Az Egyesült Királyságban egyértelműen a kiskereskedelemben és a szolgáltató szektorban dolgozó nők és a 25 év alattiak a COVID-19-járvány első nagy vesztesei.
A koronavírus-járvány miatt rengeteg járatot töröltek, de a jegyár visszafizetése helyett sokan csak utalványokat ajánlanak. A közlekedési minisztérium most megdorgálta az egyébként is nehéz helyzetbe került légitársaságokat.
Az amerikai farmerek tartálykocsikból öntik ki a tejet, mert már nem tudnak mit kezdeni vele. A tejipar is megérezte az iskolák és éttermek bezárását.
A BKIK szerint 1,1–1,3 millióra becsülhető a válság által veszélyeztetett munkahelyek száma, és elsősorban a mezőgazdaságban, a turizmusban és az építőiparban dolgozók szorulnak jelentős állami segítségre.
A járványhelyzetben a magyar kormány mintha ódzkodna meglépni a fontos gazdaságmentő intézkedéseket, pedig Kónya István közgazdász szerint óriási költségvetési hiányt kellene bevállalni – nem a gazdaság újraindítása, hanem a túlélés érdekében.
A gazdaság zavartalan működéséhez létfontosságú munkát végző, többek közt az élelmiszer-ellátást is biztosító magyar fuvarozók a követhetetlen határzárak és az állami segítség hiánya miatt is nehéz helyzetbe kerültek, és ha ez így marad, a külföldi áruszállítók letarolhatják a hazai piacot.
A házhoz szállított ételeket jelenleg 27 százalékos áfa terheli, míg a helyben fogyasztottakat csak 5, ezen szeretnének változtatni az éttermek, helyben fogyasztásra ugyanis járvány idején nemigen adódik lehetőség.
Idén márciusban a magyarok háromszor annyian kerestek a munkanélküli segély kifejezése, mint az elmúlt 15 évben átlagosan, és másfélszer annyian, mint 2009-ben, a gazdasági világválság idején.
Nonprofit online magazint indít egy honlap- és keresőoptimalizálásban jártas marketingszakemberekből álló csapat, hogy a családon belüli, a munkahelyi és az iskolai erőszak áldozatait segítse. A magazin gördülékeny működéséhez szakértők, áldozatok, pszichológusok és jogászok jelentkezését várják.
A Weizmann intézet modellje szerint heti 2 nap munkával és 5 nap karanténnal kibekkelhető lehet a járvány úgy, hogy közben a gazdaság se omoljon össze.
„Mi Mária Terézia, gondoskodásaink között, amellyel országaink és örökös tartományaink épsége fölött őrködünk, legfőbb gondunk alattvalóink egészségének megőrzése” – írta a magyar királynő 1770-ben. A tisztiorvosi rendszer 245 évig működött, egészen addig, amíg 2015. április 1-én a területi intézetek egy kormányrendelettel be nem kerültek a nagy közigazgatási darálóba.
Antonio Guterres bemutatta a szervezet új koronavírus-jelentését, három világszervezet vezetője pedig az élelmiszerhiány veszélyére és elkerülésére figyelmeztetett.
A magyarországi átlagos óránkénti munkaerőköltség kevesebb mint egyharmada az ausztriainak. Csak a bolgár, a román és a litván munkaerő olcsóbb a magyarnál.
Míg a fejlett országok közül sokan szinte korlátlan anyagi lehetőségekkel küzdenek a koronavírus ellen, máshol nemhogy lélegeztetőgép, de kórház is alig van.
Azokban az amerikai városokban, ahol az 1918-as influenza-világjárvány idején gyors és szigorú járványügyi intézkedéseket hoztak, hamarabb helyreállt a gazdaság a pandémia lecsengése után, derítették ki a Fed és az MIT közgazdászai.
Bár az egyes államok sokszor lassan hozzák nyilvánosságra, vagy egyenesen titkolják, hogy mekkora gazdasági visszaeséshez vezetett eddig a válság, és mi jöhet még, a magáncégek által közölt, valós időben követhető adatokból látványosan kirajzolódik a csökkenés mértéke.
A nyílt levelet aláíró vezető közgazdászok szerint ez a válság más, mint a korábbiak, és azonnali beavatkozásra van szükség négy fő területen.
A legnagyobb autógyárak sorra állnak le a koronavírus miatt; a japán gyártó is elrendelte a bezárásokat. Kínában viszont újra teljes gőzzel termelnek a Toyota-üzemek.
A szíriai háború az ország éves bruttó gazdasági termékének kétharmadát pusztítja el. Az afgán és a közép-afrikai polgárháború is elviszi az ottani GDP közel felét, de Kim Dzsongun rakétamániája belekerül Észak-Korea gazdasági termelésének harmadába.
Mielőtt disztópikus döntéshelyzetekkel kerülünk szembe, legalább legyünk birtokában a tényeknek – ajánlja James Stock közgazdász, aki szerint a gazdaság újraindítása szempontjából elsődleges fontosságú lenne, hogy tudjuk, hányan lehetnek a tünetmentes hordozók.
Hiába sikerült lassítani a koronavírus terjedését Kínában és Dél-Koreában, az importált esetek száma tovább nő, ezért határzárakkal és más intézkedésekkel igyekeznek megfékezni az újabb fertőzési hullámot. Szingapúrban börtön is járhat azért, ha valaki túl közel megy a másikhoz.
Orbán Viktor péntek reggel jelentette be az intézkedést: csak alapvető szükségletek miatt lehet elhagyni az otthonokat. A korlátozás szombattól április 11-ig lesz érvényben.
Az államnak el kell kezdenie hatalmas pénzeket fordítania a gazdaság támogatására – írja nyílt levélben több mint száz magyar közgazdász. A beavatkozásra négy területen van sürgősen szükség: az egészségügyi rendszerben, a vállalatoknál a munkahelyek megőrzése érdekében, a háztartásokban a lecsúszás elkerülésére, és a pénzpiacokon, hogy fennmaradjon a működés.
A 2008-2009-es válság legrosszabb heteiben is legfeljebb 750 ezerre rúgott ez a szám. A koronavírus csúnyán megtépázza a gazdaságot is, és ez még csak a kezdet.
A korábban nem tapasztalt helyzet korábban nem használt gazdaságpolitikai lépéseket igényel. Meg kell erősíteni az egészségügyi rendszert, meg kell védeni a munkahelyeket és a termelési kapacitásokat, a társadalmi védőhálót pedig radikálisan ki kell terjeszteni.
Miközben szerdától visszatér az élet Hupej tartományba, ahonnan a járvány elindult, a világnak számos oka van kételkedni a gyors kínai sikerben. Túl erős a késztetés a gazdaság életre pofozására, a COVID-19-statisztikákat furcsán vezetik, és már a járvány kezdetén központilag hazudtak.
Argentína, India, Kína, Franciaország, Olaszország, Új-Zéland, Lengyelország, Spanyolország és az Egyesült Királyság vezette be a legszigorúbb járványügyi zárlatokat. Az indiai korlátozások bevezetésével hirtelen 1,3 milliárddal nőtt az érintettek száma.
A járványba a világ legerősebb gazdaságai is beleroppannak, és hónapokig, évekig nem fognak tudni felállni. Félő, hogy a piacok visszaállítása nem V, hanem inkább U alakú görbét ír majd le. Angel Gurría, az OECD főtitkára szerint az egyetlen kiút a nemzetközi összefogásban és az összehangolt válságkezelésben keresendő.
Fennállása óta először a Wall Street-i tőzsdén mától úgy folyik a kereskedés, hogy a parkettre egyetlen bróker sem teheti be a lábát. A részvényárak persze nem ettől zuhannak.
A koronavírus-járvány okozta jelentős áremelkedések miatt most sokan azt követelik, hogy a kormány határozza meg az alapvető élelmiszerek és más termékek árát. Csakhogy a hatósági árak bevezetése pontosan azokat a szegényeket károsítaná meg, akiknek most a legtöbb segítségre van szükségük. Van azonban más megoldás is.
Az olimpiai láng már földet ért Japánban, ahol máris tömegek járnak a csodájára, és lesz váltófutás is. Ettől még elmaradhat a nyári olimpia, bár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyelőre kitart az eredeti terv mellett.
Az iparkamara felmérésében részt vevő cégek 60 százaléka tapasztalta a megrendelések visszaesését, és 93 százalékuk nagyon kedvezőtlenül látja a jövőt. Csak egyharmaduknál vezettek be otthoni munkarendet, de a nagyvállalatoknál jóval nagyobb ez az arány.
Az EU szerint az streaming platformoknak vissza kell térniük a kisebb felbontáshoz, mivel az európai belföldi szélessávú hálózatokat túlterheli, ahogy az önként vállalt vagy kényszerű karantén idején az emberek folyamatosan az interneten lógnak.
A gazdaságpolitikának most kell üzenetet küldenie: maradj otthon, mert számíthatsz rá, hogy kapsz fizetést. Ne csökkentsd a fogyasztásodat a kelleténél jobban, mert tovább jár majd a munkanélküli segély. Ne építsd le a munkavállalókat, mert pénzt kapsz tőlünk, és az állam fizeti a fizetésüket vagy annak egy részét, a cégedet pedig kamatmentesen hitelezzük.
A nyugati nagyvállalatok nem tanultak a korábbi katasztrófákból, és továbbra is az olcsó kínai munkaerőre támaszkodnak az ellátási láncban. Ez alaphelyzetben egyszerű kizsákmányolás, járvány idején viszont gazdasági káoszt eredményez.
A 8,6 millió lakosú városban még nincs kijárási tilalom, de az utcák így is jóval üresebbek lettek, főleg mióta hétfőn többek között az éttermek, kávézók, szórakozóhelyek és színházak bezárását is elrendelte a polgármester.
A koronavírus emberek ezreit öli meg, a járvány nyomán tapasztalható levegőminőség-javulás viszont egyes kalkulációk szerint emberek tízezreinek az életét menti meg. Ahol lecseng a járvány, ott ez a kedvező hatás az ellentétébe fordulhat.
Az átállással már az első héten 12 tonna, jelenleg hiánycikknek számító fertőtlenítő készítmény kerülhet a francia patikákba és boltokba.
A felkért gépgyártók nem utasították vissza a miniszterelnök ötletét, de szerintük részletesebb terv híján nehezen képzelhető el gyors átállás az életmentő orvosi berendezések gyártására.
A rendőrség próbálja kideríteni, hogy honnan és kitől vásárolta a maszkokat, és hogy fertőzöttek-e koronavírussal vagy bármilyen más kórokozóval.
A világméretű koronavírus-járványra adott, a legtöbb országban szinte késlekedés nélküli központi intézkedésekből egyértelművé vált, hogy a politikai döntéshozóknak lennének eszközeik arra, hogy drasztikusan csökkentsék a szén-dioxid kibocsátást.
Miközben a magyar kormány szerint indokolatlan az óvodák, az általános és középiskolák bezárása, a magánintézmények egymás után döntenek arról, hogy felfüggesztik a falaik között zajló oktatást a koronavírus-járvány miatt. Az állami és önkormányzati fenntartású iskolákban ugyanakkor egyre nagyobb a tanácstalanság.
Magyarországon kívül a térségben már csak Szerbia és Montenegró áll ellen a hullámnak. Több környező állam országos szintű iskolabezárásokat vezetett be, míg néhány országban helyi szinten vagy életkorhoz kötötten zárták be az oktatási intézményeket.
Az esetleges tömeges megbetegedés esetén nem a lélegeztetőgépek, hanem a személyzet hiánya jelenti majd a problémát Magyarországon. A rabok által is gyártott sebészmaszkok nem biztosítják az egészségügyi dolgozók védelmét, a lakosság tájékoztatása pedig kifejezetten elégtelen, hangzott el a Magyar Orvosi Kamara mai tájékoztatóján.
2020 kilencedik hetében a tavalyihoz képest összesen 25 százalékkal növelték a kiskereskedelmi láncok bevételeit a járványnak tulajdonítható vásárlások.
A világhírű hamisító, aki 1906-ban Hoffmann Elemérként született Budapesten, saját festményeivel vágyott a hírnévre, nevét mégis rendkívüli minőségű hamisítványai tették ismertté. 44 évvel a halála után egy minnesotai múzeumban megvalósult az álma: végre újra a saját nevében szignált műveiből rendeztek kiállítást.
Az elmúlt évtizedben a luxusdivat is felfigyelt az edzőcipőkre, amelyeket sokan még gyűjtenek is. Ám a 2018-ban 58 milliárd dolláros forgalmat bonyolító edzőcipőbiznisz alapját nehezen lebomló anyagok adják.
A Magyarországon tanuló két iráni diák a friss hírek szerint jól van, csak enyhe tünetek jelentkeztek náluk. Rajtuk kívül két fertőzött diáklány és egy idős román férfi is átbuszozott Magyarországon. Világszerte csaknem százezer a fertőzöttek száma.
Tízezer, javarészt sorkatonai szolgálatát töltő svájci ítéltetett kényszerű laktanyafogságra.
Boris Johnson miniszterelnök akciótervet hirdetett, és azt is elárulta, mennyi ideig tart a helyesen kivitelezett kézmosás.