Vajna Tamás összes cikke

Videóajánló: Hannah Fry és a matek varázslatos világa

A patinás University College London idén 38 éves, ír származású matematikaprofesszora egyike azoknak a valódi tudósoknak, akik kutatásaik mellett a tudományos ismeretterjesztést is magas szinten művelik. Varázsszámok című háromrészes sorozatában arra keresi a választ, hogy emberi találmány-e a matematika, vagy maga az univerzális lényeg.

Magyar kutatók: Minél nagyobb celebrajongó valaki, annál halványabban teljesít az intelligenciatesztekben

Jelentős nemzetközi visszhangot kapott az a magyar mintán végzett kutatás, amely szerint a hírességek imádata iskolai végzettségtől, életkortól és anyagi jóléttől függetlenül összefüggésben áll a kognitív teljesítménnyel. A közel kétezer felnőtt megkérdezésén alapuló vizsgálatról Zsila Ágnes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézetének munkatársa beszélt a Qubitnek.

Videóajánló: Az iszlám és a tudomány

Az angol anya és iraki apa gyermekeként Bagdadban született Jameel Sadik Al-Khalili, az angliai Surrey-i Egyetem elméletifizika-professzora úgy számol le a modern tudományt európai találmánynak tartó évszázados kultúrgőggel, hogy közben bebarangolja az iszlám aranykorának helyszíneit Damaszkusztól Córdobáig.

A sajtófotó mint teljes értékű történelmi forrás: a Beatrice-rajongó szocialista ifjúságtól a taxisblokádon mélázó fiatal Orbán Viktorig

A történettudományban és az antropológiában a sajtófotók újabban kiemelt eszközei a társadalmi jelenségek leírásának, magyarázatának. Az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb magyar fotóriportere, Szalay Zoltán idén megjelent fotóalbuma tudományosan is értékes látlelete a közelmúlt Magyarországának.

Videóajánló: Szent-Györgyi Albert testamentuma

Szent-Györgyi Albert az egyetlen magyar tudós, aki hazai pályán jutott el a Nobel-díjig. A C-vitamin atyja nem csupán zseniális biokémikus, hanem a mai értelemben vett tudománynépszerűsítés egyik úttörője is volt, aki meggyőződéses humanistaként küzdött a tudomány nemtelen célokra való felhasználása ellen.

Az előrehozott vadászati szezon veszélyezteti a világszerte fokozottan védett vadlúdfajokat

A 2021-es vadlúdszinkron szerint a rendkívül sérülékeny kis lilik európai állományának mintegy fele átvonul a Kárpát-medencén, és a vörösnyakú ludak is nagy számban pihennek meg a Hortobágyon útban déli telelő területeik felé. A új magyarországi vadászati szabályozással jelentősen megnőtt annak kockázata, hogy a madarak a kilövési tilalom ellenére puska végre kerülnek.

Megtaláltuk Széchy Tamás hagyatékának hiányzó részét, a világraszóló magyar úszósikerek spirálfüzetekbe rejtett titkát

Az úszóvilág hosszú ideig csak találgatta, hová kerülhettek Magyarország legsikeresebb úszóedzőjének feljegyzései, de most kiderült, hogy Széchy 2004-es halála előtt egy akkor még szinte ismeretlen vidéki utánpótlásedzőt választott szellemi örökösének. A pécsi Sántics Béla két évtizede vette át Széchytől a sok száz edzésnaplóból álló kéziratos gyűjtemény jelentős részét, és elsőként a Qubit olvasóinak mutatja be a rendkívüli sikerek kulcsát, a Széchy-módszer összefüggéseit.

Magyarázd meg a madárnak, hogy fészkeljen a védett területen, miközben ő ragaszkodik a rizsföldekhez

Karcag és Kisújszállás határában évek óta zajlik egy rendkívüli ökológiai kísérlet: a rizstermesztők és a hivatásos természetvédők biológiai, zoológiai és ökológiai kutatásokra alapozva olyan élőhelyeket alakítottak ki a fokozottan védett székicséreknek, amelyek továbbra is művelés alatt állnak. A példaértékű kezdeményezésről Kiss Ádám kutató biológust, a Hortobágyi Nemzeti Park Nagykunság Tájegységének természetvédelmi őrét kérdeztük.

Kiemelkedő oktatók, motivált hallgatók és a pénz mellett autonómia is kellene ahhoz, hogy világhírűek legyenek a magyar egyetemek

Az Európai Egyetemek Szövetségének legutóbbi értékelése szerint a szervezeti szabadságot tekintve a magyar egyetemek 29 országból a 23. helyen állnak, hangzott el az Eötvös József Csoport szerdai vitaestjén, ahol Polónyi István oktatáskutató és Rónay Zoltán oktatásjogász beszélt a felsőoktatási autonómiáról és az akadémiai szabadságról.

A felmelegedés a globális vízkörzést is felborítja

A szélövek eltolódása, a viharok kialakulásának és útvonalának változása befolyásolja a csapadék időbeli és mennyiségi eloszlását. A melegedő légkör egyre több vízgőzt tart magában, ez a többlet táplálja a heves esőzéseket, írja Szabó Amanda Imola éghajlatkutató-meteorológus a Másfélfokon megjelent elemzésében.

A városok zöldítése nemcsak a pénzt viszi, hanem közvetlen anyagi haszonnal is jár

A levegő minőségének javítását, a szén-dioxid megkötését, a csapadékvíz lefolyásának lassítását vagy az épületek és a közterek hűtésigényének csökkentését eredményező zöld beruházások költségeinek többszörösére rúg az így létrejött ökológiai szolgáltatások haszna, állítja a Másfélfokon Lehoczky Annamária meteorológus-éghajlatkutató.

„Na de drága akadémikus úr, minek adjak én neked pénzt?”

A csillagászat alapkutatás, de igenis kijöhetnek hasznos dolgok, csak ez néha kétszáz évig is eltart – hangzott el a CEU Határtalan tudás legutóbbi beszélgetésén, ahol a csillagászat magyar nagyágyúi a magáncégek formálta New Space-ről, az űrturizmus veszélyeiről és a fejlett technológiák földi alkalmazásairól is beszéltek.

Mit jelent az energia-egyensúly a Földön, és van-e remény, hogy visszanyerjük?

A Föld energiamérlege legalább 1970 óta nincs egyensúlyban, vagyis az éghajlati rendszer több energiát nyel el, mint amennyit visszaver vagy kibocsát. A globális felmelegedés csak akkor állítható meg, ha az emberiség csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, és elkezdi kivonni a légkörből a többletet; az óceánokban zajló folyamatok még így is drasztikus hatásúak lesznek a szárazföldekre.