Átlagosan 10 fog hiányzik a magyar emberek szájából

A magyar lakosság szájhigiénéje európai viszonylatban nagyon rossz: a magyar emberek szájából átlagosan tíz fog hiányzik, ami nemzetközi összehasonlításban rendkívül sok, és bár az ajánlott fogkrémfogyasztás tizenkét tubus/fő/év lenne, Magyarországon átlagosan 2,4 tubust használnak el ugyanennyi idő alatt – olvasható a Semmelweis Egyetem szerdai közleményében.

Az egyetem Parodontológiai Klinikájának szakorvosa arra figyelmeztetett, hogy a sokszor rejtett fogászati gócokból a baktériumok, illetve azok toxinjai szétszóródhatnak a szervezetben, ezzel pedig növelik a műtétek utáni szövődmények, utólagos gyulladások előfordulási gyakoriságát. A gócok sokszor egészen távoli helyeken okoznak lappangó, elhúzódó problémát, esetenként fájdalmas elváltozásokat: hajhullást, pikkelysömört, ízületi panaszokat, szemproblémákat, belgyógyászati, de akár ideggyógyászati betegségeket is – mondta Drajkó Zsombor.

Mi a góc? 

A góc egy kis területre koncentrálódó gyulladás, amely helyileg akár teljesen fájdalom- és tünetmentes is lehet, viszont a szervezet távolabbi pontjain tünetekkel járó megbetegedéseket okoz. A fogászati problémák mellett a mandula, az epehólyag, a prosztata vagy az arcüreg gyulladása is gócként jelenhet meg, és számos betegség hátterében állhat – mondta a parodontológus.

Mindenfajta műtéti beavatkozás esetén gond, ha a páciens szájüregében elhalt fog, rossz gyökértömés, félig kinőtt bölcsességfog vagy fogágybetegség miatt gyulladásos állapot áll fenn, bizonyos operációkat viszont el sem végeznek, ha a beteg szervezetében gócok vannak. A különböző protézisműtéteknél, műbillentyű-beültetésnél, szervtranszplantációknál, vagyis minden olyan műtétnél, amikor idegen anyagot, szövetet helyeznek a szervezetbe, különösen nagy kockázatot jelent a gócfertőzés. Az idegen anyagok felületein ugyanis könnyebben megtapadnak a baktériumok, ezért az ilyen műtétek előtt a pácienseknek kötelező góckutatást írnak elő – egyebek mellett az összes szájüregi gyulladást meg kell szüntetni.

A leghatékonyabb prevenció, ha a páciens legalább félévente jelentkezik a fogorvosnál, a magyar lakosság rossz szájhigiénéje miatt ugyanis a gyulladások nem minden esetben szüntethetők meg egy húzással vagy töméssel. 

Fogágybetegség: népbetegség

Itt van például a nálunk népbetegségnek számító fogágybetegség, amiben a felnőtt lakosság több mint fele érintett, és a fogvesztés elsődleges okozójának tartják. Az előrehaladottabb fogágybetegség terápiája több hónapot is igénybe vehet, ilyenkor ugyanis a többlépcsős, íny feletti és íny alatti fogkőleszedés után akár a műtéti kezelés is indokolt lehet, minderre azonban az idő rövidsége miatt a beavatkozások előtt sokszor már nincsen lehetőség. Halaszthatatlan, életmentő műtétek esetén olyan emiatt sokszor olyan fogakat is el kell távolítani a szájüregből, amelyek egyébként megmenthetőek lettek volna – ha a beteg időben felkeresi a fogorvost.

A fogágybetegség amellett, hogy potenciális góc, más módon is kihat a szervezet egészére: kardiovaszkuláris betegségeket okozhat, negatív hatással van a terhesség kimenetére, összefüggésbe hozható koraszüléssel és egyéb szülési komplikációkkal, de ezeken kívül a cukorbetegséget is negatívan befolyásolja. 

A fogászati góckutatás pontosan ugyanúgy zajlik, mint egy hagyományos fogászati szűrés: egyesével ellenőrzik a páciens fogait, felmérik a látható klinikai állapotot, illetve röntgennel is megvizsgálják a fogsort, valamint az állcsont területét, ha pedig szükséges, terápiát javasolnak. Megfelelő prevencióval, 3-6 havi kontrollvizsgálat mellett nem fordulhatna elő olyan eset, hogy egy halaszthatatlan műtét előtt a páciens szájából még menthető fogakat kell eltávolítani.

Május 12-e az egészséges íny napja, mi szóltunk.