Felugró ablakok, villogó visszaszámláló órák, early bird kedvezmények és limitált ideig vagy mennyiségben rendelkezésre álló visszautasíthatatlan ajánlatok – az internet tele van ilyenekkel, és bár van, ami után már a Gazdasági és Versenyhivatal (GVH) is nyomoz, valójában semmi egyértelműen illegális nem történik. Az angolszász szakirodalomban dark patterns (sötét mintázatok) gyűjtőnévvel illetett fogyasztásösztönző trükkök olyannyira elterjedtek, hogy saját Wikipedia-oldaluk van, és mind az értékesítők, mind a fogyasztók megtanulhatnak róla egy csomó hasznos dolgot az interneten. Csak éppen teljesen más szemszögből.

Ami túl jól hangzik, az általában nem igaz

A fogyasztók sokat olvashatnak arról, hogy milyen vásárlásösztönző csalikkal próbálják megkaparintani a figyelmüket a leleményes marketingesek és kereskedők, majd ezek után néhány trükkel akár évekre rábeszélik őket egy szolgáltatásra vagy egy termék használatára. Ezeket a trükköket a marketingesek, illetve a UX/UI designerek (azaz a felhasználói élményt és felületeket tervező szakemberek) külön meg is tanulják, hogy csábító weboldalakat, reklámfelületeket készíthessenek.

Nem feltétlenül tisztességtelen minden ilyen fogás, de az biztos, hogy túlzásba lehet esni velük. A Ryanairnek legalábbis biztosan sikerült, de más fapados légitársaságok kereskedelmi gyakorlatát is kifogásolták már, vagy az olyan, olcsó és általában rossz minőségű termékek tömkelegét áruló oldalakét is, mint a Temu vagy a Shein, amelyek egy-egy ingyen kínált termék mellé ajánlanak drágábbakat, így ösztönözve a vásárlásokat.

Azonban az, ami ennyire jól hangzik, általában maximum csak részben igaz. Ha a szívünkre tesszük a kezünket, valószínűleg kollektíven bevallhatjuk, hogy soha, vagy csak nagyon nagyon ritkán olvassuk végig az Általános Szerződési Feltételeket (ÁSZF), még akkor is, ha a kis négyzet bepipálásához le kell görgetnünk az ablak aljára. Ennek pedig az az eredménye, hogy az emberek rengetegszer úgy vásárolnak termékeket és szolgáltatásokat, hogy fogalmuk sincs arról, hogy ezekért nemcsak pénzzel, hanem az adataikkal is bőségesen fizettek.

Vadásszák őket

A dark pattern elnevezést 2010-ben kapták ezek a mintázatok egy Harry Brignull nevű UX-designertől. Ő hozta létre a deceptive.patterns weboldalt is, ahol a megtévesztő online értékesítési trükkökkel foglalkozik, és ilyen megoldásokat gyűjt össze. Neki az a célja, hogy tisztábbá tegye az internetet, és lehetőleg kevesebb ilyen trükk forduljon elő a weboldalakon.

A Hall of Shame-be (Szégyencsarnokba) legutóbb egy 2025 áprilisában született Bluesky-poszt került fel, amelyben egy roppant nyomasztó leiratkozás-megerősítő üzenetet mutatnak be egy whisky-klub weboldaláról.

Információkat már magyarul is lehet találni a sötét megoldásokról, a Jogi Fórum 2021-es cikke két csoportra bontja a praktikákat: az egyik csoportba az információáramlást megzavarókat, a másikba a felhasználói döntést befolyásolókat sorolják. Magyarországon, hasonlóan az EU-hoz, az adat- és fogyasztóvédelem törvényi szabályozásait egyaránt sorra kell venni, ha a megtévesztő gyakorlatok bizonyítása történik.

Hiába szabályozzák, kiskapuk mindig vannak

A GVH augusztus elején jelentette be, hogy megtévesztés és pszichés nyomásgyakorlás miatt eljárást indít a Ryanair légitársasággal szemben. Az olcsó, fapados járatokat üzemeltető ír cég a hivatal szerint félreérthető és időszerűtlen módon tájékoztatja a weboldal felhasználóit. Ez a tájékoztatási hiba a retúrjegyek és a csomagopciók kiválasztását érinti a tájékoztatás szerint.