Egyetlen másik dinoszauruszra sem jellemző, páfrányszerű farki fegyverzetével védekezett a ragadozók ellen a Chile legdélebbi régiójában felfedezett Stegouros, ami a kréta kor végén élt. A felfedezés segít tisztázni a páncélos dinoszauruszok korai evolúciójának történetét.
Elképzelhető, hogy az új vírusvariáns egy vagy több immunhiányos betegben, krónikus koronavírus-fertőzés során alakult ki, de az is lehet, hogy újabb zoonózis eredménye, vagyis az emberről egy ismeretlen állatfajra került, és onnan jutott vissza az emberi populációba. Az oltások valószínűleg továbbra is védenek a súlyos betegség ellen, és feltehető, hogy a gyógyszerek hatásossága sem csökken.
Az emberi két lábon járás történetének legősibb bizonyítékai egy tanzániai területről származnak, és 3,6 millió évesek. Most úgy tűnik, a lelőhely egy másik részén található elfeledett nyomokat egy eddig ismeretlen, az Australopithecusoknál is ősibb anatómiájú korai rokonunk hagyhatta hátra.
A bizonyítékok továbbra is arra utalnak, hogy a magasabb átoltottságú országokban hamarabb lesz vége a járványnak. Az előrejelzések szerint ugyanakkor a koronavírus hosszú távon is velünk marad, és a többi 200 légúti vírushoz hasonlóan endemikussá válik.
A NASA DART űrszondája egy a Földre nem veszélyes kisbolygóba csapódik majd, hogy kipróbálja, hogyan tudnánk éles helyzetben eltéríteni egy a bolygót fenyegető égitestet.
A NASA űrszondája szeizmikus hullámok segítségével 200 méteres mélységig tekintett be a bolygó felszíne alá. A lávarétegek mellett nem várt üledékrétegre bukkant, ami arról árulkodik, hogy a területet egykor folyóvíz formálhatta.
Miközben a paraziták ellen kifejlesztett gyógyszert egyetlen egészségügyi szerv sem ajánlja a koronavírusos megbetegedések kezelésére, nálunk idén tavasszal elkezdődött a gyógyszer három hónaposra tervezett klinikai vizsgálata, ami még mindig nem fejeződött be – elsősorban azért, mert az engedélyezett keretek között nincs elég tünetmentes vagy enyhe tünetes beteg, akit be lehetne vonni a kísérletbe.
Egy tavaly novemberben indított műholdon próbálták ki először a megszokott üzemanyag, a xenon helyett jódot használó ionhajtóművet. Azt várják tőle, hogy megnöveli a műholdak és az űrszondák élettartamát, és gazdaságossá teszi a hatalmas műhold-konstellációkat is.
Az éghajlatváltozás G20-országokra mért hatásait bemutató elemzés szerint lényegesen gyakoribb és elhúzódóbb hőhullámokkal kell számolni a fejlett országokban és az EU-ban. A szúnyogok által terjesztett betegségek világszerte egyre több embert érintenek, az itthoni helyzetet azonban nem elsősorban a felmelegedés mértéke, hanem a csapadékmennyiség ingadozása határozza majd meg.
Idén eddig 25 embert fertőzött meg a súlyos megbetegedéseket okozó H5N6 madárinfluenza-vírus Kínában, ami ötszöröse a tavalyi esetszámnak. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a vírus nem terjed emberről emberre, így közvetlen járványveszély sem áll fenn, de oda kell figyelni a kórokozóra.
Elkészült az elmúlt 24 ezer év éghajlati változásainak eddigi legpontosabb rekonstrukciója, amiből kiderül, hogy az éghajlatot alakító két fő tényező a szén-dioxid-szint változása és a gleccserek visszahúzódása.
35 új gravitációs hullám észlelését jelentette be hétfőn a LIGO-Virgo-KAGRA tudományos kollaboráció. A 2019 vége és 2020 eleje között detektált jelek izgalmas információkkal szolgálnak a fekete lyukakról, a neutroncsillagokról és a csillagfejlődésről.
A NASA végre publikálta egy különleges, a Curiosity marsjáró által elvégzett kémiai vizsgálat eredményeit, ami szerves molekulákat mutatott ki egy homokdűne anyagában. Bár aminosavakat nem sikerült találni, a kísérlet megalapozta az élethez köthető molekulák utáni kutatást a Marson.
Az 1998-ban elindított, 2000 óta folyamatosan legénységgel üzemelő ISS nem váltotta meg a világot, miközben ennyi pénzből 19 űrtávcsövet, 65 marsjárót vagy 380 klímakutató műholdat lehetett volna üzembe helyezni. Megérte?
Ha minden ország, amely eddig nettó zéró kibocsátási célokat tűzött ki, beváltja ígéreteit, a felmelegedés 2,2 fokban stabilizálható a század közepéig, áll az UNEP klímacsúcs előtt kiadott jelentésében. Ez még mindig messze van a párizsi egyezményben kitűzött 1,5 foktól, de a semminél sokkal több.
Egy ausztráliai rádióteleszkóp 2019-ben olyan jelet észlelt a Naprendszerünkhöz legközelebbi csillag irányából, amit akár egy másik technikai civilizáció is kibocsáthatott volna. Az eset most közzétett részletes elemzése a jelet földi zajként azonosítja, ugyanakkor fontos javaslatokat fogalmaz meg a jövőbeli kutatásokhoz.
A modern házi ló megjelenése forradalmasította a bronzkori népek életét. Most kiderült, hogy a mai lovak ősei a nyugat-eurázsiai sztyeppéről származnak, és azt is sikerült meghatározni, hogy milyen genetikai változások vezettek előnyös tulajdonságaik kialakulásához.
Vikingek által hátrahagyott, fából készült tárgyak vizsgálatából kiderült, hogy a skandináv hajósok már Szent István uralkodásának 21. évében megjelentek Új-Fundlandon.
A Pécsi Tudományegyetem virológusa a Budapest Science Meetup múlt heti rendezvényén arról beszélt, hol és hogyan születhet meg a következő világméretű járvány, miként segítik ezt elő olyan emberi hatások, mint az erdőírtás vagy a városiasodás, és mit tehet a tudomány ebben a helyzetben.
A NASA szondája elsőként vizsgálja meg a Jupiter pályáján keringő trójai kisbolygókat, amelyek a Naprendszer kialakulásáról és korai átrendeződéseiről, a bolygók keletkezéséről árulkodhatnak. Két hatalmas napelemtáblája még a Naptól 850 millió kilométerre is elegendő energiával látja el.
A bolygót érő napsugárzás mértéke és az éjszakai oldalon a hőt megtartó felhők már négymilliárd éve is kizárták, hogy folyékony víz jelenjen meg a Vénusz felszínén – derült ki egy új kutatásból. A vénuszi életről szóló vita azonban csak körülbelül tíz év múlva zárulhat le megnyugtatóan, a bolygót feltérképező szondák adatai alapján.
A molnupiravir nevű antivirális gyógyszer a fázis III. klinikai vizsgálatok alapján 50 százalékkal csökkenti a kórházba kerülés és halál kockázatát, ha a fertőzöttek időben megkapják. Ez lehet az első igazán hatásos és könnyen alkalmazható terápia a koronavírus ellen.
Az áradások felelősek több száz marsi folyóvölgyrendszer kialakításáért, derítette ki egy új kutatás. Ez arra utal, hogy az ősi Marson időszakosan bőven lehetett folyékony víz.
Az InSight az elmúlt hónapban három 4 magnitúdó feletti marsrengést észlelt. A páratlanul erős mozgások minden eddigi megfigyelésnél jobban segíthetnek feltárni a Mars szerkezetét és a kőzetbolygók, köztük a Föld kialakulásának körülményeit.
A most folyó klinikai vizsgálatok alapján jó esély van arra, hogy néhány év múlva egyetlen oltástípussal védettséget szerezzünk nemcsak a koronavírus, hanem az influenza és más légúti fertőző betegségek ellen is.
Hosszú ideje rejtély, hogy a dinoszauruszok közül miért csak a madarak élték túl a Földön élő fajok háromnegyedét elpusztító kréta végi kihalást. Egy friss kutatás most közelebb visz a megfejtéshez.
A NASA marsjárója két mintát gyűjtött be egy vulkáni eredetű kőzetből, amit a kutatók szerint több milliárd éve folyékony víz formált. A minták tíz év múlva juthatnak vissza a Földre, hogy kutatók csúcstechnológiás laborokban vizsgálják őket.
Évente három százalékkal kell csökkennie a fosszilis energiahordozók kitermelésének ahhoz, hogy reális esélyünk legyen a párizsi klímacélok betartására, derül ki egy friss kutatásból. A koronavírus-járvány által okozott keresletcsökkenés megfelelő pillanat lehet arra, hogy az olaj- és földgázkitermeléssel foglalkozó vállalatok stratégiát váltsanak.
A klímaváltozás hatására a felhők erőteljes pozitív visszacsatolást okoznak, amit főként a felszíni hőmérséklet és a troposzféra stabilitásának változása alakít. Egy nemrég közzétett, a felhők vizsgálatán alapuló modell szerint a légköri szén-dioxid-szint megduplázódása hosszú távon 3,2 fokos felmelegedéssel jár.
A Tübingeni Egyetem kutatója, Rabi Márton és munkatársai két különlegesen jó állapotban megmaradt fosszília alapján átírták mindazt, amit a kajmánok korai evolúciójáról tudunk.
A gyíkokat, a kígyókat és a hidasgyíkokat magukba foglaló pikkelyes bőrű hüllők egyik legősibb példányát találhatták meg kutatók Argentínában. A Taytalura az őslakosok apa és gyík szavainak összevonásával kapta nevét.
A Caltech kutatói a Szaturnusz lenyűgöző gyűrűinek megfigyelésével állapították meg, hogyan épül fel a bolygó magja. Az eredmények felülírhatják az eddigi modelleket, és közelebb vihetnek a bolygók keletkezésének megértéséhez.
A Hamititan xinjiangensisa 17, a Silutitan sinensis 20 méteresre is megnőtt. Az újonnan leírt fajok a kréta időszak elején, 120 millió éve éltek.
A Föld éghajlata 34 millió éve lényegesen hidegebbre fordult, ami a sarki jégtakarók kialakulásához vezetett. Egy új kutatás szerint az átalakulást a szén-dioxid-szint változása okozta, és ez ismét rávilágít az üvegházhatású gáz éghajlatformáló szerepére.
A kanadai Elizabeth Turner 890 millió éves kőzetekben szivacsokhoz hasonló struktúrákat azonosított, amelyek lényegesen régebbiek az eddig ismert ősszivacsoknál. Ha a felfedezést sikerül igazolni, az azt jelenti, hogy az első állatok jóval korábban jelentek meg a Földön, mint eddig gondoltuk.
Egy új kutatás lényegében kizárja annak lehetőségét, hogy bármilyen földihez hasonló élet létezzék a Vénusz a légkörében, mert ahhoz túl kevés a felhőzetben a víz mennyisége. A most kidolgozott módszertan ugyanakkor exobolygók vizsgálatára is jó lesz, és segítheti a Földön kívüli élet utáni kutatást.
A NASA marsjárója augusztus elején gyűjti be az első kőzetmintát a valaha egy tónak otthont adó Jezero-kráterből. A küldetés során gyűjtött mintákat egy amerikai-európai program keretében, a 2030-as évek elején hozzák vissza a Földre.
A LIGO és a Virgo detektorok először érzékeltek olyan gravitációs hullámokat, amelyek fekete lyukak neutroncsillagokkal való összeolvadásához köthetők – tőlünk 900 millió, illetve egymilliárd fényévnyire. Most már érthetőbb, miért nem észlelnek fekete lyukak körül keringő pulzárokat a mi galaxisunkban.
Egy új kutatás szerint az elmúlt 5000 évben több mint 1700 csillag távolságából volt megfigyelhető a Föld, és néhány ilyen csillag körül biztosan kering olyan bolygó, ami elméletileg lakható.
Hétfőn a NASA Juno űrszondája ezer kilométerre közelítette meg a Naprendszer legnagyobb holdját, és értékes adatokat gyűjtött a Ganymedes felszín alatti óceánját elfedő jégkéregről.
Az amerikai űrhivatal szerdán bejelentette, hogy hosszú idő után újra űrszondát küld a méretében Földhöz hasonló, de ma már extrém körülményekkel rendelkező Vénusz titkainak feltárására. Rögtön kettőt is.
A legújabb kutatások szerint a csillagközi térből a Naprendszerbe érkező 2I/Borisov és az itt keletkezett üstökösök magját körülvevő gázban is nikkelatomok találhatók. A felfedezés segít megérteni a Naprendszer kialakulásának körülményeit, és az élet keletkezésének megértéséhez is közelebb vihet.
A Föld gleccserei 2000 óta átlagosan 267 ezer tonna jeget veszítettek évente. Egy új kutatás szerint ugyanakkor a bolygó hőmérsékletének hosszú távú stabilizálásával akkor is elkerülhetünk egyes visszafordíthatatlan változásokat, ha valamiért nem sikerül betartani a párizsi klímacélokat ebben az évszázadban.
A NASA szondája már 50-szer messzebb jár a Naptól, mint a Föld és a Nap átlagos távolsága, jóval túl a Neptunusz pályáján. A 2015-ben a Plutót és 2019-ben az Arrokhoth bolygókezdeményt felderítő szonda hibátlanul üzemel, és tovább vizsgálja a Naprendszer külső vidékét.
A helikopter az első ember alkotta eszköz, amely kontrollált, motoros repülést hajtott végre egy másik bolygó légkörében. A NASA szerint az akció jelentősége a Wright fivérek első, 1903-as repüléséhez mérhető.
Két új kutatás szerint a 2019-ben Naprendszerünkbe érkező égitest a valaha észlelt legősibb üstökös lehet, és fontos információkat hordoz egy másik bolygórendszerről. A 2I/Borisov egy vegyes összetételű törmelékfelhő gravitációs egyesülése során keletkezhetett.
Egy új kutatás szerint a Marsot 3,5 milliárd éve hideg éghajlat jellemezte, összességében néhány millió évig tartó melegebb időszakokkal és felszíni folyékony vízzel. Mindez nem zárja ki, hogy korábban a bolygó barátságosabb volt az élet számára. A NASA új marsjárója, a Perseverance vizsgálatai tisztázhatják a kérdést.
A Chicxulub-kráterből vett mintákban felfedezett, irídiumban gazdag réteg összekapcsolja a 66 millió éve a fajok háromnegyedét elsöprő kihalást a hatalmas krátert létrehozó kisbolygóval.
Az űrkutatás történetében szinte példátlan videó több nézőpontból tárja fel a Perseverance marsjáró múlt csütörtöki landolását.
Megérkezett a Földre a NÁSA szondája által készített első marsi fotó, kezdődhet az ősi életnyomok utáni kutatás és a mintagyűjtés.