Egy francia író bebarangolta a Szilícium-völgyet, és kitalálta, hogyan győzzük le a technokapitalizmust

„Az okostelefon egész egyszerűen rebootolta a Sapiens viselkedését. Eddigi életmódunkból semmi sem maradt érintetlenül: már nem úgy dolgozunk, játszunk, alkotunk, lakunk, megyünk egyik helyről a másikra, kereskedünk, gondolkodunk, táncolunk, szeretkezünk, ahogy harminc éve. Mindent teljes egészében forradalmasított egy ötször tíz centiméteres üveg téglalap. A mi 2001-es kőoszlopunk. A Sapiens újratöltve az antropocén korszak harmadik évada” – írja Alain Damasio francia bestselleríró 2024-ben kiadott, egyelőre csak franciául elérhető könyvében, A Szilícium-völgyben. Az idézet Stanley Kubrick 1968-ban bemutatott filmje, a 2001: Űrodüsszeia fekete monolitjára utal, ami a filmbeli ősembereket az eszközhasználatra, az amerikai kutatókat pedig egy űrexpedícióra sarkallta. A szerző szerint mi is hasonló tudatlansággal viszonyulunk az életünkbe belecsöppent okos eszközökhöz és a mesterséges intelligenciához.

Damasio szerint könyve inkább antropológiai munka, mint szépirodalom, noha az utolsó fejezete egy klasszikus sci-fi-novella. Az első hét fejezet műfaja a kötet fülszövege szerint „látomásokkal megszakított technopoétikus esszé, amiben egyszerre van jelen a lenyűgözöttség, a nosztalgia és a remény.” Ezekben az írásokban az önvezető fehér Waymo autóktól (a Google spin-off cége) a kényszeres egészségcentrikusságon és a programozás művészetén át a Szilícium-völgyben koncentrálódó hatalmas vagyonokig sok minden szóba kerül. Damasio a France Inter közszolgálati csatornának adott interjújában hangsúlyozza, hogy el akarta kerülni azt a fajta gúnyolódó, negatív, európai, franciás mentalitást, ami élből elutasítja az amerikai techpozitív életérzést. Szerette volna megérteni, hogy a pénzen kívül pontosan mi mozgatja és motiválja azokat, akik előállítják nekünk a technológiával kapcsolatos mítoszokat. Azt például leszűrte, hogy akik a Szilícium-völgyben dolgoznak, sokkal tudatosabban viszonyulnak a digitális technológiához, mint az amerikai társadalom egésze, és 10 éves kor alatt elvből nem adnak tabletet a gyerekeik kezébe, mert jól tudják, hogy az nem tesz jót az agy fejlődésének. (A könyvben egyébként a többes számú főnevek következetesen nőnemben szerepelnek, reagálva a Franciaországban manapság zajló névmások körüli kulturális vitára.)

Ki az az Alain Damasio, és hogy került a Szilícium-völgybe?

Alain Damasio 1969-ben született, Franciaországban befutott sci-fi-, fantasy- és forgatókönyvíró, tipográfus, színpadi előadó, videójáték-készítő. Kifejezetten eklektikus, különös figura, antikapitalista művész, politikai aktivista, aki kísérleti kommunát létesített az Alpokban, másfél órányira Marseille-től, ahol egyébként a feleségével és két lányával lakik. A telepen 1300 méter magasan pásztorkodnak, beszélgetnek, és egy kollektív, önfenntartó, a másféleségre nyitott létforma kialakításán dolgoznak. Projektjük neve „Az élők iskolája”, amit a neologizmusairól és nyelvi leleményeiről ismert Damasio még ZESTE-nek is elkeresztelt, ami annyit tesz, hogy Zone d’Experimentation Social, Terrestre et Enchantée ( Társadalmi, Földi és Elvarázsolt Kísérleti Övezet).

Damasio Lyonban született, apja autószerelő magánvállalkozó volt, ami valószínűleg megmagyarázza az önműködő autók és általában a kívülről megbuherálhatatlan technológiai eszközök iránti averzióját. Gimnazistaként természettudományokra specializálódott, majd az egyik rangos francia üzleti egyetemre (École Supérieure des Sciences Economiques et Commerciales, ESSEC) ment továbbtanulni, amit viszont még azelőtt otthagyott. hogy megszerezte volna diplomáját. Ezután kezdett komolyan írni: két nagy sikerű regénye a 2006-ban kiadott Szélsétálók (La Horde du Contrevent és a 2019-es Lopakodók (Les Furtives). Az előbbi regényben 22 ember gyalogol együtt felfelé a könyörtelen és állandóan változó széllel szemben, mert azt sejtik, hogy a világ vége ott lesz, ahol a szél ered; a másikban a nagyvállalatok felvásárolják a városokat, és különböző adminisztratív zónákra osztják őket. Az állampolgárok privilégiumai aszerint változnak, hogy mennyit fizetnek.