A magyar társadalom kétharmada kívül maradt a polgárosodás folyamatán

március 6.
tudomány

Ajándékozás

A cikkek megosztásához Qubit+ tagságra van szükséged.

Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be! Ha még nem, válassz a csomagjaink közül!

Az Osiris Kiadónál február 16-án megjelent Merre tovább? - Magyarország helyzete és kilátásai című kötet gazdasági tárgyú tanulmányairól ebben a cikkben írtunk. Most három olyan tanulmányt mutatunk be, amelyek a magyar társadalom gazdaságon túli működését segítenek megérteni.

A magyar gazdaság integráló ereje strukturálisan gyenge: a betanított és segédmunkások, valamint a mezőgazdasági munkások aránya a teljes társadalomban közel 40 százalék, az aktív korúak körében pedig 28,5 százalék végez alacsony végzettséget igénylő munkát – írja tanulmányában Kovách Imre szociológus, a kötet egyik szerkesztője. Ez nemcsak a foglalkozási egyenlőtlenségek fennmaradását magyarázza, hanem kijelöli a „tudásalapú társadalom” és a mesterséges intelligencia-alapú fejlesztési stratégiák kemény korlátait is, hiszen az alacsony tudásszintet igénylő munkákból nagyon nehéz fejlődni. A mobilitás esélye kicsi, az oktatási rendszer nem korrigálja az induló hátrányokat, és a származás még a felfelé mobilak jövedelmét is lehúzza. Mindezt súlyosbítja, hogy 2021-ben az aktív keresők mintegy 15 százaléka – 470–500 ezer fő – dolgozó szegény volt, vagyis a munkaerőpiaci integráció önmagában nem jelent kiutat a létminimum alatti helyzetből.

Merre tovább? – Magyarország helyzete és kilátásai. Szerkesztette: Gyurgyák János, Kovách Imre, Pálinkás József, Romsics Ignác, Szathmáry Eörs. Osiris Kiadó, 2026.

A korábban Kovách és munkatársai által bevezetett integrációs megközelítés radikálisan tágítja az egyenlőtlenség fogalmát: a magyar társadalom alsó egyharmada dezintegrált, ami lényegesen magasabb arány annál, amit pusztán a jövedelmi szegénységet vizsgálva mérnénk. Az alsó harmad egyik fele idős, alacsony végzettségű, politikailag inaktív, de normaszegést elutasító csoport, míg a másik fele aktívabb korú, dolgozó, de erős kirekesztettség-érzéssel és az intézmények iránti gyenge bizalommal jellemezhető. A társadalom több mint kétharmadának integrációja rendkívül egyenlőtlen, miközben az erősen integrált réteg csupán mintegy egyharmadot tesz ki. Az egyenlőtlenség tehát nemcsak anyagi, hanem a kapcsolati, bizalmi és politikai részvételi dimenzióban is újratermelődik, ami azt jelenti, hogy a magyar társadalom gyakorlatilag darabjaira hullott.

A cikk innentől csak a Qubit+ előfizetőinek elérhető.
Csatlakozz, és olvass tovább!

Ha már van előfizetésed, lépj be vele. Ha még nincs, válassz csomagjaink közül!