Idehaza kevés szó esik az imposztor szindrómáról, miközben amerikai kutatások szerint az emberek 70 százaléka lehet bizonytalan saját tudásában és képességeiben a karrierje során. A probléma gyökerei a gyerekkorba nyúlnak vissza, de a nemi szerepek és az oktatás is nagyban hozzájárul a kialakulásához.
A gyerekek kikerülnek egy szegény, de szeretetteli környezetből, majd egész gyermek- és kamaszkorukat nevelőszülőknél, illetve gyermekotthonokban élik le, folyton változó nevelőkkel, egy olyan rendszerben, ami elhanyagolja őket. Kevés az esélyük a boldogulásra.
A Transzformátor nevű szervezet kiáltványban szorgalmazza a demokratikus, szolidáris alapokon szervezett energiaközpontok létrehozását. Ezekre már Nyugat-Európában is akad példa, de mi kellene ahhoz, hogy itthon is megvalósuljanak?
A Netflix minisorozata és dokumentumfilmje újra felveti a kérdést: önvédelemnek lehet-e tekinteni egy mélyen abuzív kapcsolatban a bántalmazóval szembeni erőszakos fellépést akkor is, amikor az éppen nem abuzál, hanem alszik vagy békésen tévézik?
A hőhullámok, aszályok, áradások és a tengerszint-emelkedés miatt milliók kényszerülnek arra, hogy elhagyják otthonukat. De vajon mihez kezd a jog azokkal, akik a klímaváltozás elől menekülnek idegen országba?
A hetvenes évektől virágzó szórakozási forma már csak nyomokban létezik Magyarországon, és egyes vidéki településekről szinte teljesen eltűnt. Mit mondanak az adatok, és mit mondanak a dj-k?
Vannak betegek, akik napi 10 000 forintot is kénytelenek elkölteni gyógyszerre, de ez csak a jéghegy csúcsa. Annak fényében, hogy mennyi közvetlen és közvetett kárt okoz a betegség, teljesen érthetetlen, hogy miért nem született még egyetlen fejlett országban sem átfogó migrénstratégia, mondja Ertsey Csaba neurológus szakorvos, migrénspecialista.
A UBS bank friss jelentése szerint ha összeadjuk minden Magyarországon élő felnőtt vagyonát, és egyenletesen szétosztjuk, akkor egy főre 21 millió forint jut. A sok megtakarítás miatt azonban a gazdaság nem pörög, és a szegénység is megrekedt.
Aki egyszer hajléktalanná válik, csak nagyon nehezen tud kikászálódni ebből a helyzetből – főleg akkor, ha ebben az állam nemhogy segíti, hanem még hátráltatja is. Egy friss kutatás rámutat arra, hogy a hajléktalan emberek gyermekei gyakorlatilag öröklik szüleik sorsát.
Ha ma valaki Magyarországon rossz családi vagy lakóhelyi környezetbe születik, szinte semmi esélye nincs a felzárkózására. Egy friss pécsi kutatás épp azt vizsgálja, hogy milyen motivációk és támogatások azok, amik ebben a lehetetlen helyzetben is esélyt teremthetnek.
Kutatásunk eredményei szerint a fővárosban az utóbbi években egyre nő a kivágott fák száma, de ezt nem lehet szimplán a gonosz fűrészes emberre fogni. Bardóczi Sándor főtájépítész segít megérteni, milyen ma fának lenni Budapesten.
Jonathan Haidt amerikai szociálpszichológus a mobiltelefonok, a számítógépes játékok és a közösségi média elterjedésének tulajdonítja a trendet. Ezek az okok nálunk is jelen vannak, de vajon meglátszanak az öngyilkosságok számában is?
Horvátország és Bulgária kivételével az összes régiós ország megelőz bennünket. Magyarországon az idősek sokkal boldogtalanabbak, mint a fiatalok, derül ki a friss boldogságjelentésből.
Az Orbán-rendszer nemcsak az öncélú hatalomszerzésről és a korrupcióról szól, hanem sokkal inkább egy jól meghatározható ideológia megteremtéséről és továbbadásáról – állítja Enyedi Zsolt, a CEU Demokrácia Intézetének professzora, aki szerint a rendszer alapvető célja, hogy ezt az ideológiát átültesse a gyakorlatba. Mi következik mindebből?
Az EU-ban és Magyarországon is csökken az egy főre jutó háztartási hulladék mennyisége. Ez akár jót is jelenthetne, de az újrahasznosított szemét mennyisége még ennél is nagyobb mértékben csökken. Mit mutatnak az adatok?