Egy korszerű gyár üresen állna képzett kezelők nélkül, és egy élvonalbeli szoftver haszontalan lenne, ha nem lennének hozzáértő programozók és felhasználók. Az emberi tőke az a hajtóerő, amely minden más szervezeti eszközt mozgásba hoz – állítja az amerikai vezetéstudományi professzor, aki kedden Budapesten vette át a Rajk Szakkollégium Herbert Simon-díját.
Luxemburgban 675 autó jut 1000 lakosra, Csehországban 597. Nálunk vajon mennyi?
Ha az állam nem nyújt jólléti szolgáltatásokat, a civilizációs folyamat visszafordul. Ilyenkor a polgároknak kell cselekedniük, máskülönben mind elsüllyedünk a szarban.
Simor András, az MNB volt elnöke 13 pontban szedte össze, hogyan járultak hozzá az Orbán-kormány döntései a magyar gazdaság lemaradásához. A miniszterelnök politikai igazgatója ezt igyekezett cáfolni.
Budapesten tartott előadást Koen Lenaerts, az Európai Unió Bíróságának elnöke, és ha nyíltan nem is foglalt állást a magyar bíróságok függetlenségének kérdésében, a sorok között éppen a magyar jogállamiság legfontosabb problémáiról beszélt.
A legfrissebb adatok szerint Magyarországon alacsony az emberek elkötelezettsége a munkahelyükhöz, ami a kutatások szerint a társadalom egészére káros hatással lehet.
Az egész világon, így Közép-Európában és nálunk is csökken a bűnözés, derül ki az Eurostat friss adataiból. Az viszont kérdés, hogy a gazdasági válság hatására megfordul-e a tíz éve folyamatosan javuló trend.
Ha az előállított értékekből több jutna bérekre, a termelékenység is nőhetne, állítja Boda György közgazdász, aki szerint nálunk a tőke túl nagy nyereséget ér el, míg a munkaerőhöz a kelleténél kevesebb jut.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint kiugróan sokan élnek egy hajszálnyival a szegénységi küszöb fölött, ami a TÁRKI vezérigazgatója, Tóth István György szerint hibás adatokon alapul. Ráadásul nem először merül fel a kérdés, hogy meg lehet-e bízni a KSH statisztikáiban.
A második világháború után Nagy-Britanniában parázs vita bontakozott ki arról, hogy lehet-e büntetni a homoszexualitást. Az akkori események kísértetiesen hasonlítanak arra a folyamatra, ami ma Magyarországon zajlik, ezért érdemes feleleveníteni az elhangzott érveket, és számba venni a tanulságokat.
Hogy lehet az, hogy egyre több a szegény azok között, akik dolgoznak? Miért defektes a magyar elit? Hogyan polgárosodnak a munkások, és hogyan csúsznak le a diplomások? A Kovách Imre szociológus vezetésével végzett gazdag és egyedülálló kutatás elgondolkodtató képet fest a mai magyar társadalomról.
Kovách Imre szociológus és kutatótársai csütörtökön bemutatott, nagyszabású munkájából olyan ország képe bontakozik ki, ahol egyes csoportok elégedetten, polgárosodva élik az életüket, míg más nagy méretű csoportok leszakadtak és elmagányosodtak. A politika ezeket az egyenlőtlenségeket kihasználja és konzerválja, hiszen a polarizáció fenntartása és a dezintegrálódott csoportok befolyásolása a jelenlegi rendszer legfőbb pillére.
A nálunk élő transzneműek sokszor az átlagember számára felfoghatatlan mértékű, napi szintű megaláztatással szembesülnek a mindennapok során. Március 13-án az Európai Unió Bírósága véget vethet az áldatlan állapotnak, de kérdés, hogyan reagál majd a magyar kormány.
Miközben Magyarországon egyre több fiatalkorú köt ki a gyermekvédelmi intézményekben, bizonyított, hogy ennek megelőzése milliárdokat takaríthatna meg a költségvetésnek és a társadalomnak. Egy kutató szerint a prevenció a büntetés-végrehajtás költségeit is nagyban csökkentené.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete tíz éve még úgy tervezte, hogy 2030-ra mindenhol megszűnik az éhínség. Ma azonban úgy tűnik, hogy ez nem fog összejönni, sőt, a helyzet látványosan romlik. Miért?