Megtalálhatták a csodamódszert a lebonthatatlannak hitt, rákkeltő PFAS-vegyületek ártalmatlanítására

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Teflonedény, tűzoltóhab, csúszásgátló szőnyeg, esőkabát, pattogatott kukoricás zacskó, hamburgercsomagoló papír, pizzás doboz, vízálló sminkkellékek: íme néhány hétköznapi tárgy, amelyik perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagot, avagy PFAS-t hordozhat, és amiről talán nem is sejtjük, hogy veszélyes lehet. Ezek az „örök vegyi anyagokként” (angolul forever chemicals) is emlegetett szintetikus vegyületek ugyanis kifejezetten szívósak: hosszú időn át megmaradnak a környezetben és az emberi testben. Korábbi tanulmányok azt is kimutatták, hogy összefüggésbe hozhatók a vetélés magasabb kockázatával, az alacsony születési súllyal, a magas koleszterinszinttel vagy a pajzsmirigy megbetegedésével és a rák bizonyos fajtáival

Emiatt a tudósok évek óta igyekeznek megtalálni a módját, hogy miként bontsák le a PFAS-vegyületeket. Az amerikai Northwestern Egyetem kutatói csütörtökön a Science folyóiratban tették közzé azt a tanulmányt, amelyben bemutatják, hogyan lehet megsemmisíteni egy PFAS-vegyületet két viszonylag ártalmatlan vegyi anyaggal: a szappan előállításához használt nátrium-hidroxiddall, vagyis lúggal, és a dimetil-szulfoxiddal, amit a hólyagfájdalom szindróma kezelésére használnak.

Az NBC cikke szerint korábban a PFAS lebontásának egyetlen módja az volt, ha a részecskéket szélsőségesen magas, időnként akár 900 Celsius-fok feletti hőmérsékletnek tették ki egy égetőkemencében. Ez az új módszer azonban biztonságosabbnak és energiahatékonyabbnak is tűnik a hagyományosnál: a Northwestern kutatói egy lúgból és dimetil-szulfoxidból álló oldathoz adták a részecskéket, és 120 Celsius-fokos hőmérsékletnek tették ki őket. Ekkor a vegyületek fluoridionokká és más ártalmatlan melléktermékekké oldódtak fel.

Érdemes hozzátenni, hogy az új módszert a PFAS-vegyületek 10 legjobban ismert változatán próbálták ki, az amerikai környezetvédelmi ügynökség korábban azonban több mint 12 ezer ilyen vegyületet azonosított

A PFAS-vegyületeket egyébként a szén-fluor-kötések ereje miatt olyan nehéz lebontani. Britanny Trang, a csütörtökön megjelent tanulmány egyik társszerzője ezt ahhoz hasonlította, amikor valaki LEGO-kockát akar a darabjaira törni. 

Jelenleg a PFAS kiszűrhető a vízből, azonban az sem megoldás, ha a vegyületeket utána a hulladéklerakóba vagy szemétégetőbe küldik, hiszen továbbra is szennyezik a környezetet. Trang hozzátette: az emberek jelenleg úgy szabadulnak meg például a tűzoltóhaboktól, hogy elégetik őket, de ezzel a szemétégetők bizonyítottan csak rászabadítják a PFAS-t a környék levegőjére, tehát szükség van olyan módszerre, amelyik nem szennyezi a környezetet.

A vízből kiszűrt PFAS kezelése azonban csupán a probléma egyik része; a másik az, hogy ezeknek a vegyületeknek az újabb generációját továbbra is használják az ipari termelésben. Ezek alacsony mennyiségben, de felhalmozódhatnak a halak vagy más állatok szervezetében, és rajtuk keresztül visszajuthatnak az emberhez. A Northwestern kutatói szerint így ezeket a vegyületeket kizárólag olyan termékeknél és folyamatoknál lenne szabad használni, amelyek elengedhetetlenek, és nincs alternatívájuk.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: