„A funkcionális analfabéták köztünk élnek. Nem olvasnak, csak videókat néznek” – állapította meg egy lengyel oktatási szakértő, míg Romániában nemzetbiztonsági problémának nevezték az iskolai egyenlőtlenség növekedését.
A most közölt adatokból kibontakozó hosszú távú trendek ijesztő képet festenek nemcsak a 15 éves diákok képességeiről, hanem a magyar oktatási rendszer állapotáról is. Az oktatási minisztérium az alapkompetenciák erősítésével, olvasási kampánnyal és AI-stratégiával reagálna a romló eredményekre.
Szeptember 8-án, kedden teszik közzé a 2025-ös tesztek eredményeit – ez volt a PISA történetének eddigi legnagyobb adatfelvétele. Az eredmények között most először szerepel majd a számítógépes problémamegoldás és a digitális környezetben való tanulás.
Izgalommal és félelmekkel várják a tanárok a ma induló új tanévet. A kormányváltással elérhető közelségbe került a vágyott szakmai autonómia, de a valódi iskolai rendszerváltozáshoz továbbra is számos feltétel hiányzik.
A mesterséges intelligencia egyszerre ígér jóval hatékonyabb tanulást és fenyeget azzal, hogy elszegényíti gondolkodásunkat. Knausz Imre és Greskovits György arról vitatkoznak, hogyan alakíthatja át az AI az oktatást.
Az iskola legyen gyerekközpontú, igazságos, és neveljen demokráciára. K. Horváth Zsolt társadalomtörténész szerint ehhez elég lenne elővenni és a 21. századhoz igazítani az elfeledett reformelképzeléseket.
Mi történik egy családban, ha nem az anya, hanem az apa marad otthon a kisgyerekkel? Egy friss hazai kutatás azt mutatja meg, hogyan írhatja át ez a döntés a kenyérkereső férfi ideálját, miközben erősítheti az apa-gyerek kapcsolatot és kiegyenlítheti a párkapcsolati dinamikákat.
Az új oktatási kormányzat új NAT-ot ígért, de vajon mennyire voltak sikeresek az elmúlt 30 év Nemzeti alaptantervei, és milyen tanulságokat lehet belőlük levonni a jövőre nézve?
Nyugodtabb iskolákat, a pedagógusok kisebb terhelését és új vezetőket ígér Lannert Judit oktatási és gyerekügyi miniszter a Qubitnek adott megainterjújában. Egy új NAT mellett az iskolák rugalmasabban szervezhetnék a tanítást, és a civil szervezetek is visszatérhetnek.
2019 után a magyar állam gyakorlatilag kiszervezte a szegénység kezelését a katolikus Máltai Szeretetszolgálatnak. A 300 legszegényebb magyar faluban működő, több mint 160 milliárd forintos FETE program egyszerre lett az utolsó kapaszkodó és a nyomor konzerválásának szimbóluma.
A Barnahus-modell lényege, hogy a bántalmazott gyerekeket biztonságos környezetben, speciálisan képzett szakemberek hallgatják meg, lehetőleg csak egyszer. Ez nemcsak a további traumát csökkenti, hanem a bizonyítás esélyeit is javítja.
Hiába szereznek diplomát menő külföldi egyetemeken, a magyar fiatalok nagy része hazakényszerül a diplomaszerzés után, mert a nyelvi korlátok, a brutális munkaerőpiaci verseny és a kapcsolati háló hiánya miatt nem talál kint munkát.
Srí Lankán a külföldieknek fenntartott vécék, a csak fehéreket fogadó éttermek és szálláshelyek nem a helyiek öndiszkriminációjáról, hanem a gyarmati múlt és a globális egyenlőtlenségek továbbéléséről szólnak.
Lázár János botrányos cigányozós kijelentése csak a jéghegy csúcsa. Magyarország mindennapjait átszövi a rendszerszintű rasszizmus, aminek része, hogy a romákra vonatkozó rasszista beszédmód teljesen normálisnak számít.
Molnár Péter, a Berzsenyi Gimnázium egykori diákja ma az Oxfordi Egyetemen tanul klasszikus angol irodalmat. Ebben az alternatív univerzumban a jégszoborból csörgedező tequila és a latin nyelvű ima éppúgy a mindennapok része, mint a heti több ezer oldalnyi olvasás. Hogyan lehet eljutni ide, és mi a különbség a magyar diák és oxfordi társai között?