Müller Viktor elméleti biológus, az ELTE TTK egyetemi docense szerint valószínűtlen, hogy a majomhimlő a közeljövőben kiterjedt járványt okozna. A vírus jelenlegi terjedését a himlővírusok elleni védettség csökkenése és a vírus megváltozása is okozhatja.
Most először sikerült fehérjéket növeszteni RNS-molekulákkal. A folyamat a kutatók szerint az ősi Földön is lejátszódhatott, és ez alapozhatta meg a mai bonyolult fehérjeszintézis folyamatát.
A lábunk alatt több ezer kilométerre két, kontinensek méretéhez fogható furcsa alakzat rejtőzik. Egy új hipotézis szerint lehetséges, hogy a hatalmas struktúrák a Holdat 4,5 milliárd éve létrehozó becsapódás hatására jöttek létre, egy másik bolygó maradványaiból.
A Financial Times becslése szerint az angoloknak akár 97 százaléka is áteshetett a covidon; a Cambridge-i Egyetem biostatisztikusai szerint a lakosság 77 százalékát fertőzte meg a koronavírus. A magyarországi helyzetről nincsenek ilyen jó becslések, de hasonlóak lehetnek az arányok.
Három évvel azután, hogy először sikerült megörökíteni egy fekete lyukat, itt a második történelmi jelentőségű felvétel, amely saját galaxisunk központi, szupermasszív fekete lyukának, a Sagittarius A*-nak a megfigyelésével készült.
A marsi viszonylatban hatalmas, 5-ös erősségű rengés a kutatók szerint páratlan betekintést ad majd a bolygó mélyébe, és ezzel hozzásegít a Föld és más kőzetbolygók kialakulásának megértéséhez.
A NASA DART szondája idén szeptemberben ütközik bele egy kisbolygóba, hogy tesztelje, el lehet-e téríteni egy a Földre veszélyes objektumot, Kína néhány év múlva követi az amerikai példát. A két nagyhatalom a Hold közelében is kerülgeti egymást.
Kínában először mutatták ki embernél a H3N8 madárinfluenzát, miközben a H5N6 továbbra is sok fertőzéses esetet okoz az országban. Az USA-ban nemrég egy H5N1-es megbetegedést regisztráltak. Mit kell tudni ezekről a vírusokról, és mennyire kell tartani terjedésüktől?
A Titán légkörének felszíni sűrűsége négyszer nagyobb a földinél, ami a Dragonfly drón rendszermérnöke, Douglas Adams szerint azt jelenti, hogy az űrhajósok akár karjaik csapkodásával, madarakhoz hasonlóan repülhetnének rajta. Ezért persze nagy árat fizetnének, a hold átlaghőmérséklete ugyanis nem nagyon megy -179 Celsius-fok fölé, és víz helyett metánból van az eső.
A lenyűgöző felvételeken, amelyeket a NASA a landolási rendszer fejlesztésére szeretne felhasználni, a szondát tavaly Marsra juttató kapszula hátulja és kulcsfontosságú ejtőernyője látható.
Az amerikai tudományos akadémia bolygókutatói kitűzték a következő évtizedre vonatkozó céljaikat. Az Uránusz és az Enceladus meglátogatása mellett élet után kutatnának a marsi jégben, és mintákat hoznának vissza a Naprendszer különböző égitestjeiről.
A bolygó mágneses tere a belső magnak köszönhetően állt vissza mai erősségének 70 százalékára. A Föld mélyén lezajlott drámai változások miatt folytatódhatott az állatvilág és általában az élet evolúciója, ami lassan elvezetett a mai biodiverzitás kialakulásáig.
A Dél-Afrikában és több európai országban azonosított BA.4 és a BA.5 a kutatók szerint jobban kikerülheti az oltások és korábbi fertőzés által nyújtott védettséget, mint a korábbi változatok, de egyelőre nincs ok túlzott aggodalomra.
Most először írtak le a mai madarakéra emlékeztető színes tollakat, amiket a pteroszauruszok növesztettek. A rendkívüli felfedezés arra utal, hogy a tollaknak kezdetben hőszabályozási és vizuális kommunikációs szerepük volt – még jóval azelőtt, hogy a madárszerű dinoszauruszok szárnyra keltek volna.
Az 1960-as években amerikai kutatók egészen a földköpenyig akartak lefúrni, hogy igazolják a lemeztektonika elméletét. A legmélyebbre végül a szovjetek jutottak, és bár a 12 ezer méteres rekordot azóta sem sikerült megdönteni, a hidegháborús projekteket a Föld mélyét feltáró programok sora követte.
Az Ingenuity minden elképzelést túlszárnyalt.
Saját fajunk, a Homo sapiens és a neandervölgyiek megjelenéséhez is klímaváltozások vezethettek, derül ki egy frissen bemutatott kutatásból, amely azt vizsgálja, milyen hatása volt az elmúlt kétmillió év éghajlatának az emberi evolúcióra.
A korai méhlepényesek testméretük növekedésével töltötték be a nem-madár dinoszauruszok által hátrahagyott űrt. Agyuk csak tízmillió évvel később zárkózott fel ehhez, és érte el szerkezetileg is modern formáját, derül ki egy friss kutatásból.
„A tudománykommunikáció alapvetően nem a munkánk része, így amint ezek a támadások átütik a tűrőképességünk határát, érthető okokból sokan inkább visszatérnek a laboratóriumba, és talán vissza se néznek többet” – mondja Kemenesi Gábor virológus a kutatókat ért inzultusokról.
Pénteken a történelemben először indul civil küldetés a Nemzetközi Űrállomásra. A SpaceX Crew Dragon Endeavour űrhajójának fedélzetén a profi amerikai parancsnok mellett ott lesz egy volt izraeli vadászpilóta, egy amerikai üzletember és a kanadai Mark Pathy is, akinek apai nagyszülei magyarok voltak. Ők fejenként 55 millió dollárt fizettek a kalandért.
Német kutatók olyan mélytanulási rendszert hoztak létre, amely több millió mérésen edződve képes pontosan előre jelezni, milyen gyakorlati hatással lesz egy adott szabályozó szekvenciának a gének átíródására – így az emberi megbetegedésekkel összefüggő régiók genetikai variánsait is feltárhatja.
Pluhár Gábor, a műholdak hőmérsékletszabályozó rendszereinek tervezésével foglalkozó mérnök a Qubitnek elmondta, hogyan zajlik egy műhold tervezése, miért jó a fekete hőszigetelő fólia a világűrben, és miként forradalmasíthatja a tudományt a PLATO űrtávcső, amelynek célja a Földhöz hasonló bolygók felkutatása.
Az utóbbi hetekben több európai országban és Kínában is megfordult a trend, és újra rendületlenül emelkedni kezdtek a koronavírusos esetszámok. Kemenesi Gábor virológus szerint a járvány újabb hazai felfutása esetén indokolttá válhat a beltéri maszkviselés, de a negyedik oltás továbbra is csak a veszélyeztetett csoportoknak ajánlott.
Sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a dinoszauruszok szinte kizárólag szárazföldön éltek. Most egy vizsgálatban kihalt és ma élő állatok csontsűrűségét hasonlították össze, és arra jutottak, hogy legalább két, a Spinosauridae ragadozó dinoszauruszok közé tartozó állat víz alatt vadászhatott.
Lee Cronin, a Glasgow-i Egyetem professzora szerint az élet eredetének megértéséhez nem a múltban kell kutatkodni, hanem ki kell találni, hogyan tudjuk az életet azonosítani. Mivel az élet alapja az evolúció, ezért már csak az a kérdés, hogyan tudjuk megmondani egy molekuláról vagy objektumról, hogy azt evolúció hozta létre.
A Hiawatha-gleccser alatt húzódó, városnyi nagyságú, kráterre emlékeztető struktúrát 2018-ban azonosították először, és most kiderült, hogy valóban egy becsapódás hozta létre, de sokkal-sokkal régebben, mint azt a kutatók eddig gondolták.
Amerikai kutatók 14 éven át vizsgálták a coloradói sárgahasú mormotákat, és arra jutottak, hogy az állatok téli álmuk során sokkal lassabban öregszenek, mint a nyári aktív időszakban. A hibernáció felelhet a hosszabb életért és a kevesebb időskori betegségért is.
A 2000-es évek eleje óta veszít ellenálló képességéből az Amazonas-medence trópusi esőerdeje, és ha a fenyegetett területek átlépik a kritikus pontot, akár 3-4 évtized alatt szavannává változhatnak. Az emberiségnek két eszköze van ez ellen: a fakitermelés megállítása és a felmelegedés mérséklése.
Az amerikai SBIRS rendszer öt katonai műholdja minden percben készen áll arra, hogy már az indításuk pillanatban észlelje a nukleáris fegyvereket hordozó rakétákat, így az USA és szövetségesei még időben megelőzhetnek egy esetleges nukleáris apokalipszist.
Az Európai Űrügynökség szerint nagyon valószínűtlen, hogy nyáron útjára indulna az európai építésű szonda, amely orosz rakétán indulna és orosz leszállóegységgel érkezne a Marsra. A bejelentés a küldetésen évek óta dolgozó európai és magyar kutatóknak is nagyon fájdalmas hír.
Ebben a pillanatban két orosz és négy amerikai űrhajós tartózkodik az ISS fedélzetén. Az Ukrajna lerohanása miatt bevezetett szankciók és az orosz űrügynökség vezetőjének éles válasza ellenére egyelőre úgy tűnik, folytatódik az együttműködés a NASA és a Roszkoszmosz között.
Szenzációs amerikai lelőhely rögzíti azt a napot, amikor 66 millió éve egy hatalmas kisbolygó eltalálta a Földet. A területen talált halcsontokból kiderült, hogy a kataklizma tavasszal érte az északi féltekét, ami tovább fokozta a végül a fajok 76 százalékát eltörlő becsapódás utóhatásait.
Hatvan évig rejtve maradt a tudomány elől a Spanyolországban megtalált Abditosaurus kuehnei, az a hatalmas növényevő dinoszaurusz, ami a kréta időszak legvégén élt. A most leírt faj elődei Afrikából vándoroltak az európai, apró dinoszauruszok által benépesített szigetvilágba.
Néhány galaxis magjában szuperfényes aktív régiók találhatók, amelyek a Földről nézve eltérhetnek egymástól, de a közeli M77 galaxis megfigyelése feltárta, hogy ez csak a látszat: valójában ugyanúgy a Napnál milliószor nehezebb fekete lyukak működtetik őket.
Kontinens méretű régiók és síkságok rajzolódnak ki a Parker Solar Probe frissen közzétett felvételein. A szondától senki nem várta, hogy meg tudja örökíteni a bolygó sűrű felhőzet által eltakart felszínét.
A Sony AI autóversenyző algoritmusa néhány nap alatt jobb köridőket ért el a Gran Turismóban, mint az emberi játékosok, majd egy versenyen legyőzte a világ legjobb GT-játékosaiból álló négyfős csapatot. A fejlesztés nemcsak realisztikusabb játékok létrehozásában, de a robotika, a drónok vagy az önvezető járművek területén is hasznos lehet.
Az oxfordi kísérleti reaktor 59 megajoule hőenergiát szabadított fel, több mint kétszeresen megdöntve korábbi rekordját. Az 5 másodpercnyi reakció igazolja, hogy lehetséges a fenntartható fúziós energiatermelés, így a legnagyobb fúziós projektbe, az ITER-be fektetett magyar munkát is érdemes fokozni.
A SpaceX által fejlesztett, teljesen újrahasznosítható Starship rengeteg terhet lesz majd képes Föld körüli pályára állítani, a mai rakétákhoz képest hihetetlenül olcsón. És bár az űrhajó Marsra szállására még várni kell, a Hold elérhető közelségben van.
A Google-féle DeepMind legújabb AI-modellje az aminosavak sorrendjéből egész pontosan megfejti a fehérjék háromdimenziós térszerkezetét. A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a gyógyszerkutatást: van olyan rákkutató cég, ahol az AlphaFold2 a korábbi egy hónapról néhány órára csökkentette a hatóanyag-jelölt fehérjék megtalálását.
Az amerikai Vir Biotechnology modellje nemcsak a koronavírus következő változatának fontosabb mutációit tippeli meg, hanem más vírusok, így az influenza evolúciójának követésére is alkalmas lehet.
Az amerikai National Ignition Facility kutatói 192 lézer segítségével olyan fúziós reakciót indítottak el, amilyet laboratóriumban még soha senki. A tavaly elvégzett, a Nature-ben részletesen ma bemutatott kísérlet egy ideig önfenntartó plazmát hozott létre, és ez hatalmas lépés az önfenntartó fúziós reakciók, így a fúziós energia létrehozása felé.
A Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet kutatója, Kovács András és kollégái megerősítették egy hatalmas, az átlagosnál kevesebb galaxist tartalmazó tér létezését. Az Eridanus csillagkép felé található szupervoid révén megérthetjük az univerzum korai folyamatait és a sötét anyag természetét.
A Hubble-űrtávcsővel sikerült megfigyelni, ahogy a viszonylag közeli törpegalaxis, a Henize 2-10 középpontjában található szupermasszív fekete lyuk csillagkeletkezést indít be. Kun Emma csillagász szerint az eredmények a galaxisok evolúcióját, a szupermasszív fekete lyukakat és a kozmikus neutrínókat is segíthetnek jobban megérteni.
A szén 12-es izotópja a Földön életfolyamatokra utal, a NASA Curiosity marsjárója most ebben a szénizotópban gazdag marsi kőzetekre bukkant. A kutatók szerint fontos elvonatkoztatni a földi berögződésektől, így több lehetőséget vizsgálnak a szénatomok származásának kiderítésére.
Egy nagyszabású vizsgálat kiderítette, hogy az életük során az emberek 90 százalékát megfertőző Epstein–Barr-vírus a fertőzés után 32-szeresére növeli a sclerosis multiplex kialakulásának kockázatát. Ez felveti annak lehetőségét, hogy egy EBV elleni oltás lényegében megelőzheti az MS kialakulását.
Sárneczky Krisztián január 2-án fedezte fel az év első üstökösét. A csillagászt a felfedezés folyamatáról, az üstökös eredetéről és a földközeli objektumok által a bolygónkra jelentett veszélyről kérdeztük, valamint arról, hogy a hozzá hasonló munkát végző csillagászoknak milyen szerepük lehet az aszteroidabányászat jövőjében.
A genetikusok egyik kedvenc modellélőlénye, a lúdfű vizsgálata meglepő dolgot tárt fel: kiderült, hogy a DNS-ében keletkező káros mutációkból kevesebb van a genom fontos részein. Bár az elfogadott álláspont szerint a mutációk véletlenszerűek, már eddig is voltak jelei, hogy ez az alapelv elavult.
A koronavírusok és az influenzavírusok alapvetően eltérő működésű RNS-vírusok, amelyek nem képesek egymással kombinálódni. Maga a kettős fertőzés viszont egyáltalán nem ritka: a SARS-CoV-2 koronavírus felbukkanása előtt is számtalanszor előfordulhatott, hogy valamelyik nátha-koronavírus és szezonális influenzavírus valakit egyszerre fertőzzön meg.
Az eddig gondoltnál több millió évvel korábban, közel 18 millió éve már létezhetett a nyugat-antarktiszi jégtakaró, amely, ha nem vigyázunk, a globális felmelegedés miatt lényegében összeomolhat.
Az embereket is magában foglaló méhlepényes emlősök alosztálya még a dinoszauruszok idejében alakult ki, de nagyobb csoportjai csak a 66 millió évvel ezelőtti kihalás után jelentek meg. A tökéletesített kormeghatározás több száz évnyi processzoridőt spórolt meg a kutatóknak.