Kende Ágnes összes cikke

Olyan gyerek, akinek közmunkások a szülei, hát olyan itt nincs

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében szépen összeérnek a konzervatív és a liberális elit érdekei: az ő gyerekeik mennek a jó egyházi, elit vagy alternatív középiskolákba, míg az alacsony jövedelmű, információhiányos családokból származók maradnak az általánosban. Tankönyvbe illik, ahogy Magyarországon előáll a világ egyik legszelektívebb oktatási rendszere.

A járvány alatt nyolcszor több pénzt költöttek az EU-ban a tömeges munkanélküliség megakadályozására, mint a 2009-es világválság idején

A tömeges munkanélküliség elkerülését célzó beavatkozás mérföldkőnek számított az EU munkaerő-piaci politikájában. Míg voltak tagállamok, ahol a munkahelyek 35-40 százalékát támogatták kormányzati beavatkozásokkal, ez az arány Magyarországon volt a legkisebb: a kezdeti 1-ről is csak 5 százalékra kúszott fel 2020-ben.

A kiváltságos helyzetben lévők már az egyenlőség gondolatától is frászt kapnak, mert attól félnek, hogy rosszul járnak

Egy friss tanulmány szerint a privilegizált helyzetben lévők tévesen úgy érzékelik, hogy a társadalmi egyenlőség csökkentené saját esélyeiket az erőforrásokhoz való hozzáféréshez, az egyenlőtlenség fenntartása viszont előnyös számukra. Ezt ráadásul akkor is így érzik, ha ők maguk is jól járnak az egyenlőséget célzó intézkedésekkel.

Ha megszűnne a kirekesztés, a páciensek jó része eltűnne a pszichiátriai rendelőkből

A hagyományos szemléletű pszichiátriai megközelítés teljesen elhanyagolja a mentális betegségek társadalmi okait, pedig az esetek számát drámai mértékben lehetne csökkenteni azzal, hogy a társadalom strukturális problémáit kezeljük: a gyerekkori szegénységet, az egyenlőtlenséget, a rasszizmust vagy bármilyen megkülönböztetést és az abból adódó kirekesztést.

A nők legalább annyit dolgoznak, mint a férfiak, de munkájuk nagy része láthatatlan, és nem kapnak érte fizetést

Az EU országaiban a nők évente közel 40 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, de ez a különbség nem csupán a fizetésekből, hanem az alacsonyabb mértékű foglalkoztatásból és a munkaidő különbségeiből adódik össze. Egy új interaktív gondozási térkép jól illusztrálja, hogy otthon is a nők végzik a gondozási munka oroszlánrészét.

Kérlek, feküdj hasra velem szemben! Kússz felém, mint egy katona!

Bár a magyarországi általános iskolákba a jogszabályok értelmében tilos felvételiztetni a gyerekeket, van intézmény, ami olyan tornázós-rajzos-videós-motivációs portfóliót vár a leendő elsősöktől és szüleiktől, hogy azt egy kőkemény multinacionális vállalat is megirigyelné. Általában elmondható, hogy a hazai iskolák válogatott módszerekkel szorítják ki azokat a gyerekeket, akikről feltételezik, hogy csak a baj lesz velük.

Alig van uniós állam, ahol olyan alacsony a várható élettartam, mint Magyarországon

2019-ben még 9,8 millióan éltek az országban, de az előrejelzések szerint ez a szám 2050-re 8,5 millióra csökken. A magyarok egészségtelenebbül és rövidebb ideig élnek, mint átlagos uniós társaik. Az utóbbi pár évben egyre többen vándorolnak az országon belül, és sokan kötnek ki külföldön – derül ki a frissen megjelent Demográfiai Portréból.

A nemek közötti különbségeket vizsgálták magyar kamaszokon: a lányok önzetlenebbek, a fiúk versengőbbek

A középiskolás lányok kevésbé bíznak meg másokban, és kevésbé mernek kockáztatni, mint a fiúk, akik cserébe kevésbé megfontoltak. Többek között ezekre az eredményekre jutottak azok a magyar közgazdászok, akik játékos teszteken mérték fel, milyen attitűdbeli különbségek vannak a nemek között a nem kognitív képességek területén.

Hová tűnt a lázadó ifjúság?

Hová lettek az családriogató csövesek, a polgárpukkasztó punkok, a szex, a drogok és a rock and roll? A lázadásnak mostanra sok iránya lett, és már nincs olyan fennálló rend, ami ellen hasonló módon lehetne egy generáción belül lázadni, mint régebben, állítja Hammer Ferenc szociológus és Szabó Andrea ifjúságkutató. Sőt vannak, akik épp azzal lázadnak, hogy a normalitást, a gyerek-szoba-négy kerék által fémjelzett életet választják szüleik vad életével szemben.

„Itt nincs okod lázadni” – minden gyerekre ráférne egy olyan iskola, ahová most a kudarcra ítélt fiatalok járnak

A második esély iskolának nevezett budapesti Belvárosi Tanodában és a romáknak első esélyt nyújtó miskolci Dr. Ámbédkar Gimnáziumban az a közös, hogy elérik, ami a hagyományos középiskoláknak nem mindig sikerül: érettségihez juttatják a kudarcot vallott vagy nehéz sorsú diákokat. Módszereikből az állami iskoláknak is lenne mit tanulniuk.

A férfiak problémáiról alig esik szó, pedig, ha értenénk őket, tenni lehetne azért, hogy ne a szélsőjobbra szavazzanak

Az európai férfiak nem azért szavaznak a nőkhöz képest nagy arányban a szélsőjobbra, mert eltűnőben lévő privilégiumaikat féltik, hanem mert frusztráltak attól, hogy miként alakul az életpályájuk, nem mernek időben családot alapítani, le vannak maradva az oktatásban a nőkhöz képest, és ha vidékiek, sokszor a falujukat sem bírják elhagyni, állítja egy nemrég megjelent tanulmány.

Waldorfos vagyok, de tudok olvasni

Tündérmesébe illő álom vagy ezoterikus, már-már szektás különcség? A kreativitást serkentő csodarendszer vagy a szülőket terrorizáló menekültképző? Pedagógusok, szülők, volt diákok mutatják be Magyarország legismertebb alternatív iskolája, a Waldorf napos és árnyékos oldalát.

Magyarországon alig létezik a magániskolai szektor, az elitizmusa miatt mégis nagy feltűnést kelt

A közel 730 ezer hazai általános iskolás csupán 3 százaléka, 22 ezer tanuló jár olyan intézménybe, aminek a fenntartója nem az állam vagy az egyház. A miniméretű magániskolai szektor mégis azért ilyen látványos, mert ide járatják gyerekeiket a leggazdagabb magyarok, és ide tartoznak a híres reformpedagógiai irányzatokhoz tartozó alternatív iskolák.

Thomas Piketty: Kettéhasadt az elit, és kettéhasadt a világ is

Régen a társadalmi elit jellemzően jobbra szavazott, mostanra viszont a magasan képzettek inkább baloldali, a tehetősek jobboldali pártot választanak. A globalisták és nativisták közötti ellentét Közép-Európa térképét is átrajzolta, derül ki a francia közgazdász legújabb könyvéből, ami külön fejezetet szentel Magyarországnak.

A romaellenesség a legfőbb oka a roma gyerekek iskolai lemaradásának Magyarországon

Miközben az óvodába járó roma gyerekek aránya jelentősen javult az elmúlt 15 évben, a romák helyzete az oktatás minden területén jelentősen romlik, és a különböző iskolai fokok teljesítése szempontjából egyre nagyobb a szakadék a romák és a teljes tanulónépesség között. A CEU Közpolitikai Tanulmányok Központjának kutatása a magyarországi, lengyelországi, romániai, szlovákiai és szerbiai roma gyerekek helyzetét vizsgálta.

Így tűnnek el a magyar közoktatásból a hátrányos helyzetű és roma gyerekek a járvány idején

Van, ahol internet híján a falugondnok vagy a postás kézbesíti a házi feladatot a gyerekeknek, de egy friss hazai kutatás szerint a megfelelő infrastruktúra hiánya nem kizárólagos oka annak, hogy a hátrányos helyzetű és roma diákok jelentős része kiesik az oktatásból. Az egzisztenciális gondok mellett sok helyen a szülői háttér sem áll rendelkezésre az új helyzethez való alkalmazkodáshoz.

Ezért igazságtalan az oktatási rendszer Magyarországon

Az oktatás igazságtalanságairól szóló médiavitákban gyakran úgy tűnik, mintha a többség sérelmeit a kisebbségek okoznák, akár Magyarországról, akár Ausztriáról vagy Hollandiáról van szó. A média nagyfokú központosítása ugyanakkor nem mindenhol vezet igazságtalansághoz – derült ki a magyar részvételű ETHOS kutatás oktatásra és médiára vonatkozó részéből.

Szegregált oktatásból nem vezet út az egyetemre

Bár a faji vagy etnikai kisebbségek iskolai elkülönítésének káros hatásai lassan évszázadok óta ismertek, Magyarországon folyamatosan nő a roma gyerekeket szegregáló iskolák és osztályok száma. Pedig továbbra is az integráció az egyetlen lehetőség arra, hogy a romák emberi méltósága ne sérüljön, a magyar oktatási rendszer eredményesebb legyen, és a társadalmi egyenlőtlenségek ne nőjenek tovább.