Vajna Tamás összes cikke

Még agyrázkódás sem kell ahhoz, hogy a fejsérülések maradandó agykárosodást okozzanak

Sérülés nélkül is kialakulhat az az amerikai futballisták és ökölvívók betegségének tartott kórkép, amely memóriaromlást, viselkedésváltozást, a mozgási képességek csökkenését kiváltva már fiatalon demenciához vezet. Egy friss kutatás szerint a problémás tünetegyüttes már akkor is jelentkezik, ha az agy visszatérően többször is jelentősebb rázkódásnak van kitéve.

A nyakunkon vannak a szúnyogok és a kullancsok terjesztette új járványok

Az utóbbi évtizedben több ízeltlábú faj elterjedése, szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége megváltozott Magyarországon, ráadásul számos inváziós faj is megjelent. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának hétfői konferenciáján kiderült, milyen járványveszélyekkel fenyegetnek a csípőszúnyogok és a kullancsok, pontosabban az általuk hordozott állati és emberi kórokozók.

Minél többet járatjuk a légkondicionálót, annál melegebb lesz a Földön

A mai légkondicionálók működtetése szinte ontja az üvegházhatású gázokat, emellett felforralja a nagyvárosok levegőjét is, jelentős mértékben fokozva a globális felmelegedést. A következő 30 évben háromszorosára duzzad a légkondicionálás iránti igény. Ha sikerülne hatékonyabbá tenni a technológiát, az önmagában jelentősen visszafogná a kibocsátást.

Hogyan élheti túl a klímaváltozást a magyar mezőgazdaság?

A jövőben is a búza lesz a magyar kenyérgabona, és a mai szántóföldi növények sem tűnnek el, legalábbis akkor, ha a növénytermesztés technológiája alkalmazkodik a megváltozó éghajlati és ökológiai viszonyokhoz. Mivel az évtizedes klímajelentések prognózisai sorra beigazolódtak, már csak neki kellene kezdeni a tudományosan alátámasztott cselekvési tervek megvalósításának.

Budapest nem mediterrán városnak épült, de attól még túlélhetné az éghajlatváltozást

A szűk utcák, a burkolt felületek, a növényzet hiánya és az épületek nagy hőkapacitása miatt a városi légkör a környezeténél melegebb, szárazabb és aktívabb felszíni áramlási rendszerrel bír. A magyar főváros jelenleg alig tud védekezni a globális éghajlatváltozással egyre sűrűsödő hőhullámok ellen, pedig számos urbanisztikai módszer létezik az épített környezet hatékony klimatizálására.

Delfinként úszni a levegőben, avagy a testrepülés fantasztikus története

A repülőgépek és rakéták aerodinamikai tesztelésére épített függőleges szélcsatornákat kezdetben az ejtőernyősök kiképzésére használták. A szabadesés érzését civileknek is átélhetővé tevő első polgári szélcső 40 éve nyílt meg Kanadában, a technológia mára odáig jutott, hogy sorra épülnek a beltéri repülés élményét kínáló városi légi bázisok.

Magyarország a legszerényebb kannabiszfogyasztó Európában, elterelésben viszont nagyok vagyunk

Európában a magyar fiatalok szívják a legkevesebb füvet, intravénásan pedig már szinte csak dizájnerdrogokat tolnak. A kokain csúcsra ért Európában, a kábítószer-terjesztő hálózatok innoválnak és „uberizálódnak”, de a vegyipar is odateszi magát: minden héten új dizájnerdrog születik – derül ki a friss európai drogjelentésből.

Kína otthon rálépett a zöld útra, de közben a kínai cégek világszerte folytatják a rablógazdálkodást

Kína az elmúlt években kőkemény szigorral csökkentette a belföldi légszennyezést, növelte a megújulók részarányát az energetikai szektorban, de a határain kívül folytatta környezet- és természetromboló beruházási és kitermelési stratégiáját. Az okokról a Greenpeace kelet-ázsiai régióvezetőjét, Cö Pang Cseungot kérdeztük.

Súlyosan szennyezett a levegő több budapesti iskola környékén a Greenpeace mérései szerint

17 budapesti általános és középiskolánál két héten keresztül mérte a levegő nitrogén-dioxid-szintjét a Greenpeace Magyarország. Az eredmények közel felében jóval az egészségügyi határérték feletti értékeket találtak, amiért szerintük elsősorban az öreg dízelüzemű járművek a felelősek. Az NO2 a gyerekkori allergia és asztma egyik legjelentősebb rizikófaktora.

Világviszonylatban is párját ritkítja Haraszthy László most megjelent gigantikus madárkönyve

18 év, 750 terepen töltött nap és 300 ezer kilométernyi utazás eredménye az a 2268 fotóval illusztrált, 1782 oldalas, összesen 7 kilós, kétkötetes munka, amely az összes Magyarország területén fészkelő madárfaj költésbiológiáját leírja. Haraszthy László április végén megjelent műve nem csupán extrém volumene, hanem a teljességre való törekvése miatt is egészen kivételes vállalkozás.

Az a suttyó, aki felgyújtja a nádast, helyrehozhatatlan károkat okoz a természetnek

Fonyódon a múlt héten 100 hektár vált a tűz martalékává. A nádastüzek a helyi növény- és állatvilág elpusztítása mellett a nagyobb ökológiai rendszereket is károsítják. Az önmaguktól elvétve meggyulladó természetes társulások számos pótolhatatlan funkciót töltenek be a víztisztítástól a partvédelmen át a biodiverzitás fenntartásáig.

Amikor az ember úgy beszél, mint az állat

A mindennapi beszélgetésekben átlagosan alig két tizedmásodperc telik el, amíg a résztvevők szóban is reagálnak a másikra, mégsem vágnak egymás szavába. A jelenséget az állatoknál is megfigyelték. A kommunikációs mechanizmust a téma egyik magyar kutatója, Magyari Lilla tárja fel.