Elkerülhető a kelet-antarktiszi jégtakaró katasztrofális olvadása, ha sikerül 2 fok körül tartani a felmelegedést – ez már csak azért is fontos lenne, mert a jégtakaró 52 méternyi tengerszintnek megfelelő jeget tárol.
Egy friss kutatás szerint a globális felmelegedéssel módosul majd a betegségeket hordozó állatok földrajzi elterjedése, és közelebb kerülnek az emberekhez. Kemenesi Gábor virológus szerint már most is ez a helyzet.
Ashwin Vasavada, a marsjáró küldetését vezető kutató szerint szerint sikerült igazolni, hogy a bolygó több tíz- vagy százmillió éven át alkalmas környezetet biztosított az élethez. A 10 éves Curiosity most áttörő felfedezések küszöbén áll, és azt vizsgálja, hogy mikor ért véget a bolygó lakható állapota.
A madártojásban olyan dolgok történnek, amilyeneket utoljára 66 millió éve láthattunk volna. A madarak medencecsontja korai embrió korukban sokáig dinoszaurusz őseikére hasonlít, és csak később nyeri el a mai szárnyasokra jellemző formáját.
Az eseményalapú tanuláshoz elengedhetetlen a hippokampusz nevű agyi terület théta hulláma, de ez csak úgy jöhet létre, ha az idegsejtek összehangoltan működnek. Hangya Balázs, a KOKI Rendszer-neurobiológia csoportjának vezetője és kollégái kutatásukkal az idegrendszeri betegségek kialakulásának megértéséhez is hozzájárulhatnak.
Egyszerűbbé és olcsóbbá vált a marsi minta-visszahozatal, amelynek célja kideríteni, hogy kialakult-e valaha az élet a bolygón. A programhoz kulcsfontosságú európai szondán magyar műszer méri, hogy mekkora sugárzással jár a Mars és Föld közti utazás.
Itt a Qubit távcsővásárlási kalauza, amely a kezdőktől a haladókig, a Holdat kémlelőktől a távoli galaxisokat asztrofotózó profikig mindenkinek kínál valamit. Határ a csillagos ég!
Több mint 10 fokkal volt melegebb a mainál a miocén közepén, és ezért a Föld mélyéről fokozatosan felszabaduló szén-dioxid volt felelős. Egy új kutatás szerint a kőzetlemezek mozgásának sebessége döntően befolyásolhatta az elmúlt 20 millió év éghajlatát.
Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette, hogy korai emlős őseink a késő triász vad klímaváltozásai alatt lettek képesek először közel állandó testhőmérsékletet fenntartani. A 233 millió évvel ezelőtti változás miatt tudunk ma is a Föld szinte bármely részén megélni, és egész nap aktívak maradni.
Hogyan lehetne a csillagok belsejében zajló magfúziót földi körülmények között beindítani, hogy a reakciókból felszabaduló energiát áramtermelésre lehessen használni? A lézerrajongó brit fizikus, Kate Lancaster elmagyarázza.
8 milliárd dolláros amerikai-európai projekt múlik azon, hogy a Perseverance marsjárónak sikerül-e olyan mélyről mintákat vennie, ahol a kozmikus sugárzás még nem bontott le minden érdekes molekulát.
A Földtől 290 millió fényévre található galaxiscsoport, különös csillagköd és lélegzetelállító planetáris köd is látható az űrteleszkóp elsőként készített felvételein.
Maga Joe Biden amerikai elnök mutatta be a valaha épített legnagyobb űrtávcső, a James Webb első tudományos felvételét. A szenzációs színes képen az univerzum egy apró szelete látható, az eddig látott legtávolabbi és legősibb galaxisok ezreivel.
201 millió éve kihalási hullám söpört végig a bolygón, amiből a dinoszauruszok sok más hüllővel ellentétben egész jól jöttek ki. Egy friss kutatás szerint ezt testüket borító tollaiknak köszönhetik, amelyekkel nemhogy átvészelték az időszak vulkanikus teleit, hanem még terjeszkedni is tudtak.
Az Antartktisz feletti ózonréteg a freonok betiltása után 32 évvel is túl vékony, de ha minden a tervek szerint alakul, 2040-re helyreállhat az 1980 előtti állapot.
A CERN kutatói 2012. július 4-én jelentették be a Higgs-bozon felfedezését, ami hatalmas mérföldkő a részecskefizikában. Most, tíz évvel később elmondható, hogy az LHC részecskegyorsító adatai szerint minden eddigi mérés egybevág a részecskefizika standard modelljével.
Az ember két külön alkalommal háziasíthatta a mai kutyák ősét, a farkast, legalábbis erre utal 72, az elmúlt 100 ezer évben élt farkas genomjának friss vizsgálata. A kutatás azt is feltárta, hogy a mai kutyák a kelet-ázsiai farkasokhoz állnak legközelebb, míg Észak-Amerikában teljesen kihaltak a farkasok a legutóbbi jégkorszak csúcsán.
Az európai esetszámok növekedésért felelős BA.4 és BA.5 variánsok minden korábbinál jobban kikerülik az újrafertőzés elleni védettséget. Az omikron ellen tervezett oltások hatásosak ellenük, de már kevésbé, mint a korábbi változatok ellen.
Az Észak-Amerikában legjobban megőrződött mamutot kanadai bányászok találták meg a múlt héten. Íme Nun cho ga, a 30 ezer éves yukoni mamutbébi és még hat hasonlóan lenyűgöző lelet, amit az elmúlt években szabadítottak ki a kanadai és a szibériai permafrosztból.
Egy friss kutatás szerint a molekuláris adatokon alapuló evolúciós törzsfák pontosabban adják vissza az élőlények valós elterjedését, mint azok, amelyeket anatómiai adatok alapján készítettek. Ősi Attila és Rabi Márton paleontológusok szerint ennek ellenére a kihalt élőlények evolúciós kapcsolatait is lehet precízen vizsgálni.
Az elmúlt egy évben egy különleges területet vizsgált a NASA lassan 10 éve dolgozó marsjárója, és az eredményei áthidalják a bolygó ősi, az élet szempontjából kedvezőbb éghajlattal rendelkező korszakát és a későbbi, jóval szárazabb időt.
Ha a Thwaites és a Pine Island visszahúzódása tovább fokozódik, összeomolhat a nyugat-antarktiszi jégtakaró, és ez a következő évszázadokban több mint három méterrel emelné meg a tengerszintet.
A 14. században a Föld lakosságának egyötödét elpusztító pestis Közép-Ázsiából érkezett Európába, kereskedelmi útvonalakon keresztül. A járványt okozó baktérium leszármazottai még ma is 1000–2000 megbetegedést okoznak világszerte.
A trilógiát lezáró Világuralmon meglátszik, hogy több teret engedtek a szaktanácsadóknak, mint a korábbi részekben, de a készítők nem igazán tudtak túllépni a nosztalgiafaktoron és a jól ismert fordulatokon, így leginkább a rég várt tollas dinoszauruszok és a repülőgépekkel harcoló őshüllők látványa viszi a hátán a filmet.
Magyar kutató részvételével egereken végzett kutatás tárta fel, hogyan hat a stressz a különböző agyterületeken keresztül az immunsejtek viselkedésére és a vírusos fertőzésekkel szembeni adaptív immunválasz hatásosságára.
Az elmúlt húsz év áttöréseinek köszönhetően mára lehetővé vált az élőlények, köztük az ember genomjának szerkesztése, de minden igyekezet ellenére még nagyon messze vagyunk attól, hogy teljesen szintetikus sejtet állítsunk elő.
Egy új kutatás feltárja, hogyan változott a Föld mélyéből a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége az elmúlt 250 millió évben, és miként akadályozhatta meg ez a folyamat, hogy a bolygó még jobban eljegesedjen.
A geostacionárius pályán keringő Himawari–8 a Földet figyeli, de a vörös óriás szerencsére pont belefért a látóterébe. A felvételekből kiderült, hogy a Betelgeuze-nek a korábbi spekulációkkal ellentétben kutya baja, és még jó ideig nem kell szupernóva-robbanástól tartani.
A korábbi vélekedésekkel szemben a legtöbb dinoszaurusz melegvérű volt, akárcsak a madarak vagy az emlősök, intenzív anyagcseréjük pedig lehetővé tette, hogy egész évben aktívak maradjanak a legkülönbözőbb környezetekben.
Müller Viktor elméleti biológus, az ELTE TTK egyetemi docense szerint valószínűtlen, hogy a majomhimlő a közeljövőben kiterjedt járványt okozna. A vírus jelenlegi terjedését a himlővírusok elleni védettség csökkenése és a vírus megváltozása is okozhatja.
Most először sikerült fehérjéket növeszteni RNS-molekulákkal. A folyamat a kutatók szerint az ősi Földön is lejátszódhatott, és ez alapozhatta meg a mai bonyolult fehérjeszintézis folyamatát.
A lábunk alatt több ezer kilométerre két, kontinensek méretéhez fogható furcsa alakzat rejtőzik. Egy új hipotézis szerint lehetséges, hogy a hatalmas struktúrák a Holdat 4,5 milliárd éve létrehozó becsapódás hatására jöttek létre, egy másik bolygó maradványaiból.
A Financial Times becslése szerint az angoloknak akár 97 százaléka is áteshetett a covidon; a Cambridge-i Egyetem biostatisztikusai szerint a lakosság 77 százalékát fertőzte meg a koronavírus. A magyarországi helyzetről nincsenek ilyen jó becslések, de hasonlóak lehetnek az arányok.
Három évvel azután, hogy először sikerült megörökíteni egy fekete lyukat, itt a második történelmi jelentőségű felvétel, amely saját galaxisunk központi, szupermasszív fekete lyukának, a Sagittarius A*-nak a megfigyelésével készült.
A marsi viszonylatban hatalmas, 5-ös erősségű rengés a kutatók szerint páratlan betekintést ad majd a bolygó mélyébe, és ezzel hozzásegít a Föld és más kőzetbolygók kialakulásának megértéséhez.
A NASA DART szondája idén szeptemberben ütközik bele egy kisbolygóba, hogy tesztelje, el lehet-e téríteni egy a Földre veszélyes objektumot, Kína néhány év múlva követi az amerikai példát. A két nagyhatalom a Hold közelében is kerülgeti egymást.
Kínában először mutatták ki embernél a H3N8 madárinfluenzát, miközben a H5N6 továbbra is sok fertőzéses esetet okoz az országban. Az USA-ban nemrég egy H5N1-es megbetegedést regisztráltak. Mit kell tudni ezekről a vírusokról, és mennyire kell tartani terjedésüktől?
A Titán légkörének felszíni sűrűsége négyszer nagyobb a földinél, ami a Dragonfly drón rendszermérnöke, Douglas Adams szerint azt jelenti, hogy az űrhajósok akár karjaik csapkodásával, madarakhoz hasonlóan repülhetnének rajta. Ezért persze nagy árat fizetnének, a hold átlaghőmérséklete ugyanis nem nagyon megy -179 Celsius-fok fölé, és víz helyett metánból van az eső.
A lenyűgöző felvételeken, amelyeket a NASA a landolási rendszer fejlesztésére szeretne felhasználni, a szondát tavaly Marsra juttató kapszula hátulja és kulcsfontosságú ejtőernyője látható.
Az amerikai tudományos akadémia bolygókutatói kitűzték a következő évtizedre vonatkozó céljaikat. Az Uránusz és az Enceladus meglátogatása mellett élet után kutatnának a marsi jégben, és mintákat hoznának vissza a Naprendszer különböző égitestjeiről.
A bolygó mágneses tere a belső magnak köszönhetően állt vissza mai erősségének 70 százalékára. A Föld mélyén lezajlott drámai változások miatt folytatódhatott az állatvilág és általában az élet evolúciója, ami lassan elvezetett a mai biodiverzitás kialakulásáig.
A Dél-Afrikában és több európai országban azonosított BA.4 és a BA.5 a kutatók szerint jobban kikerülheti az oltások és korábbi fertőzés által nyújtott védettséget, mint a korábbi változatok, de egyelőre nincs ok túlzott aggodalomra.
Most először írtak le a mai madarakéra emlékeztető színes tollakat, amiket a pteroszauruszok növesztettek. A rendkívüli felfedezés arra utal, hogy a tollaknak kezdetben hőszabályozási és vizuális kommunikációs szerepük volt – még jóval azelőtt, hogy a madárszerű dinoszauruszok szárnyra keltek volna.
Az 1960-as években amerikai kutatók egészen a földköpenyig akartak lefúrni, hogy igazolják a lemeztektonika elméletét. A legmélyebbre végül a szovjetek jutottak, és bár a 12 ezer méteres rekordot azóta sem sikerült megdönteni, a hidegháborús projekteket a Föld mélyét feltáró programok sora követte.
Az Ingenuity minden elképzelést túlszárnyalt.
Saját fajunk, a Homo sapiens és a neandervölgyiek megjelenéséhez is klímaváltozások vezethettek, derül ki egy frissen bemutatott kutatásból, amely azt vizsgálja, milyen hatása volt az elmúlt kétmillió év éghajlatának az emberi evolúcióra.
A korai méhlepényesek testméretük növekedésével töltötték be a nem-madár dinoszauruszok által hátrahagyott űrt. Agyuk csak tízmillió évvel később zárkózott fel ehhez, és érte el szerkezetileg is modern formáját, derül ki egy friss kutatásból.
„A tudománykommunikáció alapvetően nem a munkánk része, így amint ezek a támadások átütik a tűrőképességünk határát, érthető okokból sokan inkább visszatérnek a laboratóriumba, és talán vissza se néznek többet” – mondja Kemenesi Gábor virológus a kutatókat ért inzultusokról.
Pénteken a történelemben először indul civil küldetés a Nemzetközi Űrállomásra. A SpaceX Crew Dragon Endeavour űrhajójának fedélzetén a profi amerikai parancsnok mellett ott lesz egy volt izraeli vadászpilóta, egy amerikai üzletember és a kanadai Mark Pathy is, akinek apai nagyszülei magyarok voltak. Ők fejenként 55 millió dollárt fizettek a kalandért.
Német kutatók olyan mélytanulási rendszert hoztak létre, amely több millió mérésen edződve képes pontosan előre jelezni, milyen gyakorlati hatással lesz egy adott szabályozó szekvenciának a gének átíródására – így az emberi megbetegedésekkel összefüggő régiók genetikai variánsait is feltárhatja.