Radó Nóra összes cikke

Pontgyűjtéssel fogyni, ajándékutalványért futni: a kutatások szerint nem tesz csodákat a gamification

Az innovátorok jó ideje ódákat zengenek a játékosítás előnyeiről az oktatástól kezdve a marketingen át az egészségügyig, és manapság már nincs olyan életmódváltást támogató, aktivitást növelő alkalmazás és okoskütyü, ahol virtuális motivációs trénerként ne vetnék be a játékosítás különféle technikáit. A gamification hosszú távú hatékonyságára azonban kevés a tudományos bizonyíték.

Paprikás manióka, kannibalizmus és földevés: így látják a kortárs művészek az evés jövőjét

Mi lenne, ha 2050-re a klímaváltozás miatt a paprikás manióka lépne elő nemzeti eledellé a paprikás krumpli helyett, vagy algoritmusok pingpongoznák le egymás között, milyen növényeket érdemes termeszteni? Mi lenne, ha nem a csirkéket hizlalnánk terminátorméretűre, hanem az ember zsugorodna 50 centisre? Az OFF-Biennále Menü Imaginaire című kiállításán az evés jövője került a terítékre.

A gazdag országok vakcinahalmozása miatt évekig elhúzódhat a világjárvány

A világ leggazdagabb országai maguknak söpörték be a rendelkezésre álló vagy a közeljövőben várható vakcinakészletek legnagyobb részét, míg a legszegényebbek beoltására létrehozott Covax a hatáskörébe tartozó négymilliárd ember mindössze 0,5 százalékának elegendő vakcinát szállított le. Félő, hogy globális szinten még évekig nem juthatunk el a nyájimmunitásig.

A kettős variáns, a hatóságok túlzott magabiztossága és a csekély átoltottság miatt brutális méretűvé dagadt a járvány Indiában

Harsh Vardhan indiai egészségügyi miniszter két hónapja magabiztosan kijelentette, hogy országa a koronavírus elleni harc végjátékát vívja. Ehhez képest április végén tíz nap alatt mintegy 3 millió koronavírusos esetet regisztráltak az 1,3 milliárd lakosú országban, a kórházak egyik napról a másikra megteltek, súlyos gyógyszer- és oxigénhiány nehezíti a betegek ellátását, az indiai oltást pedig még csupán a lakosság kevesebb mint tíz százaléka kapta meg.

A statisztikák szerint az AstraZeneca vakcinájának előnyei felülírják a kockázatokat

A brit-svéd vakcina a 60-69 évesek körében 100 ezer emberre vetítve, 10 ezer emberből 20 súlyos esettel vizsgálva átlagosan 127,7 esetben képes megelőzni, hogy a betegek intenzív osztályra kerüljenek. Ami a vérrögképződést illeti, az Egyesült Királyságban egymillió beadott vakcinára 7,9 trombózisos eset jutott, és összesen 32 haláleset történt.

Magyarországon a 80 év felettiek kevesebb mint fele kapta meg mindkét adag oltást, ez magyarázhatja a gyászos halálozási adatokat

Bár az összes beoltottat tekintve az Európai Unió élvonalában vagyunk, az idősek között Magyarországon számottevően kisebb a beoltottak aránya, mint az uniós átlag. Mivel az idősek körében a halálozás kockázata is nagyobb, ez hozzájárulhat ahhoz, hogy nálunk lakosságarányosan többen halnak meg COVID-ban, mint bárhol máshol a világon.

A járvány hullámaival együtt változik, mennyire szolidárisak a magyarok az egészségügyi dolgozókkal

Az együttérzés szintje akkor emelkedett meg, amikor kézzelfoghatóbbá vált a járvány, és sokakat testközelből érintett. Így is van olyan kirívó eset, amikor valaki csupán azért jelentkezik önkéntesnek, hogy megkapja az oltást – hangzott el a Társadalomtudományi Kutatóközpont keddi kerekasztal-beszélgetésén, ahol civil és jótékonysági szervezetek beszélgettek arról, hogyan segíthetünk a legtöbbet a krízishelyzetben.

A hétfőre tervezett iskolanyitással újra belobbanhat a járvány

Bár az elmúlt héten valamelyest javultak a járványügyi adatok, a szakmai szervezetek, a szülők és a járványszakértők is attól tartanak, hogy a tanárok az oktatás újraindításakor még nem lesznek teljes körűen védettek, és a gyerekek által hordozott vírus ismét szabadon terjedhet az iskolákban. A még el sem csendesedett harmadik hullám kellős közepén könnyen jöhet a negyedik.

Pfizer, Szputnyik, Sinopharm – mennyire védenek a vakcinák a brit és a dél-afrikai variáns ellen?

Két táblázatban minden, amit a Magyarországon és a világon forgalomban lévő jelentősebb vakcinákról most tudni lehet. Összeszedtük az információkat arról is, hogy mennyire hatásosak a különféle oltóanyagok a koronavírus variánsai ellen. Milyen hatásfokkal akadályozzák meg a tünetmentes terjedést, és mennyi idő után alakul ki az oltottaknál a védettség?

Öt éven belül átállhat a gázra a Mátra szénfüggő monstruma, de kellenek-e egyáltalán gázerőművek?

Reális-e, hogy 2025-ben átáll gázüzemre a Mátrai Erőmű? Hogyan pótolható a kieső áramtermelés, ha végleg bezár az üzem, és mi történhet azzal a több ezer emberrel, akinek az erőmű jelenti a megélhetést? Az állam által visszavásárolt problémahalmaz, a Mátrai Erőmű jövőjéről vitatkoztak szakértők az Energiahajó hétfői rendezvényén.

„Ha valakinek felajánlják a kínai vakcinát, és visszautasítja, ne számítson arra, hogy mi majd két hónap múlva beoltjuk Pfizerrel”

A Nemzetközi Oltóközpont Kft.-nél 5000 forintért lehet feliratkozni a koronavírus elleni oltásra, immár hónapok óta. Csakhogy, bár a vállalkozás az összes létező vakcinagyártóval kapcsolatban áll, még mindig nincs magánúton elérhető vakcina a láthatáron. A budapesti fővárosi kormányhivatal vizsgálja, hogy a cég tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat-e.

A közép-kelet-európai régió tele van okos nőkkel, az adattudományt mégis a férfiak uralják

Ha nem szeretnénk, hogy a fiatal lányok sztereotipikusan nőkhöz köthető és ezáltal alacsonyabb presztízsű karriert válasszanak, azt is el kell érni, hogy a technológiát sokszínű csoportok hozzák létre, és a nők élhető alternatívaként tekintsenek az adattudományos pályára, hangzott el a nőnapon rendezett Women in Data Science konferencián.

Van, aki még a vakcinákat is elutasítja, nemhogy egy sertésszívet

Hogyan lehet a jövőben elpusztult agyszövetek pótlásával Parkinson-kóros betegeket vagy a szívizomsejtek regenerálásával szívbetegeket gyógyítani, esetleg gerincvelő-sérüléseket génmódosított sejtekkel kijavítani? Erről is szó lesz a CEU csütörtök esti rendezvényén, a Határtalan tudáson. A beszélgetés egyik résztvevőjével, Dinnyés András őssejtkutatóval beszélgettünk a regeneratív orvoslás jövőjéről.

A megújuló energiaforrások vetnek véget a földgáz geopolitikai főszerepének Európában

Ahogy Európa országai egymás után fordulnak a megújuló energiaforrások felé, az orosz-amerikai energetikai vetélkedés a következő években szépen lassan kifullad a kontinensen. Hétfőn a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó online rendezvényén Deák András György energiapolitikai kutató, Magyari Péter, a 444 újságírója és Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő beszélgetett az orosz-amerikai gázháború jelenlegi állásáról, ahol kiderült: ebben a háborúban leginkább a földgáz áll vesztésre.

Forradalmi áttörést hozhat a rák gyógyításában egy magyar cég algoritmusa

A tudomány most ott tart, hogy egyesével próbálja összekapcsolni a rákos daganatokat okozó génhibákat az egyes gyógyszerekkel. A budapesti székhelyű Oncompass Medicine szoftvere viszont a mesterséges intelligencia segítségével képes megmondani, hogy ha egy betegnek öt génmutációja van egyszerre, melyik az a gyógyszer, amellyel a legtöbb génhiba hatását lehet semlegesíteni. Peták Istvánnal, a cég vezetőjével beszélgettünk.

Miért nincs elég vakcina?

Sokan úgy vélik, hogy ha a világ nagy gyógyszergyárai átállnának a Pfizer és a Moderna vakcináinak gyártására, egy csapásra megoldódna a vakcinahiány. Csakhogy az oltóanyag előállítása rengeteg időt, szakértelmet és speciális eszközt igényel, amelyeket képtelenség egyik napról a másikra előteremteni, és akkor még nem beszéltünk a különféle összetevők előállítási és beszerzési nehézségeiről.

„Szomorú kudarc”, „nemzeti szégyen”: a francia vakcinafejlesztőkön csúnyán kifogott a koronavírus

A patinás párizsi Pasteur Intézet a múlt héten végleg felhagyott koronavírus elleni vakcinája fejlesztésével, a szintén francia gyógyszeróriás, a Sanofi pedig kénytelen átállítani gyárait a Pfizer/BioNTech vakcina tömegtermelésére, mert saját oltóanyaga egy laboratóriumi malőr miatt valószínűleg csak az év végére készül el. Quel malheur!

A válság válhat az új normalitássá a Földön

Az emberiség épp csak elkezdett szembenézni a klímaválsággal, mikor beütött a koronavírus-járvány, maga után vonva a gazdasági recessziót. A Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó online rendezvényén, az Energiahajón hétfőn Sipos Katalin biológus, Borbáth Endre kríziskutató és Zsoldos István közgazdász vitatta meg, hogy van-e esélyünk a kilábalásra, vagy végleg elnyelnek-e minket a válságok végeláthatatlan hullámai.

A fejlett országok egészségügyi rendszereiben kiirthatatlan csótányként él tovább a kőkorszaki találmány, a fax

Az orvosok, a nővérek és az egészségügyi szolgáltatók legnagyobb bosszúságára a világ számos kórházában még mindig a máshol több évtizede kidobott faxok uralkodnak –olyannyira, hogy néhány éve a Google kénytelen-kelletlen bevezetett egy felhőszolgáltatást a faxon érkező egészségügyi információk kezelésére. Az elavult technológia a járvány elleni védekezést is nagyban nehezíti.

Hogy sikerült csodát művelni és kevesebb mint egy év alatt kifejleszteni a vakcinát a koronavírus ellen?

A koronavírusokról az évek során összegyűjtött tapasztalatok, a vakcinafejlesztésbe öntött dollármilliárdok, a kutatók globális együttműködése, valamint a géntechnológia, a mesterséges intelligencia és az mRNS-alapú vakcinaelőállítási technológia mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a történelemben eddig soha nem látott módon, kevesebb mint egy év alatt sikerült kifejleszteni és engedélyeztetni a SARS-CoV-2 elleni oltóanyagokat.

Ha már idén alig lesz karácsony, legalább legyen igazán zöld!

Nézzük a dolgok jó oldalát: idén különösebb erőfeszítés nélkül esélyt kapunk arra, hogy csökkentsük a családlátogatások miatt megnövekedő karbonlábnyomot, a feleslegesen vett bonbonok és karácsonyi pulcsik mennyiségét. Itt az ideje, hogy környezetbarát módon bánjunk a fenyőfákkal, a csomagolóanyagokkal és a megmaradt halászlével, és úgy általában, zöldítsünk egy nagyot az ünnepen.