Láttad a Csapás a múltbólt? A filmet, amiben Brendan Fraser egy föld alatti atombunkerben tölti az élete első 35 évét, mert az apja azt hitte, hogy kitört az atomháború, és elbarikádozta magát a családjával a föld alatt? Van benne egy jelenet, ahol az apa a baseball szabályait magyarázza Adamnek, a föld alatt született fiának; és nem tudja megértetni vele, miért kezd el szaladni a játékos, miután az ütő elküldte a labdát. – „Mert muszáj neki” – mondja az apa, aki már sok baseballmeccset látott. „Miért muszáj?” – kérdezi a kisfiú, aki viszont egyet sem. – Szünet. – „Mert muszáj neki.”

Amikor a kisfiú – 35 éves férfiként – kijutott a felszínre, pontosabban az 1999- es év Amerikájába, ahol semmiféle atomháború nem dúlt, megnézett egy baseballmeccset, és játék közben felpattanva felkiáltott:

– Igen! Már értem! Muszáj neki!

Elnézést a hosszúra nyúlt librettóért; csak szerettem volna átadni, milyen érzés volt csaknem negyvenéves fejjel, 15-20 év munkaerőpiaci tapasztalat után kellemesen meglepődni egy munkaügyi workshop színvonalán. Pedig amikor két éve elmentem a Coca-Cola Magyarország #énjövőm programjának kurzusára a Gödöllői Egyetemen, nem éreztem, hogy én lennék a megcélzott közönség. Az #énjövőm a 16-35 éves korosztály munkaerőpiaci boldogulását célozza; a jövőre készülőket és a jelenben nehezen boldogulókat. Hol jövök én ehhez?

Mégis: évtizednyi stabil munkaviszonnyal a hátam mögött is meglepett, hogy milyen sokat adott a workshop. Nem új ismereteket; inkább az elmúlt 15-20 év munkaerőpiaci élményeit értékeltem és láttam máshogy utána. Átgondoltam egyes ok-okozati összefüggéseket; észrevettem, milyen szempontokat negligáltam a múltban; és rájöttem, hogy néhány eseményeknek nem kellett – nem volt muszáj – megtörténnie; csak akkor még nem tudtam, hogy hogyan alakíthattam volna őket máshogy. Utólag értettem meg összefüggéseket, mint az atombunkerben felnőtt Adam. De legalább végre megértettem.

Az életnek tanulunk? Akkor itt a tananyag

Nem az iskolának, az életnek tanulunk, tartja a latin mondás, de ma éppoly ritka az életre felkészítő iskola, mint a latin anyanyelvű nevelők. Az #énjövőm digitális tananyaga viszont sokakat megszólíthat: egyrészt arra tanít, hogy hogyan boldogulj az életben és a munkaerőpiacon, másrészt rengeteg olyan témát érint, amikkel a közoktatásnak kéne foglalkoznia.

Hogyan kell viselkedni egy állásinterjún? És egy tárgyaláson? Be tudsz mutatkozni valakinek fél perc alatt? Miért fontosak a a gazdasági, jogi és pénzügyi alapismeretek a munkaerőpiacon? Hogyan kell adót fizetni? Mi az a piac, hogyan kell takarékoskodni, és mik a hitelkártya-használat buktatói? Hány személy és mennyi kezdőtőke kell egy káefté alapításához? Hogyan kell lakásbérleti szerződést írni? Mi az a digitális közigazgatás?

Ezekkel a kérdésekkel osztályfőnöki és társadalomismeret-órán kéne foglalkozni; legkésőbb középiskolás korban, de nem középiskolás fokon. Akinek akkor kimaradt a tananyagból, az most ingyen pótolhatja. Csak idő kell rá, de azt a pár órát rugalmasan oszthatod be, és a megtérülés is busás.

A koronavírus-járvány ellehetetlenítette a személyes workshopok szervezését, így azok az online térbe kerültek át: az #énjövőm tananyagának kibővített digitális változata a hivatalos oldalán is elérhető. A regisztrálók önismereti-önfejlesztő teszteket tölthetnek ki, kommunikációs és tárgyalási technikákat ismerhetnek meg, vezetői, vállalkozói és üzleti készségeket szerezhetnek, és pénzügyet, jogot, projektmenedzsmentet, illetve gazdasági alapismereteket tanulhatnak.

A digitalizált #énjövőm programnak van új honlapja, és vannak workshopjai, digitális tananyagai és letölthető segédeszközei is. Mostanáig több mint hétezren kóstoltak bele az online tanulásba, hogy új, hasznos készségeket sajátítsanak el. A tananyagot úgy állították össze, hogy a munkaerőpiacot megjárt és a friss pályakezdő résztvevők is találjanak benne érdekességet.

Digitális...

Az online tananyag okosan használja ki a digitalizációban rejlő előnyöket. A modulok böngészőben futnak, így a mobiltelefontól a személyi számítógépig mindenen elérheted őket – egyedül az iPhone-os teljes képernyőre váltás gyengélkedik. (Oldalnézetben azon is simán fut.)

Tananyagfajtákból összesen 14 van, és ezeket éppúgy teheted magadévá, mint az egyetemi előadásokat. Nem túlzás: az oktatás során éppúgy jegyzetelhetsz, mint egy workshopon, vagy egy egyetemi előadáson. A Play gombbal indítható tananyagok végigkattintható diáiról ugyanis nem lehet kimásolni a szövegeket, így a fontos dolgokat mindenképpen le kell írnod. (Hogy jegyzetfüzetbe tollal, vagy gépbe billentyűzettel, az már ízlés dolga.)

Az online tananyagokat a Play gombbal indíthatod el, miután kiválasztottad őket: ettől jobbra azt láthatod, hogy hol tartasz a tananyagban, és hogy meddig tart az elvégzése. A Play megnyomása után megjelenő diák között a jobbra- balra nyilakkal (telefonon oldalirányú scrollozással) válthatsz.

A tananyag áttekinthetősége a tervezhetőségnek is jót tesz: ha például 15 percet fogsz buszon utazni, nem akkor fogod majd végigcsinálni a 75 perces jogi modult. De nyugodtan elkezdheted, mert a rendszer eszköztől függetlenül megjegyzi, hogy hol tartottál, és legközelebb onnan folytathatod.

A tananyag összeállításánál láthatóan nem az volt a cél, hogy egy az egyben a személyes-csoportos találkozások élményét reprodukálják, hanem hogy a workshopokon megszerezhető ismereteket minél hatékonyabban adják át a digitális platformokon is. Az ebből fakadó változtatások helyenként jót tettek a színvonalnak. A tavalyelőtti workshopon például még papíron ikszelgettük be az önismereti teszt tucatnyi rubrikáját; az legfeljebb gondolkodnivalót adott, de egzakt eredményt nem. A mostani feleletválasztásos, hetvenvalahány kérdést felsorakoztató személyiségteszt a válaszaid alapján azonnal elkészíti a kognitív profilodat, és részletes kiértékelést ad.

... mégis humánus

Ami a magyar munkaerőpiacon edződötteknek furcsa lehet, az az, hogy a tananyagban mekkora hangsúlyt kap a megoldáskereső szemlélet és az asszertív kommunikáció. Persze nyilván mindenki tudja, hogy az áskálódás, a feszült hangulat, a másik hibáztatása és a szabotázs nem a harmonikus együttműködés zálogai, de ahogy a tárgyalástechnikai részben végigvezetik, hogy hányféle megoldás létezhet egy látszólag vesztett helyzetben is; hogy hogyan utasítsd vissza udvariasan, de határozottan a személyeskedést; hogy hogyan tudod a tárgyalás helyének megválasztásával is javítani az esélyeid.

Érdemes a tanulást a személyiségteszttel, az önfejlesztéssel kezdeni; elvégre a képességeid hatékony érvényesítéséhez először magaddal kell tisztába kerülnöd. Az interaktív személyiségtesztben nincsenek rossz válaszok, az elbírálásnál az alany információ-feldolgozó prioritásait vizsgálják. Az #énjövőm kvíze a jungi kognitív funkciókra épülő Myers–Briggs teszten (MBTI) alapul; mind a kérdések, mind a személyiségtípusok elnevezése erre utal. Az MBTI-t a pszichológusok nem tekintik diagnosztikai eszköznek, de a pop-pszichológiát kedvelő civilek körében ez az egyik legnépszerűbb önismereti teszt; Fortune 500 vállalatok is alkalmazzák munkaszervezési eszközként.

A személyiségteszt segít önmagad megismerésében; a tárgyalástechnikai modul arra tanít meg, hogy hogyan beszélj másokkal. Ne szégyelld, ha nem ismered azokat a trükköket, amikkel a magad javára fordíthatod a helyzetet; senki sem születik úgy, hogy tudja. Ezek tanulható készségek – és ebből a tananyagból meg is tanulhatod őket.

Ha megismerted magad, kezdheted az együttműködést másokkal: tanulj meg tárgyalni! Mutatunk egy rövid kivonatot a tananyagból, a tárgyalási folyamat 5 szakaszáról:

• Felkészülés. Légy tisztában az értékeiddel és a céljaiddal, de legalább ilyen fontos a tárgyalópartnereid érdekeinek és preferenciáinak megértése is. Csak így állhatsz elő olyan kreatív javaslatokkal és megoldásokkal, amikkel mindketten elégedettek lehettek.”
  
• Nyitópozíció. A megbeszélés elején mindkét fél vázolja az álláspontját. Maradj a realitások talaján. Ragaszkodj a tényekhez. Gondold meg, hogy milyen információkat osztasz meg: az se jó, ha túl sokat mondasz el, és az se, ha túl keveset.
• Alkudozás. Ez a tárgyalás legfontosabb szakasza. Ilyenkor próbálj információkat szerezni. Kérd meg a másik felet, hogy indokolja meg az álláspontját; te törekedj rá, hogy meggyőző érvekkel támaszd alá a saját álláspontodat. Az egyes kérdésekből próbálj meg csomagokat képezni. Használd a „ha-akkor” logikát: ha én megadom neked ezt, akkor te add meg nekem azt. Keress olyan megoldást, amellyel mindketten jól jártok.
• Elmozdulás. A szakasz kezdetén lehet, hogy nagyobb engedményeket kell tenned, hogy megalapozd a másik fél bizalmát; ezután folytasd kisebbekkel. A tárgyalás célja a kölcsönös megállapodás, tehát légy kompromisszumkész. De soha ne menj bele lehetetlen dolgokba, és mindig ragaszkodj hozzá, hogy kapj valamit cserébe.
• Lezárás. A záró szakasz a konszenzus elérését célozza. Mutasd be, milyen előnyökkel járna a megoldás a tárgyalóknak, és milyen következménnyel járna a megegyezés elmaradása. A végleges megállapodás legyen mindenki számára méltányos; gondold végig, hogy a megoldás összhangban van-e a céljaiddal. Ne mondj le semmi olyanról, ami fontos neked.

Nettó információ

Az online tananyag témái nagyjából a workshopokon elhangzottakat követik, de a prezentációs eszközök a digitális platformok nyelvén kommunikálnak. Tény: a profi trénerek által vezetett workshopokon könnyebb a soft skillek és az új interperszonális készségek elsajátítása, mert a résztvevők egymás közt ki is próbálhatják ezeket. De az adat- és információközpontú tananyaghoz jobban illik a digitális felület. A projektmenedzsmentben gyakran használt GANTT-diagram készítését például sikerült 4 pontban, tömören összegezni:

• Jelöld meg a legfontosabb feladatokat. A GANTT-diagramhoz gyárts listát a projekt megvalósításához szükséges feladatokról. A feladatokhoz írd oda a legkorábbi kezdési időpontot és a becsült időtartamot.
• Határozd meg az egyes feladatok kapcsolatát. A feladatok kétféleképpen kapcsolódhatnak egymáshoz. Az egymást követő (szekvenciális) feladatok egymástól függnek, vagyis az egyiket be kell fejezned, mielőtt elkezdenéd a másikat. A párhuzamos feladatok nem függnek egymástól, így egyszerre is dolgozhatsz rajtuk. A GANTT-diagram elkészítésénél az egymás utáni és a párhuzamos feladatokat és az egymás utáni feladatok kapcsolását is vedd figyelembe. Jobban megérted a projekt szerkezeti felépítését, mielőtt nekilátsz a feladatütemezésnek.
• Vidd be a feladatokat a programba/sablonba. GANTT-diagramot kézzel is rajzolhatsz, de összerakhatod Excellel vagy más szoftverrel is. Ha felhőalapú megoldásokat, például Ganttót, Matchware-t vagy Microsoft Projectet használsz, te és a munkatársaid könnyebben férhettek hozzá ugyanahhoz a platformhoz.
• Aktualizáld a diagramot. Nélkülözhetetlen a projekt nyomon követéséhez. Enélkül a munkatársaid sem láthatnák a projekt alakulását, és te sem tudnád tájékoztatni a felettesedet a projekt előrehaladásáról.

A GANTT-diagramot kevés középiskolában magyarázzák el, pedig mindenki nagy hasznát veheti 19-99 éves koráig, aki bármilyen, de tényleg bármilyen nagyobb lélegzetvételű projektbe fog. És ezt nem lehet elég korán elkezdeni.

Pedig ennél több magyarázatra nincs is szükség: rövid szöveges leírás, mellette egy szemléltető ábrával. Mindenki érti, hogy mit ábrázol, aki látott már munkahelyi ütemtervet – aki meg nem, az nem fog zavarba jönni, ha majd életében először találkozik vele. De azért, lássuk be, jobb ezt minél előbb elkezdeni.

Jogi esetek

„Sajnos az oktatási rendszerből teljes mértékben hiányzik a jogi alapismeretek elsajátítása, így egyes társadalmi tévhitek folytán bármikor keveredhetünk olyan helyzetbe, amelyben bűncselekményt követünk el.”

– írja az #énjövőm jogi gyorstalpalója, és (sajnos) igaza van. Ma lehúzhatsz 12 évet a közoktatásban anélkül, hogy szóba kerülne a büntetőjog és a polgári jog közti különbség, vagy az, hogy a jövőbeli munkahelyeden – ha nem vagy tisztában a jog alapjaival – hamis okirat-felhasználásba, csalásba vagy hűtlen kezelésbe is belefuthatsz.

Pedig nem kéne hozzá sok, hogy ezt elkerülhesd – és ezt az #énjövőm tananyaga is bizonyítja. A jogi modul egy óra alatt alatt érthetően elmagyarázza

• a közjog, a magánjog és a polgári jog közti különbséget;
• hogy ha vállalkozást indítanál, a különböző társasági formákhoz mekkora kezdőtőke és hány alapító szükséges, és hogy korlátos vagy korlátolt formában működjön-e a vállalkozás;
• hogy mihez kezdj, ha valaki tartozik neked, és jogi úton akarod behajtani a pénzt, és hogy mik a jogaid és a kötelességeid, ha te tartozol valakinek;
• hogy milyen fontos tartalmi elemei lehetnek egy szerződésnek, és ki lehet egy szerződés jogalanya;
• hogy mi az a digitális közigazgatás, mire való, és mire használhatod a mindennapi életben.

Az életnek tanulni

Azt hiszem, az #énjövőm program legfőbb vonzereje, hogy még olyankor is dől belőle az életszag, amikor olyan obskúrus témákkal foglalkozik, mint a jogelmélet vagy a digitális közigazgatás, és olyan, sokak munkavégzésétől idegen területekre kalandozik, mint a hűtlen kezelés, a lopás vagy a sikkasztás. A program tervezői arra is vették a fáradságot, hogy a munkaerő-piaci anyagokon túl pénzügyi alapismereteket csempésszenek a tananyagba. Hogy takarékoskodásra, felelős viselkedésre, informált döntéshozatalra, késsel-villával táplálkozásra szoktassák a program résztvevőit.

Ez a program tömör és tartalomgazdag summázata a munkaerőpiac működésének. De nem azért érdemes megismerned, hogy ötöst kapj érte az iskolában, hanem azért, mert az itt olvasottaknak az életben is nagy hasznát fogod venni. Gondolj a jövődre – az #énjövődre is, meg a másokéra is.

(A cikk megjelenését a Coca-Cola Magyarország támogatta.)