Vonzó ötletnek tűnik az ingyenes tömegközlekedés, de nagy kérdés, hogy nem árt-e többet, mint amennyit használ

Lázár János építési és közlekedési miniszter november végén jelentette be, hogy a kormány tervei szerint a 14 éven aluliak ingyen használhatnák a tömegközlekedési eszközöket. Az ötlet még Magyarországon sem példátlan: Budapesten két éve lett ingyenes a tömegközlekedés a 14 éven aluliak számára, Tatán pedig 2024-től mindenki ingyen utazhat. Papíron jól hangzik a dolog, de vajon valóban megéri bevezetni az ingyenes közlekedést? Milyen szempontokat kell mérlegelni, mire utalnak a külföldi példák, és milyen lehetséges buktatókkal kell számolni?

A tömegközlekedés olyan, mint a víz és a levegő

A nagyvárosi tömegközlekedés olyan az embernek, mint a levegő vagy a víz: hiánya hamar halálhoz vezet – mondta a Freakonomics közgazdasági podcast november végi epizódjában Janno Lieber, a New York-i tömegközlekedési vállalat vezetője. A metrókat, buszokat, díjfizetéses utakat és hidakat működtető vállalat bevételeinek mindössze 25 százaléka érkezik a jegy- és díjbevételekből, a működéshez szükséges egyéb bevételeket a város és a szövetségi állam biztosítja. Ez egyébként kevesebb az eltérő portfólióval rendelkező BKK jegybevételi arányánál: Budapesten 2022-ben 59 milliárd forint jött össze a menetdíjakból, ami a nagyjából 200 milliárd forintos büdzsé csaknem 30 százalékát teszi ki.

New Yorkban a tömegközlekedési vállalat mostanában kezdett foglalkozni a kérdéssel, hogy vajon az ingyenes tömegközlekedés okoz-e annyi hasznot az egészséges környezet, a gazdaság és a társadalmi mobilitás terén, hogy megérje lépni ebbe az irányba.

Michelle Wu, Boston polgármestere 2030-ra szeretné elérni, hogy a városban ingyenessé váljon a tömegközlekedés. Wu egy harvardi kutatásra hivatkozva azzal érvel, hogy a szegénységből való kiemelkedés legfontosabb tényezője valójában nem a jó iskola és nem a jó közbiztonság, hanem a jó és hozzáférhető közlekedés. Ha elérhető a megfelelő közlekedés, az emberek el tudnak jutni a munkahelyükre, többet tudnak keresni, választhatnak gyereküknek speciális iskolát a város másik végén, megfelelő egészségügyi ellátáshoz juthatnak, és olcsóbban, hatékonyabban vásárolhatnak. Ez pedig segít kilábalni a szegénységből, vélik a harvardi kutatók.