Radó Nóra összes cikke

Íme az ember, aki magának a pápának ad tanácsot arról, hogy milyen legyen a mesterséges intelligencia etikája

Nemcsak az Istentől elrugaszkodott morálfilozófusok, hanem a Vatikán is irányt mutatna a mesterséges intelligenciának: Ferenc pápát Paolo Benanti ferences szerzetes kalauzolja rendszeresen a témában. Az atya aktívan részt vesz abban a páratlan történelmi kezdeményezésben is, amely egy asztalhoz ültetné a keresztény, a muszlim és a zsidó vallás képviselőit, hogy az ember a gépekkel szemben is ember maradhasson.

Magyar IMF-szakértő számolta ki, mennyit vesztegelnek a hajók a kikötőkben, és mi okozza a globális ellátási láncok drámai gondjait

2020 végétől a korlátozások miatt bedugultak a tengeri kikötők, akadozni kezdett az áruszállítás. Idén az orosz-ukrán háború kitörésével és a Kínában bevezetett járványintézkedésekkel esély sincs arra, hogy javuljon a helyzet, miközben az energia- és élelmiszerárak egyre nőnek, és megállíthatatlannak tűnik az infláció.

Magyar szakértők: Nem volt sikeres a hazai járványkezelés, és továbbra sem vagyunk felkészülve az újabb hullámra

A halálozási adatokat tekintve iszonyatosan nagy a különbség a sikeresen védekező országok és Magyarország között. A magyar kormány nem kommunikált világosan és érthetően a járványról, és a vakcinák sem jutottak el oda, ahol a legnagyobb szükség lett volna rájuk – hangzott el szerdán a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ) konferenciáján.

A közép- és kelet-európai társadalomkutatóknak fájdalmasan nehéz áttörni a nemzetközi tudományos világ üvegplafonját

Nem tudnak elég jól angolul, nem fontos a témájuk, nincs elég pénzük, de az ingyenmunkájuk jól jön. Így diszkriminálja a globális Észak a globális Dél társadalomkutatóit, köztük a közép- és kelet-európaiakat. A rejtett megkülönböztetésre egy magyar szociálpszichológus, Kende Anna kutatása hívja fel a figyelmet.

Algoritmusok ide, szenzorok oda, az állatok még mindig jobbak a természeti katasztrófák előrejelzésében, mint a modern technika

A kígyók még télen is előjönnek rejtekhelyeikről, a madarak biztonságos távolságba repülnek, a háziállatok pedig már órákkal az adott természeti katasztrófa bekövetkezése előtt nyugtalanul viselkednek. A kutatók néhány éve kezdték vizsgálni, hogy használhatná-e az ember az állatok viselkedését például földrengés-előrejelzésre.

A nők nehezebben férnek hozzá a nagyvárosokhoz, mint a férfiak

Tíz éven át 13 országban vizsgálták a nők és a férfiak közlekedési szokásait. Kiderült, hogy az inkább sétáló és tömegközlekedő nők a többet bicikliző és autózó férfiakhoz képest korlátozottabban érik el a városok távolabbi pontjait, és ez azzal is járhat, hogy nehezebben jutnak megfelelő álláshoz, oktatáshoz vagy egészségügyi ellátáshoz.

Közösségi költségvetés: mi lenne, ha maguk a budapestiek mondanák meg, mire költse a pénzt a főváros?

Kérdés, hogy mire használjuk a közösségi költségvetést: tényleg innoválunk és újat adunk Budapestnek, vagy csak a rosszul végzett munkát, a rosszul működő rendszert toldozgatjuk-foltozgatjuk – mondja a fővárosban 2020-ban bevezetett, de eddig kevés konkrét eredményt produkáló módszerről Le Marietta, a főpolgármesteri hivatal részvételiségért felelős ex-főtanácsadója.

A klímaváltozás néhány évtizeden belül véget vethet a téli olimpiáknak

A pekingi téli olimpia az első, ahol nagy valószínűséggel egyetlen valódi hópehely sem éri a sílécek talpát. A klímaváltozással és a bolygó folyamatos melegedésével ez szomorú jövőt vetíthet a téli olimpiák, sőt általában a téli sportok elé, és felveti a kérdést, hogy hosszabb távon mennyire fenntarthatók a pekingihez hasonló, tél nélkül is havat igénylő gigarendezvények.

Bürokraták helyett már algoritmusok is intézhetnék az egyszerűbb hivatali ügyeket, de Magyarország még nagyon nem Dubaj

Miért érdekli ennyire a magyarokat a mesterséges intelligencia? Tilesch György, a kalifornia PHI Institute elnöke, a Mesterség és Intelligencia című sikerkönyv szerzője szerint a magyar társadalom alapvetően szeret a jövőről ábrándozni, mert a jelen nem annyira rózsaszín. Az ország AI-stratégiájából viszont még hiányoznak a robusztus, gyors akciók.

Az enyhe oltási reakciók akár több mint fele is a nocebohatás számlájára írható

A placebohatással szemben a nocebo akkor jelentkezik, ha egy előzetesen kártékonynak minősített kezelés vagy gyógyszer ténylegesen negatív hatást vált ki az emberi szervezetből, a kémiai tulajdonságaitól függetlenül. Egy amerikai kutatás szerint az első covidoltás után az esetek 76 százalékában ez a jelenség okozhatta a fejfájáshoz vagy a fáradtságérzethez hasonló enyhe tüneteket.

A neuromarketing az agyműködés alapján mutatja meg, hogy szívesebben veszünk gyulai kolbászt, mint cabanossit

A fogyasztói neurotudomány olyan, tudatosan nem artikulált folyamatokat igyekszik vizsgálni, amiket kérdőíves kutatással nem feltétlenül lehet azonosítani. A Varga Ákos, a Corvinus Egyetem Marketing Intézetének docense által vezetett egyedülálló magyar kutatás például azt találta, hogy a hazai tesztalanyok tudat alatt előnyben részesítik a magyar termékeket a külföldiekkel szemben.

Budapest, a férfiváros

Ami a fogyatékossággal élők vagy a nők helyzetét illeti, még a középkorban is jobb volt a helyzet, mint a férfiak által a 19-20. században férfiaknak épített modern városokban, de ma is lenne tennivaló bőven. Hol vannak a többféle fogyatékossággal élő csoportokkal egyeztetve kialakított buszmegállók vagy a közterületi pelenkázók? Erről is szó esett péntek este a CEU Határtalan Tudás sorozatának vitaestjén.

Nem jött be a vakcinalottó, a tombolakecske és az ingyen sör, helyettük egyre több országban vezetik be a kötelező oltást

Görögországban januártól havi 100 eurós büntetés vár arra, aki megtagadja az oltást, Ausztriában negyedévente 600 eurós bírságot szabhatnak ki az oltatlanokra, és Németország is felvetette az oltási kötelezettség előírását. Hogyan jutottunk el egy év alatt a kreatív oltásösztönző módszerektől az egyre szigorúbb szabályozásig?

Videóajánló: Az internettel nőttünk fel, ezért azt hisszük, hogy az internet is felnőtt

A techvilág lelkiismeretének is nevezett Sherry Turkle online előadásán arról beszél, hogyan változott meg a viszonyunk a koronavírus-járvány kirobbanása óta eltelt időszakban a technológiához. Miért alakul ki a Zoom-fáradtság, miért térünk vissza a telefonbeszélgetésekhez és miért volna elengedhetetlen, hogy a kisgyerekeket ne iPadekkel nyugtassuk meg.

Európában hamarosan engedélyezhetik a 12 év alattiak oltását, Bécsben már a kisgyerekek is megkaphatják a Pfizert

Több országban már oltják az 5-11 éves korosztályt: az Egyesült Államokban eddig közel 10 százalékuk kapta meg a Pfizer vakcináját, Kínában június eleje óta 3 éves kortól elérhető a Sinopharm és a Sinovac, míg Kubában már a kétévesek is megkaphatják a helyi fejlesztésű vakcinát. Magyarország az Európai Gyógyszerügynökség engedélyére vár.

Ez egyszer az emberiség történetében szeretnénk nem utólag bénázni, amikor feltakarítunk a technológia után

Kell-e foglalkoznia a száguldó villamos problémájával egy önvezető autót fejlesztő informatikusnak? Vajon felállítanak-e a jövőben algoritmus-felügyeletet? Mi a közös az intelligens kutyákban és a robotokban? Mit kezd majd a bíróság a kvázi-személyekkel? Héder Mihállyal, a BME filozófia és tudománytörténet tanszékének docensével beszélgettünk.

Tudom, hogy milyen egy alma, tudom, hogy piros, csak nem látom magam előtt

Becslések szerint az emberek 0,7 százaléka tapasztalja a különös jelenséget, az afantáziát, ami nem korlátozódik a vizualitásra: van, aki kedvenc dalának felidézésekor a zenét nem hallja a fejében. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatói évek óta igyekeznek feltárni, milyen hatásai vannak az afantáziának és ellenpárjának, a hiperfantáziának az érintettek személyiségére, szociális interakcióira és tanulási képességeire.

Nem hárítják el a klímakatasztrófát az elbaltázott erdősítések, sőt még rontanak is a helyzeten

A klímaválság és a súlyos biodiverzitás-vesztés összetett problémáját nem lehet olyan csodaszerként beállított megoldással elintézni, mint a tömeges faültetés – amit világszerte számos elfuserált fásítási akció bizonyít. Klímakutatók szerint alkalmi fatelepítések helyett hosszú távú ökoszisztéma-gondozásra lenne szükség, amelynek középpontjában a helyi lakosok állnak.

Most döbbennek rá az iskolákban, mi mindent nem tanultak meg a gyerekek az online oktatásban

A magyar oktatási rendszer egyik sarokköve, hogy a diák azért dolgozik, hogy elkerülje a büntetést, ez egyáltalán nem érvényesült a pandémia idején. A magyar szülők, ha tehetik, képességgé transzformálják a pénzüket, a közoktatásban uralkodó egyenlőtlenség a koronavírus-járványban tovább növekedett – hangzott el a CEU Határtalan tudás idei első beszélgetésén.

Kettészakadt az EU az oltások mentén, az oltatlan keleti országokban drasztikusan nőnek a fertőzésszámok

Míg Franciaországban, Spanyolországban, Dániában és Portugáliában a beoltottak aránya megközelíti vagy meg is haladja a 80 százalékot, Romániában és Bulgáriában ijesztően alacsony az átoltottság: mindössze 22,6 és 33,5 százalék. Romániában a napokban minden eddiginél több, 11 049 koronavírusos esetet regisztráltak; az elmúlt héten 91,5 százalékban oltatlanok haltak bele a betegségbe.

A tudósoknak nehezítést, a vonalas környezetvédőknek könnyebbséget hozhat a Merkel-korszak vége

Angela Merkel német kancellár, aki kvantumkémiából doktorált még az NDK-ban, rekordnak számító négy ciklusa során kiemelten kezelte a tudományt. Ez alól egyetlen terület jelentett kivételt: a klímavédelem. Vajon milyen irányba téríti el a német és az uniós tudomány- és klímapolitikát a hét végén esedékes szövetségi választások kimenetele, és mi várható a 21. századot eddig meghatározó Merkel-korszak után?

Egy magyar evészavarkutató végigkoplalt négy léböjtkúratábort, hogy megtudja, mi a sikerük titka

A méregtelenítő kúrák iránti érdeklődés töretlen, a méregtelenítő italok piaca pedig évről évre bővül, annak ellenére, hogy számos táplálkozástudományi szakértő szerint a léböjtölésnek nincs tudományos bizonyítékokkal alátámasztható jótékony hatása. Bóna Enikő, a Semmelweis Egyetem doktorjelöltje utánajárt annak, hogy milyen motivációk mozgatják a résztvevőket, és honnan ered az alternatív kúra sikere.

Tíz éven belül jön a mesterséges matematikus, amit a Google magyar kutatója fejleszt

Christian Szegedy, a Google Research magyar kutatója csapatával olyan rendszert épít, ami nemsokára túlszárnyalhatja a matematikusok legvadabb álmait: rutinból ellenőrzi majd azokat a bizonyításokat, amelyeket csak néhány ember képes megérteni a Földön, új sejtéseket jósol meg, és olyan távlatokat nyit a matematikában, amelyekről ma még fogalmunk sincs. A fő cél egy programozási rendszer, amelynek interakcióit nem lehet megkülönböztetni az emberitől.

Az ősi mítoszok és legendák segíthetnek megküzdeni a klímaváltozás következményeivel

A geomitológusok igyekeznek összegyűjteni a történelmi özönvizekről szóló történeteket, és azokat az írásbeliség előtti kor embere által megfigyelt természeti jelenségekként olvasni, hogy az elődök tapasztalatai a mostani klímaváltozás idején is értelmezhetővé és használhatóvá váljanak. Az ősi történetek a mai kor emberének is segíthetnek abban, hogy vízparti városaink ne jussanak Atlantisz sorsára.