A felmérések sorra azt mutatják, hogy a státuszt vesztett, képzettségben a nőktől lemaradó fiatal férfiak kezdenek szembefordulni a női egyenjogúsággal, ami gyakran a szélsőséges nézeteket is felerősíti.
„Gondoltam magamban, ha a magyarok rasszisták, akkor engem is utálni fognak. Aztán Magyarországra jöttem, és rájöttem, hogy a magyarok sokkal jobban utálják magukat” – mondja a Magyarországon élő bangladesi humorista, Tauseef Parvez.
Magyarországon 80 év után először nyúltak a nyári szünet hosszához: mostantól egy héttel kevesebb idő jut nyaralásra. Bár a diákok biztosan nem örülnek neki, sok szempontból előnyösebbek az év közben meghosszabbított szünetek, mint a hosszú nyári vakáció.
Mi ment félre a rendszerváltás után? Hogyan ágyazott meg a Kádár-korszak a NER-nek? Hova tűnt a középosztály? Ezekről kérdeztük Valuch Tibor történészt, aki új könyvében a késő kádárizmustól az illiberalizmusig tekinti át a magyar társadalom változásait.
Hol a határ politika és influenszerkedés között? Mi a tények és az érzelmek szerepe az online közéleti tartalmakban? Hogy lehet a nőket is megszólítani politikával? Erről beszélgettek a Goethe Intézetben magyar és német közéleti influenszerek.
Egy német irodalmi díj ügyétől hangos a magyar közösségi média. Rasszizmus és szexizmus azért nem Nádas Pétert díjazni, mert éppenséggel fehér férfi? Nem inkább a művel kellene foglalkozni? Na és mit mond a szociológia a kisebbségiek díjazásáról?
Ma jelent meg a Közoktatás indikátorrendszere 2023 című kiadvány, ami 2015 óta kétévente tudósít a közoktatás aktuális állapotáról. Az egyre romló oktatási rendszerből nemcsak a tanárok hiányoznak, de a legjobban teljesítő tanulók aránya is csökkenést mutat.
Mi köze a társadalmi helyzetnek ahhoz, hogy az egyén mennyire elégedett saját életével? Hogy jön ide az oktatás, a szegregáció és a szabad iskolaválasztás? Kende Ágnes előadása május 10-én, a Pszichoterápia folyóirat 18. konferenciáján hangzott el.
Vannak civil szervezetek, amelyek visszautasítják a LiveJasmin alapítójának támogatását, mások szerint viszont még az ördöggel is le szabad paktálni, ha a gyerekek védelméről van szó. De amikor a Gattyán Alapítvány nemrég felvételét kérte a 35 szervezetet tömörítő Gyermekjogi Civil Koalícióba, kikosarazták.
A nemrég Budapesten járt Philippe Bourgois antropológusként a terepmunka híve: a philadelphiai heroin- és a harlemi crackdílerek közé beépülve tárta fel, hogy a politikai-gazdasági struktúrák miként normalizálják az erőszakot, és hogyan profitál a hatalom az elnyomott vagy börtönbe zárt polgáraiból.
Az Európai Unióban 2015-2016 között minden harmadik szexuálisan kizsákmányolt gyerek magyar volt, és azóta csak annyit javult a helyzet, hogy több áldozatot sikerül azonosítani. De hogyan lehetne kimenekíteni őket ebből a brutálisan bántalmazó helyzetükből?
A 2022-es választás idején vidékre utazó fővárosi szavazatszámlálók is megihlették a Nyersanyag rendezőjét, Boross Martint, akivel az értelmiség felelősségéről beszélgettünk, Durst Judit szociológus pedig arról mesélt, mennyire valóságos a filmben megjelenő uzsorás polgármester karaktere a mai Magyarországon.
„Belebújunk a színvakságba, hogy mindenkivel ugyanúgy bánunk”, mondja Darvas Ágnes szociológus, miközben az anyagi okokból kiemelt gyerekek zöme roma családból származik, és többségük soha többé nem kerül haza a rendszerből.
A központosítással végletekig beszűkített iskolai és tanári autonómia, a túl széles tárgyi tudást követelő Nemzeti Alaptanterv, az alacsony pedagógusbérek és a bérdifferenciálás hiánya mind hozzájárulnak a minőség romlásához, derül ki egy friss kutatásból.
„Borúsnak látom az európai oktatás jövőjét: amikor épp más sebességre kellene váltanunk, azt látjuk, hogy ez nekik sem megy, akkor hogy fog nekünk sikerülni?” – mondja az oktatáskutató, aki alaposan megvizsgálta a legutóbbi PISA-tesztek Magyarországra vonatkozó adatait, és meglepő eredményre jutott.