A 28 éves Benji a brit University College London (UCL) egyetemen szerezte meg alapdiplomáját közgazdaságtanból. Szeretett volna kint maradni, de nem sok esélyt látott arra, hogy az egy-egy pénzügyi állásra jutó több ezer jelentkező közül őt válasszák ki. És mivel épp szembejött vele egy budapesti álláshirdetés a Morgan Stanley-nél, megpályázta és meg is kapta, így hazajött Magyarországra. A sok körös, de végül sikeres felvételhez szerinte sokat nyomott a latba a UCL-es diploma. Egy év után ezt az állását otthagyta, és a következő évben már az amszterdami tőzsdén dolgozott. Majd onnan megint hazajött, mert hazacsábították egy nagy hazai bank portfóliómenedzserének – ahogy ő fogalmaz: egy „álommelóba”. És bár most éppen itthon él, nem adta fel, hogy újból külföldre menjen dolgozni.

A 27 éves Dóri a bécsi CEU-n szerezte emberi jogokból angol nyelvű mesterdiplomáját. Ő is nagyon szeretett volna kint maradni – ahogy fogalmaz, „nagyon megrázó volt a gondolat, hogy haza kell költöznöm, és az utolsó pillanatig próbáltam húzni” –; ennek ellenére többszáz beadott jelentkezés után mindössze egy helyre hívták be interjúzni, és ott sem járt sikerrel. Az a gyanúja, hogy a német nyelvtudás hiánya miatt volt ennyire esélytelen a bécsi munkakeresés. Azóta social media menedzserként dolgozik egy hazai online napilapnál, ahol nemcsak a jó diploma, de a korábbi hazai civil szervezeteknél szerzett munkatapasztalat is sokat számított.

A 25 éves Fanni egy holland egyetemen végezte el a kulturális menedzser mesterszakot angol nyelven. Szeretett volna a diplomaszerzés után kint maradni, mert nagyon megszerette az ottani életet, de holland nyelvtudás nélkül nem volt sok reménye arra, hogy elhelyezkedjen az ottani kulturális életben, így hazajött. Itthon viszont gyorsan talált magának egy marketinges és kommunikációs állást egy állami kulturális intézményben, ahol, úgy érzi, a felvételnél jól csengett a Hollandiában szerzett diploma.

Bár hivatalos nyilvántartások hiányában nehéz pontos adatokhoz jutni, egyes becslések szerint a hazai diákok 7 százaléka tanul külföldi egyetemen, és körülbelül a felük-kétharmaduk tér haza Magyarországra. A hazatérés is képlékeny kategória, hiszen aki egyszer visszatért, az újra el is indulhat. Ahogy Greskovits György, a hazai diákok külföldi egyetemre való felkészítését is segítő Milestone Intézet egyik alapítója mondja: „akinek kialakult ez a fajta hálózatossága és nemzetközi látótere, az jön-megy”.

De vajon miért választanak külföldi egyetemet a hazai diákok, és ha már megszerezték a diplomát, miért jönnek haza? Ez a végső terv, vagy csak átmeneti állapot?