Az AI-adatközpontok akár 9 fokkal is emelhetik környezetük hőmérsékletét
A Cambridge-i Egyetem kutatói 8400 objektum hőszigethatását vizsgálták.
Keresés
Hat hétre eltiltják a közösségi médiától brit kamaszok százait, hogy megnézzék, milyen hatással van rájuk
A 300 fős kísérlet sokak szerint félmegoldás, és ausztrál mintára azonnal be kellene tiltani a 16 éven aluliaknál az addiktív platformokat.
Az új neuromorf memrisztorok akár 70 százalékkal is csökkenthetik az AI brutális energiaigényét
A chip fejlesztőit az idegsejtek rendkívül hatékony működése inspirálta.
Epstein nem volt egy Einstein, de rajongott a tudományért
Amikor a hírhedt szexragadozó nem orgiákat tartott, képtelen fantáziákkal fárasztotta Stephen Hawkingot, a harvardi kutatókat és a tudományos-technológiai elit tagjait. A genetika és az evolúció különösen érdekelte, de nézetei vészesen közel álltak a nácik fajelméletéhez.
Az elmúlt húsz évben rohamosan polarizálódott az amerikai társadalom
A liberális és a konzervatív nézetű társadalmi csoportok mérete között nincs jelentős eltérés, ugyanakkor a két oldal egyre távolabb kerül egymástól.
Már nem a Harvard a világ legjobb egyeteme, ha tudományos teljesítményről van szó
Villámgyorsan törnek fel a rangsorokban a kínai egyetemek, és az eddig domináló amerikai intézmények helyzetét a Trump-kormány tudomány- és oktatásellenes lépései sem segítik.
Felfedezték a legnagyobb forgó struktúrát a világegyetemben
A több mint egytucat galaxisból álló filamentum közel kétszer akkora, mint a Tejútrendszer és legközelebbi nagy szomszédja, az Androméda-galaxis közötti távolság.
Megállapították az emberi agy fejlődésének öt fő korszakát
Ezek szerint négy fontos fordulópontja van az agyműködésnek, és a valódi felnőttkor csak 32 év környékén kezdődik.
Ugyanazok a gének alakítják a kutyák és az emberek érzelmi világát
1300 golden retriever genetikai vizsgálata során 12 olyan gént találtak, amelyek az embereknél is befolyásolják a szorongást, az ingerlékenységet vagy az intelligenciát.
Tényleg egy nőtől vették el a 20. század egyik legnagyobb felfedezését, amiért három férfi kapott Nobel-díjat?
A DNS szerkezetét feltáró James Watson halála után újra fellángolt a vita, hogy a Watson–Crick duó vajon nem a molekuláról fontos felvételt készítő Rosalind Franklin elől lopta-e el a Nobel-díjat érő információkat.
„Mesterséges falevél” segíthet a vegyiparnak áttérni a fosszilis tüzelőanyagokról a fenntartható energiára
A kutatók először teszteltek sikeresen egy olyan eszközt, amely növények fotoszintetizálásához hasonló folyamattal alakítja át a napfényt vegyi anyagokká.
Huszár Ferenc: Az lesz a fordulópont, amikor az AI-ban jobban megbízunk, mint egy emberben
Az AI hamarosan minden mérhető feladatban jobb lesz az embernél, de azt ne várjuk tőle, hogy megoldja a klímaváltozást vagy elhozza a békét – mondta a 12. Qubit Live-on Huszár Ferenc mérnökinformatikus, a Cambridge-i Egyetem tanára. Az előadás videó és podcast formájában is elérhető.
Sikerült láthatóvá tenni a Parkinson-kórért felelős toxikus molekulákat az agyban
Egy új képalkotó eljárással láthatóvá váltak azok az oligomerek, amelyek a Parkinson-kór kialakulásában játszanak szerepet. Így meg is tudjuk számolni őket.
Genetikai tényezők is befolyásolhatják, hogy mikor diagnosztizálják az autizmus spektrumzavart
Egy friss kutatás támogatja azt az elképzelést, hogy az autizmus több, egymástól elkülönülő neurofejlődési zavar gyűjtőneve.
Allergia és cukorbetegség elleni gyógyszerek enyhíthetik a sclerosis multiplexben szenvedő betegek tüneteit
Az idegrendszeri betegség kezelésére a kutatók új gyógyszerkombinációt alkalmaztak sikeresen, de a látványos javulás még várat magára.