Megállapították az emberi agy fejlődésének öt fő korszakát
Ezek szerint négy fontos fordulópontja van az agyműködésnek, és a valódi felnőttkor csak 32 év környékén kezdődik.
Keresés
Ugyanazok a gének alakítják a kutyák és az emberek érzelmi világát
1300 golden retriever genetikai vizsgálata során 12 olyan gént találtak, amelyek az embereknél is befolyásolják a szorongást, az ingerlékenységet vagy az intelligenciát.
Tényleg egy nőtől vették el a 20. század egyik legnagyobb felfedezését, amiért három férfi kapott Nobel-díjat?
A DNS szerkezetét feltáró James Watson halála után újra fellángolt a vita, hogy a Watson–Crick duó vajon nem a molekuláról fontos felvételt készítő Rosalind Franklin elől lopta-e el a Nobel-díjat érő információkat.
„Mesterséges falevél” segíthet a vegyiparnak áttérni a fosszilis tüzelőanyagokról a fenntartható energiára
A kutatók először teszteltek sikeresen egy olyan eszközt, amely növények fotoszintetizálásához hasonló folyamattal alakítja át a napfényt vegyi anyagokká.
Huszár Ferenc: Az lesz a fordulópont, amikor az AI-ban jobban megbízunk, mint egy emberben
Az AI hamarosan minden mérhető feladatban jobb lesz az embernél, de azt ne várjuk tőle, hogy megoldja a klímaváltozást vagy elhozza a békét – mondta a 12. Qubit Live-on Huszár Ferenc mérnökinformatikus, a Cambridge-i Egyetem tanára. Az előadás videó és podcast formájában is elérhető.
Sikerült láthatóvá tenni a Parkinson-kórért felelős toxikus molekulákat az agyban
Egy új képalkotó eljárással láthatóvá váltak azok az oligomerek, amelyek a Parkinson-kór kialakulásában játszanak szerepet. Így meg is tudjuk számolni őket.
Genetikai tényezők is befolyásolhatják, hogy mikor diagnosztizálják az autizmus spektrumzavart
Egy friss kutatás támogatja azt az elképzelést, hogy az autizmus több, egymástól elkülönülő neurofejlődési zavar gyűjtőneve.
Allergia és cukorbetegség elleni gyógyszerek enyhíthetik a sclerosis multiplexben szenvedő betegek tüneteit
Az idegrendszeri betegség kezelésére a kutatók új gyógyszerkombinációt alkalmaztak sikeresen, de a látványos javulás még várat magára.
Teljesen átírhatja az emberi evolúció történetét egy Kínában talált, egymillió éves koponya
Legalább 400 ezer évvel korábban élhetett a Homo sapiens és más emberfajok közös őse, és az is lehet, hogy nem Afrikában, hanem Ázsiában élt az első ember.
Az e-bay-en talált régi levelek tárják fel a brit kolonialista múlt sötét részleteit
Malik Al Nasir saját családja múltját kutatva bukkant a 19. századi dokumentumokra, amelyek kirajzolják, hogyan alapozta meg magát a rabszolgaságból szerzett jövedelmekből a brit kapitalista elit egy része.
25 nappal lett hosszabb a nyár és a tavasz fél évszázad alatt Magyarországon
A klímaváltozásnak betudható változás miatt nemcsak kevesebbet szánkózunk, de a természet rendje is felborul: eltolódnak a párzási és költési időszakok, szétcsúszik a tápláléklánc.
„Az embereknek egyelőre sokkal jobb ötleteik vannak, mint a gépeknek” – az AI-ról szólt a 12. Qubit Live
A mesterséges intelligencia alig három év alatt felforgatta az életünket – a szerdai Qubit Live-on hazai szakértőkkel jártunk utána, hol tartunk most, és mit várhatunk a jövőben. Gondolkodnak vagy éreznek a gépek? Mikor hagyhatják abba a hallucinálást? És mit tud a magyar chatbot, a Puli?
Darabokra vágták, majd hulladéktelepre szállították az egyházhoz került egri Kepes Intézet utolsó megmaradt műtárgyát
A nemzetközi hírű Kepes György hagyatékára épülő intézmény idén megszűnt Egerben, az épületet az érsekség vette át. Egyetlen tárgy maradt benne, egy kortárs tervezőcsoport belsőépítészeti műve – ennek estek neki és hajították szemétre, bár a város azt mondja, restaurálni akarják.
Nincs életre utaló molekula a K2-18b exobolygó légkörében a James Webb űrtávcső friss mérései szerint
Az űrtávcső friss megfigyelései már nem tudták kimutatni a dimetil-szulfid jelenlétét a tőlünk 124 fényévre található exobolygón. A molekulát a Földön kizárólag élőlények termelik, de létrejöhet nem biológiai úton is.
Az AI tönkrevágta az internetet, és ezzel saját jövőjét is nehéz helyzetbe sodorta
Kutatók az atombombához hasonlítják a ChatGPT-t: az egyik radioaktív sugárzással, a másik megbízhatatlan mesterséges szövegekkel és képekkel szennyezte be az addig viszonylag tiszta környezetet.