Egy friss magyar kutatás szerint a gyerekekre szánt pénz és idő közötti különbség komoly következményekkel jár a jövőbeli társadalmi egyenlőtlenségekre és az ország hosszú távú fejlődési lehetőségeire nézve, hiszen a jobb körülmények között élő, jobban fizetett diplomások gyerekei egyre növekvő családi tőkével indulnak az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyerekeihez képest.
6+1 sokatmondó adat a KSH friss életszínvonal-kiadványából.
Az elmúlt évek OECD-átlaga, amiben minden közvetlen munkahelyteremtésre fordított össze benne van, a GDP 0,05 százalékát tette ki, míg Magyarország 2016 körül a GDP 0,7 százalékát fordította egyedül a közfoglalkoztatás finanszírozására.
2050-re tovább csökken a fiatalok aránya a kontinensen, bár néhány régióban, főleg Németországban csodás fiatalodás várható az Eurostat legfrissebb előrejelzése szerint. Magyarország az EU-s átlagnak megfelelően öregszik.
Vajon a szegényebb családok gyermekei nagyobb eséllyel születnek valamilyen fogyatékossággal? Vagy éppen fordítva, elszegényedik az a család, amelyikben fogyatékossággal születik egy gyermek? Menich Nóra, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Gyerekesély-kutató Csoportjának munkatársa ezekre a kérdésekre keresi a választ.
A 16 és 74 év közötti magyarok 77 százaléka használ legalább egy közösségi platformot, miközben az internethasználat más területein már nem állunk olyan jól – így épp a társadalmi polarizációt és a véleménybuborékokat erősítő szegmensben vagyunk a top 5-ben.
A közép-kelet-európai régió paternalista és korrupciós hagyományoktól sem mentes múltja fokozottan visszaköszön a kockázatitőke-alapok működésében, állítja tanulmányában Karsai Judit, a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos tanácsadója.
A kollektív történelmi trauma érzését leginkább egy faluban, jó anyagi körülmények között élő, az átlagnál vallásosabb és tekintélyelvű honfitársunk tudja megélni, aki szerint Magyarország mindig is ki volt szolgáltatva a nagyhatalmaknak, derül ki egy friss kutatásból.
Azt gondolnánk, hogy az EU-hoz való felzárkózás során a fejlett régiók jól járnak, a szakadtak pedig még jobban leszakadnak, de a számok mást mutatnak.
Azt gondolnánk, hogy ahol több az autópálya, ott mindenképpen szárnyal a gazdaság, de az Eurostat nemrég közzétett adatai szerint ennél bonyolultabb a helyzet.
Az elmúlt 30 év adatai alapján a magyar gazdaságnak sikerült megközelítenie az EU átlagát. Kertész Krisztián közgazdász kutató tizenhét EU tagállam pályáját hasonlította össze, és elemezte a felzárkózást segítő tényezőket. De mi jön ezután?
Bulgáriában, Lengyelországban, Romániában és Szlovéniában javult a helyzet, Horvátországban és Szlovákiában romlott.
A romák újrakonstruált identitása alkalmas a cigányságon belüli szolidaritás kifejezésére, de arra is, hogy könnyebben át lehessen lépni a kisebbség és többség közötti, sokak számára még most is áthághatatlan határvonalat.
A munka nem mindenhol garancia a lecsúszás ellen, de Magyarország ebből a szempontból viszonylag jó helyen áll: aki sokat dolgozik, jó eséllyel elkerüli a szegénységet. Mármint nem a luxemburgiakhoz, csak a többi magyarhoz képest.
A Balaton északi partján fekvő festői térség falvainak életére egyre több konfliktus veti árnyékát: nemcsak az őslakosok és a betelepülők között akad nézeteltérés, hanem az újonnan betelepülő bebírók, egyéb gyüttmentek és a turisták sem mindig értenek szót egymással, derül ki egy friss tanulmányból.
A megfizethető lakások hiánya miatt egyre többen szorulnak ki a városokból, és kénytelenek a központoktól távoli zártkertekben letelepedni. A városok peremén olcsóbb az élet, de még elérhetők a városi munkákból fakadó magasabb jövedelmek. Vannak, akik utolsó mentsvárként, és vannak, akik ugródeszkaként tekintenek a zártkerti létre, mutat rá egy friss kutatás.
Ha a legjobban kereső 5 százalék extrém sokat fogyaszt, és vagyonokat költ luxusra, az nem feltétlenül jó a társadalomnak, de akkor is megemeli a fogyasztási szintet, ha a középosztály vagy a szegények még annyit sem tudnak fogyasztani, amennyire szükségük lenne.
Ha azt nézzük, ki mennyit fogyaszt az uniós átlaghoz képest, 2021-ben is Luxemburg bizonyult a legjómódúbb EU-tagállamnak a 27-ből. Magyarország a Szlovákiával megosztott utolsó előtti helyen áll az Eurostat friss adatai szerint.
A családpolitika kimerül az anyagi támogatásokban, míg a szülő nők mentális egészségének megőrzését segítő szociális védőháló hiányzik Magyarországon. A túlterhelt védőnők hatásköre korlátozott, a fizetős szoptatási vagy pszichés tanácsadást nem mindenki engedheti meg magának, így az újdonsült anyák gyakran kénytelenek maguktól, online tájékozódni.
A magyar állam nemzetközi egyezményben kötelezte el magát az állampolgárság nélküliek védelme mellett, egy törvénymódosítás azonban hatósági önkényre ad lehetőséget. A helyzetet az Alkotmánybíróság rendezheti.
Több mint hatvanezer tartózkodási engedélyt adtak ki tavaly Magyarországon nem uniós állampolgároknak, ez az EU-átlagnak felel meg, és csaknem háromszor annyi, mint 2015-ben volt. A legtöbben ukrán vendégmunkások, de több mint tízezer külföldi diákot is idecsábítottak a nekik szóló felsőoktatási programok, főként Kínából, Törökországból és az USA-ból.
Sokkal keményebb, hatékonyságra törekvőbb javaslatcsomagot készített a migráció kezeléséről a bizottság, mint a korábbi tervek, a V4-eknek azonban annak ellenére is puha ez a szöveg, hogy egyes elemeiben a magyar tranzitzónás megoldások felé közelít.
Miközben az Egyesült Államokban szövetségi szinten véget vetettek a tartalmakhoz való egyenlő hozzáférést szolgáló netsemlegességnek, az EU-ban még mindig komolyan veszik az alapelvet. Ezt is tükrözi az Európai Unió Bíróságának e heti döntése, amelyet a Telenor díjcsomagjainak ügyében hozott.
Jó ideje csökken Magyarországon az emberölések gyakorisága, de 2020 fordulatot hozott. Budapesten több embert öltek meg januártól májusig, mint 2016-ban egész évben, és az országos adatok sem sokkal kedvezőbbek. Mindez összefügghet a koronavírus-válság és a karantén miatti feszültséggel, illetve a fokozódó családon belüli erőszakkal, de nehéz dolga van annak, aki ezt bizonyítani akarja.