Furcsa jelenségnek lehettek tanúi Budakeszi Nagyszénászug városrészének lakói hétfőn reggel. Hét óra tíz perckor lelkes, apró bringások sorakoztak fel a Sugár söröző előtt, és indultak el közösen az iskolába. A menet elejét és végét narancssárga mellényes polgárőrök biztosították, a közepén tekertek szüleikkel a gyerekek. Volt, aki a hátsó ülésen mosolyogva biztatta a menetet, és a nehezebb részeken megtolta apukája hátát, és volt, aki csalódottan nézte nagytestvérét, akit már egyedül is engedtek tekerni. Az útvonalon több ponton is újabb és újabb csapatok csatlakoztak be hozzájuk, hogy a végére egy terebélyes, kanyargó, színes sisakoktól tarkálló konvoj közelítse meg a Budakeszi Széchenyi István Általános Iskolát.

Bár évekkel ezelőtt még egyáltalán nem lett volna hír, hogy gyerekek bringával mennek iskolába, mára Budapesten, az agglomeráció településein és a nagyobb városokban – Magyarországon és külföldön is – olyan mértékű az autóforgalom, hogy szinte elképzelhetetlen lenne egyedül elengedni suliba a kicsiket. Ezt igyekszik megváltoztatni a néhány éve indult nemzetközi mozgalom, a Bicibusz, amelyre egyre többen szállnak fel Magyarországon is. Budakeszin május 27-én második alkalommal szervezték meg, de a tervek szerint a jövőben igyekeznek fokozatosan úgy sűríteni az alkalmakat, hogy egy idő után már teljesen hétköznapinak számítson, hogy a gyerekek péntekenként bringával járnak suliba.

Bogotától Barcelonán át Frankfurtig

„A Bicibusz egy összetett szó, biciklivel buszként haladunk konvojban és jutunk el A-ból B-be köztes megállókkal. Barcelonából indult, nagyjából a covid előtti években. Akkor öt család kezdte ezt el, és eléggé rövid úton eljutottak oda, hogy több százan tekernek már heti szinten iskolába” – mondta a Qubitnek Gyabronka Péter, a Budakeszi Bicibusz egyik szervezője.

De miért is jó a gyerekeknek, pláne az autósoknak, ha biciklis menet indul reggelente az iskolába? Hogyan lesz ez az egész biztonságos? És mi a kezdeményezés végső célja?