Magyarországon 2002 után erős növekedésnek indult a magukat mérsékelt jobboldalinak vallók aránya – a szélsőjobbosoké már kevésbé. Ez a tendencia 2010-ben és 2015-16-ban tetőzött: először amikor a második Orbán-kormány hatalomra jutott, másodszor amikor a kormányzati kommunikáció ráállt a migráció témájára. Eközben a magukat középre helyezők is átvettek a jobboldaliakra jellemző attitűdöket. A média ugyanakkor sokkal élesebb polarizáltságot mutat annál, mint amilyen megosztott a valóságban a társadalom. A V4 országokban is jelentős tendencia a jobbratolódás, de ezen kívül nehéz egyértelmű térségi mintázatokat kimutatni, és fontos eltérések vannak a régió országai között.

Nagyjából erre jutott az a kutatás, amelyet a Párbeszéd, vita, gyűlölködés című esten mutattak be november 17-én. Az eseményt a Science+ és a Magyarországi Európa Társaság Diacomet programjának részeként rendezték meg Budapesten, és inkább volt informális beszélgetés, semmint szigorúan tudományos prezentáció. Az esten, amely a jelenlegi hazai társadalmi atmoszférára reflektált, és az élesnek tűnő politikai megosztottságot igyekezett kontextusba helyezni, Ságvári Bence szociológus ismertette a kutatás adatait, amihez Síklaki István szociológus fűzött kommentárt.

A European Social Survey (ESS) keretében négy kelet-közép-európai országban vizsgálták a polarizáció alakulását 2002 és 2022 között. Három nagyobb kérdéskörben (migráció, LMBTQ jogok és klímahelyzet) mérték fel az emberek véleményét Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban, és ennek nyomán azt, hogy milyen pozíciókat rajzolnak ki a vélemények a jobb-bal politikai skálán. Mindezt egy kisebb hazai médiaelemzés egészítette ki: a fenti három nagy kérdéskört érintő cikkeket vizsgálták tíz sajtóorgánumban, azt keresve, hogy ezek a témák mennyire vannak jelen az egyes hazai médiumokban.