Radó Nóra összes cikke

A fejlett országok egészségügyi rendszereiben kiirthatatlan csótányként él tovább a kőkorszaki találmány, a fax

Az orvosok, a nővérek és az egészségügyi szolgáltatók legnagyobb bosszúságára a világ számos kórházában még mindig a máshol több évtizede kidobott faxok uralkodnak –olyannyira, hogy néhány éve a Google kénytelen-kelletlen bevezetett egy felhőszolgáltatást a faxon érkező egészségügyi információk kezelésére. Az elavult technológia a járvány elleni védekezést is nagyban nehezíti.

Hogy sikerült csodát művelni és kevesebb mint egy év alatt kifejleszteni a vakcinát a koronavírus ellen?

A koronavírusokról az évek során összegyűjtött tapasztalatok, a vakcinafejlesztésbe öntött dollármilliárdok, a kutatók globális együttműködése, valamint a géntechnológia, a mesterséges intelligencia és az mRNS-alapú vakcinaelőállítási technológia mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a történelemben eddig soha nem látott módon, kevesebb mint egy év alatt sikerült kifejleszteni és engedélyeztetni a SARS-CoV-2 elleni oltóanyagokat.

Ha már idén alig lesz karácsony, legalább legyen igazán zöld!

Nézzük a dolgok jó oldalát: idén különösebb erőfeszítés nélkül esélyt kapunk arra, hogy csökkentsük a családlátogatások miatt megnövekedő karbonlábnyomot, a feleslegesen vett bonbonok és karácsonyi pulcsik mennyiségét. Itt az ideje, hogy környezetbarát módon bánjunk a fenyőfákkal, a csomagolóanyagokkal és a megmaradt halászlével, és úgy általában, zöldítsünk egy nagyot az ünnepen.

A világ tudósainak fele úgy gondolja, hogy jöhetnek még a koronavírus-járványhoz hasonló egészségügyi katasztrófák

Most még tombol a járvány, de mikor térhet vissza az élet a rendes kerékvágásba? Mekkora kockázatot jelent a pandémia egy-egy tudományterület finanszírozása nézve? Megelőzhető-e az új járványok kitörése vagy a régiek visszatérése? A Frontiers kiterjedt kutatása a koronavírus-járvány tudományos életre gyakorolt hatását vizsgálta.

Nem Joe Biden, hanem mindannyiunk fellépése jelenti a megoldást a klímaválságra

Új irány, fordulat, visszatérés a normalitáshoz – ezekkel a szavakkal jellemezte Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet alapító igazgatója, Fehér Zoltán politológus-amerikanista és Szabo John, a CEU Környezeti Tudományok és Politika Tanszékének PhD-jelöltje a Qubit és az Energiaklub közös rendezvényén, az Energiahajón, hogy mit jelenthet a világnak Joe Biden beiktatása az energia- és klímapolitika terén.

Komoly járványügyi, logisztikai és etikai dilemmákat vet fel a kérdés, hogy ki kapja az első oltásokat a koronavírus ellen

Mivel a COVID-19 különösen a 65 év felettiek és más egészségügyi problémákkal, például cukorbetegséggel vagy asztmával küzdők esetében halálos, viszont a fiatal és egészséges korosztályban fertőz széles körben, a szakértőknek két, egymással összebékíthetetlen prioritás között kell választaniuk: a halálozásokat előzzék meg, vagy a terjedést lassítsák?

Csúnyán betett a járvány az egyszer használatos műanyagok elleni harcnak

A fertőzéstől való félelem miatt a kávézók, az éttermek és az élelmiszerboltok is egyre gyakrabban használják a környezetszennyező csomagolóanyagokat, a házhozszállítás és az éttermekből hazavitt ételek csomagolása pedig még egy lapáttal rátesz az eddig is tetemes hulladékmennyiségre. Magyarországon a műanyagipari szereplők már a nyáron elkaszálták az európai uniós gyakorlatnál szigorúbb törvényjavaslatot, bár a júliusi műanyagtörvény még így is sokkal több, mint a semmi.

Hosszú idő után kiderült, hogyan utazott keresztül-kasul Európán több ezer magyar család őssejtmintája

A svájci Cryo-Save AG csődje miatt mintegy 300 ezer család, köztük több ezer magyar köldökzsinórvér-mintáját vette át a a varsói székhelyű FamiCord, Európa legnagyobb őssejtbank-hálózata. Végre a magyarországi Cryo-Save Hungary Kft. őssejtbank körüli botrány összes károsultja információhoz juthat a tárolt mintákról.

A légszennyezettség az a csendes gyilkos, amivel megtanultunk együtt élni, pedig nem kellene

Egy átlagos magyar négy hónapot veszít az életéből a szálló por koncentrációja miatt. Hosszú távon az autósok számának csökkentésével, az épületek energiahatékonyságának növelésével, a távhőszolgáltatás fejlesztésével és szemléletformálással lehetne a legtöbbet javítani a helyzeten, derült ki a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozatának Lehoczky Annamária éghajlatkutató, Csontos Csaba energiaszegénység-szakértő és Szabó Árpád urbanista részvételével megtartott szerdai beszélgetésén.

Tudományos dráma a génszerkesztés körül: miért ez a két tudós kapott Nobel-díjat a CRISPR/Cas9 feltalálásáért?

Egyszer még filmre vihetik a legreménytelibb génszerkesztési eljárás történetét, amelyben nagy egyetemek és tőkeerős cégek feszülnek egymásnak a szabadalomért egészen a mai napig. Az eljárás kidolgozásáért többen igényt tarthattak volna a Nobel-díjra, Emmanuelle Charpentier és Jennifer Doudna mégis megérdemelten vitte el a pálmát.

Adatgyűjtési és megfigyelési rémálommá válik Bolsonaro Brazíliája

Jair Bolsonaro populista, koronavírus-tagadó brazil elnök nem csupán megválasztásához, hanem azóta is aktívan használja támogatása megerősítéséhez a digitális kampányokat, amibe beletartoznak a WhatsAppon keresztül küldött álhírek és összeesküvés-elméletek is. A háttérben csendben folyik az állampolgárokat megfigyelő, adatokat gyűjtő állami gépezet kiépítése, amelyet a következő elnökválasztásokig, 2022-ig igyekeznek megszilárdítani.

Hogyan közlekedj a jövő Budapestjén?

Hogyan lehetne elérni, hogy Budapest 15 perces várossá váljon? Mi legyen a belvárosi rozsdaövezetekkel, és meg lehet-e szabadulni az autóktól a budai és a pesti rakparton? A Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozata első, online beszélgetésén Rab Judit urbanista, Édes Balázs közlekedésgazdász és Sebők Máté humánökológia szakember kereste a választ.

A koronavírus-intézkedések miatt Dél-Afrikában idén teljesen elmaradt az influenzaszezon

A déli féltekén nemrég ért véget az influenzaszezon, és az adatok azt mutatják, hogy a koronavírus-járvány terjedése ellen hozott intézkedések, az iskolák bezárása, a maszkviselés és a távolságtartás teljesen gátat szabtak az influenzavírus terjedésének. Dél-Afrikában a szigorú korlátozások eredményeként idén csak egy ember kapta el az influenzát, míg a COVID-19 fertőzést több mint 660 ezren.

Hányat kell még aludni a vakcináig?

Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca nemrég leállította, majd Nagy-Britanniában újraindította vakcinajelöltje harmadik fázisú tesztelését, miközben világszerte több mint százezer önkéntes részvételével zajlanak az amerikai, kínai, német és orosz kísérletek. Korábban úgy volt, hogy 2020 végére elkészülhet a biztonságos ellenszer, most viszont úgy tűnik, 2021 közepe előtt nem lesz tömegesen bevethető vakcina.

A jelek szerint elmarad a karantén miatt várt baby boom

Egy a COVID-19-hez hasonló fertőző betegség, amely makroszinten negatívan befolyásolja a gazdaságot és elhúzódó munkanélküliséget okoz, mikroszinten pedig jelentős pszichológiai hatásokkal, például szorongással, félelemmel, létbizonytalansággal jár és megviseli a házastársi kapcsolatokat, még akkor is negatív irányba indítaná el a születési adatokat, ha egyébként kevés halálos áldozattal járna.

Több tízezres mintán vizsgálták az afrikai rabszolga-kereskedelem genetikai hatását

A legtöbb afroamerikai a mai Angola és Kongói Demokratikus Köztársaság területéről származik, tehát nem onnan hurcolták el a legtöbb embert, ahol először meghonosodott a rabszolga-kereskedelem. Az eddigi legnagyobb hasonló vizsgálatban a behurcoltak körében elterjedt fertőző betegségek, kibírhatatlan munkakörülmények és erőszak jövő generációkra gyakorolt hatásait mérték fel.

Összeegyeztethetők-e a kontaktuskutató alkalmazások az adatvédelemmel?

A járvány elleni küzdelem fontos fegyverének tartott kontaktuskutató alkalmazások hatékonysága Európában és Észak-Amerikában egyelőre messze elmarad a várakozásoktól. Azokban az országokban viszont, ahol kötelezővé tették az ilyen szoftverek használatát, az állampolgárok minden eddiginél kiterjedtebb megfigyelésére használja őket az állam.

A tévés gyógyítók ideje lejárt, kezdődhet a telemedicina aranykora

2020-ban, amikor Albert Camus is Zoomon tartana felolvasást A pestisből, sosem látott lehetőség nyílt arra, hogy az egészségügy végre átessen a digitális fordulaton. Mi történt eddig, és mi minden várható még a távgyógyászatban? Hogyan segíthetik az egészségügyi technológiák a betegeket és az orvosokat Magyarországon a koronavírus idején?

Faék egyszerűségű trükkökkel átverhető a mesterséges intelligencia, és ez nagyobb baj, mint gondolnád

Több Tesla kamerarendszerét sikerült nemrég egy egyszerű kis matricával úgy manipulálni, hogy az autók veszélyesen felgyorsuljanak. Barkácsmódszerekkel nemcsak az önvezető autók, hanem arcfelismerő vagy éppen röntgenképeket elemző programok is félrevezethetők – ez pedig könnyen romba döntheti az algoritmusok tévedhetetlenségéről szőtt álmokat.

Tabudöntögető magyar ruha a menstruációs fájdalom ellen

Két magyar tervező nemrég nyert támogatást egy szenzoros ruhadarab kifejlesztésére, amely enyhíti a Magyarországon minden hatodik nőnek komoly gondot okozó menstruációs fájdalmat. Az úgynevezett femtech az egészségügyi innováció egyik leggyorsabban növekvő szegmense, ami azt is mutatja, hogy lassan ledőlnek a női higiénia körüli évezredes tabuk.