Radó Nóra összes cikke

Videóajánló: Az internettel nőttünk fel, ezért azt hisszük, hogy az internet is felnőtt

A techvilág lelkiismeretének is nevezett Sherry Turkle online előadásán arról beszél, hogyan változott meg a viszonyunk a koronavírus-járvány kirobbanása óta eltelt időszakban a technológiához. Miért alakul ki a Zoom-fáradtság, miért térünk vissza a telefonbeszélgetésekhez és miért volna elengedhetetlen, hogy a kisgyerekeket ne iPadekkel nyugtassuk meg.

Európában hamarosan engedélyezhetik a 12 év alattiak oltását, Bécsben már a kisgyerekek is megkaphatják a Pfizert

Több országban már oltják az 5-11 éves korosztályt: az Egyesült Államokban eddig közel 10 százalékuk kapta meg a Pfizer vakcináját, Kínában június eleje óta 3 éves kortól elérhető a Sinopharm és a Sinovac, míg Kubában már a kétévesek is megkaphatják a helyi fejlesztésű vakcinát. Magyarország az Európai Gyógyszerügynökség engedélyére vár.

Ez egyszer az emberiség történetében szeretnénk nem utólag bénázni, amikor feltakarítunk a technológia után

Kell-e foglalkoznia a száguldó villamos problémájával egy önvezető autót fejlesztő informatikusnak? Vajon felállítanak-e a jövőben algoritmus-felügyeletet? Mi a közös az intelligens kutyákban és a robotokban? Mit kezd majd a bíróság a kvázi-személyekkel? Héder Mihállyal, a BME filozófia és tudománytörténet tanszékének docensével beszélgettünk.

Tudom, hogy milyen egy alma, tudom, hogy piros, csak nem látom magam előtt

Becslések szerint az emberek 0,7 százaléka tapasztalja a különös jelenséget, az afantáziát, ami nem korlátozódik a vizualitásra: van, aki kedvenc dalának felidézésekor a zenét nem hallja a fejében. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatói évek óta igyekeznek feltárni, milyen hatásai vannak az afantáziának és ellenpárjának, a hiperfantáziának az érintettek személyiségére, szociális interakcióira és tanulási képességeire.

Nem hárítják el a klímakatasztrófát az elbaltázott erdősítések, sőt még rontanak is a helyzeten

A klímaválság és a súlyos biodiverzitás-vesztés összetett problémáját nem lehet olyan csodaszerként beállított megoldással elintézni, mint a tömeges faültetés – amit világszerte számos elfuserált fásítási akció bizonyít. Klímakutatók szerint alkalmi fatelepítések helyett hosszú távú ökoszisztéma-gondozásra lenne szükség, amelynek középpontjában a helyi lakosok állnak.

Most döbbennek rá az iskolákban, mi mindent nem tanultak meg a gyerekek az online oktatásban

A magyar oktatási rendszer egyik sarokköve, hogy a diák azért dolgozik, hogy elkerülje a büntetést, ez egyáltalán nem érvényesült a pandémia idején. A magyar szülők, ha tehetik, képességgé transzformálják a pénzüket, a közoktatásban uralkodó egyenlőtlenség a koronavírus-járványban tovább növekedett – hangzott el a CEU Határtalan tudás idei első beszélgetésén.

Kettészakadt az EU az oltások mentén, az oltatlan keleti országokban drasztikusan nőnek a fertőzésszámok

Míg Franciaországban, Spanyolországban, Dániában és Portugáliában a beoltottak aránya megközelíti vagy meg is haladja a 80 százalékot, Romániában és Bulgáriában ijesztően alacsony az átoltottság: mindössze 22,6 és 33,5 százalék. Romániában a napokban minden eddiginél több, 11 049 koronavírusos esetet regisztráltak; az elmúlt héten 91,5 százalékban oltatlanok haltak bele a betegségbe.

A tudósoknak nehezítést, a vonalas környezetvédőknek könnyebbséget hozhat a Merkel-korszak vége

Angela Merkel német kancellár, aki kvantumkémiából doktorált még az NDK-ban, rekordnak számító négy ciklusa során kiemelten kezelte a tudományt. Ez alól egyetlen terület jelentett kivételt: a klímavédelem. Vajon milyen irányba téríti el a német és az uniós tudomány- és klímapolitikát a hét végén esedékes szövetségi választások kimenetele, és mi várható a 21. századot eddig meghatározó Merkel-korszak után?

Egy magyar evészavarkutató végigkoplalt négy léböjtkúratábort, hogy megtudja, mi a sikerük titka

A méregtelenítő kúrák iránti érdeklődés töretlen, a méregtelenítő italok piaca pedig évről évre bővül, annak ellenére, hogy számos táplálkozástudományi szakértő szerint a léböjtölésnek nincs tudományos bizonyítékokkal alátámasztható jótékony hatása. Bóna Enikő, a Semmelweis Egyetem doktorjelöltje utánajárt annak, hogy milyen motivációk mozgatják a résztvevőket, és honnan ered az alternatív kúra sikere.

Tíz éven belül jön a mesterséges matematikus, amit a Google magyar kutatója fejleszt

Christian Szegedy, a Google Research magyar kutatója csapatával olyan rendszert épít, ami nemsokára túlszárnyalhatja a matematikusok legvadabb álmait: rutinból ellenőrzi majd azokat a bizonyításokat, amelyeket csak néhány ember képes megérteni a Földön, új sejtéseket jósol meg, és olyan távlatokat nyit a matematikában, amelyekről ma még fogalmunk sincs. A fő cél egy programozási rendszer, amelynek interakcióit nem lehet megkülönböztetni az emberitől.

Az ősi mítoszok és legendák segíthetnek megküzdeni a klímaváltozás következményeivel

A geomitológusok igyekeznek összegyűjteni a történelmi özönvizekről szóló történeteket, és azokat az írásbeliség előtti kor embere által megfigyelt természeti jelenségekként olvasni, hogy az elődök tapasztalatai a mostani klímaváltozás idején is értelmezhetővé és használhatóvá váljanak. Az ősi történetek a mai kor emberének is segíthetnek abban, hogy vízparti városaink ne jussanak Atlantisz sorsára.

Mesterséges korallzátonyokkal mentené meg az óceánok haldokló ökoszisztémáját egy magyar dizájner

Holló Dávid a hawaii születésű Lori Nishikawával évek óta azon dolgozik, hogy olyan mesterséges korallzátony-dizájnt alkosson, ami felgyorsítja és jobban skálázhatóvá teszi a korallok telepítését, és ezzel esély nyílhat a világ egyik legveszélyeztetettebb ökoszisztémájának megmentésére. Az első 3D nyomtatott tesztzátony már jövőre elkészülhet a Hawaii-szigetek közelében.

Az átoltottsági adatokon a napnál is világosabban megmutatkozik a globális egyenlőtlenség

A két adag vakcinával beoltottak aránya az Európai Unióban, Európa többi részén és Észak-Amerikában a legmagasabb, Ázsia és Afrika a sor végén kullog. Miközben a fejlett országok már a harmadik adagot osztják, a WHO szerint az alacsony jövedelmű országokban a lakosság több mint 85 százaléka, összesen 3,5 milliárd ember még egyetlen oltást sem kapott.

„Lányt nevelni olyan, mint a szomszéd kertjét öntözni”

45 millióra becsülik azoknak az abortált magzatoknak a számát, akiknek 1970 és 2017 között a nemük miatt kellett meghalniuk. Egy friss kutatás szerint tíz év múlva még 4,7 millióval kevesebb lány jöhet a világra a szülést megelőző nemi szelekció miatt. A jövőbeli férfitöbblet-növekedés Európában Montenegrót és Albániát, Ázsiában elsősorban Kínát, Indiát, Vietnámot és Pakisztánt, Afrikában Nigériát érintheti.

Halvány fogalmad sincs, mennyire ki vagy szolgáltatva az okostelefonodnak

Közhely, hogy az okostelefon mindent tud rólunk, viszont egyre nehezebb és egyre kényelmetlenebb lejönni róla, miközben az adatvédelem irritáló pop-up ablakká degradálódott, amit ki kell kattintani, hogy a kosarunkba pakolhassuk az újabb Ingared asztali lámpát. Kiutat jelenthet az adattudatosság erősítése, a digitális minimalizmus vagy az, ha a techcégek fizetnek a felhasználók adataiért.

Kell harmadik oltás?

Augusztus 1-től Magyarországon is megkaphatják a harmadik adag vakcinát azok, akiket legalább négy hónapja beoltottak a másodikkal. Csakhogy a vakcinamixek hatékonysága elég adat hiányában egyelőre kérdéses, és az NNK eljárásrendje, amely a vektorvakcinák önmagukkal való mixelésén kívül minden oltás keverését ajánlja minden mással, nagyrészt a háziorvosokra hárítja a felelősséget.

Magyar kutatók szerint a rosszul szedett antibiotikumok miatt is terjednek a rezisztens szuperbaktériumok

Az utóbbi években az antibiotikum-rezisztencia világszerte óriási népegészségügyi problémává nőtte ki magát: egyes szakértők szerint 2050-re többen halhatnak meg szuperkórokozók miatt, mint rákban. A Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatói a gyomorbetegségeket okozó Helicobacter pylori és az antibiotikum-rezisztencia kapcsolatát vizsgálták, hogy feltárják a rezisztens baktériumok terjedésének forrásait és azt, hogyan lehet csökkenteni a járványszerűen terjedő antibiotikum-rezisztenciát.

Drasztikus módszerrel írnák át a denevérek genomját, hogy ne legyenek többé koronavírus-járványok

A gene drive technológiával évek óta kísérleteznek a maláriát terjesztő szúnyogoknál és a Lyme-kórral fertőzött egereknél; most kipróbálnák, működhet-e patkósorrú denevéreken. Bár a megvalósításnak komoly korlátai vannak, ha a módszer beválna, a koronavírusokat már maguk a denevérek elpusztítanák, és így esélytelen lenne, hogy átterjedjenek az emberre.

Sehol máshol az OECD-ben nem drágultak olyan gyorsan az ingatlanok, mint Magyarországon, de a járvány közbeszólt

Budapest még így is olcsóbb, mint számos környékbeli nagyváros, de a megfizethetőség hibádzik: a magyar szemmel nézve csillagászati ingatlanárakat felmutató Bécsben osztrák átlagfizetéssel valamivel könnyebb ingatlanhoz jutni, mint a magyar bérekkel Budapesten. A járvány trendfordulót hozott: itthon megállította a drágulást, míg a világ számos nagyvárosában elszabadultak az árak.

Pontgyűjtéssel fogyni, ajándékutalványért futni: a kutatások szerint nem tesz csodákat a gamification

Az innovátorok jó ideje ódákat zengenek a játékosítás előnyeiről az oktatástól kezdve a marketingen át az egészségügyig, és manapság már nincs olyan életmódváltást támogató, aktivitást növelő alkalmazás és okoskütyü, ahol virtuális motivációs trénerként ne vetnék be a játékosítás különféle technikáit. A gamification hosszú távú hatékonyságára azonban kevés a tudományos bizonyíték.

Paprikás manióka, kannibalizmus és földevés: így látják a kortárs művészek az evés jövőjét

Mi lenne, ha 2050-re a klímaváltozás miatt a paprikás manióka lépne elő nemzeti eledellé a paprikás krumpli helyett, vagy algoritmusok pingpongoznák le egymás között, milyen növényeket érdemes termeszteni? Mi lenne, ha nem a csirkéket hizlalnánk terminátorméretűre, hanem az ember zsugorodna 50 centisre? Az OFF-Biennále Menü Imaginaire című kiállításán az evés jövője került a terítékre.

A gazdag országok vakcinahalmozása miatt évekig elhúzódhat a világjárvány

A világ leggazdagabb országai maguknak söpörték be a rendelkezésre álló vagy a közeljövőben várható vakcinakészletek legnagyobb részét, míg a legszegényebbek beoltására létrehozott Covax a hatáskörébe tartozó négymilliárd ember mindössze 0,5 százalékának elegendő vakcinát szállított le. Félő, hogy globális szinten még évekig nem juthatunk el a nyájimmunitásig.

A kettős variáns, a hatóságok túlzott magabiztossága és a csekély átoltottság miatt brutális méretűvé dagadt a járvány Indiában

Harsh Vardhan indiai egészségügyi miniszter két hónapja magabiztosan kijelentette, hogy országa a koronavírus elleni harc végjátékát vívja. Ehhez képest április végén tíz nap alatt mintegy 3 millió koronavírusos esetet regisztráltak az 1,3 milliárd lakosú országban, a kórházak egyik napról a másikra megteltek, súlyos gyógyszer- és oxigénhiány nehezíti a betegek ellátását, az indiai oltást pedig még csupán a lakosság kevesebb mint tíz százaléka kapta meg.

A statisztikák szerint az AstraZeneca vakcinájának előnyei felülírják a kockázatokat

A brit-svéd vakcina a 60-69 évesek körében 100 ezer emberre vetítve, 10 ezer emberből 20 súlyos esettel vizsgálva átlagosan 127,7 esetben képes megelőzni, hogy a betegek intenzív osztályra kerüljenek. Ami a vérrögképződést illeti, az Egyesült Királyságban egymillió beadott vakcinára 7,9 trombózisos eset jutott, és összesen 32 haláleset történt.

Magyarországon a 80 év felettiek kevesebb mint fele kapta meg mindkét adag oltást, ez magyarázhatja a gyászos halálozási adatokat

Bár az összes beoltottat tekintve az Európai Unió élvonalában vagyunk, az idősek között Magyarországon számottevően kisebb a beoltottak aránya, mint az uniós átlag. Mivel az idősek körében a halálozás kockázata is nagyobb, ez hozzájárulhat ahhoz, hogy nálunk lakosságarányosan többen halnak meg COVID-ban, mint bárhol máshol a világon.

A járvány hullámaival együtt változik, mennyire szolidárisak a magyarok az egészségügyi dolgozókkal

Az együttérzés szintje akkor emelkedett meg, amikor kézzelfoghatóbbá vált a járvány, és sokakat testközelből érintett. Így is van olyan kirívó eset, amikor valaki csupán azért jelentkezik önkéntesnek, hogy megkapja az oltást – hangzott el a Társadalomtudományi Kutatóközpont keddi kerekasztal-beszélgetésén, ahol civil és jótékonysági szervezetek beszélgettek arról, hogyan segíthetünk a legtöbbet a krízishelyzetben.

A hétfőre tervezett iskolanyitással újra belobbanhat a járvány

Bár az elmúlt héten valamelyest javultak a járványügyi adatok, a szakmai szervezetek, a szülők és a járványszakértők is attól tartanak, hogy a tanárok az oktatás újraindításakor még nem lesznek teljes körűen védettek, és a gyerekek által hordozott vírus ismét szabadon terjedhet az iskolákban. A még el sem csendesedett harmadik hullám kellős közepén könnyen jöhet a negyedik.