A populista kormányok nem tűrik meg a független szabályozó hatóságokat, és ennek Magyarország a legékesebb példája

Érvényesülhet-e a jó kormányzás eszméje populista irányítás alatt, egy gyorsan leépülő demokráciában? A kérdés egyre aktuálisabb, miután a populisták világszerte elsöprő győzelmeket aratnak, fiatal és hosszú hagyományokra visszatekintő demokráciákban egyaránt. A Regulation & Governance nemzetközi politika-, közigazgatás- és jogtudományi folyóiratban tavaly októberben megjelent kutatásunk nem ad megnyugtató válaszokat a kérdésre.

A helyzet ugyanis az, hogy az illiberális populisták átpolitizálják a szabályozó hatóságokat: populista kormányzás alatt a szabályozó hatóságok elsősorban olyan érdekcsoportokkal állnak szóba, amelyeknek szorosak a kapcsolatai a kormánypártokkal, és ez rossz hír mind a demokrácia, mind a kormányzás minősége szempontjából.

A jó kormányzás egyik alapfeltétele

Az egyes országok érdekképviseleti rendszerei és folyamatai között jelentős különbségek vannak, ám azt leszögezhetjük, hogy leginkább az a fontos, milyen szabályok szerint és mennyire átlátható módon vonják be az érdekszervezeteket a politikai döntéshozatali folyamat különböző szintjein.

Az érdekszervezetek bevonása a politikai döntéshozatalba és a kormányzásba nemcsak demokratikus alapelvként, hanem a kormányzás minősége szempontjából is fontos – a kettő valójában nem elválasztható egymástól. A különböző társadalmi szervezetek (például a tiszta energiával foglalkozó csoportok, betegszervezetek, különféle foglalkozási csoportok, jogvédők, szakszervezetek, iparkamarák, munkaadói szervezetek, stb.) nemcsak technikai és jogi szakértelmet, hanem politikai és szakpolitikai visszajelzést és legitimitást is nyújtanak mind a döntéshozóknak, mind a döntések végrehajtását végző vagy az adott szakterületet, rendszert, piacot ellenőrző közigazgatási szerveknek és szabályozó hatóságoknak.

Minél kevésbé önkényes és minél átláthatóbb a különféle érdekszervezetek hozzáférése a döntéshozókhoz, közigazgatáshoz és szabályozókhoz, annál kevésbé képesek egyes érdekcsoportok és politikai pártok kisajátítani a döntéshozatali és igazgatási folyamatokat. A társadalmi szervezetek nagyobb fokú és minél nyíltabb, egyenlő feltételek szerinti bevonása biztosítja, hogy a különböző társadalmi érdekek minél szélesebb köre kapjon meghallgatást. Ez tehát a jó kormányzás egyik szükséges – bár nem elégséges – feltétele.

Normális esetben azt feltételeznénk, hogy az érdekcsoportok hozzáférése a kormány és a törvényhozás politikai döntéshozatali folyamataihoz nagyobb politikai befolyás alatt áll, mint az igazgatás napi ügyeit intéző hatóságok esetében. Ráadásul ez a kormányzás legszakmaibb szintje, ahol a legközvetlenebb visszajelzéseket lehet (és kell) adni a szakpolitikákról. Vagyis a szabályozó hatóságoknak – még a központi közigatásnál is jobban – elméletileg a legnyitottabbnak kellene lenniük a szakpolitikai területükön működő sokféle érdekcsoport szakértelmére és visszajelzéseire.

Döntő kérdés tehát, hogy a populista pártok kormányzása befolyásolja-e az érdekszervezetek szabályozó hatóságokhoz való hozzáférését, és ha igen, hogyan.

Változatok populizmusra

Nem minden populizmus egyforma. Bár minden populista mozgalom azt állítja, hogy a népet képviseli a korrupt és alkalmatlan politikai elittel szemben, ezenfelül nagyon is eltérő elképzeléseik vannak arról, hogyan kell kormányozni és mit kell tenni az állammal.

Egyesek, mint például Javier Milei argentin elnök, elvetik az államot, és a bürokrácia radikális leépítését tűzik ki célul. Mások, mint például Orbán Viktor magyar miniszterelnök, minden szinten központosítják a kormányzást, hogy az állam a „valódi nemzeti érdekeket” szolgálhassa. És vannak olyanok is, mint Andrej Babiš volt cseh miniszterelnök, akik technokrata, szakértői kormányzást ígérnek.

De van-e eltérés abban, hogy a különféle populisták kormányzása mennyiben befolyásolja a politikai-közigazgatási rendszer társadalmi szervezetekre való nyitottságát? Kérdőíves kutatásunk segítségével kerestünk választ erre a kérdésre, amit több mint 400 cseh, magyar, lengyel és szlovén országos szintű energiapolitikai, egészségügyi és felsőoktatási érdekképviselet töltött ki 2019 és 2020 folyamán.

Magyarországon a legdrasztikusabb a demokratikus minőség romlása

Szlovéniában terepmunkánk időszaka megelőzte a populista és illiberális harmadik Janez Janša-kormányt (amely 2020 és 2022 között volt hivatalban), így Szlovénia volt a mintánkban az az ország, ahol az adatfelvétel idején nem volt populista kormány. A másik három ország mindegyike populista kormányzás alatt állt a kérdőívek felvétele idején, azonban a kormányok populizmusa és a három ország demokratikus minőségének romlása között jelentősek voltak a különbségek.