A tudósok évek óta igyekeznek megtalálni a módját, hogyan bontsák le a környezetre és az emberre egyaránt ártalmas és hosszú időn át szennyező PFAS-vegyületeket, amelyek olyan hétköznapi használati tárgyakban is megtalálhatóak, mint a vízálló sminkkellékek, a teflonedények vagy az esőkabátok.
E egyenlő emcénégyzet – mondta Albert Einstein 1905-ben. Gyorsítsunk nehéz ionokat, hogy az így létrejövő virtuális fotonok anyagot és antianyagot hozzanak létre – mondták New York-i fizikusok 115 évvel később. A kettő ugyanaz.
A mesterséges intelligencia nem helyettesít egy hús-vér anyagkutatót, de hasznos támogatást nyújthat neki. Ehhez azonban a szakembereknek is helyesen kell értelmezniük a gépi sugalmazást.
Újabb küldetést teljesített az emberiség a bolygó totális leuralásáért vívott küzdelmében: egy friss kutatás szerint már többet nyomnak a Földön az ember alkotta dolgok, például a beton, a tégla vagy a műanyag, mint az összes élőlény, a teljes biomassza.
Még a legzseniálisabb tudósokon is kifogott eddig a feladat, de amerikai kutatók végre megoldották: a világegyetem 31,5 százaléka anyag és energia, a fennmaradó 68,5 százalék pedig olyan sötét anyag, aminek a működését még a csillagászok sem értik teljesen.
Egészen speciális célokra lehet egészen új minőségű anyagokat létrehozni a svéd Linköping Egyetem kutatóinak módszerével. Az önépítő anyag bioszintetikus cellulózszálak és fém nanorészecskék békés együttéléséből jön létre.
Amerikai, japán, kanadai és német részecskefizikusok a Physical Review Letters folyóiratban megjelent tanulmányukban arra keresik a választ, hogyan jöhet létre és hogyan mutatható ki a szimmetriatörés.
A Chicagói Egyetem kutatóinak felfedezése új és szokatlan kvantumfizikai jelenségek vizsgálatára nyújt lehetőséget különleges effektusok létrehozásával.