Egy berlini cég most jelentette be, hogy letarolja az európai tojáspiacot: miközben egyre népszerűbb a műhús, a laborhús és a növényi fehérjéből készült húspótlékok, a tojáspótlékok piacán még maradt hely. A Perfeggt 2,8 millió dollárral száll be a piacba, Németország, Svájc és Ausztria után egész Európában hozzáférhetővé teszik jövőre a műtojást.
A Black Friday konzumünnepnek évtizedek óta létezik alternatívája: aki a Fekete péntekkel egy időben tartott vásárlásellenes világnapot ünnepli, nem az akciós trappistáért vagy a lapostévéért tiporja agyon embertársait, hanem tüntetőleg miszlikbe aprítja a hitelkártyáját, és még egy kifliért sem hajlandó bemenni a boltba.
A 2024-re elkészülő naperőmű közel 3 millió napelemből áll majd, 53 négyzetkilométeren terül el, és várhatóan 1,65 gigawatt áramot termel majd. Ez már nem sokkal marad el a világ legnagyobb, Indiában található napelemparkjától, vagyis Ázsia után a nyugati világ is kezd felzárkózni a megújuló energiák terén.
A nátriumhűtéses reaktorral és sóolvadékos energiatárolóval rendelkező Natrium erőmű a TerraPower szerint biztonságosabb, hatékonyabb és olcsóbb energiatermelést biztosít a hagyományos atomerőműveknél. Az első kísérleti erőművet 2024-ben, egy széntüzelésű erőmű helyére építik fel.
A Los Angeles Lakers, a Clippers, a Kings és a Grammy-gálák otthona, népszerű koncerthelyszín, és a 2028-as olimpia kosárlabdaközpontja. Ez a Staples Center, amit idén karácsonytól 20 évre egy kriptotőzsde után neveznek el, az amerikai történelem legnagyobb névszponzori üzletének értelmében.
A magyarok 51 százaléka nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel sem, így hiába van mindenhol szupergyors internet, egyelőre nem tudjuk hasznosítani. A digitális ügyintézés hagy kívánnivalót maga után, a vállalkozások online jelenléte és digitális integráltsága tekintetében pedig utolsó előttiek vagyunk.
Bár a két országban nem honos egyetlen mai medvefaj sem, viszont jelentős a kereslet a hagyományos ázsiai orvoslában gyógyszerként használt, ám kereskedelmi forgalomba évtizedek óta nem hozható medvekészítményekre, derül ki a hatósági lefoglalások, elkobzások jegyzőkönyveit elemző friss kutatásból.
Így az év vége felé elmondható, hogy a 40 éves Mike Winkelmann, művésznevén Beeple 2021 talán legnagyobb felfedezettje a műpiacon. HUMAN ONE című munkája jutalékkal együtt 29 millió dollárért kelt el a Christie’s árverésén, és könnyen lehet, hogy Beeple lesz az egyetlen, akinek két alkotása is szerepel majd az élő művészek idei legdrágább aukciós tételeinek top 10-es listáján.
Miközben a növényifehérje-alapú műhúsok már Magyarországon is egyre több helyen kaphatók, az ipar és a befektetők az állati sejtekből laborban növesztett húsok felé kacsintgatnak. A gyárak már felépültek, de a levágott állatok húsát kiváltó termékek árusítására két év elteltével sem kaptak hatósági engedélyt – pedig már csak a klímaváltozás miatt is érdemes lenne sietni a váltással.
A pénzügyi szakértők szerint a befektetők elkezdtek aranyként tekinteni a kriptovalutákra, és bitcoinba menekítik a pénzüket az amerikai gazdasági mentőcsomagok okozta infláció elől.
Az új törvények az egészségesebb munka-magánélet egyensúly biztosítását szolgálják, és a portugál parlament azt reméli, ezzel a távmunkák világában magához édesgetheti a digitális nomádokat.
Idén 7,25 milliárd adag covid-vakcinát adtak be világszerte, ami kétszerese az évente beadott rutinoltások számának – a fecskendők ellátása viszont nem gyorsult fel ilyen mértékben. Ha ez így marad, jövőre a szükségesnél 2 milliárddal kevesebb fecskendő állhat rendelkezésre.
A 900 ezer menekültnek otthont adó bangladesi tábor védett erdőterületét már szinte teljesen elhordták tűzifának, amikor 2018-ban óriási erdősítésbe kezdtek a helyiek részvételével: a New York-i Central Park területének kétszeresét zöldítették újra, javítva az életkörülményeken, a biodiverzitáson és a szélsőséges időjárásnak való ellenálláson is.
Miután a munkáltatók immár oltásra kötelezhetik alkalmazottaikat, a Covid-járvány negyedik hulláma ismét kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja a hazai munkavállalókat.
Az USA, Kína és Brazília is aláírta azt a nyilatkozatot a glasgow-i ENSZ-klímacsúcson, miszerint 19 milliárd dollárt szánnak a fakitermelés, az erdőtüzek és a mezőgazdasági célú terjeszkedés elleni védelemre, hogy az évtized végére megszűnhessenek az erdőirtások.
Régen a társadalmi elit jellemzően jobbra szavazott, mostanra viszont a magasan képzettek inkább baloldali, a tehetősek jobboldali pártot választanak. A globalisták és nativisták közötti ellentét Közép-Európa térképét is átrajzolta, derül ki a francia közgazdász legújabb könyvéből, ami külön fejezetet szentel Magyarországnak.
A Teslával gazdagodott meg, de már a SpaceX-et is 100 milliárd dollárra értékelték, ezzel a világ második legnagyobb magáncége lett. Musk már önmagában olyan gazdag, mint Bill Gates és Warren Buffett együttvéve, de befektetési elemzők szerint az ezermilliárdos határ sincs messze.
Nyolc év alatt az eredeti összeg négyszeresére, 63 milliárd forintra nőtt az állatkerti Biodóm építésének költsége. A beruházáshoz szükséges további 20 milliárdot a főváros nem tudja kifizetni, ezért most telektrükkel adja át a javaslatokra nem reagáló kormánynak a projektet, amit 2018-ban kellett volna befejezni. De mi az a Biodóm, és jó lesz-e Budapestnek, ha valaha elkészül?
A kormányok több mint kétszer annyi fosszilis energiahordozó kitermelésére készülnek, mint amennyi ahhoz kellene, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartsák. De a 2 fokos melegedéshez szükséges szintet is 45 százalékkal meghaladják a tervek.
A választásokat megnyert balközép kormánykoalíció nem lerombolná, hanem fejlesztené az ország gazdaságát meghatározó olaj- és gázipart, miközben elkötelezett aziránt, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkentse a szén-dioxid-kibocsátásokat. A környezetvédő szervezetek szerint ez önellentmondás.
Mármint békeidőben, persze. Egy kormánytól független elemző a hivatalosan feljegyzett halálesetek és születések számát vetette össze a be- és kivándorlási adatokkal, és közel 1 milliós népességfogyást észlelt a koronavírus-járvány által különösen sújtott országban.
Három amerikai kutató veheti át idén a közgazdasági Nobel-emlékdíjat. David Card, Joshua Angrist és Guido Imbens a minimálbér, a bevándorlás vagy az oktatás gazdasági hatásainak elemzéseiért, és az empirikus kutatásokat forradalmasító módszereikért vehetik át a megosztott díjat.
A Universal Electronics az első amerikai vállalat, amely megállapodott a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület vezetésével arról, hogy ujgur munkavállalókat szállítsanak a cég csüancsoui gyárába. A cég szerint szó sincs kényszermunkáról, de erről nincs mindenki meggyőződve.
Elon Musk után újabb befolyásos támogatót szerzett magának a kriptovaluták királya, miután a Soros Fund Management vezetője bejelentette: a magyar származású milliárdos alapkezelője már bitcoinnal is kereskedik.
Havi 250 eurós támogatással segítenék a 18-35 éveseket Spanyolországban, ahol átlagosan 30 évesen költöznek ki a szülői otthonból. Emellett a lakbérek maximum összegét is korlátoznák, az ingatlantulajdonosok pedig adókedvezményt kapnának a bérleti díjak csökkentésére.
Radikális változtatás híján a klímaválság miatt tovább csökkent az import élelmiszerek hozzáférhetősége, és jóval nagyobb lesz a hiány, mint a történelemben bármikor.
A csendes-óceáni szigetország, Vanuatu arra kéri az ENSZ elsődleges bírói szervét, hogy foglaljon állást a jelen és a jövő generációknak a klímaváltozás káros hatásaival szembeni védelemhez való jogáról, ugyanis a jelenlegi globális klímapolitikát elégtelennek találják.
1,17 millió dollárért adták el Mary Shelley horrorklasszikusának első kiadását, ezzel ez a legdrágábban elkelt könyv, amit női író alkotott. Az összeg az aukciósházat is meglepte, előzőleg 2-300 ezer dollár körüli bevételt vártak tőle.
A CEU InnovationsLab inkubátortból kikerült startupok már Kaliforniától Szingapúrig jelen vannak a világban, vagy éppen Európa piacvezető szolgáltatását nyújtják. Az októberben induló új évadra szeptember 26-ig lehet jelentkezni.
Sosem torlódott fel még annyi teherhajó az amerikai kikötőkben, mint idén szeptemberben. Egyes iparágak szereplői, például a karácsonyi szezonra készülő játékcégek megszenvedhetik az import eldugulását. A kikötői válság jövő nyárig tarthat.
Az egykor szénbányáktól hemzsegő, ipari szennyezéssel sújtott közép-angliai vidéket az 1980-as évek bányászüldözése után elhagyták az emberek, ezért 30 éve úgy döntöttek, erdőt telepítenek a környékre. A mára 9 millió fát számláló, budapestnyi területű National Forest nem csak az élővilágnak hasznos, de ötezer munkahelyet teremtett, és a sétányok mellett fesztiválnak, ökoszállónak, iskolának is otthont ad.
A rovar az evolúció leghatékonyabb fehérjetermelő gépezete, mégsem fogyasztjuk. Az EU-ban idén legalizálták a lisztkukacevést, és a fenntartható iparág nagy jövő előtt áll. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a rovaripar máris korrumpálódott, mások azt firtatják, mennyire fáj mindez az évi egybillió felhizlalt és vágóhídra küldött rovarnak.
A koronavírus-járvány előtt a repülőgépek üzemanyaga, a kerozin volt az olajipar egyik utolsó fénylő csillaga, most viszont úgy tűnik, hogy a légi közlekedés tér vissza a leglassabban a járvány előtti növekedési trendhez. A károsanyag-kibocsátást célzó környezetvédelmi szabályok ráadásul jelentősen növelhetik a finomítók költségeit és ezzel a repülőutak árát.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében hívta fel a figyelmet arra, hogy meg kell szabadulni a Kínától és az ázsiai félvezetőipartól való függéstől, és újra kell gondolni az ellátási láncot – az európai autóipar például nem igazán bírna el még egy, a tavalyihoz hasonló csiphiányt.
A hírhedt drogkartellvezér, Pablo Escobar hagyatékát nehezen tudja lerázni magáról Kolumbia második legnagyobb városa, de az biztos, hogy az innovatív városvezetők mindent megtesznek ennek érdekében: a közösségi terek, a biciklisávok vagy a városi hőmérsékletet 2 fokkal csökkentő zöldfolyosók egyszerre veszik fel a harcot a klímaváltozással és a társadalmi egyenlőtlenségekkel.
A tartós műanyag dobozok előállítása olyan sok erőforrást igényel, hogy rengetegszer kell felhasználni őket, hogy valóban ez legyen a fenntarthatóbb opció – számolta ki egy kutatócsoport. És akkor az újra- és újramosogatásról még nem is beszéltek.
Az új munkajogi törvények betiltották a dolgozók kötelező túlóráit. Kínában több nagy techcég is a 996-os munkakultúrát követte, ami napi 12 óra munkát jelentett heti hat napon keresztül. Sokan arra panaszkodnak, hogy ezzel a munka mennyisége nem csökkent, a fizetés viszont igen.
A világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának 7,2 százalékáért a vas- és acélipar felel, ezért fontos minél előbb dekarbonizálni az erősen szénigényes ágazatot. A fordulatot az acélgyártás során a szén helyett használt hidrogéngáz hozhatja el, és egyre több cég áll be az így készülő zöld acél mögé: a Mercedes-Benz, a Scania és a Volvo már elkötelezte magát.
A vízerőművek tározóin már nem folyik át elegendő víz, ezért Szíria északkeleti részén naponta 19 órán át tart az áramszünet. Az emberek kilométereket gyalogolnak tiszta vízért, a haszonállatoknak pedig a csökkenő termés miatt már nem jut elég gabona. Szakértők szerint újabb humanitárius katasztrófára kell számítani.
Északon és délen drága a pia, de Kelet-Közép-Európára lehet számítani, ha olcsó sörről, borról vagy töményről van szó.
Megegyezésre jutott egymással a világ egyik legnagyobb bányavállalata, a Rio Tinto és az ausztrál Puuti Kunti Kurrama és Pinikura törzs: a cégnek kárpótlást kell fizetnie az őslakosoknak, amiért tavaly megsemmisítette az általuk szentként tisztelt építményeket.
A szigetország déli része alig látott esőt az elmúlt négy évben, a korábban mezőgazdaságból élő családoknak így rovarokat kell vadászniuk, hogy valahogy túléljenek.
Rockefeller mesteri stratégiája oda vezetett, hogy cége, a Standard Oil a múlt század elejére az amerikai olajfinomítói kapacitások és csővezetékrendszerek 90 százaléka felett rendelkezett. Hogyan jutott a csúcsra, és mi okozta a vesztét?
A 120 ezer lakosú csendes-óceáni Kiribati legmagasabb pontja két méterrel emelkedik a tengerszint fölé, és a szigetország saját erőből képtelen elkerülni a klímakatasztrófát. Míg Ausztrália és Új-Zéland a Kiribatiból érkező klímamenekültek befogadásával segítene, Kína a helyi fejlesztések támogatásával emelné meg a sziget házait és úthálózatát. Az idő egyre fogy.
Joe Biden elnök fejenként 100 dollárt adna mindenkinek, aki beoltatja magát a koronavírus ellen, míg egyes államokban 50 ezer dolláros fődíjjal kecsegtető lottóval vennék rá az oltásra azokat, akik még mindig hezitálnak. Kutatók szerint ezek az ígéretek felpörgethetik az egyre lassuló vakcinaprogramot.
A következő évtizedekben a világ munkavállalóinak a felét át kellene képezni, de az előrejelzések szerint a többiek is folyamatos továbbképzésre szorulnak majd. A munkaerő-toborzás egyre több helyen automatizált, és az algoritmust sajnos nem nyűgözi le a személyes varázsunk. Hogyan készüljön a jövőre, aki nem akar munkanélkülivé válni?
Már 130 ország támogatja az új globális társasági minimumadó bevezetését, köztük Magyarország minden szomszédja és a visegrádi négyek másik három tagállama is. A magyar kormány viszont élesen kritizálja a szabályozást; Orbán Viktor miniszterelnök abszurdnak nevezte a javaslatot. Miért vitatott és miért fontos a társasági adózás globális szabályozása?
A 2020-as megingás után az emberiség visszatért a régi kerékvágásba, és ismét hét hónap alatt éli fel a Föld egy évre elegendő természetes erőforrásait. 1970 óta ez nap egyre hamarabb és hamarabb jön el.
Facebookozásban ugyan a magyarok a legjobbak az EU-ban, de a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét tekintve az utolsók között vagyunk. Az elmúlt néhány évben inkább visszafejlődtek a digitális kompetenciák, az oktatás pedig az ötven évvel ezelőtti valóságra készít fel. A munkaerőpiac digitális átalakulását fénysebességre gyorsította a világjárvány, így még sürgetőbbé vált a beavatkozás.
A fenntarthatósági célok elérése nehéz, de nem lehetetlen, csak épp a globális gazdaságot és környezetvédelmet kell összehangolni hozzá. A nemnövekedés elmélete, a veganizmus vagy a szuperfehérre festett épületek tetőkertjei is segíthetnek ebben, de egy biztos: összefogás nélkül nincs jövője a mai társadalomnak.