Annyi műanyag került a Kivuvu-tóba, hogy az itt működő Ruzizi erőmű turbinái már nem bírnak vele, emiatt a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Burundiban is hosszú áramszünetekre kell számítani.
A mélyben vadászó bálnafajok a hallásukra hagyatkoznak a sötétben, ez viszont becsapja őket.
Rengeteg műanyagszemét kerül a tengerbe, de becsléstől függően a 70-99 százaléka nem kerül elő többé. Egy friss kutatás szerint a mikroműanyagok legalább egy része a korallokban köt ki.
Minden eddiginél közérthetőbb ábrák készültek a világ minden pontját eluraló légszennyezettségről – bár vannak jó példák, a városlakók 99 százaléka olyan helyen él, ahol a határérték fölött van a szálló por koncentrációja.
A párizsi olimpia szervezőbizottsága lefújta a hétfőre tervezett edzéseket.
A léggömbök számítanak az egyik legveszélyesebb műanyagszemétnek az óceánban, a lépést ünneplik a környezetvédők.
A gyógyszermaradványok, hormonszármazékok, UV-szűrő vegyületek, növényvédő szerek és a mikroműanyagok már a teljes vízi ökoszisztémát veszélyeztetik.
Egyre jobban érezzük a globális felmelegedés hatásait, és ezt a döntéshozók is kezdik észlelni. Utánajártunk, hogy mik voltak az EU legnagyobb klímavédelmi eredményei az elmúlt 5 évben, és hogy mit gondolnak a magyar pártok az európai klímapolitikáról.
Az ember már a madárfészkekbe is befurakodott: egy magyar biológus szerint már nincs hely a Földön, ahol a madarak ne használnának a környezetünket terhelő hulladékot, például színes fonalakat, nejlonzacskókat, esetleg cigarettacsikkeket a fiókáik otthonának kibélelésére.
Magyar ökológusok közösségi média posztok alapján most először becsülték meg, hogy mennyi felszerelést veszthetnek el a hazai horgászok. Úgy tűnik, elég sokat, és ennek egyre komolyabb hatása lehet az élővilágra.
A Greenpeace Magyarország szakértői március 18-án vettek mintát a szennyezett élővízből.
Az edényekből kioldódó, ruhákról lefoszló, gumiabroncsról lekopó mikro- és nanoműanyagokat kimutatták már a tüdőben, a májban, a bélben és a méhlepényben is, és semmi jóval nem kecsegtetnek. Miközben kezdjük megérteni hatásukat, épp ideje lenne elkezdeni a probléma kezelését is.
2025-től biztosít majd adatokat a MethaneSat, az a mosógép méretű műhold, ami naponta 15-ször kerüli majd meg a Földet és 140 méteres felbontással azonosítja a kibocsátási pontokat.
Nemcsak a termelők és a fogyasztók hibásak a rengeteg műanyaghulladék miatt, hanem maga a rendszer is, amiben olcsóbb műanyagot gyártani, mint átállni a körforgásos gazdálkodásra.
A világon először a norvég tenger mélyén kezdődik meg az érckitermelés. A környezetvédők aggódnak a vízi ökoszisztéma miatt.