A már kihalt japán farkas lehet a mai kutyák legközelebbi rokona
Japán kutatók az általuk megrajzolt genetikai családfa alapján úgy vélik, hogy a mai ebek ősei egy mára eltűnt kelet-ázsiai szürke farkas alfaj példányai közül kerülhettek ki.
Vajna Tamás összes cikke
„Na de drága akadémikus úr, minek adjak én neked pénzt?”
A csillagászat alapkutatás, de igenis kijöhetnek hasznos dolgok, csak ez néha kétszáz évig is eltart – hangzott el a CEU Határtalan tudás legutóbbi beszélgetésén, ahol a csillagászat magyar nagyágyúi a magáncégek formálta New Space-ről, az űrturizmus veszélyeiről és a fejlett technológiák földi alkalmazásairól is beszéltek.
A biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás egymást erősítik, figyelmeztetnek az európai akadémiák
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének legújabb jelentése szerint az élővilág anélkül is folyamatosan pusztul, hogy az emberiség átlépné a konferenciákon kitűzött kibocsátási küszöbértékeket. Ezért minden eszközzel csökkenteni kell a földi ökoszisztémára nehezedő nyomást.
A dohányt tízezer évvel korábban kezdték fogyasztani az emberek, mint az eddig tudható volt
Az eddigi régészeti leletek szerint az első emberek nagyjából 3300 évvel ezelőtt kaptak rá a dohányfüstölésre. Egy Utahban feltárt, több mint 12 ezer évvel ezelőtti táborhely vizsgálata azonban azt mutatja, hogy a nikotin hatásait jóval korábban felfedezték az emberek. A dohányfogyasztás kezdeti módja azonban még tisztázásra vár.
Volt egyszer egy kazahsztáni olajmező, ahol több száz magyar nyomorodott meg egy életre
Harminc éve indították az első kártérítési pereket azok a magyarok, akik állításuk szerint Tengizben, a Szovjetunió kazahsztáni földgáz- és kőolajmezőin dolgozva betegedtek meg, sokan közölük munkaképtelenné váltak vagy meghaltak. Mezei Márk új regényének egyik alapmotívuma a végóráit élő Kádár-kor egyik szimbolikus traumája.
Mit jelent az energia-egyensúly a Földön, és van-e remény, hogy visszanyerjük?
A Föld energiamérlege legalább 1970 óta nincs egyensúlyban, vagyis az éghajlati rendszer több energiát nyel el, mint amennyit visszaver vagy kibocsát. A globális felmelegedés csak akkor állítható meg, ha az emberiség csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, és elkezdi kivonni a légkörből a többletet; az óceánokban zajló folyamatok még így is drasztikus hatásúak lesznek a szárazföldekre.
Magyar kutatók adatai szerint a valóság csak részben igazolja a sejtszintű szexuális szelekcióról szóló evolúciós elméletet
Az Ökológiai Kutatóközpont, a Debreceni Egyetem és a Sheffield Egyetem evolúcióbiológusai 64 állatfajnál vizsgálták, hogy a hím- és a női ivarsejtek közötti méretkülönbség mértéke valóban meghatározó-e a különféle párválasztási és utódnevelési stratégiák kialakulásában.
Ha a magyar csillagászokon múlna, övék lenne a legnépszerűbb tudomány
A 100 éves Svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársai nem szűnő lelkesedéssel szervezik a tudomány-népszerűsítő programokat a nagyközönségnek. Tudósításunkból kiderül, milyen mesés szerkezeteket rejt a csillagda, micsoda regénybe illő polihisztor volt az intézmény névadója, és előkerül egy kifeszített lepedő is, ami maga a téridő.
Extrém esőzéseket, villámárvizeket és hőhullámokat hoz a klímaváltozás Magyarországra
Európa lesz az egyik olyan régió, ahol az árvízkockázat a legnagyobb mértékben megnövekedhet a sok csapadék miatt, miközben az aszály is fokozódik, és gyakoribbá válnak az erdő- és bozóttüzek, írja Kis Anna meteorológus a Másfélfokon szerdán megjelent elemzésében.
Ha fáj a gyerek hasa iskola előtt, nem biztos, hogy szimulál: lehet, hogy szorong
Bognár Emese klinikai szakpszichológus szerint a százból öt magyar iskoláskorút érintő iskolafóbiára létezik gyógyír, főleg, ha a szülők és a pedagógusok is együttműködnek a gyerekekkel és a terapeutákkal.
A ma 100 éve született Jancsó Miklós csodafegyvere: a hosszú snitt
A világ filmművészetében long shot néven ismert kamerahasználat Jancsó Miklós meghatározó rendezői eszköze, alkotásainak összetéveszthetetlen stílusjegye. A Nemzeti Filmintézet Filmarchívuma a kerek évfordulóra felújította Jancsó filmjeit, és az egykori alkotótársak instrukciói alapján elvégzett újbóli utómunkák a mester munkamódszerének mélyebb rétegeit is feltárták.
A tejfogyasztás segítette a bronzkori nomád népesség terjeszkedését Skandináviától a mai Mongóliáig
A Max Planck Intézet régészei által vezetett nemzetközi kutatócsoport bronzkori emberek fogköveit elemezte. Kiderült, hogy a nomád pásztorok eurázsiai elterjedésében kulcsszerepet tölthetett be a tej és a tejtermékek domesztikációt is feltételező fogyasztása.
A hagyományos legeltetés kiszorítja az özönnövényeket, növeli a biodiverzitást és csökkenti az árvízkockázatot
Magyar kutatók a Temes folyó szerbiai szakaszán vizsgálták a legelő-tipró művelés ökológiai hatásait. Kiderült, hogy ahol legeltetnek, ott jelentősen alacsonyabb az idegenhonos fásszárú fajok száma és mennyisége, ugyanakkor fajgazdag mocsári és réti gyepszint fejlődik.
Dante kereken 700 éve halott, mégis ott rejtőzik a modern kultúra minden bugyrában
Az Isteni színjáték 1321. szeptember 14-én elhunyt szerzőjének élete és munkássága annyira élő, hogy a magas művészeteket és a popkultúrát is szűnni nem akaró ihletözönnel táplálja. Botránykönyvek, slágerfilmek, metál-, rock- és popzenészek, szoftverfejlesztők merítenek műveiből, de még Mickey egér és Plútó kutya is megjárták a pokolbéli dantei utat.
A kerti kistavak biodiverzitása vetekedhet a természetvédelmi területekével
Itthon a legtöbben kertészeti attrakcióként alakítanak ki dísztavat, de hamar rádöbbennek, milyen gyorsan megtelik élettel, ha hagyják dolgozni a természetet. Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a lakosság aktív bevonásával kezdték el felmérni ezeket az eddig rejtett és javarészt ismeretlen ökoszisztémákat.
Az ólmozott benzin ideje lejárt ugyan, de a nehézfém generációkat mérgezhet tovább
A forgalmasabb magyarországi közutak mellől származó talajminták ólomtartalma akkora, hogy az onnan kiásott föld veszélyes anyagnak számítana. Egy friss kutatás szerint a London levegőjében lévő ólom 32-43 százaléka a húsz éve nem forgalmazott ólmozott üzemanyagokból származik.
Magyar kutatók: úgy kötődik a kutya a gazdájához, mint gyerek az anyjához
Az ELTE etológusainak fMRI kísérleti eredményei szerint a kötődési kapcsolat hátterében álló jutalomválasszal összefüggő agyi folyamatok nagyon hasonlóak a kutyákban és az emberekben.
A szügyhám, a kocsi szekér és a Kárpát-medencei szárkezelés tette világverővé a magyar hajtóstílust
Meg el sem kezdődött a verseny, és máris fergeteges a magyar siker: a ma induló budapesti négyesfogathajtó Európa-bajnokságon részt vevő versenyzők a 20. század második felére magyarok által tökélyre fejlesztett szerszámozási és hajtási technológiát bevetve állnak rajthoz.
A bioműanyagok biztosan nem oldják meg a globális műanyagproblémát
Jurecska Laura környezetkémikus, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének tudományos munkatársa a Másfélfokon kedden megjelent elemzésben mutat rá a világméretű környezetszennyezést okozó műanyagok kiváltására hivatott, új generációs anyagok jelentős hátrányaira.
Ki bitet vet, bájtot arat
A 2010-es években rendkívüli mértékben felgyorsult a mezőgazdaság digitalizációja: az északi féltekén az elmúlt öt évben háromszor annyi elektronikai eszköz, szenzor és szoftver került az állattenyésztés és a növénytermesztés területén használt gépekbe, mint amennyit az autóipar felhasznált. A modern berendezések úgy termelnek hasznot, hogy közben az ökológiai szemléletet sem zárják ki, mivel egyik céljuk épp a hosszú távú fenntarthatóság.
Jelentős oktatási és természeti értékek tűnnének el a volt Kertészeti Egyetem kiebrudalásával
A MATE Budai Campusának területén található arborétum egyedülálló értékeit oktatók és hallgatók generációinak folyamatos szakmai munkája teremtette meg. Illúzió azt gondolni, hogy az egyetemi oktatás kiköltöztetésével, esetleg más funkciók idetelepítésével a kert értékei megőrizhetők lennének, állítja M. Szilágyi Kinga professzor, a Szent István Egyetem Tájépítészeti Karának korábbi dékánja.
A SARS-CoV-2 negatív hatással van a férfiak termékenységére és merevedési zavarokat is okoz
Korábban is ismert volt, hogy egyes vírusok a hereszövetbe is behatolnak és befolyásolják a spermatermelést. Amerikai kutatók ezt kimutatták az új koronavírusról is, amelynek infekciója ráadásul a pénisz egészséges vérellátását is befolyásolja.
Magyar kutatók áttörést értek el a komplex kémiai folyamatok atomi szintű megértésében
A szegedi Lendület Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoport a Nature Chemistry folyóiratban publikált eredményei szerint elméleti modellezéssel hozhatók létre a bonyolult reakciók ujjlenyomatai.
Magyarországon is megjelent a bogár, amellyel védekezni lehetne a parlagfű inváziója ellen
A parlagfű-olajosbogár lárvája a parlagfüvet rágja, jól felismerhető kártételt okozva a növény levelein, vizsgálatok kimutatták, hogy ahol stabil a populációja, ott az allergén növény pollentermelése mintegy 30 százalékkal csökken.
A Szabadság térre terelt tevékkel figyelmeztetnek Magyarország elsivatagosodásának veszélyeire a Zöld Gerillák
A gazdálkodókból, ökológusokból, környezet- és vízügyi mérnökökből álló társaság szerint az egyre égetőbb vízhiány oka a nem megfelelő vízgazdálkodás, pedig létezik a tradíciók megújításán alapuló korszerű megoldás.
A lidérces mentális zavar, ami miatt még egy aranyesélyes szupersztár is visszalép a versenytől
Az amerikai sztártornász Simone Biles olyan versenyszámoktól lépett vissza a tokiói olimpián, amelyek megnyerésére toronymagas esélye volt. A sportolók között twisties néven emlegetett állapot sűrűn előfordul más sportágakban is, de ha időben felismerik, szakszerű segítséggel le lehet küzdeni.
Világrekordokra tervezték a tokiói olimpia atlétikai pályáit
A már 2019-ben átadott, de egy-két bemutató verseny kivételével élesbe csak most tesztelt felület állítólag akár 2 százalékkal is növelheti a sportolók sebességét.
A hosszabb nappalok segíthették az élet kialakulását a Föld korai időszakában
A Nature Geoscience folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányukban német és amerikai kutatók összefüggést találtak az oxigenizáció és a Föld tengely körüli forgási sebessége között.
Még nem halt ki a világ legritkább kaméleonfaja, de kritikus a helyzete
A Rhampholeon chapmanorum néven számon tartott aprócska, mindössze 5,5 centiméteres, talajlakó hüllőfaj pár tucat felnőtt és fiatal példányát olyan területeken találták meg a kutatók, amelyek az 1980-as évek óta 80 százalékos deforesztáción estek át.
A kémiai diákolimpián is remekeltek a magyarok
Miközben a tokiói nyári olimpián egyre bővül az érmeket szerző magyar sportolók száma, a tudományos versenyeken is gyűjtik a trófeákat a magyar diákok: kémiából két-két ezüst- és bronzéremmel zárták a seregszemlét.
Nyomtatott cipő, rugóláb, cápabőr: ha az arany forog kockán, nem létezik lehetetlen
A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség jelenleg a sportági szervezetekre bízza az aktív ruházat és felszerelés szabályozását, és nem kezeli a biológiaihoz hasonló módon a technológiai teljesítménynövelés alkalmazását. Meg is látszik az eredménye.
Európában is egyre sűrűbbek lesznek az észak-amerikaiakhoz hasonló sokkoló hőhullámok
Egy friss kutatás szerint a korábbi csúcsokat akár 5 Celsius-fokkal is megdöntő hőhullámok a következő három évtizedben kétszer-hétszer valószínűbbek lesznek. Ha viszont sikerül radikálisan visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást, az extrémitások kockázata akár 80 százalékkal is kisebb lehet.
A fenntartható agrártermelés kulcsa az adatalapú gazdálkodás
GPS-szel szántó traktor, talajszondázó okosszenzor, permetező drónraj, műholdas termésbecslés – az agrárvilág lendületes csapásokkal halad a jövő felé, derült ki a Budapesten a múlt héten megrendezett 13. Európai Precíziós Mezőgazdasági Konferencián.
A valódi Pikachu jaktrágyán éli túl a tibeti telet
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a feketeajkú pocoknyulak azért fogyasztják a tibeti haszonállatok ürülékét, mert az elegendő mennyiségű emésztetlen növényi részt és vizet tartalmaz ahhoz, hogy más táplálék híján is átvészeljék a zord évszakot.
Újra kitörhet a glifozátháború Európában
2022 végén lejár a gyomirtó korlátozás nélküli forgalmazási engedélye az Európai Unióban, és az EP-képviselők többsége nem akarja megújítani. A több kutatás szerint rákkeltő és természetkárosító glifozátról nemrég egy magyarok által is jegyzett jelentés állapította meg, hogy kockázatmentes.
Makákókat fertőző herpeszvírus végzett egy állatorvossal Kínában
A majomherpeszvírus rendkívül ritkán viselkedik zoonózisként: az 1932-es felfedezése óta mindössze 50 olyan eset ismert, amikor a kórokozó embert is megfertőzött, és csak egyszer fordult elő, hogy emberről emberre terjedt.
Meddig bírja az emberi test a felmelegedést?
A globális klímamodellekben előrevetített folyamatok miatt egyre többször és egyre több helyen kell olyan forrósággal kalkulálni, amely tartóssá válva ellehetetlenítheti az emberi életet. Nagyon nem mindegy, hogy a hőség mekkora páratartalommal párosul.
A magyar oktatási rendszer hegymenetben futott neki a digitális átállásnak, és meg is látszott az eredménye
A feladatokat nem a munkafüzetben, hanem Word-dokumentumban kellett megírni, a prezentációt pedig PPT-ben kérték – jobb esetben. De számos esetről tudni, amikor a befotózott és emailben a szülőknek elküldött tankönyvoldalak jelentették az online tanítást. „Nem történt paradigmaváltás, de hogyan is történhetett volna, ha nem volt felkészítve senki efféle fordulatra” – mondja Galambos Attila tanulásszervező.
Kaszára, magyar!
Kombájn ide, damilos fűnyíró oda, a kaszálás a legtermészetkímélőbb emberi beavatkozás. Ahol eltérő időben, változó tarlómagasságokat hagyva kaszálnak, a természetközeli élőhelyeken végbemenő folyamatokat támogatják: növekszik a növények, a rovarfajok és a madarak száma. Az ilyen élőhelyek biodiverzitása egy nagyságrenddel biztosan meghaladja a két-három fűfajból álló pázsitokét.
Újra divatba jött a kollázs, az újrahasznosítás művészete
A sokáig lenézett műfaj ismét virágzik a nemzetközi popkultúrában és a magasművészetekben. Egy új Balaton-felvidéki butikgaléria több tucat hazai kortárs alkotó kollázsait mutatja be a közönségnek. A kiállítóhelyet és a nyitó tárlatot egy norvég erdőszélen álló múzeum inspirálta.
A szántóföldek közé telepített biodiverzitás-szigetek a termésnek is jót tesznek
Az Ökológiai Kutatóközpont kiskunsági parcellákon zajló kísérletsorozatában a szántók közé ékelt fél hektáros réteket hoztak létre a Duna-Tisza közén honos növénytársulásokból. Az élőhely által nyújtott ökoszisztéma szolgáltatások a beporzás mellett a kártevők elleni védekezést is segíthetik.
Szenzáció, hogy négy parlagi sas fióka nevelkedik egy fészekben
A Kőrös-Maros Nemzeti Park területén megtalált fészakalj azért különleges, mert a világon eddig mindössze négy esetben jegyeztek fel ekkora létszámot, de négy fióka sikeres kirepülését még sohasem sikerült bizonyítani, így az elkövetkező hetekben kiderül, hogy születik-e ornitológiai világrekord.
Az erdősítés egyértelműen növeli a nyári csapadékmennyiséget
Svájci kutatók kontinentális léptékű, megfigyeléseken alapuló statisztikai modelljei szerint amennyiben az erdősültség egységesen 20 százalékkal növekedne Európában, akkor az nem csak a téli csapadékmennyiséget emelné, de mivel megváltozna a szélklíma, a nyári esőzések is jóval gyakoribbá válnának.
Világrekord: minden eddiginél fiatalabban, 12 évesen, ráadásul épp Magyarországon érte el a nemzetközi nagymesteri címet Abhimanyu Mishra
Hogy került Magyarországra az indiai-amerikai őstehetség? Kiderül a Gara Tícia női nemzetközi nagymester, háromszoros felnőtt női magyar bajnok, ötszörös sakkolimpikon YouTube-csatornáján frissen megjelent videóból.
A szabadtüdős búvárok úgy alkalmazkodnak az oxigénhiányhoz, mint a fókák, a delfinek vagy a bálnák
Egy nemzetközi kutatócsoport frissen publikált eredményei szerint a 100 méteres mélységet is elérő sportolók szívverése percenként 11-re is csökkenhet.
Gravitációs hullámok elemzése igazolta Stephen Hawking fél évszázados elméletét a fekete lyukakról
Amerikai csillagászok és fizikusok a LIGO által elsőként észlelt gravitációs hullám információit elemezték a korábbiaknál sokkal tüzetesebben. Kiderült, a két fekete lyuk egyesülése után a teljes eseményhorizont területe valóban változatlan maradt – ahogy azt Stephen Hawking megjósolta.
Az erdőirtások szinte biztosan kipusztítják a hárpiát, a Föld legnagyobb ragadozó madarát
A tagolt erdőfoltok nem képesek megfelelő mennyiségű zsákmánnyal ellátni a ragadozókat. A terepi felmérése szerint a deforesztáció vészesen csökkentette a hárpia zsákmányállatainak állományát, a fákkal együtt a lombkorona szintben élő majmok és lajhárok is eltűntek.
Kiirtották a pingvineket egy ausztráliai szigetről a védelmük miatt oda telepített tasmán ördögök
A fajmentési program keretében a Maria-szigetre költöztetett ragadozók szó szerint felfalták a korábban több mint 3000 egyedet számláló állandó pingvin-kolónia tagjait, de a sziget teljes madárfaunáját is veszélyeztetik.
Az elmúlt 1200 év legsúlyosabb aszálya sújtja az Egyesült Államok nyugati régióit, tombolnak a hőhullámok
Igazolódtak a számítógépes klímamodellek előrejelzései, a kutatók sajnos nem tévedtek. A szárazság már Arizona, Kalifornia, Colorado, Nevada, Új-Mexikó, Utah és Wyoming áram- és vízellátását fenyegeti – a Hoover-gát energiatermelése mostanra ötödével kevesebb a szokásos értéknek.
Biológiai korlátai vannak az emberi élettartam növelésének
Egy friss nemzetközi kutatás szerint az emberek és a főemlősök születési és halálozási adatainak hosszú generációkra visszamenő összehasonlító elemzése azt mutatja, hogy a halandóság általános mintázata nem változott az idők során.