19 ellen. Kínában, Japánban, az USA-ban és Európában is gőzerővel folynak a kísérletek, és bár ígéretes részeredmények vannak, csodaszer még nincs.
Fantasztikus porördögöket és több száz rengést figyelt meg a Marson az InSight
A NASA szondájának célja a Mars belső aktivitásának és szerkezetének vizsgálata, ami segíthet a kőzetbolygók, így a Föld kialakulásának megértésében is.
Minden, amit a tudomány eddig felderített a koronavírusról
Bizakodásra adhat okot, hogy egyre többet tudunk a SARS-COV-2-ről, és pár hét múlva az is kiderülhet, valóban működnek-e az ellene bevetett, potenciálisan hatásos gyógyszerek.
Te hová indítanál űrszondát a NASA helyében, a Vénuszra, az Ióra vagy a Tritonra?
Javában zajlik a NASA következő űrszondás küldetésének kiválasztása: az egymással versengő koncepciók közül mostanra már csak négy maradt. Kettő közülük a Vénuszt derítené fel, egy a Jupiter vulkánilag aktív holdját, az Iót, egy pedig a távoli Neptunusz holdja, a Triton gejzírjeit vizsgálná.
Ha szerencsénk van, nyáron lelassulhat az új koronavírus terjedése
Ha ebből lesz is világjárvány, Európába akkor ér el az első hullám, amikor már beköszöntött a tavasz vagy a nyár, és ez óriási szerencse lehet, mondta Müller Viktor, az ELTE TTK elméleti biológus kutatója, aki a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadást az új koronavírus által okozott járványról.
Bevetették az első gyógyszereket a koronavírus ellen
Egy Remdesivirrel kezelt beteg tünetmentessé vált, bár ez még nem bizonyítja, hogy a gyógyszer minden esetben hatékony az új vírus ellen. A 2019-nCoV a szakértők által megjósolt módon megjelent európai országokban is, de további itteni terjedésére az Európai Járványügyi Hivatal szerint kevés esély van.
Minden, amit tudnod kell az új kínai koronavírusról
A 2019-nCoV-nak elnevezett vírus genetikailag a SARS közeli rokona, terjedési képessége is ahhoz hasonló. Kicsi a valószínűsége, hogy Európában elterjed, de csak akkor, ha a hatóságok gyors és hatékony járványügyi intézkedéseket tesznek. A fertőzés kezelésében két gyógyszer is segíthet.
A Földbe csapódó kisbolygó végzett a dinoszauruszokkal 66 millió évvel ezelőtt
Régóta vita tárgya, hogy a kisbolygó-becsapódás mellett mekkora szerepe volt a vulkáni tevékenységnek a nem madár dinoszauruszokat is elsöprő 66 millió évvel ezelőtti nagy kihalásban. Egy új kutatás alapján úgy tűnik, hogy lényegében semmi.
Már csak 11 évet kell aludni, hogy megtudjuk, van-e élet a Marson
Kezd összeállni, pontosan hogyan kerülnek majd vissza a Földre 2031-ben a NASA következő marsjárója által gyűjtött kőzetminták. Az ember első holdra szállását célzó Apollo-programhoz hasonló léptékű küldetés végre választ adhat a kérdésre, hogy van-e, vagy volt-e valaha élet a szomszédban.
Titokzatos mikroorganizmusok, az archeák jelölik ki a földi élet legvégső határait
Úgy tűnik, sikerült olyan helyet találni a Földön, ahol bár van folyékony víz, szinte semmi nem él meg. A környéken, kicsit enyhébb körülmények közt azonban már boldogul az archeák változatos csoportja. Mindennek a földön kívüli élet keresésére is hatása lehet.
2019-ben kihoztuk a világűrből, amit csak lehetett
Tavaly a Marson, a Nap közelében és itt a Földön is közelebb jutott az emberiség az univerzum titkainak megismeréséhez. Itt vannak a legjelentősebb felfedezések.
Szenzációs felfedezéseket tett a NASA rekorder napszondája, a Parker Solar Probe
A kutatók nemrég publikálták a szonda első eredményeit, amelyek segítenek abban, hogy jobban megértsük saját Napunkat, és védekezzünk az űridőjárás hatásai ellen.
Elkészült az ősi Földhöz hasonló Titán domborzati térképe
A Cassini űrszonda radaros és infravörös méréseiből összeállított térkép feltárja a Szaturnusz sűrű felhőzettel borított holdjának felszínét, tengereit, tavait, hegyeit és dűnékkel tarkított síkságait. A kutatás a 2026-ban induló Dragonfly drón küldetését is nagyban segíti majd.
Gigantikus gátszakadás vagy becsapódó üstökös okozta a jégkorszakot 12 800 évvel ezelőtt?
A hirtelen klímaváltozáshoz vezető folyamatok vagy események világos megértése nemcsak elméleti szempontból érdekes, hanem az emberi civilizációt fenyegető globális felmelegedés miatt is, hogy jobban értsük, miként reagálnak bolygónk rendszerei különböző behatásokra. Ehhez pedig a földtörténetnél jobb útmutató nem áll rendelkezésünkre.
Váratlanul sűrű plazmára és pokoli hőségre bukkant a Voyager–2 a csillagközi térben
A NASA űrszondájától érkező jelek csaknem 17 órát utaznak fénysebességgel, mire elérik a Földet. A kutatók most tették közzé, milyen felfedezéseket tett a második legmesszebb járó űrszonda, ami egy évvel ezelőtt elhagyta a Naprendszert, és kilépett a csillagközi térbe.
Így született újjá a Föld a 66 millió évvel ezelőtti nagy kihalás után
Az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés hatására történő óceáni elsavasodásnak beláthatatlan következményei lehetnek. Két új kutatás segít megvilágítani, hogyan pusztult ki a növények és állatok háromnegyede, majd hogyan állt helyre a Föld élővilága a kataklizma után.
A Curiosity 3 milliárd éves kőzetmintáiból megérthetjük, hogyan lett a Mars kék bolygóból száraz sivatag
A 3.5 milliárd éves kőzetmintákból kiderült, hogy a korábbi, nagy kiterjedésű édesvízi tavat sós, sekély pocsolyák váltották, ahogy a Mars egyre szárazabb lett.
Megszólaltatta a Marsot, és különös mágneses jelenségeket észlelt a bolygón az InSight
21 marsrengést és furcsa mágneses jelenségeket figyelt meg a NASA Mars-szondája működése első időszakában. A szonda által begyűjtött egyéb adatok pedig felvetik azt a szenzációs lehetőséget, hogy egy globális víz- vagy jégréteg húzódik mélyen a Mars felszíne alatt.
Így tudnánk közelről megvizsgálni a titokzatos 2I/Borisov üstököst, ami a Naprendszeren túlról érkezett hozzánk
A Jupiter és a Nap gravitációját kihasználva nagyjából mai technikával is elérhetőek lennének ezek az objektumok, többek közt a frissen felfedezett 2I/Borisov üstökös is.
Lefúrtak a kráterbe, és leírták a földi élővilág legsötétebb napjának pontos forgatókönyvét
Szenzációs tanulmány mutatja be a nem-madár dinoszauruszok kihalását okozó kisbolygó-becsapódást követő nap eseményeit. Ez már a második hasonló tanulmány az évben, egyre több súlyos részlet derül ki az új földtörténeti korszak kezdetét jelentő rövid időszakról.
Régi álmot valóra váltó küldetés: hamarosan helikoptert küld a NASA a Marsra
A NASA következő marsjárójával 2021-ben egy helikopter is leszáll a Marson, és forradalmasíthatja a módszert, amivel más bolygókat vizsgálunk. Ha minden jól megy, a Mars Helikopter lesz az első levegőnél nehezebb eszköz, amely valaha felszállt egy másik bolygón.
A fantasztikus dán sziklacsoport, ami 66 millió évvel közelebb visz a Föld történetéhez
A Sjælland szigetének keleti partvidékén magasodó Stevns Klint sziklák nemcsak lélegzetelállítóak, hanem a földi élővilág történetét megváltoztató esemény nyomait is rejtik.
Így találhatnánk legkönnyebben földön kívüli életet a Naprendszerben
A Szaturnusz holdjának gejzírjeiből való mintavétel páratlan lehetőséget kínál annak eldöntésére, hogy létezik-e élet az Enceladus jégkérge alatti óceánban.
Mi értelme volt a Holdra szállásnak tudományos szempontból?
Az 50 évvel ezelőtti Holdra szállás nemcsak technikai vagy geopolitikai szempontból volt jelentős, hanem a modern bolygótudományt és Naprendszerünk felderítését is megalapozta.
2025-ig hagynák dolgozni az emberiség egyik legfontosabb tudományos küldetésének veteránjait
A NASA még legalább hat évig szeretné életben tartani az öregedő Voyager szondákat, hogy a lehető legtöbb adatot gyűjtsék a csillagközi térből – amelyet most először tudnak közelről vizsgálni a szakemberek a veterán szondáknak köszönhetően.
Szenzációs felfedezés egy koponya alapján: 160 ezer évvel korábban érkezhetett a modern ember Európába, mint eddig hittük
Egy görögországi barlangban talált koponyamaradvány megismételt vizsgálata alapján a Homo sapiens jóval korábban hagyta el Afrikát, mint eddig gondoltuk, és már 210 ezer évvel ezelőtt megjelent Európában.
Kiderült, milyen folyamat okozhatta a Föld lehűlését az elmúlt 16 millió évben - legalábbis amíg az emberi tevékenység nem szólt közbe
Egy új kutatás megcáfolhatja azt a korábbi általános vélekedést, miszerint a felszíni kőzetek felgyorsult kémiai mállása felelős a légköri szén-dioxid szint és ezzel a globális hőmérséklet 16 millió évvel ezelőtt kezdődő és az ipari forradalomig tartó csökkenéséért.
A mesterséges intelligencia végre feltárhatja a fehérjék szerkezetének rejtélyeit
Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy pontosan meg tudjuk jósolni a fehérjék szerkezetét, ami forradalmasíthatja a biokémiát, és közelebb vihet súlyos betegségek gyógyításához is.
Elképesztően ambiciózus küldetés: drónt küld a Titánra a NASA
A 2034-ben a Titánra érő szonda küldetése során több száz kilométert is repülhet majd a hold légkörében, felszíni és légköri méréseket végezve. A 2005-ben landoló Huygens után ez lesz a második ember alkotta eszköz, amely meglátogatja a titokzatos holdat.
Egy apró genetikai innováció, és a tengeri tüskés pikó máris meghódította az édesvizeket
Új kutatás tárta fel, milyen genetikai változások kellettek az eredetileg tengerekben élő halfaj számára az édesvízhez való alkalmazkodáshoz.
Konkrét célpont nélküli küldetést indít Európa az űrbe
Az ESA innovatív új küldetést indítana 2028-ban Comet Interception néven. A több részből álló európai szonda egy még felfedezésre váró, érintetlen, a Nap közelébe merészkedő üstököst vizsgálna. Konkrét célpont nélküli szondát indítani nem annyira rossz ötlet, mint amilyennek hangzik.
Hová érdemes embert küldeni, a Holdra, a Marsra vagy a kisbolygókra?
A Föld elhagyása nemcsak lehetséges, hanem elengedhetetlen is: az emberiség jövője a Naprendszer erőforrásainak és lehetőségeinek kihasználásában rejlik. De merre vegyük az irányt?
Az űrkutatás történetében először bukkantak a holdköpenyből származó kőzetekre a Holdon
A Yutu-2 kínai űrszonda olyan ásványokra talált, amelyek a Hold köpenyében keletkezhettek. Ilyeneket egyik korábbi robotszondás mintavisszahozó küldetés vagy Apollo-holdraszállás során sem sikerült találni.
Egy új felfedezés újraírhatja a repülő dinoszauruszok kialakulásának történetét
A denevérszerű szárnyakkal felszerelt Ambopteryx igazolhatja, hogy egymástól függetlenül kétszer alakult ki a repülés képessége a dinoszauruszokban.
Így alakította át a Marsról alkotott képünket a NASA bravúros marsjárója, a Curiosity
Az egytonnás szonda máig a legkomplexebb leszállóegység, amit az emberiség valaha másik bolygóra juttatott. Fúrója és fejlett kémiai laboratóriumai segítségével a NASA marsjárója az elmúlt hét évben forradalmi felfedezést tett: megállapította, hogy a bolygó egykor lakható lehetett.