A humán területeken készített kutatások eredményeinek csak a háromnegyede reprodukálható, és két százalékuk teljesen ellentétes eredményeket mutat, ha megismétlik a kutatást, állítja egy április elején megjelent tanulmány. A kutatás hatalmas vihart kavart nemcsak tudományos körökben, hanem a mainstream sajtóban is, hiszen eredményeit úgy is lehet értékelni, hogy azok alapjaiban kérdőjelezik meg a társadalomtudományok módszereit és megbízhatóságát.

A rangos tudományos folyóiratban, a Nature-ben megjelent tanulmány alapjául szolgáló kutatás során több száz független szakember elemezte újra száz korábban publikált kutatás eredményeit az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének és az Affektív Pszichológia Tanszék adjunktusa, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Szászi Barnabás, illetve az ELTE PPK Pedagógiai és Pszichológiai Kar egyetemi tanára, Aczél Balázs vezetésével. A két magyar kutatót a társadalom- és viselkedéstudományok analitikai megbízhatóságának vizsgálata című, nagy volumenű kutatás elkészítéséről és a társadalomtudományos kutatások pontosabbá tételének lehetőségeiről kérdeztük.

Miért éreztétek fontosnak öt évvel ezelőtt, hogy ezt a nagyszabású kutatást elkezdjétek?

Aczél Balázs: Barnabással és az ELTE kutatólaborjával együtt már régóta foglalkozunk a társadalomtudományok, főleg a pszichológia területének módszertani kérdéseivel: hogyan működik a tudomány, a kutatói közösség, hogyan lehet hatékonyabbá tenni és csökkenteni a hibázások esélyét. Ezen belül egyre nagyobb figyelmet kap az úgynevezett analitikus variabilitás, ami röviden azt jelenti, hogy ha alternatív elemzési módszereket használunk egy adatbázis vizsgálatakor, akkor más eredményeket is kaphatunk. Ugyanis ezekre az elemzésekre tradicionálisan csak egyféle eljárást szoktak használni a kutatók, ami alapján a tanulmányt publikálják. A kutatásunk előtt is volt már néhány vizsgálat, ami az analitikus variabilitással foglalkozott, ugyanakkor ezek elsősorban kisebb, demonstratív tanulmányok voltak.