Még a zárt kínai diaszpórában is léteznek kínai-magyar vegyesházasságok, bár a tartósságuk kérdéses. Lengyelországban eltérő bánásmód jár a Keletről és Nyugatról visszatelepült lengyeleknek, az Angliába települt magyarok pedig eltérő mértékben szomjazzák az integrációt, derült ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont határokon átnyúló társadalmi folyamatokat vizsgáló konferenciáján.
A kutyás témájú nemzetközi publikációk 12 százalékát magyarok jegyzik, a Csányi Vilmos professzor által 1994-ben kezdett kutatások nyomán létrejött iskola tagjai pedig két évtizede főszereplői a világ etológiájának.
Több száz éven át nyugat- és kelet-mongóliai populációk keveredtek az iráni és közép-ázsiaiakkal a hsziungnu birodalomban, amely az egységes lovas kultúrán alapult.
Az ELTE etológusai szerint az ebek ugyan észreveszik, melyik tárgyat szeretné megszerezni a gazdájuk, de mégis saját kedvencüket viszik oda hozzá.
Olasz kutatások szerint a nagyon híg ecetsavas inhalálás hatékony kiegészítő eszköz lehet az enyhe lefolyású COVID-betegség kezelésében.
Lehoczky Annamária meteorológus-éghajlatkutató a klímaforgatókönyvek alapján elemezte a havas sportok és a téli turizmus jövőjét a Másfélfok című klímapolitikai oldalon.
Egy nemrégiben publikált átfogó holland kutatás szerint egyértelmű az összefüggés a kijárási korlátozások és a koraszülések ritkulása között. Más vizsgálatok ugyanakkor arra mutatnak, hogy a társadalmi izoláció nem mindenütt volt ilyen pozitív hatással a várandós anyákra.
A nagyragadozók visszatérésének áldásos ökológiai hatásairól készített szemléletes infografikát a WWF Magyarország. A természetvédelmi világalap fiókszervezete egy nemzetközi program keretében a farkasokkal, medvékkel, hiúzokkal való hosszú távú együttélés hazai jó példáit is összegyűjtötte.
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat vadfelmérésre. Az ebek jelzései alapján 73 százalékos pontossággal sikerült a rejtőzködő nádi toportyánok jelenlétének kimutatása.
A molekuláris biológia fejlődésével tudományos polgárjogot nyerő epigenetikai kutatások azt igyekeznek bizonyítani, hogy a felmenőket ért traumák az utódgenerációkra is hatással vannak. Erről beszélgetett csütörtök este Almási Kitti szakpszichológus, Falus András immunológus és Wolf Péter zeneszerző a CEU Határtalan tudás sorozatában.
Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói. Kiderült, hogy az agy mérete nincs összefüggésben a test nagyságával vagy kicsinységével – más összefüggések ugyanakkor bőven akadnak.
Idén januárban Tiszaug határában egy teljes nyárfást vágtak ki a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság által megbízott favágók. A WWF Magyarország munkatársai esszében foglalták össze a Qubitnek, miért aggályos az efféle árvízvédelem, és hogyan lehetne elkerülni a további erdők kiirtását.
Soha nem vált még ennyire ketté Kelet- és Nyugat-Európa a bevándorlás megítélésében, derül ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársainak kutatásaiból. A magyarok elutasító attitűdje nem csak európai összehasonlításban extrém, még olyan katonai konfliktusban részt vevő országokét is felülmúlja, mint Oroszország vagy Törökország.
A kutyák problémahelyzetben mutatott figyelme és problémamegoldó képessége úgy 6 éves korukig folyamatosan nő, ez után viszont alig változik. Ezzel ellentétben az új tárgyak és ingerek iránti érdeklődésük lényegében nem változik 3 éves korig, utána viszont folyamatosan és erősen csökken – derült ki az ELTE és a bécsi Állatorvosi Egyetem etológusainak kutatásából.
A majmoknál megfigyelt heccelődés növeli az elköteleződést, és az elmét is csiszolja. És bár az összetett viccek és szójátékok képzéséhez szükséges kognitív kapacitás feltehetően nincs meg a főemlősökben, a viccelődés iránti lelkesedésük mértéke összevethető az emberekével – derült ki egy átfogó antropológiai kutatásból.
Jelentős eltérés az emberek és kutyák érzékelésében, hogy utóbbiaknál nem figyelhető meg olyan agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak-e, vagy valami mást, például a fej hátsó részét. Az emberi agy információfeldolgozásában viszont kiemelt szerepük van az arcoknak, állapították meg fMRI-vizsgálatokkal az ELTE etológusai.
2018-tól közel 80 ezer hektárral nőtt a minősített, ökológiai növénytermesztésre és állattenyésztésre alkalmas területek nagysága Magyarországon, állítja az Agrárminisztérium adataira hivatkozva az Ökológia Mezőgazdasági Kutatóintézet.
Egy nemzetközi kutatás szerint a rovarok a komplex feladatok megoldásához az emberek által is használt vizuális statisztikai tanulás egy egyszerűbb formáját használják. Módszerük alapvető hasonlóságot mutat a tanuló algoritmusokkal.
A Debreceni Egyetem munkatársainak elemanalitikai kutatássorozata szerint a mézben jól kimutatható a mezőgazdasági talajok növekvő túlhasználata, az ólmozott üzemanyagok 1999-es betiltása vagy az 1950-től 1968-ig végrehajtott nukleáris robbantások nyomai.
Amerikai, francia, izraeli és magyar kutatók 102 tartósabban emberközelbe került állatfaj ragadozókkal szembeni túlélési reakcióit vizsgálták a domesztikált, a fogságban tartott, illetve a városi vadvilághoz tartozók körében.
Az evolúciós átmenetek néven ismertté vált elméletet továbbfejlesztő budapesti iskola tagjai az elmúlt három évtized hazai eredményeit foglalták össze a Nature Reviews Chemistry-ben megjelent cikkükben. A tanulmány társszerzőjét, Szilágyi András biofizikust kérdeztük az élet eredetét firtató kutatásokról.
Schmall Rafael és Tóth Bence is megnyerte saját kategóriáját a Greenwichi Királyi Obszervatórium és a Királyi Múzeum által meghirdetett megmérettetésen, amelyen idén több mint 5 ezer pályaművet értékelt a zsűri.
A közteret elfoglaló demonstrálók tevékenyen közreműködtek a tiltakozást szervezők üzenetének célba juttatásában. Részvételük kézzelfoghatóvá vált, ez pedig rendkívüli módon megerősítette a bevonódás aktusát, így az elköteleződést – mondja Mikecz Dániel mozgalomkutató politológus a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói által szervezett happeningszerű városi stafétáról.
Világhírű magyar tudósok és tanárok nyílt levélben kérik a kormányzatot, hogy ne telepítse ki a fővárosból a nemzeti tudományos közvagyonhoz tartozó múzeumot. Érveik szerint a költözés pótolhatatlan károkat okoz a gyűjteményekben, ellehetetleníti a kutatómunkát és hosszú időre meggátolja a közművelődést.
Az oktatási kormányzat az iskolákra hárítja a felelősséget a járvány elleni védekezésben, ráadásul az EMMI erősen hiányos, több pontjában megvalósíthatatlan intézkedési terve csak ajánlásokat tartalmaz.
Az ELTE etológusainak új vizsgálata szerint az anyagcserét és az agy működését is befolyásoló bélben élő baktériumok aránya eltérő az idős és fiatal, valamint a rossz és jó memóriájú kutyáknál.
A Moonsyst kapszulája a tehén gyomrában figyel, és nemcsak a szarvasmarhák betegsége esetén riasztja a gazdát, hanem azt is előrejelzi, hogy mikor érdemes termékenyíteni, vagy hogy mikor indul meg az ellés. Az okos bendőkapszulák adatait mesterséges intelligencia elemzi.
A pókokra, a méhekre, a katicákra, de még a halakra is halálosak lehetnek a szúnyogok ellen bevetett vegyi fegyverek, amelyek az embereknél is okozhatnak egészségügyi problémákat. Garamszegi László, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója szerint létezik más megoldás.
A csillagrendszer fénye 12 milliárd év alatt ért el a Földre, így abban az állapotában látható, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt.
A magyar ökológusok a lakosság segítségét kérik: az így begyűjtött információk alapján hatékony gyérítési programot lehet szervezni egy-egy területen, és elkerülhető, hogy az egész országot környezetszennyező rovarirtókkal permetezzék le.
A Creative Science nyári táboraiban a gyerekek Budapest legizgalmasabb építményeit, a Nyugati pályaudvart, a Sziklakórházat vagy épp a ferihegyi 1-es terminált modellezik a számítógépes játékban úgy, hogy előtte be is járják a helyszíneket. A kurzusok célja a rejtett helyek felfedezése, a valóság virtuális megépítése és az együttműködés erősítése.
A CERN Nagy Hadronütköztetőjében zajló kísérletek új eredménye elsőként mutatja meg, hogy a Higgs-bozon nemcsak az olyan első generációs elemi részecskékkel tud kölcsönhatásba lépni, mint a proton vagy az elektron, de az elemi részecskék második generációjának tagjai is tőle nyerik a tömegüket.
Magyar kutatók jelentős párhuzamot fedeztek fel a kutyák és az ember beszédfeldolgozási mechanizmusai között.
Az USA mezőgazdasági területein végzett terepi vizsgálatok szerint egyértelmű az összefüggés a terméshozamok, a termés beltartalmi értéke és a beporzó rovarpopulációk nagysága, illetve aktivitása között.
A Nature Review Chemistry vaskos tanulmányban ismerteti a Szathmáry Eörs nevével fémjelzett magyar elméleti biológiai iskola eredményeit, amelyek feltárják a földi élet kialakulásának biokémiai folyamatait.
A Klímaváltozás és Magyarország című friss tanulmánykötet szerzői arra keresik a választ, hogy milyen hatásai lehetnek az éghajlatváltozásnak a Kárpát-medencében, hogyan lehet és érdemes alkalmazkodni a természetben zajló folyamatokhoz; miként adaptálható az ökológiai szemlélet a jogrendbe; és miért halogatjuk a cselekvést.
A sertések kevesebb ember felé irányuló viselkedést mutatnak, viszont a kutyáknál kitartóbbak amikor feladat van. Az ELTE etológusainak úttörő kutatása szerint mindez a faj önálló problémamegoldásra való hajlamát mutatja.
A maradjotthonka, a maszkdivat, a járványszett és a maszkot is magába foglaló trikini jellemzi leginkább a koronasikket! A home office-ban töltött napot feldobhatja a karanténkovászolás, az esti karantorna után pedig jöhet a karantinivel kísért covideo-party. Veszelszki Ágnes nyelvész szótárba rendezte a járvány alatt létrejött új szavakat.
Az Ökológiai Kutatóintézet munkatársai július 13-án vettek mintát a magyar tengerből. Kiderült, hogy az algák mennyisége a part mentén a nyílt vízinek közel háromszorosa volt.
„A külvilág vonzott és frusztrált is egyszerre. Bármikor elhagytam az otthonomat, szinte azonnal visszavágytam, amikor visszaértem, meg újra ki” – mondja a fotós, akinek diplomaprojektjét beválogatták a New York-i International Center of Photography COVID-19 krízist feldolgozó, hamarosan nyíló kiállítására.
A járvány időszakában súlyosbodtak a nemek közötti egyenlőtlenségek a láthatatlan és a fizetetlen háztartási munka terén egy friss szociológiai kutatás szerint. A dolgozó anyák prioritásainak élén a gyerekek álltak, a keresőmunka éjszakai, hajnali vagy hétvégi feladattá vált. Ehhez képest a házas- vagy élettársuk élete sokkal kevésbé változott.
A kutyások merlének vagy cifrának nevezik, amikor a kutya színe szürke alapon feketével spriccelt. A magyar fajták közül a mudik lehetnek ilyenek, az viszont csak most vált érthetővé, hogy a jellegzetes mintázat milyen genetikai folyamatok eredményeként alakul ki.
A nádasok zavarása, bolygatása, a nádas kiirtása azzal jár, hogy nemcsak a náddal, hanem a hozzá ezer szállal kötődő életközösségekkel is végzünk – hívja fel a figyelmet Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa.
Amerikai etológusok kidolgozták az epigenetikai kutyakor-órát, legalábbis golden retrieverre. A csodaképlet: emberi életkor = 16 ln (kutyaéletkor) + 31.
Ornitológusok a madarak énekfelvételeit elemezve jutottak arra, hogy az 1950-es évektől az ezredfordulóig alig változtak a regionális dialektusok, ám az elmúlt két évtizedben a keleti partvidéktől eltekintve szinte a teljes kanadai populáció átállt a nyugati stílusra.
Orvostörténeti jelentősége vitathatatlan, de azt a mai napig nem tudni pontosan, hogyan és miért halt meg alig 47 éves korában a gyermekágyi láz felszámolásának magyar apostola.
Kis Anna, az ELTE TTK Meteorológiai tanszékének meteorológusa a Másfélfok című klímapolitikai oldalon elemezte az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban előforduló időjárási anomáliát és a védekezés természetközeli megoldásait.
A Nature Neuroscience folyóiratban publikált kutatás szerint az egerek agyának vizsgálata ígéretes eredményekkel kecsegtet az Alzheimer-kór megfejtésében és terápiájában.
A nem sokkal 101. születésnapja előtt elhunyt Bálint György a vidéket modernizáló középbirtokosként kezdte életpályáját, hogy aztán a munkaszolgálatot túlélve az állampárt semmizze ki. Szakértelme miatt később rehabilitálta a szocializmus mezőgazdasága, közismert mégis csak nyugdíjas korában, joviális médiakertészként lett.
A rendszerváltás idején megnyitott magyarországi panziók máig fennmaradt belső terei a lehetőségekről és a gazdagságról szőtt kelet-közép-európai vágyálmok vizuális lenyomatai. Rédling Hanna diplomasorozata sajátos időutazás a kilencvenes évek elejének kisstílű, de nagyravágyó magyar valóságában.