Egy friss kutatás szerint a magyar pedagógusok súlyos többsége tényként kezel téves vagy leegyszerűsített állításokat az agy fejlődéséről, ami akkor válik igazán veszélyessé, ha ezeket a tanítási gyakorlataikba is beépítik.
Lannert Judit és Németh Szilvia oktatáskutatók új könyvükben olyan, magyar iskolákban is kipróbált, formabontó tanítási módszereket mutatnak be, amelyek nemcsak élvezetesebbek és hatékonyabbak a puszta tudásátadásnál, de közelebb is hozzák egymáshoz a gyerekeket.
A társszülőség során két ember, akik között nincs szerelmi kapcsolat, tudatosan dönt a közös gyerekvállalás mellett. Így tett Heni és Andrej is, akik történetét a Cabin Pressure ─ Anya leszek csak azért is! című dokumentumfilm mutatja be. De mi is pontosan a társszülőség, és miért terjed egyre inkább?
Mennyivel boldogabbak azok a magyarok, akik legalább egy éve Ausztriában élnek? Milyen könnyű munkát találni, mennyivel jobb a fizetés, mennyit számít a nyelvtudás, és hogyan alakulnak a kiköltözők társas kapcsolatai? Ezekre a kérdésekre keresi a választ egy lassan három éve zajló osztrák-magyar koprodukciós monstre kutatás.
Patinás budapesti gimnáziumok csúsztak ki a HVG tavalyi top 100-as rangsorából, miközben korábban nem a legjobbak között számon tartott vidéki iskolák meglepetésre felkerültek rá. Mi történt?
Van-e értelme az irodalom, a filozófia, a holt nyelvek tanításának, vagy csak az olyan szakokra van szükség, amikre piaci igény mutatkozik? Miért és hogyan változtak meg az egyetemek az elmúlt évtizedekben, és ez milyen társadalmi hatásokkal jár? Aki válaszol: K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, a Szívképzés című tanulmánykötet szerzője.
Bár az Orbán-kormány iparosítási törekvéseihez egyre több szakmunkásra lenne szükség, a szakképzést és érettségit is nyújtó technikumok népszerűsége minden átalakítás ellenére tovább csökken, és a szülők jellemzően inkább a gimnáziumi képzést választják. Miért?
Nálunk az uniós országok többségével ellentétben nem a fiatalok, hanem a 45-60 éves nők a leginkább érintettek, viszont az idegenek által nőkkel szemben elkövetett erőszak arányát tekintve az uniós átlag alatt állunk, derül ki egy tegnap közzétett gigafelmérésből.
Az évtizedek óta tartó lakhatási válság nemcsak a szegényeket sújtja. A Habitat for Humanity 2024-es jelentése szerint sokan küzdenek megfizethetetlen fenntartási költségekkel és rossz állapotú lakásokkal, Budapest pedig külön kategória a problémák között.
Min mennek keresztül az Európába bevándorló gyerekek? Milyen érzés elszakadni otthonról, és milyen küzdelmek várnak rájuk új hazájukban, ami talán soha nem lesz az igazi hazájuk? Ezt mutatja be a Verzió fesztivál két dokumentumfilmje.
2024-re a magyarok lettek Ausztria ötödik legnagyobb bevándorló csoportja, ami azt jelenti, hogy mára több ezer magyar gyereknek vannak iskolai élményei az osztrák oktatásról. Kutatók most megvizsgálták, hogyan tudnak beilleszkedni az ottani rendszerbe a Bécsbe kiköltözött magyarok.
Még az elit egyetemeken is siralmas a helyzet a fiatalok olvasási szokásait tekintve, de mit várunk, ha a tanárok nem haladnak a korral, ha még mindig az Egri csillagokat kell lenyomni a diákok torkán, és ha a kötelezők listája alig változott 1978 óta? Fenyő D. Györggyel, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának magyartanárával beszélgettünk.
Hermann Zoltánék számításai szerint a hazai iskolák közel egyharmadában létezik iskolán belüli szelekció. Az elkülönítés a szegény gyerekek teljesítményét lehúzza, a jobb módú gyerekekét viszont nem javítja.
Bár a csecsemőgondozási tanácsokról nem a politika jut eszünkbe, az utóbbi évtizedek történeti kutatásai szerint ahogy a náci csecsemőgondozási elvek és a fasiszta rezsim működése között, úgy a gyerekközpontú nevelés és a demokrácia között is található összefüggés.
A lányok sokkal kishitűbbek, mint a fiúk, de azzal, hogy növeljük az önbizalmukat, még nem fogjuk kiegyenlíteni a versengésbeli különbségeket − mondja Horn Dániel közgazdász arról a kutatásról, ami a versengés, az önbizalom és a gender viszonyát vizsgálta.