A Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetésével 300 kistelepülésen megvalósított FETE nagy ambíciókkal indult, de a programot értékelő múlt heti konferencia szerint az eredmények igencsak kétségesek: ha akad is néhány sikersztori, Magyarország nem lett jobb hely a programra elköltött milliárdoktól.
A leszakadó falvakban nem egyszerű a munkaerő-tartalék mozgósítása, mert, ahogyan egy friss kutatás rámutat, a földrajzi mobiltás hiányának olyan okai vannak, amelyeket sokszor csak nagyon nehezen lehet megváltoztatni.
Sebály Bernadett, a CEU kutatója a Nagycsaládosok Országos Egyesületének példáján keresztül mutatja be, hogyan fonódnak össze a társadalmi értékek, a civil bázis és a politika. A tanulmány a Fidesz által „bekebelezett” civilekről kialakult képet is árnyalja.
Ellenzői „a pusztítás törvényének” nevezik az új brazil környezetvédelmi szabályozást, ami nem csupán felgyorsítja a beruházások engedélyezését, hanem lebontja azokat a garanciákat is, amelyek évtizedeken át védték az ország természeti értékeit és őslakos közösségeit.
Vajon elég jól sikerül a célzás, és mindenki megkapja a támogatást, akinek szüksége van rá? Ki számít rászorulónak, és mi a baj a kötött felhasználású utalvánnyal?
Miközben a Tisza-kormány szigorít, szakértők szerint itt az ideje, hogy a külföldi munkavállalók kérdését gazdasági és munkaerőpiaci kérdésként kezeljük, ne pedig politikai kommunikációs eszközként.
A szőrtelenítés nem egyszerű kozmetikai szokás, hanem olyan társadalmi norma, amely mélyen összefonódik a nőiségről, az ápoltságról és az elfogadhatóságról alkotott elképzelésekkel – derül ki Szabó Katinka szociológus kutatásából.
Tavaly az Alkotmánybíróság 2026. június 30-ig adott határidőt egy új, átfogó szabályozás megalkotására, de a Fidesz-kormány fittyet hányt az előírásra. A civil és a szakmai szervezetek összefogása nyomán született ugyan egy átfogó törvénytervezet, de egyelőre kérdés, mit kezd vele az állam.
Egy rendszer leváltása mit sem ér, ha nem építünk helyette egy jobbat, igazságosabbat. Ehhez olyan államra van szükségünk, amely nem kibúvókat keres a kötelezettségei alól, hanem azt kérdezi, hogyan tudja biztosítani polgárai alapvető jogait – a lakhatástól a véleménynyilvánítás szabadságáig.
A Tisza Párt a tisztességes választások érdekében szigorítaná az óriásplakátok szabályozását, míg az Alkotmánybíróság szerint a köztéri hirdetések az egészséges környezethez való jogot is korlátozhatják. Mit lehet tenni?
Nemrég a zöld ombudsman elé került egy beadvány, amely szerint a kerékpározás támogatása nem pusztán szakpolitikai döntés, hanem alkotmányos kötelezettség is. Az államnak az Alaptörvény és klímavédelmi kötelezettségei alapján aktívan segítenie kellene a fenntartható közlekedési módok terjedését.
Mit kezdhet a Tisza-kormány az Alaptörvénnyel? Hogyan lehet jogszerűen leváltani a Fidesz kegyeltjeit? És milyen feltételek mellett születhet valóban legitim új alkotmány Magyarországon? A filozófus szerint paradox helyzet állt elő.
Néhány év alatt 11-ről 26 százalékra nőtt azoknak az iskolás korú gyerekeknek az aránya, akiknek szülei halasztást kérnek a tankötelezettség alól. Miért?
A Stanford Egyetem kutatója kapta idén a Rajk Szakkollégium Herbert Simon-díját. Kedden a budapesti díjátadón tartott előadásán a professzor arról beszélt, hogy az ellátási láncok hálózata valójában a társadalmi-gazdasági átalakulás alapja.
Az USA legszegényebb állama 2008-ban olyan oktatási modellt vezetett be, amit több más államban is megirigyeltek, mert a szegénységben felnövő gyerekeknek is segít a fejlődésben. A módszer Magyarország számára is inspiráló lehet.