„A közösségi média jelenleg rákos daganat a társadalmunkon” – mondta Spencer Cox, Utah republikánus kormányzója, miután szeptember 10-én a Utah Valley Egyetemen merényletet követtek el Charlie Kirk jobboldali aktivista és influenszer ellen. A kormányzó sajtótájékoztatóján mindenkit arra bíztatott, hogy egy időre lépjen ki az online világból, ölelje át családtagjait és tegyen valami jót saját közösségében.

A merénylet hírére egészen másként reagált Elon Musk, a korábban Twitterként ismert X közösségi platform tulajdonosa. A milliárdos még Kirk halálának megerősítése előtt a „baloldalt” a „gyilkosság pártjának” nevezte. Más felhasználók arról írtak, hogy „háborúban állunk”, és a médiát, a civil szervezeteket, vagy a demokrata párti milliárdos donorokat hibáztatták a merényletért. „Így néz ki működés közben az algoritmusok által vezérelt internet – írta elemzésében az amerikai Atlantic magazin újságírója, Charlie Warzel. – Ez nem tűri az információs vákuumot, és a tények vagy megbízható információk hiánya által keltett rést haragkeltéssel, összeesküvés-elméletekkel, borúlátással és gyűlölködéssel tölti ki.”

„Nem a közösségi média teremti az indulatokat, csak platformot ad ezeknek” – mondta a Qubitnek Krekó Péter, az ELTE PPK Szociálpszichológiai Tanszék egyetemi docense és a Political Capital ügyvezető igazgatója.

Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lenne a közösségimédia-felületeknek felelőssége. A szociálpszichológus szerint most látjuk a hátulütőjét annak, hogy a tartalomszabályozás enyhítésével ezek a platformok szabadjára eresztik és könnyebben eszkalálják az indulatokat. „Ennek igenis lesznek komoly negatív hatásai” – mondta, miközben a moderálás újbóli megerősítésére sem az amerikai kormánytól, sem más globális szereplőktől nem lát politikai akaratot.

Elárasztotta az X-et a polgárháborús retorika

A Kirk ellen elkövetett merénylet után Jen Golbeck, a Marylandi Egyetem közösségi médiahasználatot kutató professzora több mint háromezer, az X-ről és a Trump-párti Patriots fórumról származó bejegyzést elemzett. Ezekben, mint a Reuters hírügynökségnek elmondta, gyász, düh, valamint fokozódó radikalizálódás jeleit tapasztalta.

A New York Times elemzése szerint a merénylet napján több mint 129 ezerszer írták le az X-en a „polgárháború” kifejezést, másnap pedig 210 ezerszer, ami közel tízszeres növekedés a korábbi hónapok napi 18 ezres átlagához képest. A posztok szerzői között feltűntek republikánus törvényhozók és szélsőjobboldali influenszerek is, köztük Andrew Tate, akinek szeptember 10-i „Polgárháború” posztján több mint 19 millió megtekintés gyűlt össze azóta.

Amellett, hogy a polgárháború emlegetésének megugrása látványosan mutatja az amerikai társadalom megosztottságát, ismerős mintát követ: az elmúlt évek meghatározó, főként Trumphoz kötődő politikai eseményei után időről időre ez történt. És a trend a retorika fokozódó használata irányába mutat: a Trump elleni, tavaly júliusi merényletkísérlet utáni két napban 260 ezerszer említették a kifejezést az X-en, míg Kirk meggyilkolása után 340 ezerszer.

A polgárháború kifejezés már nem számít marginálisnak, mondta a lapnak Jared Holt, a online befolyásolási műveleteket monitorozó Open Measures cég kutatója, és a mainstream platformok is kezdenek egyre inkább a szélsőjobboldali fórumokra emlékeztetni. „A valódi kockázat az, hogy mindez legitimizálja a vélt politikai ellenfelekkel szembeni fenyegetőzést és erőszakot” – mondta.

Warzel cikkében az algoritmikus internetet egy igazolásgyárhoz hasonlítja, aminek a célja nem a hírek és a tények bemutatása, hanem kategorizálásuk és egy előre megírt narratívához történő igazításuk. Bár rengeteg jókedvű, hasznos és ártalmatlan közösség működik az interneten, szerinte nehéz nem észrevenni, hogy összességében van valami mérgező ezeknek a közösségi platformoknak a felépítésében, valamint abban, ahogy egyre inkább nemcsak a figyelmünket követelik, hanem a legfelfokozottabb érzelmeinket is.

Krekó szerint vannak arra vonatkozó kutatások, hogy a közösségimédia-platformok algoritmusai részben felelőssé tehetők a politikai polarizáció fokozódásáért, ami az amerikai társadalom már a közösségi portálok felbukkanása előtt erősödő megosztottságához is némileg hozzájárult. Az is ismert, hogy az algoritmusok nagyobb eséllyel tárják elénk az olyan tartalmakat, amik figyelemfelkeltőbbek, megosztóbbak, és saját politikai buborékunk véleményének extrémebb formáit tükrözik – ami különösen egy ilyen helyzetben alkalmas lehet a felhasználókban rejlő indulatok felerősítésére.

Az algoritmusok mibenlétéről ugyanakkor csak találgatni tudunk, és azokból a törekvésekből, amik átláthatóbbá tették volna azt, hogy milyen szabályok szerint rakják elénk a tartalmakat, egyelőre nem valósult meg semmi. „Ez egy nagyon komoly probléma” – mondta Krekó.

Algoritmusok tolják a képünkbe a véres, sokkoló videókat