gazdaság

Óvatosan nyit a villanyautók felé a Toyota

A világ legnagyobb autógyártója 70 milliárd dollárt szán az elektromos autók fejlesztésére, de a cég vezérigazgatója szerint 2030-ra csupán a Toyota eladásainak harmadát teszik majd ki ezek a járművek. A vállalat igazgatója a hibridekben és a hidrogénmeghajtású autókban látja a jövőt.

Az árupiac gátlástalan királyai: a nyersanyag-kereskedők

A commodity tradereknek nem számít, hogy kapitalistával vagy kommunistával, diktátorral, üzletemberrel vagy éppen polgárháborús milícia vezetőjével kötnek üzletet, amíg van benne profit. A Bloomberg két újságírójának idén megjelent könyve, a The World for Sale elképesztő történeteken keresztül mutatja be a nyersanyag-kereskedők világát.

A műcsirke után jövőre jön a műtojás is

Egy berlini cég most jelentette be, hogy letarolja az európai tojáspiacot: miközben egyre népszerűbb a műhús, a laborhús és a növényi fehérjéből készült húspótlékok, a tojáspótlékok piacán még maradt hely. A Perfeggt 2,8 millió dollárral száll be a piacba, Németország, Svájc és Ausztria után egész Európában hozzáférhetővé teszik jövőre a műtojást.

Ma van a Buy Nothing Day, itt az ideje, hogy ne vegyél semmit

A Black Friday konzumünnepnek évtizedek óta létezik alternatívája: aki a Fekete péntekkel egy időben tartott vásárlásellenes világnapot ünnepli, nem az akciós trappistáért vagy a lapostévéért tiporja agyon embertársait, hanem tüntetőleg miszlikbe aprítja a hitelkártyáját, és még egy kifliért sem hajlandó bemenni a boltba.

Beeple már az első NFT-jével berobbant, és most ismét kitalált valamit, ami bejött

Így az év vége felé elmondható, hogy a 40 éves Mike Winkelmann, művésznevén Beeple 2021 talán legnagyobb felfedezettje a műpiacon. HUMAN ONE című munkája jutalékkal együtt 29 millió dollárért kelt el a Christie’s árverésén, és könnyen lehet, hogy Beeple lesz az egyetlen, akinek két alkotása is szerepel majd az élő művészek idei legdrágább aukciós tételeinek top 10-es listáján.

A kacsától a homárig: hamarosan jön a valódi műhús, amihez nem kell állatot ölni

Miközben a növényifehérje-alapú műhúsok már Magyarországon is egyre több helyen kaphatók, az ipar és a befektetők az állati sejtekből laborban növesztett húsok felé kacsintgatnak. A gyárak már felépültek, de a levágott állatok húsát kiváltó termékek árusítására két év elteltével sem kaptak hatósági engedélyt – pedig már csak a klímaváltozás miatt is érdemes lenne sietni a váltással.

Rohingya menekültek erdősítették újra a világ legnagyobb menekülttáborát

A 900 ezer menekültnek otthont adó bangladesi tábor védett erdőterületét már szinte teljesen elhordták tűzifának, amikor 2018-ban óriási erdősítésbe kezdtek a helyiek részvételével: a New York-i Central Park területének kétszeresét zöldítették újra, javítva az életkörülményeken, a biodiverzitáson és a szélsőséges időjárásnak való ellenálláson is.

Thomas Piketty: Kettéhasadt az elit, és kettéhasadt a világ is

Régen a társadalmi elit jellemzően jobbra szavazott, mostanra viszont a magasan képzettek inkább baloldali, a tehetősek jobboldali pártot választanak. A globalisták és nativisták közötti ellentét Közép-Európa térképét is átrajzolta, derül ki a francia közgazdász legújabb könyvéből, ami külön fejezetet szentel Magyarországnak.

Elon Musk lehet a világ első billiomosa

A Teslával gazdagodott meg, de már a SpaceX-et is 100 milliárd dollárra értékelték, ezzel a világ második legnagyobb magáncége lett. Musk már önmagában olyan gazdag, mint Bill Gates és Warren Buffett együttvéve, de befektetési elemzők szerint az ezermilliárdos határ sincs messze.

Forró krumpliként dobálja egymásnak a kormány és a főváros a hányattatott sorsú Biodómot

Nyolc év alatt az eredeti összeg négyszeresére, 63 milliárd forintra nőtt az állatkerti Biodóm építésének költsége. A beruházáshoz szükséges további 20 milliárdot a főváros nem tudja kifizetni, ezért most telektrükkel adja át a javaslatokra nem reagáló kormánynak a projektet, amit 2018-ban kellett volna befejezni. De mi az a Biodóm, és jó lesz-e Budapestnek, ha valaha elkészül?

Az elmúlt ezer év legnagyobb angliai erdősítése bizonyítja, hogy megéri hosszú távon befektetni a természetbe

Az egykor szénbányáktól hemzsegő, ipari szennyezéssel sújtott közép-angliai vidéket az 1980-as évek bányászüldözése után elhagyták az emberek, ezért 30 éve úgy döntöttek, erdőt telepítenek a környékre. A mára 9 millió fát számláló, budapestnyi területű National Forest nem csak az élővilágnak hasznos, de ötezer munkahelyet teremtett, és a sétányok mellett fesztiválnak, ökoszállónak, iskolának is otthont ad.