Patinás budapesti gimnáziumok csúsztak ki a HVG tavalyi top 100-as rangsorából, miközben korábban nem a legjobbak között számon tartott vidéki iskolák meglepetésre felkerültek rá. Mi történt?
Van-e értelme az irodalom, a filozófia, a holt nyelvek tanításának, vagy csak az olyan szakokra van szükség, amikre piaci igény mutatkozik? Miért és hogyan változtak meg az egyetemek az elmúlt évtizedekben, és ez milyen társadalmi hatásokkal jár? Aki válaszol: K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, a Szívképzés című tanulmánykötet szerzője.
Bár az Orbán-kormány iparosítási törekvéseihez egyre több szakmunkásra lenne szükség, a szakképzést és érettségit is nyújtó technikumok népszerűsége minden átalakítás ellenére tovább csökken, és a szülők jellemzően inkább a gimnáziumi képzést választják. Miért?
Nálunk az uniós országok többségével ellentétben nem a fiatalok, hanem a 45-60 éves nők a leginkább érintettek, viszont az idegenek által nőkkel szemben elkövetett erőszak arányát tekintve az uniós átlag alatt állunk, derül ki egy tegnap közzétett gigafelmérésből.
Az évtizedek óta tartó lakhatási válság nemcsak a szegényeket sújtja. A Habitat for Humanity 2024-es jelentése szerint sokan küzdenek megfizethetetlen fenntartási költségekkel és rossz állapotú lakásokkal, Budapest pedig külön kategória a problémák között.
Min mennek keresztül az Európába bevándorló gyerekek? Milyen érzés elszakadni otthonról, és milyen küzdelmek várnak rájuk új hazájukban, ami talán soha nem lesz az igazi hazájuk? Ezt mutatja be a Verzió fesztivál két dokumentumfilmje.
2024-re a magyarok lettek Ausztria ötödik legnagyobb bevándorló csoportja, ami azt jelenti, hogy mára több ezer magyar gyereknek vannak iskolai élményei az osztrák oktatásról. Kutatók most megvizsgálták, hogyan tudnak beilleszkedni az ottani rendszerbe a Bécsbe kiköltözött magyarok.
Még az elit egyetemeken is siralmas a helyzet a fiatalok olvasási szokásait tekintve, de mit várunk, ha a tanárok nem haladnak a korral, ha még mindig az Egri csillagokat kell lenyomni a diákok torkán, és ha a kötelezők listája alig változott 1978 óta? Fenyő D. Györggyel, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának magyartanárával beszélgettünk.
Hermann Zoltánék számításai szerint a hazai iskolák közel egyharmadában létezik iskolán belüli szelekció. Az elkülönítés a szegény gyerekek teljesítményét lehúzza, a jobb módú gyerekekét viszont nem javítja.
Bár a csecsemőgondozási tanácsokról nem a politika jut eszünkbe, az utóbbi évtizedek történeti kutatásai szerint ahogy a náci csecsemőgondozási elvek és a fasiszta rezsim működése között, úgy a gyerekközpontú nevelés és a demokrácia között is található összefüggés.
A lányok sokkal kishitűbbek, mint a fiúk, de azzal, hogy növeljük az önbizalmukat, még nem fogjuk kiegyenlíteni a versengésbeli különbségeket − mondja Horn Dániel közgazdász arról a kutatásról, ami a versengés, az önbizalom és a gender viszonyát vizsgálta.
Bár a januári pedagógus-béremelés papíron jelentősnek tűnik, nem elég ahhoz, hogy a pályaelhagyók visszatérjenek a katedrára, és az OECD-s összehasonításban továbbra is csehül állunk. De hogyan lesz az átlagos 21 százalékos béremelésből a kormányzati kommunikációban 32 százalék?
Az evolúciós gyökerekre is visszavezethető nagymamai gondoskodásra a szülőknek is nagy szükségük van, de ha a nagyszülők örömmel is vesznek részt az unokáik életében, a generációk gondoskodási eszméi sokszor szöges ellentétben állnak egymással.
Ha az újraelosztó politikák támogatásáról van szó, az irigység vagy az igazságtalanság érzése jobban meggyőzi a közvéleményt, mint a puszta számok, derül ki egy amerikai kutatásból.
Miért szavaznak ennyien a Fideszre választásról választásra? Ez volt Hajnal Áron politológus legfrissebb tanulmányának központi kérdése, és a választókat befolyásoló tényezők között meglepő jelenségekre is bukkant a kutató.