Nem veszélyes a műhús, de nem is egészségesebb, mint az igazi
Dietetikusok szerint a növényi alapú termékek legfeljebb lelkiismereti, esetleg klímavédelmi szempontból egészségesebbek, mint a valódi hamburgerekben található hús.
Vajna Tamás összes cikke
Forradalmi módszerrel tüntetnék el a tehénfingból a metánt
A haszonállatok bélgázából és böfögéséből több káros anyag kerül a légkörbe, mint az összes közlekedési eszközből. Egy nemzetközi kutatócsoport a szarvasmarhák mikrobiomjának radikális átalakításával csökkentené az állatok által kibocsátott metán mennyiségét.
Minden tizedik embernek volt már halálközeli élménye, derül ki egy friss neurológiai kutatásból
Inkább kellemes, mint kellemetlen érzésekről számolnak be azok, akik a pszichológusok és neurológusok szerint is bizonyítottan átéltek már halálközeli élményt. Az Európai Neurológiai Akadémia oslói kongresszusán dán, német és norvég kutatók számoltak be vizsgálati eredményeikről.
Egyre több emberhalált és euromilliárdos károkat okoznak a klímaváltozás okozta hőhullámok
A Nyugat-Európát megperzselő, Magyarországot sem kímélő hőhullámok egyre sűrűbben csapnak le a mérsékelt égöv alatti területekre. Az elsősorban a városlakók egészségét károsító jelenség egyértelműen a klímaváltozás velejárója.
Gombákkal és vírusokkal számolnák fel a 6000 kilométer hosszú európai hangyavárat
Az Európában 6000 kilométeren át húzódó várrendszerben élő, szuperkolóniát alkotó argentin hangyák két évtizede foglalkoztatják a kutatókat. A honos fajokat kiszorító invazív rovarok ellen eddig a védekezés esélye sem volt meg. Finn kutatók nemrég gombák és vírusok bevetését javasolták a dél-amerikai rovarokkal szemben.
A zajszennyezés miatt félreértik egymást, és egyre agresszívebbek a vörösbegyek az Egyesült Királyságban
Az egyszerű és békés madáréneket is hadüzenetté zavarhatja össze az emberi tevékenység által keltett zaj – derítették ki a belfasti Queen's University kutatói.
Hogyan mászott be a genetika a nyelvészet porcelánboltjába?
Genetikai módszerekkel nem lehet nyelvtörténetet kutatni, ahogy a nyelvészeti eszközökkel sem lehet a genetikai ősökre következtetni. Ugyanakkor a populációgenetikai úton megtalált demográfiai szálak összeköthetik az őstörténetről szóló történeti-régészeti és nyelvészeti koncepciókat.
A szúnyoginvázió és a madármalária kutatása megmutatja, hogy mivel jár a klímaváltozás
A felmelegedéssel évről évre nagyobb területet hódítanak meg a maláriaszúnyogok, és ugyan a mérsékelt éghajlaton ma már ritkán okoz megbetegedést az általuk terjesztett parazita, a madárpopuláció vizsgálata azt mutatja, hogy a fertőzési arány növekedése összefügg az éghajlatváltozással.
Magyarország a legszerényebb kannabiszfogyasztó Európában, elterelésben viszont nagyok vagyunk
Európában a magyar fiatalok szívják a legkevesebb füvet, intravénásan pedig már szinte csak dizájnerdrogokat tolnak. A kokain csúcsra ért Európában, a kábítószer-terjesztő hálózatok innoválnak és „uberizálódnak”, de a vegyipar is odateszi magát: minden héten új dizájnerdrog születik – derül ki a friss európai drogjelentésből.
Vitába szálltak a magyar elmélettel a zebra csíkjairól
Mégis a hőszabályozás miatt alakult ki a zebrák jellegzetes mintázata – állítják a londoni Természettudományi Múzeum folyóiratában megjelent cikk szerzői, akik ezzel az optikai hűtés lehetőségét korábban cáfoló magyar kutatókkal is vitába szállnak.
A méhpusztulás tartóssá vált Európában, és erről legkevésbé a természet tehet, leginkább az ember
Az Európában és Észak-Afrikában tapasztalt tömeges méhpusztulás alig pár százalékát okozta időjárási anomália, illetve az emiatt bekövetkezett természeti katasztrófa. A veszteségek java az emberi tevékenységgel hozható összefüggésbe, derítette ki egy átfogó kutatás.
Kína otthon rálépett a zöld útra, de közben a kínai cégek világszerte folytatják a rablógazdálkodást
Kína az elmúlt években kőkemény szigorral csökkentette a belföldi légszennyezést, növelte a megújulók részarányát az energetikai szektorban, de a határain kívül folytatta környezet- és természetromboló beruházási és kitermelési stratégiáját. Az okokról a Greenpeace kelet-ázsiai régióvezetőjét, Cö Pang Cseungot kérdeztük.
A pesti varjak nem üzentek hadat az embernek, csak a fiókáikat védik
Magyarországon leggyakrabban a varjúfélék tavasz végi, nyár eleji fiókareptetésekor lehet ijesztő madártámadásokra számítani. Az ornitológusok szerint az utódaikat féltő városi madarak agressziója átmeneti, egyszerű módon kezelhető, és ezért nem is szabad elüldözni őket az urbánus ökoszisztémákból.
Májusban olyan idő van, mint novemberben. Hol itt a globális felmelegedés?
Tavaly volt minden idők legmelegebb, idén pedig leghidegebb májusa Magyarországon. Az éghajlatkutatók szerint a hőmérsékleti rekordok már jelzik a jövőben egyre gyakoribbá váló időjárási szélsőségeket, amelyeket a klímaváltozással átalakuló globális légköri folyamatok generálnak.
Magyar és észt kutatók genetikai bizonyítékot találtak a magyarság ugor eredetére
A ma magyarul beszélők ősei az Ural-hegység nyugati lábánál éltek, és onnan indultak útnak az első évezred második felében – támasztja alá egy most megjelent populációgenetikai kutatás a finnugor eredet nyelvészeti és régészeti érveit.
A műhúspiacon még nem zajlanak művéres csaták, de a harc már elkezdődött
Beyond, Impossible, Incredible: az elemzők szerint a műhúsgyártók a következő évtizedben megtriplázhatják piaci részesedésüket.
A szélsőséges időjárás miatt Magyarországon csökkenhet a leginkább a búzatermés az EU-n belül
Az időjárási anomáliákat a mezőgazdaság is megsínyli. A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális adatsor szerint a természetes és a kultúrnövényzet sincs jó állapotban a Földön. Magyarországon szinte biztos, hogy a búza és a kukorica is alulteljesít idén.
Greenpeace: Brutális a budapesti buszmegállók légszennyezettsége
A szervezet 2019 áprilisában vizsgálta a levegő nitrogén-dioxid tartalmát. A mérések azt mutatták, hogy a három vizsgált buszmegállóban lényegesen nagyobb a légszennyezettség, mint ugyanabban az időszakban a környező hivatalos mérőállomásokon.
A koalák egyelőre nem pusztulnak ki, de tény, hogy bajban vannak
Az ausztrál koalavédők pánikhangulatú közleményével ellentétben az erszényesek nem pusztultak ki a kontinensről, még funkcionálisan sem. A globális klímaváltozás azonban komoly veszélyt jelent a fajra.
Ünnepeljük a méhek világnapját, amíg még van mit ünnepelni
Évente több százmilliárd dolláros hasznot hajtanak az emberiségnek a ma világnapjukat ünneplő – és végóráikat élő? – méhek.
Az emberiség elemi érdeke, hogy véget vessen saját evolúciójának
Itt az ideje, hogy a természettudományos eredmények birtokában az emberiség kilépjen az evolúció nyomása alól, állítja Alasdair MacKenzie. A skót molekuláris biológus provokatív véleménye az ember törzsfejlődésének végéről folytatott évtizedes vita legújabb fejezete.
A delfinek természete gátolhatja meg, hogy háborúban vessék be őket – de azért próbálkoztak velük
A norvég partoknál április végén feltűnt beluga újra ráirányította a figyelmet a hadi célokra idomított tengeri emlősökre. Nincs radar, ami felérne a delfinek képességeivel, de harci bevethetőségük korlátozott. Ettől még a színfalak mögött napjainkban is folyhatnak kísérletek.
Kubinyi Enikő: A kutyák egymással szemben dominánsak, ember ellen csak a neveletlenek lázadnak
A kutyák között dominanciaviszonyok nem keverendők össze az ember és a kutya kapcsolatával, amelyre nem érvényesek a falkán belüli viselkedési mechanizmusok – állapították meg legújabb kutatásukban az ELTE etológusai.
Súlyosan szennyezett a levegő több budapesti iskola környékén a Greenpeace mérései szerint
17 budapesti általános és középiskolánál két héten keresztül mérte a levegő nitrogén-dioxid-szintjét a Greenpeace Magyarország. Az eredmények közel felében jóval az egészségügyi határérték feletti értékeket találtak, amiért szerintük elsősorban az öreg dízelüzemű járművek a felelősek. Az NO2 a gyerekkori allergia és asztma egyik legjelentősebb rizikófaktora.
ENSZ: Egymillió faj pusztulhat ki a Földről az emberi tevékenység miatt
A természet jelenlegi pusztulása példa nélkül álló az emberiség történetében. Gyorsul a fajok kihalása, aminek súlyos társadalmi következményei várhatók – figyelmeztet az ENSZ Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platformjának plenáris ülésén elfogadott zárónyilatkozat.
Az élet egy nagy verseny, de az együttműködés a természetben és az emberi kultúrában is elengedhetetlen a fejlődéshez
Az együttműködés a versengés, a verseny pedig a kooperáció szükséges feltétele – fejtegeti egy norvég biológus-szociálantropológus szerzőpáros közös esszékötete, A versengés paradoxonjai.
Világviszonylatban is párját ritkítja Haraszthy László most megjelent gigantikus madárkönyve
18 év, 750 terepen töltött nap és 300 ezer kilométernyi utazás eredménye az a 2268 fotóval illusztrált, 1782 oldalas, összesen 7 kilós, kétkötetes munka, amely az összes Magyarország területén fészkelő madárfaj költésbiológiáját leírja. Haraszthy László április végén megjelent műve nem csupán extrém volumene, hanem a teljességre való törekvése miatt is egészen kivételes vállalkozás.
A neandervölgyiek voltak az elsők, akik sasokkal vadásztak
Az ókori mítoszoktól a középkori heraldikán át az észak-amerikai indiánok fejdíszeiig az emberiség teljes történetén átívelő saskultuszt a neandervölgyiek alapozták meg – állítják a Gibraltári Nemzeti Múzeum brit régész-antroplógusai.
Még annál is gyorsabban tágul az univerzum, mint azt eddig gondoltuk
A Hubble-állandó még a két hónapja publikáltnál is magasabb. Magyarán a világegyetem jelentősebb gyorsulással fúvódik fel, mint azt eddig sejtettük.
A klímaváltozás rohamosan hizlalja a déli félteke óriáshullámait
Az elmúlt 33 évben átlagosan 30 centiméterrel lettek magasabbak a Föld déli féltekéjén keletkező hullámok, az óceáni szelek sebessége pedig 10 százalékkal növekedett. Mindez a klímaváltozás kevésbé vizsgált másodlagos következménye, amely minden korábbinál pusztítóbb viharokkal sújthatja a partmenti szárazföldeket.
A hugenottákat, a jakobinusokat, mindkét világháborút és még a púpos harangozót is túlélte a világ egyik legcsodálatosabb épülete, a párizsi Notre-Dame
Bár a francia forradalom idején a dühödt tömeg még a királyok kőszobrait is lefejezte, a székesegyház kisebb károkkal megúszta az alapkőletétel óta eltelt 856 évet. Aztán jött a tűz.
Ami a költségeket illeti, a lovaspóló tényleg a királyok sportja
A golf eleganciáját és a jégkorong keménységét a lovaglással ötvöző, a királyok sportjának is nevezett lovaspóló dollármilliárdos globális üzletág. A szakágat egyre többen űzik Magyarországon is.
Jólét gazdasági növekedés nélkül: ahogy azt Pesten elképzelik
A piaci mechanizmusok egyeduralmát elutasító nemnövekedés-pártiak úgy vélik, hogy a szolidáris újraelosztás és a szövetkezeti kooperáció fenntarthatóbbá teheti a világot. Meghallgattuk az elveket gyakorlatban is megvalósító úttörők egyikének előadását.
Minden ember kezén megtalálhatók a gorilla- és a csimpánzujjak
Hüvelykünket a gorillákkal, mutatóujjunkat a csimpánzokkal közös ősünktől örököltük, csupán kezünk középső ujja az emberré válás evolúciós terméke – írja a mellső végtag törzsfejlődéséről szóló, frissen megjelent kötetében egy norvég biológus.
Az a suttyó, aki felgyújtja a nádast, helyrehozhatatlan károkat okoz a természetnek
Fonyódon a múlt héten 100 hektár vált a tűz martalékává. A nádastüzek a helyi növény- és állatvilág elpusztítása mellett a nagyobb ökológiai rendszereket is károsítják. Az önmaguktól elvétve meggyulladó természetes társulások számos pótolhatatlan funkciót töltenek be a víztisztítástól a partvédelmen át a biodiverzitás fenntartásáig.
Amikor az ember úgy beszél, mint az állat
A mindennapi beszélgetésekben átlagosan alig két tizedmásodperc telik el, amíg a résztvevők szóban is reagálnak a másikra, mégsem vágnak egymás szavába. A jelenséget az állatoknál is megfigyelték. A kommunikációs mechanizmust a téma egyik magyar kutatója, Magyari Lilla tárja fel.
Impossible: megjelent a génszerkesztett műhús a Burger King hamburgereiben
St. Louisban és környékén már 59 gyorsétteremben kapható a műhúspogácsás Impossible Whopper.
A női szobától a zsúrkocsi-vendégségig: így született a modern háztartás Magyarországon
Az első világháború után a gazdasági kényszer gyökeresen átalakította a városi életmódot Magyarországon. A kortársak által a háztartások racionalizálásának nevezett jelenség a lakásépítéstől az étkezési szokásokig minden területen radikális változásokat hozott.
A kutya- és macskatartók 35 százaléka nem adna húst az állatának
A vegán állattartóknál még nagyobb ez az arány, közülük sokán már csak ilyen tápot vesznek kedvenceiknek. De nagyon nem mindegy, hogy macskád vagy kutyád van, ha vegánnak akarod nevelni.
Tombol az erőszakszex a tenger mélyén
A szexuális kényszerítés a szaporodási stratégia része lehet az Ausztrália nyugati partjainál élő palackorrú delfineknél. A populációban rendszeresen előfordul, hogy a hímekből álló bandák magányos nőstényeket erőszakolnak meg.
Azért vonyítanak az egyedül hagyott kutyák, mert szoronganak
Ha a kutya egyedül maradva nyüszít, ugat, odapiszkít a lakásba vagy megrongál tárgyakat, valószínűleg szeparációs szorongása áll a háttérben. Az emberi tünetegyüttes kialakulásának okait az ELTE Etológia Tanszékének kutatói vizsgálták.
Ezer dollárt kap, aki befogad egy musztángot
Az egykori amerikai vadnyugat államaiban túlszaporodtak a vadon élő lovak és szamarak. A szövetségi földhivatal örökbefogadásra ösztönzi a lakosságot, ezzel is csökkentve a jelentős mezőgazdasági kárt okozó állatok populációját.
Sívó pusztából csinált újra esőerdőt önerőből egy brazil házaspár
Sebastião Salgado és felesége harminc évvel ezelőtt arra vállalkozott, hogy saját erőből visszaerdősít 600 hektárnyi kopár, erodált földet a Doce folyó völgyében, Brazília keleti részén. A kísérlet sikerült: esőerdőjük ma több száz veszélyeztetett növény- és állatfaj otthona.
Trianon nem okozott akkora törést Magyarországon, mint eddig gondoltuk
A rossz emlékű békeszerződés a közhiedelemmel szemben nem törte meg az előző évtizedekben jellemző növekedési ütemet, bizonyítja az MTA Lendület kutatócsoportjának frissen megjelent tanulmánykötete.
Nemcsak az egereken, az embereken is segít a Costa Rica-i csicsergőegerek csevegése
Az agyi érkatasztrófák után beszédképtelenné vált emberek terápiáját is megoldhatja az amerikai kutatók által a közép-amerikai rágcsálók agyában felfedezett mechanizmus.
Magukra hagyták a kamasz droghasználókat a 37 gyerekpszichiáter országában
Átalakult a drogfogyasztás Magyarországon, a fiatalok és a szegregátumokban élők képezik a dizájnerdrogoktól leginkább fertőzött csoportot a szerhasználók között, ellátásuk mégis megoldatlan. 2010 óta az állam még csak nem is kutatja a témát, a függőkkel jobbára civilek és egyházak foglalkoznak. Még kisebb az esély a gyógyulásra, ha a drogfogyasztó lány.
A bélbaktériumok a gazdaszervezet genetikai működését is befolyásolják
Az emésztőrendszer baktériumflórája az általa termelt nitrogén-monoxid segítségével kommunikál az emlősök szervezetével. A molekula nem csak a jelátvitelt segíti, de közvetlenül befolyásolja a génexpressziót, ezáltal az immunrendszer működését, derül ki egy friss amerikai kutatásból.
Kiderült az igazság a zebra csíkjairól
A zebrák mintázatának védelmi funkcióját a legtöbb eddigi elmélet sem vonta kétségbe, ám kiderült, hogy a csíkozottság nem a ragadozók vagy a hőség, hanem a vérszívók elleni küzdelem hatásos fegyvere.
Ökológiai közgazdaságtan: ha használod a természetet, fizess érte!
A gazdaságot nem lehet leválasztani a természeti környezetről, vallják a nyolcvanas évektől egyre inkább teret nyerő ökológiai közgazdaságtan művelői. A flórát és a faunát forintra beárazó irányzat már nem csak a természet- és környezetvédelemben van jelen: eredményei még a biztosítási piacot is átalakíthatják.
Mit csinál az elefánt, amikor úgy tűnik, hogy gyászol?
Az emberihez hasonló gyászmunka az állatvilágban sem ismeretlen. Bár a jelenség pontos mechanizmusa még feltáratlan, az etológusok nem tartják antropomorfozációnak a gyászreakciót, amit az állatok halott társuk elvesztésekor tanúsítanak.