Árt-e a gyereknek a szülő, vagy megkeményíti azzal, ha elvárja tőle, hogy 10-12 évesen gimnáziumi felvételi vizsgán vegyen részt? A tudomány jelenlegi állása szerint a reális elvárások jót tesznek, a túlzott szülői nyomás viszont pusztító hatású is lehet.
Az Európai Bizottság a múlt héten fogadta el a tagállamok nemzeti romastratégiáinak értékelését, de a magyar kormány által benyújtott anyagnak több hazai szakértő szerint is komoly hiányosságai vannak. Látszatpolitika igazi elköteleződés nélkül?
A felnőttek egy része még mindig az időkorlát felől közelíti meg a gyerekek digitális eszközhasználatának szabályozását, miközben a kutatók szerint el kell fogadni, hogy a világ megváltozott, és a gyerekek online és offline élete már nem válik úgy el egymástól, mint ahogy azt a szüleik elképzelik.
Tőkések, munkások, kizsákmányolás, bérmunkakényszer, szubproletariátus, osztályharc, vastaps – a méltán népszerű német polihisztor, Karl Marx szelleme járta be szerda este a zsúfolásig telt Három Hollót, ahol a Replika legfrissebb lapszámát mutatták be a szerkesztők, Éber Márk Áron és Gregor Anikó.
Magyarországon a 3 év alatti gyereket nevelő anyák gyakorlatilag kivonulnak a munkaerőpiacról, és ezzel hosszú távon hatalmas hátrányba kerülnek. A szakemberek szerint a nők foglalkoztatási lemaradásának csökkentését a bölcsődei férőhelyek növelésével, a mindkét szülőre vonatkozó szülési szabadsággal, a rugalmas foglalkoztatással és az attitűdök megváltoztatásával lehetne javítani.
Annak ellenére jobban várják világszerte az ünnepeket, hogy az idén kevesebbet tudnak rá költeni – derül ki egy friss kutatásból, amely szerint 2022-ben az elszállt árak miatt a legnagyobb a szorongás a világon.
A legtöbb EU-tagország tanárhiányban szenved, de a helyreállítási terveikből igyekeznek megoldást találni a gondjaik enyhítésére, derül ki az Európai Bizottság friss oktatási jelentéséből. Magyarország viszont egyre messzebb kerül a megoldástól, így nálunk marad a tiltakozás és a tanárok kirúgása.
A tanárképzésnek a saját szakmai fejlődésükért felelősséget vállaló hallgatókat kellene kinevelnie – mondták pénteken a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának előadói, akik szerint kevesebb tanárral működő, hatékonyabb és korszerűbb iskolákra van szükség, és akkor több pénz jutna a tanárok fizetésére.
A roma fiataloknak a nemzetközi céges világban még mindig jobb lehetőségeik vannak, mint más területeken, de még ott is sújtja őket az előítélet: a romák a legtöbbször nem tartoznak bele a sokszínűséget támogató vállalati kultúrákba.
Alig 50 éve, 1974-ben még feleennyien, 4 milliárdan voltunk, de pánikra semmi ok: a népesség éves növekedésének üteme az utóbbi évtizedekben drámai mértékben csökken. Szakértők szerint különben sem az számít, hogy mennyien vagyunk, hanem hogy miként osztozunk a Föld erőforrásain.
Az iskolák sem feltétlenül a hívő tanárok miatt akarnak az egyházhoz tartozni, hanem azért, mert így szabadabbak maradhatnak, mint az állami intézmények. A felvételi szelekcióval ugyanakkor a szülők és az iskolák is megszabadulhatnak a környék nehéz sorsú gyerekeitől.
A Fidesz-szavazók közel fele a gazdasági baloldalhoz sorolja magát, és egyre többen húznak a centrum felé, miközben óriási a különbség a kisvárosok és Budapest lakosainak társadalmi értékrendje között – derül ki a Policy Solutions friss, Magyarország értéktérképe 2022 című kutatásából.
Teljesen helytálló a magyar egyetemek idei ranglistás helyezése. Nekünk egyetlen reális mércénk van, a kelet-közép-európai egyetemek. Nemhogy az angolszász, de még a középmezőnyben lévő európai egyetemekkel sem érdemes összemérni a mieinket – mondja Fábri György, az ELTE felsőoktatás-kutatója.
A magyar és a lengyel rendszert számos közös autoriter vonás jellemzi, csakhogy míg ott az oktatás él és virul, a magyar diákok egyre rosszabbul teljesítenek a PISA-teszteken. Miért?
Mindegy, hogy Kádár-kor vagy Orbán-kormány, az abortuszvita mindig ugyanarról szól: az egyik oldalon a nők önrendelkezési joga, a másikon a demográfiai problémák kezelése és az élet védelmének kérdése áll. Annyi változott, hogy a korszerű fogamzásgátlók elterjedésével az évről évre egyre kevesebb abortuszt leginkább szegény, aluliskolázott nőkön végzik, akiknek nincs pénzük más megoldásra.
A magyarok alapjában véve elhiszik, hogy klímaválság van, de a részleteket illetően már megoszlik a véleményük attól függően, hogy melyik politikai oldalon állnak. A klímaválság miatt aggódó fiatalok, akik közül várhatóan sokan ott lesznek a ma délutáni budapesti VIII. Globális Klímasztrájkon, szüleikre és a politikusokra is dühösek.
Amerikai kutatók gigantikus méretű, 21 milliárd Facebook-barátságot felölelő adathalmaz segítségével mutatták ki, hogy ha a szegény gyerekek olyan helyen laknak, ahol gazdag gyerekekkel tudnak barátkozni, az átlagosan 20 százalékkal növeli későbbi jövedelmüket ahhoz képest, ha a szomszédjukban nem gazdagok élnek.
Sztrájkok és polgári engedetlenségi mozgalom a lehetetlenül alacsony tanári fizetések miatt, elszabadult rezsiárak, csökkentett üzemmód vagy elszállt árakon fenntartott működés, dráguló menza és Pintér Sándor belügyminiszter titokzatos mérőmódszere – ez vár a tanárokra és a diákokra a ma induló tanévben.
Susie Scott szociológus, a The Social Life of Nothing szerzője szerint a semmi nem is annyira semmi, hanem végső soron értelmes társadalmi cselekvés: hatással van önmagunkra és másokra, és paradox módon mindannyiunkat valamivé tesz.
A Stanford Egyetem nemrég tette közé azokat a módszereket, amelyekkel hatékonyan csökkenthető az amerikaiak demokráciaellenes attitűdje, a pártos gyűlölködés és a politikai erőszak támogatása. A kipróbált és működő technikák a kutatók szerint azonnal alkalmazhatók a demokratikus attitűdök megerősítésére és a politikai polarizáció csökkentésére. Íme az öt legjobb módszer.
Magyarországon is megjelent a fiatalokból álló bérlői nemzedék, a generation rent, amelynek tagjai a megfizethetetlen lakásárak miatt a korábbi generációkhoz képest gyakrabban kényszerülnek albérletekbe, és úgy látják, hogy hosszú távon is ott maradnak.
315 ezer? Félmillió? Egymillió? Annyi biztos, hogy a Magyarországon élő romák számát felmérő tudományos kutatások rendre több százezer emberrel nagyobb számot kapnak, mint az önbevallásra épülő népszámlálások. Miért?
Egy 31 országot felölelő kutatásban arra keresik a választ, hogy mi történt a járvány idején a nőkkel és a melegekkel, és ha érte őket külön hátrány, mit tettek értük az egyes kormányok. Hiába volt a covid alatt például több nemi erőszak, az európai helyreállítási próbálkozások kevés megoldást nyújtanak, a magyar terv pedig megnevezni sem nagyon kívánja az egyenlőtlenségeket.
Ami a politikai aktivizmust illeti, 32 európai ország közül Magyarország az utolsó helyen áll. Felnőttoktatás terén csak Bulgáriát előzzük meg, szélsőjobbosból viszont sokkal több van nálunk, mint Nyugat- és Dél-Európában – derült ki az Európai Társadalmi Felmérés (ESS) tegnapi budapesti konferenciáján.
Az átlagos magyar felnőtt annyira ért egy szöveget, mint egy francia, olyan jól számol, mint egy német, és úgy számítógépezik, mint egy észt. Nálunk ugyanakkor jobban befolyásolja a problémamegoldási készségeket a felnőttek társadalmi helyzete, mint más országokban.
A hazai iskolák csak a hiányosságokat és a lemaradást látják a külföldről visszatérő gyerekekben, és egyáltalán nem ismerik fel azokat a készségeket, amiket kint szereztek meg. Az oktatási rendszer merevsége miatt a hazatérők nehezen illeszkednek be, és sokszor osztályt kell ismételniük, ami lemorzsolódáshoz vezethet. Nem csoda, hogy a legtöbb gyerek a rossz itthoni iskolaélmények hatására külföldön képzeli el az életét – olvasható egy frissen megjelent nemzetközi tanulmánykötet Magyarországról szóló fejezetében.
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében szépen összeérnek a konzervatív és a liberális elit érdekei: az ő gyerekeik mennek a jó egyházi, elit vagy alternatív középiskolákba, míg az alacsony jövedelmű, információhiányos családokból származók maradnak az általánosban. Tankönyvbe illik, ahogy Magyarországon előáll a világ egyik legszelektívebb oktatási rendszere.
Az elmúlt tíz évben a megalázó bérekhez drasztikusan megnövelt munkaterhelés és egyre csökkenő szakmai autonómia társult. Egy oktatáskutató szerint a Fidesz-kormány szabadságuktól megfosztott szellemi szakmunkások szintjére süllyesztette a pedagógusokat.
Bár 2005 óta világszerte többségben vannak a nők az egyetemeken, a jól fizető munkákat biztosító szakokon és később a magas presztízsű tudományos pozíciókban továbbra is a férfidominancia jellemző – derül ki a Times Higher Education és az UNESCO friss jelentéséből.
A tömeges munkanélküliség elkerülését célzó beavatkozás mérföldkőnek számított az EU munkaerő-piaci politikájában. Míg voltak tagállamok, ahol a munkahelyek 35-40 százalékát támogatták kormányzati beavatkozásokkal, ez az arány Magyarországon volt a legkisebb: a kezdeti 1-ről is csak 5 százalékra kúszott fel 2020-ben.
Egy friss tanulmány szerint a privilegizált helyzetben lévők tévesen úgy érzékelik, hogy a társadalmi egyenlőség csökkentené saját esélyeiket az erőforrásokhoz való hozzáféréshez, az egyenlőtlenség fenntartása viszont előnyös számukra. Ezt ráadásul akkor is így érzik, ha ők maguk is jól járnak az egyenlőséget célzó intézkedésekkel.
A hagyományos szemléletű pszichiátriai megközelítés teljesen elhanyagolja a mentális betegségek társadalmi okait, pedig az esetek számát drámai mértékben lehetne csökkenteni azzal, hogy a társadalom strukturális problémáit kezeljük: a gyerekkori szegénységet, az egyenlőtlenséget, a rasszizmust vagy bármilyen megkülönböztetést és az abból adódó kirekesztést.
A brexit után a megnövekedett tandíjak és adminisztratív akadályok miatt drámai mértékben zuhant a brit egyetemekre jelentkező magyar diákok száma, Hollandiában viszont annyian tanulnának, hogy lassan el sem férnek. De miért indul valaki itthonról nyugati egyetemre, és ha már elindul, hová?
Hogyan jutottunk idáig, mi vethet véget egy autokrata rezsimnek, és mi vár ránk a következő négy évben? Aki válaszol: Valuch Tibor társadalomtörténész és Szűcs Zoltán Gábor politológus.
Magyarországon a lányok tantárgy- és pályaválasztását még mindig nem az érdeklődésük határozza meg, hanem a társadalmi elvárások, az iskolák pedig nehezen tudják felvenni a harcot a gendersztereotípiák ellen – derül ki egy tegnap bemutatott nemzetközi kutatásból.
Az első generációs diplomások gyakran komoly lelki árat fizetnek a társadalmi mobilitásért. Miközben úgy érzik, hogy elárulták a közösséget, ahonnan származnak, és bűntudatuk van, az új világba is nehezen tudnak beilleszkedni: meggyűlik a bajuk a nyelvével, a kulturális kódjaival és a vicceivel is.
Az EU országaiban a nők évente közel 40 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, de ez a különbség nem csupán a fizetésekből, hanem az alacsonyabb mértékű foglalkoztatásból és a munkaidő különbségeiből adódik össze. Egy új interaktív gondozási térkép jól illusztrálja, hogy otthon is a nők végzik a gondozási munka oroszlánrészét.
Ingyen laptop, tankötelezettség 18 éves korig, megemelt tanári fizetések – sokat ígér oktatáspolitikai programjában az egyesült ellenzék, de nemcsak az a kérdés, hogy ebből mi válhatna valóra, hanem az is, hogy az ígéretek valóban átfogó reformot hoznának-e.
Magyarországon a tanárok a diplomás bérek mindössze 60 százalékát keresik, miközben túlterheltek és elavult rendszerben dolgoznak – hangzott el az országos pedagógussztrájk napján, szerdán szervezett online fogadóórán.
A munkaképes korú ukránok negyede már a háború kitörése előtt is külföldön dolgozott, és a szülők sokszor elszakadtak gyerekeiktől. A háború borzalmaival együtt még fájdalmasabb kérdés, hogy milyen károkat okoz ez a túlélők életében.
Ki kire szavaz áprilisban, és miért? Valóban bizonytalanok a bizonytalanok, akikért a harc folyik? Milyen képet mutat a magyar társadalom a választások előtt? Hatalmas erőfeszítéssel elvégzett kutatás eredményeit mutatta be kedden a Társadalomtudományi Kutatóközpont.
Egy magyar részvétellel végzett friss kutatás arra figyelmeztet, hogy a komoly téttel bíró vizsgák okozta stressz a fiatalok mentális egészségére is káros lehet, így a döntéshozóknak végig kellene gondolniuk, mekkora árat érdemes megfizettetni a diákokkal azért, hogy a végén a legmegfelelőbb jelentkezőket vehessék fel a középiskolákba.
Bár a magyarországi általános iskolákba a jogszabályok értelmében tilos felvételiztetni a gyerekeket, van intézmény, ami olyan tornázós-rajzos-videós-motivációs portfóliót vár a leendő elsősöktől és szüleiktől, hogy azt egy kőkemény multinacionális vállalat is megirigyelné. Általában elmondható, hogy a hazai iskolák válogatott módszerekkel szorítják ki azokat a gyerekeket, akikről feltételezik, hogy csak a baj lesz velük.
A térbeli igazságtalanság legtipikusabb formája a szegregáció vagy a gettósítás, amikor egy csoportot akaratán kívüli korlátozott térbe kényszerítenek. Az elmúlt évtizedek hazai példái azt mutatják, hogy sem Kádár János, sem Orbán Viktor, sem az Európai Unió nem tudott megküzdeni a problémával.
2019-ben még 9,8 millióan éltek az országban, de az előrejelzések szerint ez a szám 2050-re 8,5 millióra csökken. A magyarok egészségtelenebbül és rövidebb ideig élnek, mint átlagos uniós társaik. Az utóbbi pár évben egyre többen vándorolnak az országon belül, és sokan kötnek ki külföldön – derül ki a frissen megjelent Demográfiai Portréból.
A középiskolás lányok kevésbé bíznak meg másokban, és kevésbé mernek kockáztatni, mint a fiúk, akik cserébe kevésbé megfontoltak. Többek között ezekre az eredményekre jutottak azok a magyar közgazdászok, akik játékos teszteken mérték fel, milyen attitűdbeli különbségek vannak a nemek között a nem kognitív képességek területén.
Hová lettek az családriogató csövesek, a polgárpukkasztó punkok, a szex, a drogok és a rock and roll? A lázadásnak mostanra sok iránya lett, és már nincs olyan fennálló rend, ami ellen hasonló módon lehetne egy generáción belül lázadni, mint régebben, állítja Hammer Ferenc szociológus és Szabó Andrea ifjúságkutató. Sőt vannak, akik épp azzal lázadnak, hogy a normalitást, a gyerek-szoba-négy kerék által fémjelzett életet választják szüleik vad életével szemben.
A második esély iskolának nevezett budapesti Belvárosi Tanodában és a romáknak első esélyt nyújtó miskolci Dr. Ámbédkar Gimnáziumban az a közös, hogy elérik, ami a hagyományos középiskoláknak nem mindig sikerül: érettségihez juttatják a kudarcot vallott vagy nehéz sorsú diákokat. Módszereikből az állami iskoláknak is lenne mit tanulniuk.
Az európai férfiak nem azért szavaznak a nőkhöz képest nagy arányban a szélsőjobbra, mert eltűnőben lévő privilégiumaikat féltik, hanem mert frusztráltak attól, hogy miként alakul az életpályájuk, nem mernek időben családot alapítani, le vannak maradva az oktatásban a nőkhöz képest, és ha vidékiek, sokszor a falujukat sem bírják elhagyni, állítja egy nemrég megjelent tanulmány.
A többi visegrádi országban élőkhöz képest a magyar fiatalok érzik úgy leginkább, hogy a politikában senki nem képviseli az érdekeiket. Szerintük a demokráciával is súlyos problémák vannak, de ha választásra kerül a sor, mégis ők a legpasszívabbak a régióban: nálunk megy el a legkevesebb fiatal szavazni.