Még az elit egyetemeken is siralmas a helyzet a fiatalok olvasási szokásait tekintve, de mit várunk, ha a tanárok nem haladnak a korral, ha még mindig az Egri csillagokat kell lenyomni a diákok torkán, és ha a kötelezők listája alig változott 1978 óta? Fenyő D. Györggyel, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának magyartanárával beszélgettünk.
Hermann Zoltánék számításai szerint a hazai iskolák közel egyharmadában létezik iskolán belüli szelekció. Az elkülönítés a szegény gyerekek teljesítményét lehúzza, a jobb módú gyerekekét viszont nem javítja.
Bár a csecsemőgondozási tanácsokról nem a politika jut eszünkbe, az utóbbi évtizedek történeti kutatásai szerint ahogy a náci csecsemőgondozási elvek és a fasiszta rezsim működése között, úgy a gyerekközpontú nevelés és a demokrácia között is található összefüggés.
A lányok sokkal kishitűbbek, mint a fiúk, de azzal, hogy növeljük az önbizalmukat, még nem fogjuk kiegyenlíteni a versengésbeli különbségeket − mondja Horn Dániel közgazdász arról a kutatásról, ami a versengés, az önbizalom és a gender viszonyát vizsgálta.
Bár a januári pedagógus-béremelés papíron jelentősnek tűnik, nem elég ahhoz, hogy a pályaelhagyók visszatérjenek a katedrára, és az OECD-s összehasonításban továbbra is csehül állunk. De hogyan lesz az átlagos 21 százalékos béremelésből a kormányzati kommunikációban 32 százalék?
Az evolúciós gyökerekre is visszavezethető nagymamai gondoskodásra a szülőknek is nagy szükségük van, de ha a nagyszülők örömmel is vesznek részt az unokáik életében, a generációk gondoskodási eszméi sokszor szöges ellentétben állnak egymással.
Ha az újraelosztó politikák támogatásáról van szó, az irigység vagy az igazságtalanság érzése jobban meggyőzi a közvéleményt, mint a puszta számok, derül ki egy amerikai kutatásból.
Miért szavaznak ennyien a Fideszre választásról választásra? Ez volt Hajnal Áron politológus legfrissebb tanulmányának központi kérdése, és a választókat befolyásoló tényezők között meglepő jelenségekre is bukkant a kutató.
A felmérések sorra azt mutatják, hogy a státuszt vesztett, képzettségben a nőktől lemaradó fiatal férfiak kezdenek szembefordulni a női egyenjogúsággal, ami gyakran a szélsőséges nézeteket is felerősíti.
„Gondoltam magamban, ha a magyarok rasszisták, akkor engem is utálni fognak. Aztán Magyarországra jöttem, és rájöttem, hogy a magyarok sokkal jobban utálják magukat” – mondja a Magyarországon élő bangladesi humorista, Tauseef Parvez.
Magyarországon 80 év után először nyúltak a nyári szünet hosszához: mostantól egy héttel kevesebb idő jut nyaralásra. Bár a diákok biztosan nem örülnek neki, sok szempontból előnyösebbek az év közben meghosszabbított szünetek, mint a hosszú nyári vakáció.
Mi ment félre a rendszerváltás után? Hogyan ágyazott meg a Kádár-korszak a NER-nek? Hova tűnt a középosztály? Ezekről kérdeztük Valuch Tibor történészt, aki új könyvében a késő kádárizmustól az illiberalizmusig tekinti át a magyar társadalom változásait.
Hol a határ politika és influenszerkedés között? Mi a tények és az érzelmek szerepe az online közéleti tartalmakban? Hogy lehet a nőket is megszólítani politikával? Erről beszélgettek a Goethe Intézetben magyar és német közéleti influenszerek.
Egy német irodalmi díj ügyétől hangos a magyar közösségi média. Rasszizmus és szexizmus azért nem Nádas Pétert díjazni, mert éppenséggel fehér férfi? Nem inkább a művel kellene foglalkozni? Na és mit mond a szociológia a kisebbségiek díjazásáról?
Ma jelent meg a Közoktatás indikátorrendszere 2023 című kiadvány, ami 2015 óta kétévente tudósít a közoktatás aktuális állapotáról. Az egyre romló oktatási rendszerből nemcsak a tanárok hiányoznak, de a legjobban teljesítő tanulók aránya is csökkenést mutat.