Hogy lehet az, hogy egyre több a szegény azok között, akik dolgoznak? Miért defektes a magyar elit? Hogyan polgárosodnak a munkások, és hogyan csúsznak le a diplomások? A Kovách Imre szociológus vezetésével végzett gazdag és egyedülálló kutatás elgondolkodtató képet fest a mai magyar társadalomról.
Kovách Imre szociológus és kutatótársai csütörtökön bemutatott, nagyszabású munkájából olyan ország képe bontakozik ki, ahol egyes csoportok elégedetten, polgárosodva élik az életüket, míg más nagy méretű csoportok leszakadtak és elmagányosodtak. A politika ezeket az egyenlőtlenségeket kihasználja és konzerválja, hiszen a polarizáció fenntartása és a dezintegrálódott csoportok befolyásolása a jelenlegi rendszer legfőbb pillére.
A nálunk élő transzneműek sokszor az átlagember számára felfoghatatlan mértékű, napi szintű megaláztatással szembesülnek a mindennapok során. Március 13-án az Európai Unió Bírósága véget vethet az áldatlan állapotnak, de kérdés, hogyan reagál majd a magyar kormány.
Miközben Magyarországon egyre több fiatalkorú köt ki a gyermekvédelmi intézményekben, bizonyított, hogy ennek megelőzése milliárdokat takaríthatna meg a költségvetésnek és a társadalomnak. Egy kutató szerint a prevenció a büntetés-végrehajtás költségeit is nagyban csökkentené.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete tíz éve még úgy tervezte, hogy 2030-ra mindenhol megszűnik az éhínség. Ma azonban úgy tűnik, hogy ez nem fog összejönni, sőt, a helyzet látványosan romlik. Miért?
Idehaza kevés szó esik az imposztor szindrómáról, miközben amerikai kutatások szerint az emberek 70 százaléka lehet bizonytalan saját tudásában és képességeiben a karrierje során. A probléma gyökerei a gyerekkorba nyúlnak vissza, de a nemi szerepek és az oktatás is nagyban hozzájárul a kialakulásához.
A gyerekek kikerülnek egy szegény, de szeretetteli környezetből, majd egész gyermek- és kamaszkorukat nevelőszülőknél, illetve gyermekotthonokban élik le, folyton változó nevelőkkel, egy olyan rendszerben, ami elhanyagolja őket. Kevés az esélyük a boldogulásra.
A Transzformátor nevű szervezet kiáltványban szorgalmazza a demokratikus, szolidáris alapokon szervezett energiaközpontok létrehozását. Ezekre már Nyugat-Európában is akad példa, de mi kellene ahhoz, hogy itthon is megvalósuljanak?
A Netflix minisorozata és dokumentumfilmje újra felveti a kérdést: önvédelemnek lehet-e tekinteni egy mélyen abuzív kapcsolatban a bántalmazóval szembeni erőszakos fellépést akkor is, amikor az éppen nem abuzál, hanem alszik vagy békésen tévézik?
A hőhullámok, aszályok, áradások és a tengerszint-emelkedés miatt milliók kényszerülnek arra, hogy elhagyják otthonukat. De vajon mihez kezd a jog azokkal, akik a klímaváltozás elől menekülnek idegen országba?
A hetvenes évektől virágzó szórakozási forma már csak nyomokban létezik Magyarországon, és egyes vidéki településekről szinte teljesen eltűnt. Mit mondanak az adatok, és mit mondanak a dj-k?
Vannak betegek, akik napi 10 000 forintot is kénytelenek elkölteni gyógyszerre, de ez csak a jéghegy csúcsa. Annak fényében, hogy mennyi közvetlen és közvetett kárt okoz a betegség, teljesen érthetetlen, hogy miért nem született még egyetlen fejlett országban sem átfogó migrénstratégia, mondja Ertsey Csaba neurológus szakorvos, migrénspecialista.
A UBS bank friss jelentése szerint ha összeadjuk minden Magyarországon élő felnőtt vagyonát, és egyenletesen szétosztjuk, akkor egy főre 21 millió forint jut. A sok megtakarítás miatt azonban a gazdaság nem pörög, és a szegénység is megrekedt.
Aki egyszer hajléktalanná válik, csak nagyon nehezen tud kikászálódni ebből a helyzetből – főleg akkor, ha ebben az állam nemhogy segíti, hanem még hátráltatja is. Egy friss kutatás rámutat arra, hogy a hajléktalan emberek gyermekei gyakorlatilag öröklik szüleik sorsát.
Ha ma valaki Magyarországon rossz családi vagy lakóhelyi környezetbe születik, szinte semmi esélye nincs a felzárkózására. Egy friss pécsi kutatás épp azt vizsgálja, hogy milyen motivációk és támogatások azok, amik ebben a lehetetlen helyzetben is esélyt teremthetnek.