A magyar állam nemzetközi egyezményben kötelezte el magát az állampolgárság nélküliek védelme mellett, egy törvénymódosítás azonban hatósági önkényre ad lehetőséget. A helyzetet az Alkotmánybíróság rendezheti.
Több mint hatvanezer tartózkodási engedélyt adtak ki tavaly Magyarországon nem uniós állampolgároknak, ez az EU-átlagnak felel meg, és csaknem háromszor annyi, mint 2015-ben volt. A legtöbben ukrán vendégmunkások, de több mint tízezer külföldi diákot is idecsábítottak a nekik szóló felsőoktatási programok, főként Kínából, Törökországból és az USA-ból.
Sokkal keményebb, hatékonyságra törekvőbb javaslatcsomagot készített a migráció kezeléséről a bizottság, mint a korábbi tervek, a V4-eknek azonban annak ellenére is puha ez a szöveg, hogy egyes elemeiben a magyar tranzitzónás megoldások felé közelít.
Miközben az Egyesült Államokban szövetségi szinten véget vetettek a tartalmakhoz való egyenlő hozzáférést szolgáló netsemlegességnek, az EU-ban még mindig komolyan veszik az alapelvet. Ezt is tükrözi az Európai Unió Bíróságának e heti döntése, amelyet a Telenor díjcsomagjainak ügyében hozott.
Jó ideje csökken Magyarországon az emberölések gyakorisága, de 2020 fordulatot hozott. Budapesten több embert öltek meg januártól májusig, mint 2016-ban egész évben, és az országos adatok sem sokkal kedvezőbbek. Mindez összefügghet a koronavírus-válság és a karantén miatti feszültséggel, illetve a fokozódó családon belüli erőszakkal, de nehéz dolga van annak, aki ezt bizonyítani akarja.