A magyarok alapjában véve elhiszik, hogy klímaválság van, de a részleteket illetően már megoszlik a véleményük attól függően, hogy melyik politikai oldalon állnak. A klímaválság miatt aggódó fiatalok, akik közül várhatóan sokan ott lesznek a ma délutáni budapesti VIII. Globális Klímasztrájkon, szüleikre és a politikusokra is dühösek.
Amerikai kutatók gigantikus méretű, 21 milliárd Facebook-barátságot felölelő adathalmaz segítségével mutatták ki, hogy ha a szegény gyerekek olyan helyen laknak, ahol gazdag gyerekekkel tudnak barátkozni, az átlagosan 20 százalékkal növeli későbbi jövedelmüket ahhoz képest, ha a szomszédjukban nem gazdagok élnek.
Sztrájkok és polgári engedetlenségi mozgalom a lehetetlenül alacsony tanári fizetések miatt, elszabadult rezsiárak, csökkentett üzemmód vagy elszállt árakon fenntartott működés, dráguló menza és Pintér Sándor belügyminiszter titokzatos mérőmódszere – ez vár a tanárokra és a diákokra a ma induló tanévben.
Susie Scott szociológus, a The Social Life of Nothing szerzője szerint a semmi nem is annyira semmi, hanem végső soron értelmes társadalmi cselekvés: hatással van önmagunkra és másokra, és paradox módon mindannyiunkat valamivé tesz.
A Stanford Egyetem nemrég tette közé azokat a módszereket, amelyekkel hatékonyan csökkenthető az amerikaiak demokráciaellenes attitűdje, a pártos gyűlölködés és a politikai erőszak támogatása. A kipróbált és működő technikák a kutatók szerint azonnal alkalmazhatók a demokratikus attitűdök megerősítésére és a politikai polarizáció csökkentésére. Íme az öt legjobb módszer.
Magyarországon is megjelent a fiatalokból álló bérlői nemzedék, a generation rent, amelynek tagjai a megfizethetetlen lakásárak miatt a korábbi generációkhoz képest gyakrabban kényszerülnek albérletekbe, és úgy látják, hogy hosszú távon is ott maradnak.
315 ezer? Félmillió? Egymillió? Annyi biztos, hogy a Magyarországon élő romák számát felmérő tudományos kutatások rendre több százezer emberrel nagyobb számot kapnak, mint az önbevallásra épülő népszámlálások. Miért?
Egy 31 országot felölelő kutatásban arra keresik a választ, hogy mi történt a járvány idején a nőkkel és a melegekkel, és ha érte őket külön hátrány, mit tettek értük az egyes kormányok. Hiába volt a covid alatt például több nemi erőszak, az európai helyreállítási próbálkozások kevés megoldást nyújtanak, a magyar terv pedig megnevezni sem nagyon kívánja az egyenlőtlenségeket.
Ami a politikai aktivizmust illeti, 32 európai ország közül Magyarország az utolsó helyen áll. Felnőttoktatás terén csak Bulgáriát előzzük meg, szélsőjobbosból viszont sokkal több van nálunk, mint Nyugat- és Dél-Európában – derült ki az Európai Társadalmi Felmérés (ESS) tegnapi budapesti konferenciáján.
Az átlagos magyar felnőtt annyira ért egy szöveget, mint egy francia, olyan jól számol, mint egy német, és úgy számítógépezik, mint egy észt. Nálunk ugyanakkor jobban befolyásolja a problémamegoldási készségeket a felnőttek társadalmi helyzete, mint más országokban.
A hazai iskolák csak a hiányosságokat és a lemaradást látják a külföldről visszatérő gyerekekben, és egyáltalán nem ismerik fel azokat a készségeket, amiket kint szereztek meg. Az oktatási rendszer merevsége miatt a hazatérők nehezen illeszkednek be, és sokszor osztályt kell ismételniük, ami lemorzsolódáshoz vezethet. Nem csoda, hogy a legtöbb gyerek a rossz itthoni iskolaélmények hatására külföldön képzeli el az életét – olvasható egy frissen megjelent nemzetközi tanulmánykötet Magyarországról szóló fejezetében.
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében szépen összeérnek a konzervatív és a liberális elit érdekei: az ő gyerekeik mennek a jó egyházi, elit vagy alternatív középiskolákba, míg az alacsony jövedelmű, információhiányos családokból származók maradnak az általánosban. Tankönyvbe illik, ahogy Magyarországon előáll a világ egyik legszelektívebb oktatási rendszere.
Az elmúlt tíz évben a megalázó bérekhez drasztikusan megnövelt munkaterhelés és egyre csökkenő szakmai autonómia társult. Egy oktatáskutató szerint a Fidesz-kormány szabadságuktól megfosztott szellemi szakmunkások szintjére süllyesztette a pedagógusokat.
Bár 2005 óta világszerte többségben vannak a nők az egyetemeken, a jól fizető munkákat biztosító szakokon és később a magas presztízsű tudományos pozíciókban továbbra is a férfidominancia jellemző – derül ki a Times Higher Education és az UNESCO friss jelentéséből.
A tömeges munkanélküliség elkerülését célzó beavatkozás mérföldkőnek számított az EU munkaerő-piaci politikájában. Míg voltak tagállamok, ahol a munkahelyek 35-40 százalékát támogatták kormányzati beavatkozásokkal, ez az arány Magyarországon volt a legkisebb: a kezdeti 1-ről is csak 5 százalékra kúszott fel 2020-ben.
Egy friss tanulmány szerint a privilegizált helyzetben lévők tévesen úgy érzékelik, hogy a társadalmi egyenlőség csökkentené saját esélyeiket az erőforrásokhoz való hozzáféréshez, az egyenlőtlenség fenntartása viszont előnyös számukra. Ezt ráadásul akkor is így érzik, ha ők maguk is jól járnak az egyenlőséget célzó intézkedésekkel.
A hagyományos szemléletű pszichiátriai megközelítés teljesen elhanyagolja a mentális betegségek társadalmi okait, pedig az esetek számát drámai mértékben lehetne csökkenteni azzal, hogy a társadalom strukturális problémáit kezeljük: a gyerekkori szegénységet, az egyenlőtlenséget, a rasszizmust vagy bármilyen megkülönböztetést és az abból adódó kirekesztést.
A brexit után a megnövekedett tandíjak és adminisztratív akadályok miatt drámai mértékben zuhant a brit egyetemekre jelentkező magyar diákok száma, Hollandiában viszont annyian tanulnának, hogy lassan el sem férnek. De miért indul valaki itthonról nyugati egyetemre, és ha már elindul, hová?
Hogyan jutottunk idáig, mi vethet véget egy autokrata rezsimnek, és mi vár ránk a következő négy évben? Aki válaszol: Valuch Tibor társadalomtörténész és Szűcs Zoltán Gábor politológus.
Magyarországon a lányok tantárgy- és pályaválasztását még mindig nem az érdeklődésük határozza meg, hanem a társadalmi elvárások, az iskolák pedig nehezen tudják felvenni a harcot a gendersztereotípiák ellen – derül ki egy tegnap bemutatott nemzetközi kutatásból.
Az első generációs diplomások gyakran komoly lelki árat fizetnek a társadalmi mobilitásért. Miközben úgy érzik, hogy elárulták a közösséget, ahonnan származnak, és bűntudatuk van, az új világba is nehezen tudnak beilleszkedni: meggyűlik a bajuk a nyelvével, a kulturális kódjaival és a vicceivel is.
Az EU országaiban a nők évente közel 40 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, de ez a különbség nem csupán a fizetésekből, hanem az alacsonyabb mértékű foglalkoztatásból és a munkaidő különbségeiből adódik össze. Egy új interaktív gondozási térkép jól illusztrálja, hogy otthon is a nők végzik a gondozási munka oroszlánrészét.
Ingyen laptop, tankötelezettség 18 éves korig, megemelt tanári fizetések – sokat ígér oktatáspolitikai programjában az egyesült ellenzék, de nemcsak az a kérdés, hogy ebből mi válhatna valóra, hanem az is, hogy az ígéretek valóban átfogó reformot hoznának-e.
Magyarországon a tanárok a diplomás bérek mindössze 60 százalékát keresik, miközben túlterheltek és elavult rendszerben dolgoznak – hangzott el az országos pedagógussztrájk napján, szerdán szervezett online fogadóórán.
A munkaképes korú ukránok negyede már a háború kitörése előtt is külföldön dolgozott, és a szülők sokszor elszakadtak gyerekeiktől. A háború borzalmaival együtt még fájdalmasabb kérdés, hogy milyen károkat okoz ez a túlélők életében.
Ki kire szavaz áprilisban, és miért? Valóban bizonytalanok a bizonytalanok, akikért a harc folyik? Milyen képet mutat a magyar társadalom a választások előtt? Hatalmas erőfeszítéssel elvégzett kutatás eredményeit mutatta be kedden a Társadalomtudományi Kutatóközpont.
Egy magyar részvétellel végzett friss kutatás arra figyelmeztet, hogy a komoly téttel bíró vizsgák okozta stressz a fiatalok mentális egészségére is káros lehet, így a döntéshozóknak végig kellene gondolniuk, mekkora árat érdemes megfizettetni a diákokkal azért, hogy a végén a legmegfelelőbb jelentkezőket vehessék fel a középiskolákba.
Bár a magyarországi általános iskolákba a jogszabályok értelmében tilos felvételiztetni a gyerekeket, van intézmény, ami olyan tornázós-rajzos-videós-motivációs portfóliót vár a leendő elsősöktől és szüleiktől, hogy azt egy kőkemény multinacionális vállalat is megirigyelné. Általában elmondható, hogy a hazai iskolák válogatott módszerekkel szorítják ki azokat a gyerekeket, akikről feltételezik, hogy csak a baj lesz velük.
A térbeli igazságtalanság legtipikusabb formája a szegregáció vagy a gettósítás, amikor egy csoportot akaratán kívüli korlátozott térbe kényszerítenek. Az elmúlt évtizedek hazai példái azt mutatják, hogy sem Kádár János, sem Orbán Viktor, sem az Európai Unió nem tudott megküzdeni a problémával.
2019-ben még 9,8 millióan éltek az országban, de az előrejelzések szerint ez a szám 2050-re 8,5 millióra csökken. A magyarok egészségtelenebbül és rövidebb ideig élnek, mint átlagos uniós társaik. Az utóbbi pár évben egyre többen vándorolnak az országon belül, és sokan kötnek ki külföldön – derül ki a frissen megjelent Demográfiai Portréból.
A középiskolás lányok kevésbé bíznak meg másokban, és kevésbé mernek kockáztatni, mint a fiúk, akik cserébe kevésbé megfontoltak. Többek között ezekre az eredményekre jutottak azok a magyar közgazdászok, akik játékos teszteken mérték fel, milyen attitűdbeli különbségek vannak a nemek között a nem kognitív képességek területén.
Hová lettek az családriogató csövesek, a polgárpukkasztó punkok, a szex, a drogok és a rock and roll? A lázadásnak mostanra sok iránya lett, és már nincs olyan fennálló rend, ami ellen hasonló módon lehetne egy generáción belül lázadni, mint régebben, állítja Hammer Ferenc szociológus és Szabó Andrea ifjúságkutató. Sőt vannak, akik épp azzal lázadnak, hogy a normalitást, a gyerek-szoba-négy kerék által fémjelzett életet választják szüleik vad életével szemben.
A második esély iskolának nevezett budapesti Belvárosi Tanodában és a romáknak első esélyt nyújtó miskolci Dr. Ámbédkar Gimnáziumban az a közös, hogy elérik, ami a hagyományos középiskoláknak nem mindig sikerül: érettségihez juttatják a kudarcot vallott vagy nehéz sorsú diákokat. Módszereikből az állami iskoláknak is lenne mit tanulniuk.
Az európai férfiak nem azért szavaznak a nőkhöz képest nagy arányban a szélsőjobbra, mert eltűnőben lévő privilégiumaikat féltik, hanem mert frusztráltak attól, hogy miként alakul az életpályájuk, nem mernek időben családot alapítani, le vannak maradva az oktatásban a nőkhöz képest, és ha vidékiek, sokszor a falujukat sem bírják elhagyni, állítja egy nemrég megjelent tanulmány.
A többi visegrádi országban élőkhöz képest a magyar fiatalok érzik úgy leginkább, hogy a politikában senki nem képviseli az érdekeiket. Szerintük a demokráciával is súlyos problémák vannak, de ha választásra kerül a sor, mégis ők a legpasszívabbak a régióban: nálunk megy el a legkevesebb fiatal szavazni.
Tündérmesébe illő álom vagy ezoterikus, már-már szektás különcség? A kreativitást serkentő csodarendszer vagy a szülőket terrorizáló menekültképző? Pedagógusok, szülők, volt diákok mutatják be Magyarország legismertebb alternatív iskolája, a Waldorf napos és árnyékos oldalát.
A közel 730 ezer hazai általános iskolás csupán 3 százaléka, 22 ezer tanuló jár olyan intézménybe, aminek a fenntartója nem az állam vagy az egyház. A miniméretű magániskolai szektor mégis azért ilyen látványos, mert ide járatják gyerekeiket a leggazdagabb magyarok, és ide tartoznak a híres reformpedagógiai irányzatokhoz tartozó alternatív iskolák.
A nemek közötti egyenlőségi index szerint Magyarország az utolsó előtti helyen áll az Európai Unióban: egyedül Görögországot előzi meg. A nők és férfiak közötti legnagyobb szakadékot a hatalom területén mérte az EIGE nemrég kiadott jelentése.
Az ország lakosainak többsége hisz a tudományban, de nem feltétlenül van tisztában az alapvető tudományos tényekkel. Összeesküvés-elméletekből viszont jelesre vizsgáztunk az uniós polgárok tudását és a tudományhoz való viszonyát vizsgáló Eurobarometer-felmérésben.
Régen a társadalmi elit jellemzően jobbra szavazott, mostanra viszont a magasan képzettek inkább baloldali, a tehetősek jobboldali pártot választanak. A globalisták és nativisták közötti ellentét Közép-Európa térképét is átrajzolta, derül ki a francia közgazdász legújabb könyvéből, ami külön fejezetet szentel Magyarországnak.
Miközben az óvodába járó roma gyerekek aránya jelentősen javult az elmúlt 15 évben, a romák helyzete az oktatás minden területén jelentősen romlik, és a különböző iskolai fokok teljesítése szempontjából egyre nagyobb a szakadék a romák és a teljes tanulónépesség között. A CEU Közpolitikai Tanulmányok Központjának kutatása a magyarországi, lengyelországi, romániai, szlovákiai és szerbiai roma gyerekek helyzetét vizsgálta.
Van, ahol internet híján a falugondnok vagy a postás kézbesíti a házi feladatot a gyerekeknek, de egy friss hazai kutatás szerint a megfelelő infrastruktúra hiánya nem kizárólagos oka annak, hogy a hátrányos helyzetű és roma diákok jelentős része kiesik az oktatásból. Az egzisztenciális gondok mellett sok helyen a szülői háttér sem áll rendelkezésre az új helyzethez való alkalmazkodáshoz.
Az oktatás igazságtalanságairól szóló médiavitákban gyakran úgy tűnik, mintha a többség sérelmeit a kisebbségek okoznák, akár Magyarországról, akár Ausztriáról vagy Hollandiáról van szó. A média nagyfokú központosítása ugyanakkor nem mindenhol vezet igazságtalansághoz – derült ki a magyar részvételű ETHOS kutatás oktatásra és médiára vonatkozó részéből.
Ha odáig jutna a tudomány, hogy a gyerekek egyedi genetikai adottságaira építve lehetne egyéni fejlesztési tervet összeállítani minden tanuló számára, akkor elméletileg az egyenlőtlenségeket is nagyban lehetne csökkenteni. Csakhogy ez mégsem olyan egyszerű, mint elsőre hangzik.
Az egyszeri szülő oda próbálja menekíteni a gyerekét, ahol érzése szerint a rosszul működő oktatási rendszer a legkevésbé fog fájni neki, de nem számol azzal, hogy a szelekció minden egyes kimenekített gyerekkel csak erősödik, ami tovább rombolja az egész rendszer minőségét.
Bár a faji vagy etnikai kisebbségek iskolai elkülönítésének káros hatásai lassan évszázadok óta ismertek, Magyarországon folyamatosan nő a roma gyerekeket szegregáló iskolák és osztályok száma. Pedig továbbra is az integráció az egyetlen lehetőség arra, hogy a romák emberi méltósága ne sérüljön, a magyar oktatási rendszer eredményesebb legyen, és a társadalmi egyenlőtlenségek ne nőjenek tovább.