A dán kormány nem várt tovább az EU-ra: elrendelte, hogy a tűzoltó habokhoz is használt, zsír- és víztaszító PFAS-t távolítsák el az élelmiszerek közeléből. A vegyületcsalád egészségre káros hatásait a felelős amerikai hatóság vitatja, kutatók és környezetvédők viszont bizonyítottnak tartják.
Kína az elmúlt években kőkemény szigorral csökkentette a belföldi légszennyezést, növelte a megújulók részarányát az energetikai szektorban, de a határain kívül folytatta környezet- és természetromboló beruházási és kitermelési stratégiáját. Az okokról a Greenpeace kelet-ázsiai régióvezetőjét, Cö Pang Cseungot kérdeztük.
A Kínából származó Pteris vittatának semmi baja nem lesz az arzéntől – akkor is vidáman nő tovább, amikor annyit kap belőle, amennyi egy embert már rég megölt volna. A páfrányok valóságos túlélőművészek, nem csoda, hogy a viktoriánus Angliában óriási kultusz övezte a növényt.
A szennyezett víz új kihívást jelent a tenger élővilágának, de a Fundulus grandis nem ismer lehetetlent: az apró hal hibridje direkt azért fejlődött ki, hogy akár hat évtizednyi ipari szennyezéssel is vígan dacoljon.
Magas hegyek mögött, hol a tenger hupikék, Hókuszpókénál is ravaszabb tervvel készül az EU a bolygó megóvására: a törpikéket igyekszik felhasználni a bolygó óceánjainak védelmében. Zsenik!
A vizsgált 10 tengeri emlősfaj minden egyedének gyomra tartalmazott 5 milliméternél kisebb plasztikdarabokat – derül ki a Nature-ben közölt új tanulmányból.
Hawaiira vontatják az Ocean Cleanup nevű 600 méteres csőkígyót, hogy módosításokat eszközöljenek rajta. A tervező azért nem adta fel a reményt, hogy a találmány egyszer majd az óceán megmentője lehet.
115 műanyag poharat, 25 zacskót és két strandpapucsot is találtak az óriástetemben.
A vízerőművek kezdetben kiváló megújuló energiaforrásnak tűntek, de 1975 után Európában és Észak-Amerikában alábbhagyott a lelkesedés, ugyanis kiderült, hogy a duzzasztógátak katasztrofális hatással vannak a környezetre.
Az óceániai Palau kormányát sokkolta, mennyi kemikália kerül a vizekbe és károsítja az élővilágot, így 2020-tól betiltja a napvédő készítmények árusítását és behozatalát.
A bolygó 70 százalékát óceán borítja, de ezeknek a vizeknek mostanra már csak a 13 százaléka tiszta, a többit beszennyezte az emberi tevékenység, a műanyag szemét, az olajfúrás vagy a halászat.
A városok, államok egymás után tiltják be a műanyag szívószálat, sőt lassan a McDonald's és a Starbucks is megadja magát. Igaz, a bűnösnek kikiáltott, idén 130 éves szívószál a világ műanyaghulladék-termeléséhez viszonylag keveset tesz hozzá, éviszont vannak, akik élni se nagyon tudnak nélküle.
Egyre több turistaparadicsomot fenyeget a pusztulás veszélye, az ok pedig paradox módon éppen az, hogy túl sok turistát vonzanak.
Úgy tűnik, nincs már olyan pontja a Földnek, amelyen ne hagyott volna nyomot az emberi tevékenység. A Greenpeace az Antarktiszon végzett méréseket, lehangoló eredménnyel.
1987-ben megállapodtak a világ országai, hogy nem gyártanak több freont, de valaki Kelet-Ázsiában nem bírt magával: harmincegy év után ismét növekedett az ózonréteget súlyosan károsító gáz jelenléte a légkörben.
Természetes szemétszűrőként fogja fel a hulladékot egy szigetcsoport a Csendes-óceán közepén. Az eredmény: több ezer elpusztult albatroszfióka.
Műanyag nélkül nincs monokultúrás növénytermesztés és élelmiszer-biztonság, ezek nélkül pedig nincs megfelelő élelmezés. Miközben a műanyag hulladék az egyik legnagyobb szennyező, ma már bizonyított, hogy a globális felmelegedést is segít csökkenteni.
Zabálja az energiát a bitcoin: egyetlen tranzakció a kriptovalutával egy kényelmesen berendezett amerikai családi ház egyheti áramszükségletével ér fel.