A Cassini űrszonda radaros és infravörös méréseiből összeállított térkép feltárja a Szaturnusz sűrű felhőzettel borított holdjának felszínét, tengereit, tavait, hegyeit és dűnékkel tarkított síkságait. A kutatás a 2026-ban induló Dragonfly drón küldetését is nagyban segíti majd.
A hirtelen klímaváltozáshoz vezető folyamatok vagy események világos megértése nemcsak elméleti szempontból érdekes, hanem az emberi civilizációt fenyegető globális felmelegedés miatt is, hogy jobban értsük, miként reagálnak bolygónk rendszerei különböző behatásokra. Ehhez pedig a földtörténetnél jobb útmutató nem áll rendelkezésünkre.
A NASA űrszondájától érkező jelek csaknem 17 órát utaznak fénysebességgel, mire elérik a Földet. A kutatók most tették közzé, milyen felfedezéseket tett a második legmesszebb járó űrszonda, ami egy évvel ezelőtt elhagyta a Naprendszert, és kilépett a csillagközi térbe.
Az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés hatására történő óceáni elsavasodásnak beláthatatlan következményei lehetnek. Két új kutatás segít megvilágítani, hogyan pusztult ki a növények és állatok háromnegyede, majd hogyan állt helyre a Föld élővilága a kataklizma után.
A 3.5 milliárd éves kőzetmintákból kiderült, hogy a korábbi, nagy kiterjedésű édesvízi tavat sós, sekély pocsolyák váltották, ahogy a Mars egyre szárazabb lett.
21 marsrengést és furcsa mágneses jelenségeket figyelt meg a NASA Mars-szondája működése első időszakában. A szonda által begyűjtött egyéb adatok pedig felvetik azt a szenzációs lehetőséget, hogy egy globális víz- vagy jégréteg húzódik mélyen a Mars felszíne alatt.
A Jupiter és a Nap gravitációját kihasználva nagyjából mai technikával is elérhetőek lennének ezek az objektumok, többek közt a frissen felfedezett 2I/Borisov üstökös is.
Szenzációs tanulmány mutatja be a nem-madár dinoszauruszok kihalását okozó kisbolygó-becsapódást követő nap eseményeit. Ez már a második hasonló tanulmány az évben, egyre több súlyos részlet derül ki az új földtörténeti korszak kezdetét jelentő rövid időszakról.
A NASA következő marsjárójával 2021-ben egy helikopter is leszáll a Marson, és forradalmasíthatja a módszert, amivel más bolygókat vizsgálunk. Ha minden jól megy, a Mars Helikopter lesz az első levegőnél nehezebb eszköz, amely valaha felszállt egy másik bolygón.
A Sjælland szigetének keleti partvidékén magasodó Stevns Klint sziklák nemcsak lélegzetelállítóak, hanem a földi élővilág történetét megváltoztató esemény nyomait is rejtik.
A Szaturnusz holdjának gejzírjeiből való mintavétel páratlan lehetőséget kínál annak eldöntésére, hogy létezik-e élet az Enceladus jégkérge alatti óceánban.
Az 50 évvel ezelőtti Holdra szállás nemcsak technikai vagy geopolitikai szempontból volt jelentős, hanem a modern bolygótudományt és Naprendszerünk felderítését is megalapozta.
A NASA még legalább hat évig szeretné életben tartani az öregedő Voyager szondákat, hogy a lehető legtöbb adatot gyűjtsék a csillagközi térből – amelyet most először tudnak közelről vizsgálni a szakemberek a veterán szondáknak köszönhetően.
Egy görögországi barlangban talált koponyamaradvány megismételt vizsgálata alapján a Homo sapiens jóval korábban hagyta el Afrikát, mint eddig gondoltuk, és már 210 ezer évvel ezelőtt megjelent Európában.
Egy új kutatás megcáfolhatja azt a korábbi általános vélekedést, miszerint a felszíni kőzetek felgyorsult kémiai mállása felelős a légköri szén-dioxid szint és ezzel a globális hőmérséklet 16 millió évvel ezelőtt kezdődő és az ipari forradalomig tartó csökkenéséért.
Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy pontosan meg tudjuk jósolni a fehérjék szerkezetét, ami forradalmasíthatja a biokémiát, és közelebb vihet súlyos betegségek gyógyításához is.
A 2034-ben a Titánra érő szonda küldetése során több száz kilométert is repülhet majd a hold légkörében, felszíni és légköri méréseket végezve. A 2005-ben landoló Huygens után ez lesz a második ember alkotta eszköz, amely meglátogatja a titokzatos holdat.
Új kutatás tárta fel, milyen genetikai változások kellettek az eredetileg tengerekben élő halfaj számára az édesvízhez való alkalmazkodáshoz.
Az ESA innovatív új küldetést indítana 2028-ban Comet Interception néven. A több részből álló európai szonda egy még felfedezésre váró, érintetlen, a Nap közelébe merészkedő üstököst vizsgálna. Konkrét célpont nélküli szondát indítani nem annyira rossz ötlet, mint amilyennek hangzik.
A Föld elhagyása nemcsak lehetséges, hanem elengedhetetlen is: az emberiség jövője a Naprendszer erőforrásainak és lehetőségeinek kihasználásában rejlik. De merre vegyük az irányt?
A Yutu-2 kínai űrszonda olyan ásványokra talált, amelyek a Hold köpenyében keletkezhettek. Ilyeneket egyik korábbi robotszondás mintavisszahozó küldetés vagy Apollo-holdraszállás során sem sikerült találni.
A denevérszerű szárnyakkal felszerelt Ambopteryx igazolhatja, hogy egymástól függetlenül kétszer alakult ki a repülés képessége a dinoszauruszokban.
Az egytonnás szonda máig a legkomplexebb leszállóegység, amit az emberiség valaha másik bolygóra juttatott. Fúrója és fejlett kémiai laboratóriumai segítségével a NASA marsjárója az elmúlt hét évben forradalmi felfedezést tett: megállapította, hogy a bolygó egykor lakható lehetett.
252 millió évvel ezelőtt olyan meleg volt, hogy a tengeri fajok 96 százaléka és a szárazföldi gerincesek 70 százaléka eltűnt a Földről. Most új kutatási eredmények pontosítják a képünket a perm végi kihalás okairól, egyúttal figyelmeztetnek az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés lehetséges következményeire.
A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ősi Földre emlékeztető viszonyai, vastag légköre, szénhidrogéntengerei és tavai, szénhidrogén-esőzése, vándorló dűnéi, folyóvölgyei, érdekes szerves kémiai folyamatai és felszín alatti globális folyékony vízrétege az egyik legizgalmasabb tudományos célponttá teszik a holdat Naprendszerben.
Az Európai Űrügynökség Trace Gas Orbiter űrszondája nem talált metánt a Mars légkörében, ami látszólag ellentmond a korábbi vizsgálatoknak.
Az Event Horizon Telescope rádiótávcső-rendszere az M87 galaxis középpontjában lévő szupermasszív fekete lyuk eseményhorizontjáról készített felvételt.
Egy kisbolygó becsapódása 66 millió évvel ezelőtt tömeges kihalást okozott, és véget vetett a nem-madár dinoszauruszok uralmának a Földön. Most úgy tűnik, hogy kutatók a becsapódás utáni órák eseményeit rekonstruálták egy észak-dakotai lelőhelyen.
A NASA tavaly nyáron indított napkutató űrszondája segít majd megérteni a napkorona és a napszél viselkedését, ami pontosabb űridőjárás előrejelzéshez vezethet, növelve technikai civilizációnk biztonságát csillagunk szeszélyeivel szemben.
A NASA űrszondája az eddigi legpontosabb időjárás-állomást vitte magával a Marsra, ami jó ötletnek bizonyult. A szeizmográffal és a magnetométerrel minden rendben, de az ütvefúró vakond sajnos elakadt.
Laboratóriumi körülmények között sikerült reprodukálni, hogyan keletkezhettek aminosavak a Föld ősi óceánjainak aljzatán, közel 4 milliárd évvel ezelőtt.
Ambiciózus vállalkozás volt a New Horizons kameráit a legprecízebben az Ultima Thulére fordítani, de sikerült. A felvételek izgalmas részleteket tárnak fel az eddigi űrszondával vizsgált legtávolabbi objektum felszínén. Az is kiderült, hogy amit eddig hóemberhez hasonlítottak, inkább egy lapos tányér és egy horpadt dió kettősére emlékeztet.
90 napra tervezték, ehhez képest 14 és fél évig tette dolgát hősiesen a marsjáró. A tegnapi utolsó sikertelen kapcsolatfelvétel után hivatalosan is véget ért a tavaly nyári porvihar óta nem kommunikáló veterán küldetése.
A NASA űrszondájának műszerei betekintést engednek a kutatóknak a Jupiter mélyére, kamerájának felvételei pedig rendre elkápráztatják a nagyközönséget.
A részecskefizikusok a következő egy évben dönthetik el, hogy javasolják-e az európai nukleáris kutatási szervezetnek az óriási gyorsítógyűrű megépítését. Nem minden kutató lelkesedik a bizonytalan kimenetelű projektért.
Egy 180 millió éves, halgyíkok közé tartozó tengerihüllő-lelet vizsgálata során a kutatók kültakaró szövetek, sejtek és fehérjék maradványait azonosították.
A kutatók megvizsgálták, hogy milyen hatása lenne a Kepler-96 csillagkitöréseinek a földi mikroorganizmusokra egy lakhatósági zónában található hipotetikus bolygón. Meglepő eredményre jutottak.
A valaha űrszonda által vizsgált legtávolabbi égitestről visszaérkező kezdeti adatok a kutatók minden várakozását felülmúlták. Hóemberre például a laikusok biztosan nem számítottak.
A szonda rádiójelei kedd délután érkeztek meg a Földre, tudatva az irányítókkal, hogy minden rendben ment az Ultima Thule felderítése során.
A NASA legendás űrszondája, a New Horizons 2015-ben a Plutót derítette fel, most pedig az Ultima Thule-t vette célba, a Földtől 6,6 milliárd kilométerre. A szonda január 1-jén reggel kerül a legközelebb a 30 kilométer hosszú, jeges objektumhoz.
Csak néhány napja érkezett meg a Bennuhoz az OSIRIS-REx, de máris jelentős felfedezést tett. Ha minden jól megy, 2023-ban hazahozza a mintákat a Földre.
A NASA Voyager–1 űrszondája után több mint 6 évvel a Voyager–2 is megérkezett a csillagközi térbe. Utóbbinak még működik egy olyan műszere, amely páratlan adatokat szolgáltathat erről a régióról.
A NASA nemrég bejelentette, hogy következő marsjárója az ősi tó és folyódelták maradványait rejtő Jezero-kráterben landol majd. Innen származhatnak majd az első Földre hozott kőzetminták.
A szonda marsrengések megfigyelésével vizsgálja a bolygó belső szerkezetét. Az adatok minden kőzetbolygó, így a Föld kialakulásról, szerkezetéről és változásáról is rengeteg új információval szolgálnak majd.
Bár a Cassini űrszonda küldetése egy éve véget ért, az annak utolsó fázisából származó eredményeket csak nemrég publikálták.