Vajna Tamás összes cikke

Mennyire szennyezett a levegő? Mérd meg magad!

Stuttgarttól Szófiáig, Brindisitől Budapestig több mint 10 ezer európai háztartás csatlakozott ahhoz a német kezdeményezéshez, amely olcsó eszközökkel méri az aktuális légszennyezettséget. A házilag összeállítható, hálózatba kötött szenzorok sokszor magasabb szennyezettséget mutatnak a hivatalosan közölt adatoknál.

Saját hiúsága vitte sírba Rotschild Klárát, a vörös divatdiktátort

Tehetsége villámgyorsan magasba emelte, kapcsolatai révén túlélte a vészkorszakot, az államosítás után pedig a keleti tömb Coco Chaneljaként csinált karriert. Kiszolgálta a háború előtti arisztokráciát, de később Kádár és Tito feleségeit is, derül ki Simonovics Ildikó művészettörténész nemrégiben megjelent Rotschild Klára-monográfiájából.

40 éve hekkelte meg Csehov Három nővérét a legendás Márkus–Körmendi–Haumann-trojka

Bár a színházi krónikák számos nagyszerű Három nővér-adaptációt tartanak számon, a legismertebb magyarországi változat valószínűleg az az 1979. december 31-én a Magyar Televízió szilveszteri műsorfolyamában sugárzott átirat, amely annyira ellehetetlenítette a színházi előadásokat, hogy Madách Színház le is vette a darabot a repertoárjáról.

A szürrealista zoológus, aki ecsetet adott egy majom kezébe

Bár szürrealista festőként mutatkozott be, Desmond Morris természettudományos munkássága révén lett világhírű. A művészettörténet egyik legszélsőségesebb izmusának alkotóit bemutató, már magyarul is olvasható kötetében etológiai pontossággal mutatja be pályatársait, a művek elemzése helyett az alkotók személyiségére és viselkedésére összpontosítva.

Világszerte éhínséget okozhatnak a klímaváltozással átalakuló globális légköri folyamatok

A klímaváltozással olyan légköri folyamatok válhatnak tartóssá, amelyek egyszerre több élelmiszertermelő régiót sújthatnak tartósan. Egy most megjelent tanulmány szerint az időjárási szélsőségek, elsősorban az aszály és a hőhullámok Észak-Amerikától Európán át Ázsiáig veszélyeztetik az élelmiszerellátást, elsősorban a legszegényebb térségeket ítélve éhezésre.

Galántai Zoltán: Az evolúció törvényei nem szükségképpen vezetnek az értelem és a civilizáció kialakulásához

A földön kívüli intelligencia kutatása évtizedekig csillagászok privilégiuma volt, az utóbbi években azonban egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalomtudósok. Galántai Zoltán tudománytörténész-jövőkutatót november közepén választotta tagjai közé a Nemzetközi Űrkutatási Akadémia állandó SETI-bizottsága.

Nébih: A háztáji hízókat veszélyezteti a leginkább a sertéspestis

A háztáji sertéstartók tartják be a legkevésbé azokat a járványvédelmi intézkedéseket, amelyek a halálos járvány megfékezését szolgálják. Időközben a járvány elérte Veszprém megyét, bár házi sertésben még nem találták meg a vírust. Az elhullottan talált vaddisznókból származó 3274 mintának viszont már több mint a fele pozitív lett.

Mátyás Csaba: A biológiai diverzitás nem ruházható fel értelemmel

Az, hogy a diverzitást egyfajta biztosításként értelmezzük változások esetére, nem intencionális, hanem az élő rendszer inherens alaptulajdonsága, mint ahogy a vörös szín önmagában nem képez célt, csak esetleg reakciót vált ki a környezetéből, ami már viszont szelekciós hatású” – mondja a Soproni Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézetének professzora.

A kokain és a hatalmi mámor neurobiológiája

A legdrágább illegális drogként számon tartott stimuláns az agy jutalmazó központjának működését befolyásolva egyszerre több helyen fejti ki hatását. A hatalmi mámor, az extrém motiváció, a hiperaktivitás és a zsigeri eufória együtteséért azonban nagy árat kell fizetni: a drogkereső magatartás beleég az idegsejtek kapcsolataiba.

A százéves Bálint gazda és az eltűnt vidéki művelt osztálybeliek

A joviális médiakertészként számon tartott Bálint György századik születésnapjára megjelent interjúkötet megélhetővé teszi azt a szakirodalomban ritkán tárgyalt, 20. századi időszakot, amikor a középbirtokos agrárelit társadalmi és technológiai értelemben is élen járt a vidék modernizálásában. A későbbi erőszakos kollektivizálás vidéken súlyosabb következményekkel járt, mint a nagyvárosokban.

Így lett idén nyáron veszélyeztetett állat a zsiráf

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi egyezmény rendelkezéseit három évente felülvizsgáló CITES-csúcstalálkozó részleteiről Poczai Péter növénybiológus, az Európai Unió delegációjának tagja számolt be a Qubitnek.

Még agyrázkódás sem kell ahhoz, hogy a fejsérülések maradandó agykárosodást okozzanak

Sérülés nélkül is kialakulhat az az amerikai futballisták és ökölvívók betegségének tartott kórkép, amely memóriaromlást, viselkedésváltozást, a mozgási képességek csökkenését kiváltva már fiatalon demenciához vezet. Egy friss kutatás szerint a problémás tünetegyüttes már akkor is jelentkezik, ha az agy visszatérően többször is jelentősebb rázkódásnak van kitéve.

A nyakunkon vannak a szúnyogok és a kullancsok terjesztette új járványok

Az utóbbi évtizedben több ízeltlábú faj elterjedése, szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége megváltozott Magyarországon, ráadásul számos inváziós faj is megjelent. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának hétfői konferenciáján kiderült, milyen járványveszélyekkel fenyegetnek a csípőszúnyogok és a kullancsok, pontosabban az általuk hordozott állati és emberi kórokozók.

Minél többet járatjuk a légkondicionálót, annál melegebb lesz a Földön

A mai légkondicionálók működtetése szinte ontja az üvegházhatású gázokat, emellett felforralja a nagyvárosok levegőjét is, jelentős mértékben fokozva a globális felmelegedést. A következő 30 évben háromszorosára duzzad a légkondicionálás iránti igény. Ha sikerülne hatékonyabbá tenni a technológiát, az önmagában jelentősen visszafogná a kibocsátást.

Hogyan élheti túl a klímaváltozást a magyar mezőgazdaság?

A jövőben is a búza lesz a magyar kenyérgabona, és a mai szántóföldi növények sem tűnnek el, legalábbis akkor, ha a növénytermesztés technológiája alkalmazkodik a megváltozó éghajlati és ökológiai viszonyokhoz. Mivel az évtizedes klímajelentések prognózisai sorra beigazolódtak, már csak neki kellene kezdeni a tudományosan alátámasztott cselekvési tervek megvalósításának.

Budapest nem mediterrán városnak épült, de attól még túlélhetné az éghajlatváltozást

A szűk utcák, a burkolt felületek, a növényzet hiánya és az épületek nagy hőkapacitása miatt a városi légkör a környezeténél melegebb, szárazabb és aktívabb felszíni áramlási rendszerrel bír. A magyar főváros jelenleg alig tud védekezni a globális éghajlatváltozással egyre sűrűsödő hőhullámok ellen, pedig számos urbanisztikai módszer létezik az épített környezet hatékony klimatizálására.

Delfinként úszni a levegőben, avagy a testrepülés fantasztikus története

A repülőgépek és rakéták aerodinamikai tesztelésére épített függőleges szélcsatornákat kezdetben az ejtőernyősök kiképzésére használták. A szabadesés érzését civileknek is átélhetővé tevő első polgári szélcső 40 éve nyílt meg Kanadában, a technológia mára odáig jutott, hogy sorra épülnek a beltéri repülés élményét kínáló városi légi bázisok.