Négy esetben a publikáció utáni ellenőrzés viszonylag gyorsan korrigálni tudta a peer review rendszer hiányosságait, míg a másik kettőnél ez csak évekkel később történt meg, hála a klinikai vizsgálatokat tömegesen ellenőrző, elszánt kutatóknak.
A legnagyobb esélyünk a 40 fényévre található Trappist-1 rendszer egyik bolygóján van, állítja Jo Barstow bolygókutató. Az űrteleszkóp méréseinek eredményeit a következő hónapokban közölhetik.
Miután a közös őstől eredeztethető állatok és gombák útjai elváltak, genomjaik evolúciója jelentősen eltérő irányt vett, mondja a kutatásban vezető szerepet vállaló Szöllősi Gergely evolúciógenetikus.
David Sinclair, a Harvard genetikusa és kollégái szerint kísérleteik bizonyítják, hogy az emlősök öregedéséért az epigenetikai információ fokozatos elvesztése felel. Charles Brenner amerikai biokémikus szerint a rangos Cellben megjelent tanulmány valójában nem támasztja alá a hipotézist.
A bolygókutatók több évtizedes álma egy olyan szonda, ami felderíti a külső naprendszerbeli holdak, köztük az Europa jégtakarója alatt található óceánokat. A NASA most olyan fúziót és maghasadást kombináló reaktor kezdeti fejlesztésére adott támogatást, ami megkönnyíti egy ilyen kriobot létrehozását.
Jégmintákkal rekonstruálták, hogyan változott Grönland belső területeinek hőmérséklete 1000 és 2011 között. A kutatásból az is kiderült, hogy a 2000-es évek 1,5 fokkal voltak melegebbek a 20. századi átlagnál. Csathó Beáta gleccserkutató szerint az eredmény jelentős előrelépés a grönlandi jégtakaró változásainak megértéséhez.
Katja Enberg, a halászattudományok professzora 2022 nyarán 90 hallgatót oktatott fenntarthatóságra a norvég Statsraad Lehmkuhl vitorláson. Mint a Qubitnek elmondta, az Egy Óceán Expedíció arra hívja fel a figyelmet, hogy az óceánok megóvása kulcsfontosságú része a fenntartható fejlődésnek.
A globális felmelegedés miatt a 19. század végétől drámaian csökken az olasz Alpokban az éves hóborította napok száma, aminek mértéke példátlan az elmúlt 600 évben. A Padovai Egyetem kutatói a hótakaró alakulását cserjék évgyűrűinek vizsgálatával tárták fel, 5 évnyi munka eredményeként.
A fehérjék szekvenciájából 3D szerkezeteket előállító AlphaFold2 mesterséges intelligencia 2020-ban megoldotta a molekuláris biológia egyik legnagyobb problémáját. Az algoritmusok legújabb versenyén az is körvonalazódott, hogy merre halad tovább a terület.
A szondának hét hónapnyi hibernáció után, december végén kellett volna bejelentkeznie a földi irányításhoz, de azóta sem adott életjelet. A porvihar által súlyosbított marsi tél végzetesnek bizonyulhatott a napelemekkel működő Csu-zsungnak.
Az USA-ban egy bombaciklon sarkvidéki hideget és hóviharokat hozott karácsonyra, miközben Európában rekordmelegeket mértek a tél közepén. A klímaváltozással mindkét időjárási esemény valószínűbbé válhat, mondja Szabó Amanda Imola meteorológus-éghajlatkutató.
Légköri és tengeráramlásokon keresztül éghajlati összeköttetésben állhat az Amazonas-medence trópusi esőerdeje és a Föld harmadik pólusának tartott Tibeti-fennsík, így a dél-amerikai felmelegedés és erdőirtás az ázsiai terület egyre instabilabb hótakarójára is hatással lehet.
A kínai Liaoning tartományból előkerült Confuciusornis shifan a legkorábbi csőrös, madárszerű dinoszauruszok közé tartozott. A kréta eleji fosszília vizsgálata segít feltárni, hogyan fejlődött az evolúció során a rendkívül változatos ősi madarak repülési képessége.
Sárneczky Krisztián 2022-ben megcsinálta azt, ami Magyarországról észlelő csillagásznak 36 éve nem sikerült: felfedezett egy új üstököst. A róla elnevezett C/2022 A1 (Sárneczky) 8299 évente kerüli meg a Napot.
Elképesztő dolgok derültek ki idén a Föld mélyében zajló és a bolygó éghajlatát évmilliók alatt alakító folyamatokról és a 66 millió évvel ezelőtti kihalásról, de az év a klímaváltozás egyre jobban érzékelhető hatásai, a hőséghullámok és a gleccserek soha nem látott mértékű olvadása miatt marad emlékezetes.
Épp egy éve, 2021. december 25-én indult útnak a James Webb űrteleszkóp, és már az első felvételei is kisebb szenzációt keltettek. Íme 15 lenyűgöző fotó az elmúlt év terméséből csillagok születéséről, távoli galaxisok spirálkarjairól és a Teremtés oszlopairól.
Miután a NASA DART szondájával szeptemberben bizonyította, hogy szükség esetén el tudna téríteni egy Földre veszélyes égitestet, már csak a több tízezer potenciálisan veszélyes földközeli objektum felfedezése maradt hátra. Ez lesz a 2028-ban induló infravörös űrtávcső feladata.
A NASA leszállóegysége kétszeresen túlteljesítette eredetileg két évre tervezett küldetését. Végzetét a napelemeire rakódó por okozta: a tisztítást a szondára szerelt eszközökkel nem lehetett volna praktikusan megoldani.
Az emberi immunrendszer az agyhoz hasonlóan tanul, emlékezik, de amivel régóta nem találkozott, azt bizony el is felejti. Így a covid-pandémia éveiben általánosan gyengülhetett a védettségünk az influenza, a nátha és szinte az összes visszatérően fertőző betegség ellen, amelyek a covid elleni védekezés miatt kevésbé terjedtek az elmúlt években.
Mindössze másodszor sikerült laboratóriumi körülmények között asgard archeát tenyészteni – ezek az élőlények az állatok, növények, gombák és más egysejtűek által alkotott eukarióták egyik legközelebbi rokonai. Szöllősi Gergely evolúciógenetikus segítségével jártuk körül ennek jelentőségét.
Kínai és francia kutatók megfejtették, miért nőtt példátlan mértékben a légkörbe kerülő metán mennyisége 2020-ban, a covidjárványt kísérő lezárások ellenére. Miközben kevesebb bomlott le a globális felmelegedés egyötödéért felelős gázból, a Föld északi vizenyős területeiről több került a légkörbe.
Most először több energia keletkezett egy fúziós reakcióból, mint amennyit beletápláltak. A kaliforniai National Ignition Facility kutatói egy december 5-i kísérlet során érték el az eredményt, ami egy hatalmas lépéssel közelebb viszi az emberiséget a fúziós energia megtermeléséhez.
A NASA szerint simán zajlott a 25 napos tesztrepülés, ami megnyitja az utat ahhoz, hogy az Orion 2024-ben már űrhajósokat szállítson a Hold közelébe. A nagy visszatértést 2025-re tervezik, de ehhez még a SpaceX holdkompjának is bizonyítania kell.
A planetáris köd három vagy négy csillag tevékenységének eredménye, és ebben még nincs is benne egy fényes, szintén a rendszer részét képező csillag. Molnár László csillagász szerint már ez az egy eredmény is azt bizonyítja, hogy az űrteleszkóp a csillagászat új zászlóshajója.
Kétmillió éve masztodonok, rénszarvasok és nyulak éltek fűzfák és nyírfák között Grönland legészakibb részén, ahol ma sarkvidéki éghajlat uralkodik. Az eddigi legősibb környezeti DNS-mintákból rekonstruált élőhely növény- és állatvilágához hasonlóra ma nincs példa.
Az eddigi legfejlettebb és legnagyobb hatótávú csupaszárny bombázót az USA már egy Kínával zajló potenciális konfliktus veszélyének tudatában építette. A bemutató ceremónia is jelezte, hogy a remények szerint a gép léte önmagában is elrettentő erő lehet.
Elképesztően ritka eseményt észleltek februárban a csillagászok, de csak most derült ki, mi okozta: egy tőlünk 12,4 milliárd fényévre található hatalmas fekete lyuk szétszakított egy csillagot, és ez akkora energiájú jelet produkált, hogy az még földi teleszkópokkal is követhető volt.
A 67 millió éve élt Janavis finalidens koponyája nem a struccokéra, hanem a récékére és tyúkokéra emlékeztet, és ez felborítja mindazt, amit a madarak két nagy csoportjának kialakulásáról gondoltunk.
A 2009-eshez hasonló járványt okozó influenzatörzsek ellen kevéssé védenek a ma elérhető oltások. Egy kutatócsoport most jelentős lépést tett az univerzális influenzavakcina felé.
A SUPYN fehérje több tízmillió éve alakult ki egy főemlős ősünket megfertőző retrovírusból, és korai fejlődési szakaszukban máig védi az emberi embriók sejtjeit egyes kórokozók ellen.
Soha annyi kísérleti eszközt nem szállított még a világűrbe az amerikai robot űrrepülőgép, mint a november elején véget ért küldetése során. Pályára állított egy műholdat, különböző anyagokat tesztelt, és kipróbálta hogyan lehetne a világűrben gyűjtött napenergiát a Földön is hasznosítani.
A mai fiataloknak nyilvánvalóvá vált, hogy a klímaváltozást már saját bőrünkön érezzük, és annak egyes elemei visszafordíthatatlanok – mondta el Lakatos Mónika éghajlatkutató kedd este, az MTA-n tartott előadásában.
Az egyelőre még legénység nélkül utazó Orion hétfő délután 130 kilométerre közelítette meg a Holdat , és négy nap múlva áll pályára körülötte. Az Artemis–1 tesztküldetés viszonylag simán halad, de a felbocsátott apró holdszondák egy része nem működik megfelelően.
Most, amikor újra űrhajó indult a Hold közelébe, érdemes felidézni a sikeres kudarcként elhíresült küldetést. Az Astronomy magazin interjúja Jim Lovell-el, az Apollo 13 parancsnokával.
Oxfordi stílusú vitát rendeztek az ELTE TTK Biológiai Intézetében: a kék sarokban Varga Máté genetikus érvelt a dizájnerbébik eljövetele ellen, a piros sarokban Málnási-Csizmadia András biokémikus igyekezett visszavágni. A vita végére a közönség véleménye is megfordult a kérdésről.
Innovatív módszerekkel, több tízezer szabadon úszó bója méréseivel bizonyították kutatók, hogy a globális felmelegedés miatt erősebb, pusztítóbb trópusi viharokkal és hurrikánokkal kell szembenéznie az emberiségnek.
Az egyelőre legénység nélküli Orion űrhajó több mint egy hetet tölt majd Hold körüli pályán – ilyenre az 1972-es Apollo–17 küldetés óta nem került sor. Ha minden jól megy, két év múlva jöhet az emberes holdutazás is.
Az USA-ban nemrég felmerült a víruskísérletek szabályozásának szigorítása, ami heves szakmai vitát váltott ki: igazolja-e a kutatások haszna a kockázatokat, és jó-e, ha a tudomány enged a társadalmi nyomásnak? Aki válaszol: Kemenesi Gábor virológus és Müller Viktor, a vírusok evolúciójával foglalkozó biológus.
Egy szerdán a Nature-ben közölt kutatás szerint az északkeleti grönlandi jégfolyamrégió 2100-ig annyival emelheti meg a tengerszintet, mint a teljes grönlandi jégtakaró az elmúlt 50 évben.
A nemesfémekből is álló Pscyhe kisbolygóra induló szonda egy évet csúszik; mint kiderült, a JPL-nél kialakult fejetlenség miatt. A vizsgálóbizottság javaslatai szerint az intézetben vissza kell venni a tempóból, ezért a VERITAS szonda indítását 3 évvel elhalasztották – a Vénusz-kutatók legnagyobb bánatára.
A Facebook anyavállalatának mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatói az eddigi módszereknél sokkal gyorsabb fehérjekutató algoritmust hoztak létre, amely egy csapásra 600 millió fehérje háromdimenziós szerkezetét fejtette meg.
A genomot sejtmagba csomagoló térbeli szerkezetet és annak működését csak mostanában kezdjük igazán megérteni, de az már látszik, hogy ennek feltárása segíthet megérteni a vírusos fertőzések lefolyását és egyes betegségek okait.
A NASA Mars-kutatói lenyűgöző eredményt tártak fel: a bolygó körül keringő egység megfigyelte két kisebb égitest becsapódását, amelyek rengéshullámait a felszínt járó geológiai robot, az InSight rögzítette. Az egyik kráterben felfedezett vízjég a jövő emberes marsi expedícióit is segítheti.
A Föld városi lakosságának 20 százaléka 48 tengerparti városban lakik, és ezek többségében a földfelszín a talajvíz-, olaj- és gázkitermelés, valamint az épületek súlya miatt folyamatosan süllyed. Van, ahol a süllyedés mértéke évente 16 millimétert is elérhet, ami az éves tengerszint-emelkedés több mint négyszerese.
Ha az amerikai-kínai stratégiai versengés felborítja a globalizált napelemgyártást, akár további 25 százalékkal nőhetnek 2030-ra a napelemek árai, ami a klímaváltozás elleni küzdelmet is nehezíti.
Az újdonsült Nobel-díjas Svante Pääbo és kollégái két szibériai lelőhelyen talált maradványok genetikai vizsgálata alapján rekonstruálták, hogyan élhettek a mai ember legközelebbi rokonai 50 ezer évvel ezelőtt.
Az USA kormányának október elején meghozott szankciói megnehezíthetik, hogy Kína szuperszámítógépeket építsen, és példátlan szinten vethetik vissza az ázsiai ország félvezetőiparát, ami a modern civilizáció alapját adó chipek gyártásához szükséges.
A valaha elvégzett egyik legnagyobb humángenetikai vizsgálat feltérképezte, milyen genetikai faktorok felelnek a testmagasság különbségek 40 százalékáért, legalábbis az európai felmenőkkel rendelkezők esetében.
Az amerikai hírszerzés szerint egyelőre nincs közvetlen jele annak, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyverek bevetésére készülne. De mik egyáltalán ezek a fegyverek, és milyen fizikai, környezeti és katonai hatásai lennének alkalmazásuknak?
A 66 millió évvel ezelőtti nagy kihalási eseményhez hozzájáruló árhullám 30 ezerszer nagyobb energiájú volt, mint a 2004-es indiai-óceáni cunami. Ma egy ilyen esemény a Föld szinte összes tengerparti területén hatalmas pusztítást végezne.