A patinás University College London idén 38 éves, ír származású matematikaprofesszora egyike azoknak a valódi tudósoknak, akik kutatásaik mellett a tudományos ismeretterjesztést is magas szinten művelik. Varázsszámok című háromrészes sorozatában arra keresi a választ, hogy emberi találmány-e a matematika, vagy maga az univerzális lényeg.
A sokoldalú grafikus és festőművész, Gerhes Gábor a felvilágosult enciklopédisták példáját követve lajstromba vette az általa ismert objektív és szubjektív világot. Az eredmény egy páratlan művészkönyv lett, bemutatója pedig a Kiscelli Múzeumban rendezett, tudománytörténeti utalásoktól hemzsegő kiállítás.
A közgazdász végzettségű Bakos Ádám az elmúlt öt évben nemcsak a hobbihangyatartóknak, de egyetemi kutatóműhelyeknek is szállít formikáriumokban nevelt bolyokat.
A kutatók az intermembrális index néven ismert arányszámmal határozzák meg, hogy miként használják járás közben mellső és hátsó végtagjaikat az emlősök. A LiveScience ennek alapján kiderítette, hogy melyik állatfaj gibbonabb a gibbonoknál.
Az amerikai Ruttgers Egyetem biokémiai és mikrobiológiai kutatócsoportja szerint a fémek megkötésével elektronátvitelre képes egyszerű aminosavak látták el a szükséges energiával az első önreprodukáló biológiai molekulákat.
Az archaikus pelyvás búzákat a reformgasztronómia, az egészséges táplálkozás igénye és az ökológiai gazdálkodás elterjedése keltette életre. A legújabb kutatások szerint az alakor és a tönke segíthet abban, hogy a mezőgazdasági termelés alkalmazkodni tudjon a klímaváltozáshoz.
A Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont 11 kutatócsoportját összefogó konzorcium által talált vegyületek és az általuk fejlesztett gyógyszerhordozó rendszerek révén kezelhetővé válhat az agyszövet krónikus gyulladása és meggátolhatóvá az idegsejtek pusztulása.
A Science számolt be arról a több éven át folytatott kanadai kutatásról, amely szerint a betegség korokozóját hordozó ízeltlábú paraziták csípése már nem csak a nyári időszakban jelent kockázatot, legalábbis Észak-Amerikában.
A környezeti DNS izolálását lehetővé tevő módszerek vélhetően a későbbiekben sem helyettesíthetik a megfigyelésen alapuló hagyományos kutatási eszközöket, de jelentősen segítik az élővilág eddig nem ismert folyamatainak feltérképezését és az összefüggések megértését.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézetének kutatói többek közt Vivaldi és Keith Jarrett műveit alakították át elektromos mezővé, és azt vizsgálták, hogy azok miként befolyásolják az egyik alapvető enzim működését.
Jelentős nemzetközi visszhangot kapott az a magyar mintán végzett kutatás, amely szerint a hírességek imádata iskolai végzettségtől, életkortól és anyagi jóléttől függetlenül összefüggésben áll a kognitív teljesítménnyel. A közel kétezer felnőtt megkérdezésén alapuló vizsgálatról Zsila Ágnes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézetének munkatársa beszélt a Qubitnek.
A csecsemők még azelőtt képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket, hogy megtanulnának beszélni. Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a legkorábban háziasított társállatok is képesek-e ilyen teljesítményre. Az agyi képalkotó eljárások eredményei azt mutatják, hogy igen, csak kissé másképp, mint az emberek.
A Ponte della Costituzione több mint egy évtizede jelent problémát a városlakóknak és a turistáknak. A légiesen könnyed gyalogos híd üvegből készült járófelülete ugyanis rendkívül csúszós, ráadásul nincs is akadálymentesítve.
A Szenegáltól Dzsibutiig 8 ezer kilométer hosszan elnyúló, sok millió hektáros erdősáv megváltoztathatja a nagyobb légköri áramlások, az El Niño és a trópusi ciklonok pályáit is – derül ki a zöldítés klimatikus hatásait szimuláló legújabb időjárási modellszámításokból.
A Földtől 2300 fényévre lévő csillagrendszerben felfedezett TIC 400799224 időszakosan gigászi porfelhőket bocsát ki, de nem úgy tűnik, mintha egy éppen elenyésző égitest volna.
A harkályfélékhez tartozó Picus viridis magyarországi állománya 15-17 ezer párra tehető, egyedeinek természetvédelmi értéke jelenleg 50 ezer forint.
Az angol anya és iraki apa gyermekeként Bagdadban született Jameel Sadik Al-Khalili, az angliai Surrey-i Egyetem elméletifizika-professzora úgy számol le a modern tudományt európai találmánynak tartó évszázados kultúrgőggel, hogy közben bebarangolja az iszlám aranykorának helyszíneit Damaszkusztól Córdobáig.
A történettudományban és az antropológiában a sajtófotók újabban kiemelt eszközei a társadalmi jelenségek leírásának, magyarázatának. Az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb magyar fotóriportere, Szalay Zoltán idén megjelent fotóalbuma tudományosan is értékes látlelete a közelmúlt Magyarországának.
Thomas Lovejoy az 1970-es évektől kutatta az Amazonas-medencéjének élővilágát és az elsők között hívta fel a figyelmet a biodiverzitás rohamos csökkenése és a környezetpusztítás, illetve az antropogén eredetű felmelegedés közötti összefüggésekre.
Az ausztráliai Flinders Egyetem kutatói az újonnan előkerült fosszíliák és a ma is élő madarak vizsgálatai alapján úgy vélik, hogy a kihívást jelentő környezeti feltételek olyan negatív élettani hatásokkal járnak, amelyek hajlamosították a megbetegedésre a Genyornis newtoni-t.
A CT-vizsgálat szerint a 169 centiméter magas, ép fogazatú I. Amenhotep 35 éves kora körül hunyt el, halálát azonban nem baleset vagy erőszakos esemény okozta, mert a kutatók a körülmetélésen kívül nem találtak jelentősebb, még életében elszenvedett fizikai sérülésre utaló nyomot a testén.
A legújabb paleogenetikai kutatások és környezeti rekonstrukciós vizsgálatok eredményei szerint az óriásemlősök hosszú ideig együtt éltek a kontinenst benépesítő modern emberekkel, így kihalásukért nem kizárólag a túlvadászat és az utolsó globális lehűlés legnagyobb jeges időszakát követő felmelegedés a felelős.
A mindössze egy hónapig tartó, de a túlélés szempontjából létfontosságú szoptatás jelentős evolúciós költséggel jár, ezért az anyaállat létérdeke, hogy csak saját borját táplálja, állapították meg a University of California tengerbiológusai.
Farkas Róbert űrhajós gyerekkönyve, Stephen Fry szórakoztató történelemleckéje, Byung-Chul Han értekezése a Facebookról és a szépségről és Érdi Péter rangsorokról írt kötete a Qubit év végi rangsorában.
Idén a BioNTech alelnöke kapta a magyarországi tudományos élet legnagyobb presztízsű elismerésének tartott Bolyai-díjat és az azzal járó 100 ezer eurós pénzjutalmat. Jótékony célra fordítja a pénzt.
Janosov Milán és Borsi Flóra 8 375 csomópontot és 22 299 kapcsolatot bemutató animációja feltárja a hétkötetes regényfolyamban szereplő bolygók közötti kapcsolatokat és a mű szerkezetét. 4,2 ethereumért vihető!
Szent-Györgyi Albert az egyetlen magyar tudós, aki hazai pályán jutott el a Nobel-díjig. A C-vitamin atyja nem csupán zseniális biokémikus, hanem a mai értelemben vett tudománynépszerűsítés egyik úttörője is volt, aki meggyőződéses humanistaként küzdött a tudomány nemtelen célokra való felhasználása ellen.
A holland nagykövetség online konferenciasorozata, a Farminar 3 december 14-én a szerves hulladék körforgásos felhasználásának gyakorlati módszerei mellett a szemétben rejlő üzleti lehetőségekkel is foglalkozik.
A 2021-es vadlúdszinkron szerint a rendkívül sérülékeny kis lilik európai állományának mintegy fele átvonul a Kárpát-medencén, és a vörösnyakú ludak is nagy számban pihennek meg a Hortobágyon útban déli telelő területeik felé. A új magyarországi vadászati szabályozással jelentősen megnőtt annak kockázata, hogy a madarak a kilövési tilalom ellenére puska végre kerülnek.
A ritka vendég hajnalmadár és az északi búvár mellett kenderike, rövidkarmú fakúsz és hegyi billegető is szerepel a megfigyelt madarak listáján, de a saját örömükre dolgozó nagyvárosi amatőr ornitológusok Magyarország legkisebb madarát, a sárgafejű királykát is azonosítottak.
Az úszóvilág hosszú ideig csak találgatta, hová kerülhettek Magyarország legsikeresebb úszóedzőjének feljegyzései, de most kiderült, hogy Széchy 2004-es halála előtt egy akkor még szinte ismeretlen vidéki utánpótlásedzőt választott szellemi örökösének. A pécsi Sántics Béla két évtizede vette át Széchytől a sok száz edzésnaplóból álló kéziratos gyűjtemény jelentős részét, és elsőként a Qubit olvasóinak mutatja be a rendkívüli sikerek kulcsát, a Széchy-módszer összefüggéseit.
A kockázatkerüléssel elérhető maximális hozam Markowitz-modellként is ismert közgazdasági stratégiája abban segít a természetvédőknek, hogy számszerűsítsék a kockázatokat és azonosítsák a befektetésként értelmezett, természetvédelmi beavatkozásra leginkább alkalmas élőhelyeket.
A nem megfelelő tartási körülmények, a szakszerűtlen emberi magatartás és a hozzá nem értéssel párosuló laikus antropomorfizáció a legfőbb oka annak, hogy néha még a legbékésebbnek tűnő állatok is az ember ellen fordulnak. Miért támad a kakas, mitől agresszív a lúd, és merre rúg a tehén?
A jelenleg is zajló rovarapokalipszis közepette örvendetes fejlemény, hogy Észak-Németországban és Belgiumban is másodlagos ökológiai élőhelyekre leltek az ezüstös boglárkák és a barna szemeslepkék.
A fekete alapon fehér vagy fehér alapon fekete kérdéséről időről időre fellángoló nagy zebravitát a Rhabdomys pumilio nevű afrikai rágcsáló pigmentsejtjeit aktivizáló genetikai mechanizmus segíthet eldönteni.
Az Energiatudományi Kutatóközpont Nanoszerkezetek Laboratóriumában elért eredmény a jövőben akár plazmonalapú számítógép megvalósítását is lehetővé teheti.
A környezet jelenti azt a keretet, amelyhez a gazdasági és társadalmi célokat is igazítanunk kell, így talán lesz esélyünk, hogy sikerrel kezeljük a globális felmelegedés problémáját – mondja Eero Yrjö-Koskinen, a FinnAgora igazgatója, aki korábban több mint tíz évig dolgozott az ENSZ-ben és az Európai Parlamentben.
Karcag és Kisújszállás határában évek óta zajlik egy rendkívüli ökológiai kísérlet: a rizstermesztők és a hivatásos természetvédők biológiai, zoológiai és ökológiai kutatásokra alapozva olyan élőhelyeket alakítottak ki a fokozottan védett székicséreknek, amelyek továbbra is művelés alatt állnak. A példaértékű kezdeményezésről Kiss Ádám kutató biológust, a Hortobágyi Nemzeti Park Nagykunság Tájegységének természetvédelmi őrét kérdeztük.
Az Európai Egyetemek Szövetségének legutóbbi értékelése szerint a szervezeti szabadságot tekintve a magyar egyetemek 29 országból a 23. helyen állnak, hangzott el az Eötvös József Csoport szerdai vitaestjén, ahol Polónyi István oktatáskutató és Rónay Zoltán oktatásjogász beszélt a felsőoktatási autonómiáról és az akadémiai szabadságról.
Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói a kutyák éber állapotában végzett EEG- és fMRI-vizsgálatával kimutatták, hogy nemcsak az ember, hanem egy másik emlősfaj is képes bonyolult statisztikai számításokat végezni a szóhatárok felismeréséhez.
Angol, ausztrál és dél-afrikai kutatók fókák mozgását hasonlították össze a tengerben úszó, illetve a szörfdeszkán hasmánt evező emberekével, a cápák szemszögéből.
A szélövek eltolódása, a viharok kialakulásának és útvonalának változása befolyásolja a csapadék időbeli és mennyiségi eloszlását. A melegedő légkör egyre több vízgőzt tart magában, ez a többlet táplálja a heves esőzéseket, írja Szabó Amanda Imola éghajlatkutató-meteorológus a Másfélfokon megjelent elemzésében.
„Néhanapján nem árt letesztelni még a legelegánsabb és leglogikusabb elméleteket is” – mondja Székely Tamás, a Bathi Egyetem evolúcióbiológia-professzora, aki munkatársaival 64 állatfaj vizsgálata után állapította meg, hogy a valóságban nincs közvetlen összefüggés a nemi szerepek és az ivarsejtek méretbeli különbsége között.
A levegő minőségének javítását, a szén-dioxid megkötését, a csapadékvíz lefolyásának lassítását vagy az épületek és a közterek hűtésigényének csökkentését eredményező zöld beruházások költségeinek többszörösére rúg az így létrejött ökológiai szolgáltatások haszna, állítja a Másfélfokon Lehoczky Annamária meteorológus-éghajlatkutató.
Japán kutatók az általuk megrajzolt genetikai családfa alapján úgy vélik, hogy a mai ebek ősei egy mára eltűnt kelet-ázsiai szürke farkas alfaj példányai közül kerülhettek ki.
A csillagászat alapkutatás, de igenis kijöhetnek hasznos dolgok, csak ez néha kétszáz évig is eltart – hangzott el a CEU Határtalan tudás legutóbbi beszélgetésén, ahol a csillagászat magyar nagyágyúi a magáncégek formálta New Space-ről, az űrturizmus veszélyeiről és a fejlett technológiák földi alkalmazásairól is beszéltek.
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének legújabb jelentése szerint az élővilág anélkül is folyamatosan pusztul, hogy az emberiség átlépné a konferenciákon kitűzött kibocsátási küszöbértékeket. Ezért minden eszközzel csökkenteni kell a földi ökoszisztémára nehezedő nyomást.
Az eddigi régészeti leletek szerint az első emberek nagyjából 3300 évvel ezelőtt kaptak rá a dohányfüstölésre. Egy Utahban feltárt, több mint 12 ezer évvel ezelőtti táborhely vizsgálata azonban azt mutatja, hogy a nikotin hatásait jóval korábban felfedezték az emberek. A dohányfogyasztás kezdeti módja azonban még tisztázásra vár.
Harminc éve indították az első kártérítési pereket azok a magyarok, akik állításuk szerint Tengizben, a Szovjetunió kazahsztáni földgáz- és kőolajmezőin dolgozva betegedtek meg, sokan közölük munkaképtelenné váltak vagy meghaltak. Mezei Márk új regényének egyik alapmotívuma a végóráit élő Kádár-kor egyik szimbolikus traumája.
A Föld energiamérlege legalább 1970 óta nincs egyensúlyban, vagyis az éghajlati rendszer több energiát nyel el, mint amennyit visszaver vagy kibocsát. A globális felmelegedés csak akkor állítható meg, ha az emberiség csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, és elkezdi kivonni a légkörből a többletet; az óceánokban zajló folyamatok még így is drasztikus hatásúak lesznek a szárazföldekre.