Írország 2026-tól bevezeti azt az alapjövedelem-programját, amelynek az elmúlt több mint három évben futott a kísérleti fázisa. A Basic Income for the Arts (BIA) keretében a kulturális, illetve kreatív területen dolgozók egy része kapott rendszeres, feltétel nélküli alapjövedelmet. Heti 325 euróról van szó (kb. 125 ezer forint), ami alacsonyabb, mint a minimálbér heti összege, ami a 19 év fölöttieknél 40 órás munkahét esetén 540 euró (kb. 206 ezer forint).

A 2022-ben kezdődött pilot programba a képzőművészet, a színház, az irodalom, a zene, a tánc, az opera, a film, a cirkuszművészet és – némileg kakukktojásként – az építészet területén dolgozó szabadúszók jelentkezhettek. Nem volt különösebb megkötés, mindössze legalább két olyan dokumentumot kellett benyújtaniuk, amellyel igazolták, hogy hivatásos kulturális dolgozók – képzőművészek esetében például a műtárgyeladásaikból származó bevételt kellett igazolni, de szakmai szervezeti tagságot igazoló dokumentum vagy a munkákról, produkciókról szóló, a sajtóban megjelent kritikák benyújtása is megfelelt. A New York Times akkori beszámolója alapján a programra több mint 9000-en pályáztak, közülük 8200 ember jogosultságát találták rendben – ebből a csoportból választottak ki 2000 főt véletlenszerűen a programban való részvételre. További ezer jogosult pályázót kontrollcsoportba soroltak, ők értelemszerűen nem kaptak támogatást, a program a foglalkoztatási és megélhetési helyzetüket monitorozta és vetette össze azokéval, akiket támogat a BIA.

A BIA program indítása előtt, a covid időszak arra szolgáltatott bizonyítékot, hogy a kultúra, illetve a kreatív ipar területén dolgozók a legsérülékenyebb társadalmi csoportok közé tartoznak, miközben hozzájárulásuk a GDP-hez meglehetősen magas. A szektorról információkat szolgáltató Europa Regina adatai szerint Írországban 80 ezer főt foglalkoztató területről van szó, évi 5 milliárd eurós nemzetgazdasági hozzájárulással. Közel sem mindenkire és nem egyformán igaz azonban, hogy sérülékeny léthelyzetben volna, hiszen a fenti adatokban a U2 zenekartól a filmgyártásban dolgozókig, a videójáték-tervezőktől a szabadúszó designerekig mindenki benne van.

Hozzá kell tenni azt is, hogy azok az ír művészek, akik évente nem keresnek többet, mint 50 ezer euró (19 millió forint), adómentesen dolgozhatnak. A kísérletben részt vevők közül egyébként 707 képzőművész, 584 pedig zenész, úgy tűnhet tehát, ők a legkitettebbek – éppen ezért érdekes, hogy a program nem jövedelmi alapon szelektál, és az egyéb szociális juttatásoktól függetlenül működik. A német Monopol magazin a program indulásakor ugyanakkor arról írt, hogy a művészek közel háromnegyede már a covid előtt is a szegénységi küszöb alatt élt. Ez a küszöbérték Írországban jelenleg évi 17 998 euró, vagyis közel 7 millió forint.

A BIA kísérleti szakaszát folyamatosan konzultációk, szervezett társadalmi fórumok kísérték, a kiértékelésben 17 ezer állampolgár a véleményével és javaslataival közvetlenül is részt vett. Az ír kulturális minisztérium októberi adatai szerint a pilot programban elköltött minden 1 eurónyi közpénz 1,39 eurónyi jövedelmet hozott társadalmi szinten, míg az adóbevételeknek és a szociális juttatásokon elért megtakarításoknak köszönhetően a program összköltsége 105 millió helyett 72 millió euró lett.