A Nature december közepén sorra vette, mit hozhat a jövő év a tudomány és az űrkutatás számára. Sajátos módon a felsorolás nem tudja kihagyni Donald Trump amerikai elnök nehezen megjósolható tudománypolitikai mozgásait sem, hiszen az, hogy az Egyesült Államokban hogyan alakul a tudomány és az űrkutatás intézményrendszere és finanszírozása, az egész világra hatással lesz.

Még több AI a kutatásokban

Nagy lendületet vesznek 2026-ban az AI segítségével zajló kutatások – jósolja a Nature. A több LLM-et (large language model – nagy nyelvi modell) is integráló AI-ágensek egyre szélesebb körben terjednek el, és némelyikük emberi felügyeletet sem igényel majd. Jövőre megjöhetnek az első, AI által elért, igazi áttörést jelentő tudományos eredmények is – ugyanakkor a felpörgő AI-használat a hibákat is kihozhatja, mint amilyen például a már most is meglévő adatvesztés, adattörlődés.

Olyan módszerek is elterjedhetnek, amelyek nem LLM-eket használnak, hanem kisebb léptékű megoldásokat, korlátozott mennyiségű adatból kiindulva, egy-egy konkrét logikai vagy következtetési feladat megoldására specializáltan. Ezek a rendszerek nem szöveget generálnak, hanem az információ matematikai reprezentációit dolgozzák fel. Idén egy ilyen kisebb AI-modell a hatalmas LLM-eket is felülmúlta már egy logikai teszt során.

Személyre szabott génterápiák

Jövőre startol két olyan személyre szabott génterápia szélesebb körű klinikai tesztje, amely ritka genetikai rendellenességgel születetteken képes segíteni.

Mint arról a Qubit is beszámolt, egy KJ Muldoon nevű csecsemő, aki ritka anyagcsere-betegségben szenved, CRISPR-terápiát kapott, amelyet kifejezetten ezt a betegséget okozó mutáció kijavítására szabtak – ez a módszert próbálják most ki más betegeken is. Egy másik kutatócsoport pedig hasonló klinikai vizsgálatot indíthat jövőre az immunrendszer genetikai rendellenességeinek kezelésére.

Vérteszt, amely kimutatja a rákot

2026-ben jönnek az első eredmények egy olyan brit vérteszt-eljárásról, amely ötven különféle ráktípust képes kimutatni az emberi szervezetben, még a tünetek megjelenése előtt. A teszt a daganatos sejtek által a vérbe juttatott DNS-darabokat vizsgálja, és képes meghatározni azt a szövet- vagy szervtípust is, ahonnan a jel származik. Az eddigi vizsgálatokban több mint 140 ezren vettek részt, és ha az eredmények biztatók lesznek, az Egyesült Királyság egészségügyi hatóságai országszerte bevezethetik a tesztet a kórházakban.

Felszáll az Orion

Jövőre a világűrben megnő a Hold felé tartó forgalom. A NASA Artemis II missziója négy űrhajóst indít majd útnak, akik az Orion űrhajó fedélzetén megkerülik a Holdat.

Eközben Kína a Csang’o-7 holdszonda augusztusi felbocsátására készül. A küldetés egy „ugró” űrjárművet is használ majd, amely ütéscsillapító képességekkel rendelkezik. A déli pólus közelében száll majd le, egy sziklákkal és kráterekkel tarkított, nehéz terepen. Két éve az indiai Chandrayaan–3 űrszonda volt az első, amely sikeresen landolt errefelé, és ha Csang’o–7 is sikeres leszállást hajt végre, vízjeget keres, valamint a talajrengéseket tanulmányozza.

Vigyázó szemünk a Marson

Japán elindítja Martian Moons eXploration (MMX) elnevezésű misszióját, amely a vörös bolygó két holdját, a Phobost és a Deimost vizsgálja majd. Mintákat gyűjt majd a Phobos felszínéről, amelyeket 2031-ben hoz vissza a Földre – ez eddig példa nélküli eredmény lenne.

Az Európai Űrügynökség a jövő év vége felé tervezi bolygóvadász műholdja, a PLATO elindítását. A 26 kamerával felszerelt PLATO több mint 200 ezer csillagot figyel majd meg, és olyan „Föld-ikerbolygókat” próbál azonosítani, amelyek hőmérséklete lehetővé teszi a víz kialakulását.

India sem akar lemaradni: az Aditya-L1 a Napot a naptevékenység maximumának idején figyeli majd meg. Ez egy körülbelül tizenegy éves aktivitási ciklus csúcsidőszaka, amelyet a napfoltok, a napkitörések és a napviharok legnagyobb gyakorisága jellemez.

Drill, baby, drill!

Kína óceánjáró fúróhajója, a Meng Xiang várhatóan jövőre indul első tudományos expedíciójára. A hajó akár 11 kilométer mélyre is képes lefúrni az óceáni kéregbe, egészen a Föld köpenyéig, és onnan mintákat gyűjt. A kutatás annak megértésében segíti majd a tudósokat, hogy miként alakul ki az óceánfenék, és mi mozgatja annak tektonikai folyamatait.

Felújított hadronütköztető

A Svájcban található CERN Nagy Hadronütköztetője (LHC) 2026-ban jelentős korszerűsítésen esik át. Beleépítik a rendkívül nagy intenzitású, úgynevezett nagy luminozitású LHC-t (High-Luminosity LHC), amely várhatóan 2030-ban kezdi meg működését.

Közben az Illinois állambeli Bataviában működő Fermi Nemzeti Gyorsító Laboratórium (Fermilab) áprilisra befejezi a Mu2e detektor építését. Ez azt vizsgálja, hogy a müon – egy rendkívül rövid élettartamú szubatomi részecske – képes-e elektronná alakulni anélkül, hogy közben további részecskék keletkezzenek.

Trump is tovább gyorsulhat

A Nature előrejelzése szerint Donald Trump, mondjuk úgy, hektikus tudománypolitikája jövőre is folytatódik. Nem lankadnak majd a viták a Fehér Ház és a Kongresszus közötti a tudományfinanszírozás csökkentéséről. Nő az AI-kutatásokra szánt pénz, de ez elviheti a fókuszt más, fontos tudományterületekről.

A lap finoman fogalmaz, amikor úgy ír: meglesznek a következményei a közegészségügyi stratégia megváltozásának is, például az oltási ajánlások visszavonásának, a nem kellően megalapozott orvosi állítások nyakló nélküli propagálásának, a nemzetközi segélyek csökkentésének és annak, hogy az USA kivonul egyes globális egészségügyi programokból. Az amerikai egyetemeknek pedig várhatóan újra szembe kell nézniük a bevándorlási korlátozásokkal, amelyek akadályozzák a külföldi hallgatók és kutatók mozgását – és persze a fejlődést is.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Mit adott nekünk a mesterséges intelligencia 2025-ben?

AI Híradó podcast december 13.

Gondolkodó chatbotok, élethű kép- és videógenerátorok, kórházakba és gyerekszobákba beférkőző AI-eszközök és áramzabáló adatközpontok – az AI Híradó idei utolsó adásában értékeljük az évet.