Gulyás Balázs elnök a Magyar Kutatási Hálózat modellváltásának okáról: Első osztályú kutatók játszanak NB2-es csapatban

„NB2-es csapatban játszanak, pedig a játékosok első osztályúak" – jellemezte az általa irányított tizenegy kutatóközpont és hét kutatóintézet kutatói gárdáját Gulyás Balázs, a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) elnöke a bencés szerzetes rend magyarországi tevékenységének korai időszakát bemutató kiállítás keddi megnyitóján a budapesti Humán Tudományok Kutatóházában.

A Magyar Tudományos Akadémiáról 2019 augusztusában Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat (ELKH) néven leválasztott kutatói hálózat vezetőjének nyitóbeszédéből az is kiderült, hogy miért van szükség a 2023 nyarán az ő javaslatára átkeresztelt konglomerátum sürgős átalakítására. A régészeti tárlat nyitóeseményén Gulyás futballhasonlatokkal világította meg, hogy a „HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról” szóló, a kutatóközpontok és -intézetek vezetőihez november 7-én alig egy hetes véleményezési határidővel eljuttatott törvénytervezetben részletezett változtatások célja, hogy az „NB1-es minőségű kutatók a képességeiknek megfelelő lehetőségekhez juthassanak”.

Az elnök szerint a tudományos és adminisztratív munkatársakkal együtt mintegy 5 ezer főt foglalkoztató kutatói hálózat „státuszáról és finanszírozásáról” eddig csupán „egy salátatörvény cikkelye” rendelkezett, „de ez most megváltozik”, ami jól mutatja, hogy „a kormányzat komolyan veszi”, és „financiálisan, infrastrukturálisan és minden egyéb módon” támogatja „a tudományos kutatásokat”.

A parlament honlapján hétfőtől elérhető 2025-ös költségvetési törvényjavaslat 18 milliárd forinttal valóban megemelné a kutatóhálózat támogatási keretösszegét, ám ehhez teljes modellváltást irányoz elő a HUN-REN átalakításáról szóló, a Qubit által megismert jogszabálytervezet. A rendelkezés 2025. március 31-ével jogutód nélkül megszüntetné az önálló jogi személyiséggel rendelkező kutatóhelyeket működtető és irányító, független költségvetési intézményi státuszú alapítványt, a kutatói hálózat pedig mindenestül beolvadna az április 1-én „közfeladatot ellátó sajátos jogállású szervezet” formájában egyetlen jogi személyként megalapítandó, a kormány által kinevezett 7 fős irányító testület felügyelete alatt egy teljhatalmú elnök és az operatív működésért felelős vezérigazgató irányításával működő új HUN-REN-be.

Információink szerint az elnöki sorvezetőt követő tervezetről a november 14-én délutánra összehívott vezetői értekezlet hivatott dönteni, a főigazgatók és intézeti igazgatók ekkor nyilatkozhatnak arról, hogy részben vagy egészben támogatják, illetve elvetik a jogszabályba foglalt modellváltást. (Gulyás Balázs eddig nem reagált megkeresésünkre, válasz esetén természetesen frissítjük cikkünket.)

Nemzeti kincs?

A Qubitnek név nélkül nyilatkozó HUN-REN-es kutatók szerint a modellváltás egészen az elmúlt hétig nem került napirendre. Gulyás a tavalyi kinevezése után elrendelte ugyan a kutatóközpontok és intézetek nemzetközi átvilágítását, az ismert külföldi tudósok és kevésbé ismert tudománymenedzserek bevonásával nyár elejére lezárult revízió az autonóm intézmények közötti kommunikáció kivételével nem talált kifogásolni valót a jelenlegi szervezeti struktúra működésében. Ugyanakkor, a HUN-REN honlapján elérhető július eleji beszámoló szerint megállapította, hogy az MTA-tól öt éve elcsatolt kutatói hálózat különleges tudást képviselő „nemzeti kincs”.