A klímamigráció már megkezdődött, és Magyarországon is érezteti hatását

Az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Paneljének (IPCC) 2023-as jelentése egyértelműen megerősíti, hogy az emberi tevékenység okozta klímaváltozás már most is érzékelhető hatással van a bolygóra. A szélsőséges időjárási jelenségek és a tengerszint-emelkedés egyre gyakoribbá válnak, ami számos régióban élelmiszer- és vízhiányhoz, valamint a megélhetési lehetőségek elvesztéséhez vezet.

A klímaváltozás hatásai ráadásul nem egyenlően oszlanak meg: a legsérülékenyebb országok és közösségek szenvedik el a legnagyobb károkat. Az alacsonyan fekvő szigetek és a part menti régiók lakói különösen veszélyeztetettek a tengerszint-emelkedés miatt. Afrikában és Ázsia egyes részein a vízhiány és az aszályok arra kényszerítik az embereket, hogy elhagyják otthonaikat, tehát a klímaváltozás okozta migráció már most is zajlik. A Csendes-óceáni térségben például számos kis szigetállamnak kell szembenéznie a tengerszint-emelkedés következményeivel, és át kell telepítenie lakóit. Afrikában az aszályok és az elsivatagosodás miatt milliók kényszerülnek elhagyni földjeiket.

Az International Organization for Migrants (IOM) tanulmánya klímamigráció szempontjából hat különösen sérülékeny régiót jelöl meg a világban:

• szubszaharai Afrika,
• Kelet-Ázsia és a csendes-óceániai térség,
• Dél-Kelet Ázsia,
• Észak-Afrika,
• Latin-Amerika,
• Európa és Belső-Ázsia.

A tanulmány szerint csak ebben a hat régióban akár 216 milliós belső, államokon belüli vándorlásra is számítani lehet. A régiók a felsorolásban az érintettségük alapján szerepelnek: szubszaharai Afrikában 70 millió ember is mozoghat országon belül, Kelet-Ázsiában és Óceániában közel 40 millió, Dél-Kelet Ázsiában nagyjából ugyanennyi, Észak-Ázsiában 12-13 millió, Latin-Amerikában 10 millió körül, végül Európában és Belső-Ázsiában 3-5 millió. A belső mozgások nyilván nem vetíthetők ki egy az egyben a nemzetközi mozgásokra, de ahhoz jó kiindulópontot adnak, hogy mely térségek a leginkább érintettek a klímaváltozás okozta környezeti migráció szempontjából.

Az amerikai Notre Dame Egyetem projektje, a Global Adaptation Initiative azt mutatja meg, hogy mennyire sérülékeny egy-egy ország a klímaváltozás szempontjából. Ennek segítségével egy-egy országot választottunk ki a felsorolt hat, sérülékeny régióból, hogy megmutassuk, hogyan alakul ezekből az országokból a Magyarországra történő bevándorlás. Ez a hat ország:

• Csád,

• Ecuador,

• Kirgizisztán,

• Marokkó,

• Pápua Új-Guinea és

• Vietnám.

Magyarországon a kormányzati kommunikáció ellenére, egyre több bevándorló hátterű ember él. A kérdés az, hogy ebből a hat országból vajon jobban nő-e a számuk, mint ha az összes országot vizsgáljuk. Lehet-e olyat mondani, hogy a ezekből az országokból az átlagosnál jobban nőtt a bevándorlók száma?

Sajnos a KSH adataiban nem lehet az egyes országokra lebontani az adatokat, de az egyébként KSH-adatokon alapuló Eurostat adatbázisban ezt meg lehet tenni 2023-ig.