A most elfogadott „szuverenitásvédelmi” törvény betűje szerint ugyan nem a médiacégek működését szabályozza, mégis alkalmas arra, hogy súlyosan korlátozza a sajtószabadságot, megnehezítse, akár ellehetetlenítse a független szerkesztőségek, újságírók, médiacégek munkáját.

Az úgynevezett „Szuverenitásvédelmi Hivatal” önkényesen kijelölt ügyeket vizsgáló, korlátlan hatáskörű, minden kontroll nélkül működő szerv lesz. A hivatal látszólag jogszerűen, valójában teljes önkénnyel tarthatja sakkban és hurcolhatja meg a megtámadott személyeket és szervezeteket. Ehhez még szankciókra sincs szüksége, mivel a korlátok és jogi garanciák nélküli vizsgálatok okozta károk önmagukban elegendők lehetnek a megcélzottak tönkretételére.

A törvény világossá teszi: ma Magyarországon a hatalom gyakorlói számára mindenki gyanús, aki részt vesz a demokratikus vitákban, vagy akár csak a közvélemény tájékoztatásában. A független média közérdekű információkat megszerző és közlő műhelyeit visszatérően azzal vádolják, hogy „külföldi érdekeket” szolgálnak. Ez tudatos hazugság, amivel nemcsak a demokrácia szempontjából létfontosságú munkát végző szerkesztőségeket támadják, hanem azokat a magyarokat is, aki az ilyen szerkesztőségek tartalmait nézik, hallgatják és olvassák, működésüket anyagilag is támogatják. A független szerkesztőségek működése, ide értve az anyagi hátteret is, nyilvános, átlátható. Nincsenek eltitkolt pénzek, támogatások.

A minden adatot begyűjtő, bárkit kikérdező, akárki ellen bevethető „Szuverenitásvédelmi Hivatal” létrehozása ellentétes a legelemibb jogállami normákkal, a Magyarország által is elfogadott emberi jogi és demokratikus alapelvekkel, valamint a józan ésszel is. Mi, a független média szerkesztőségei, működésünk elvein és gyakorlatán viszont nem fogunk változtatni miatta: továbbra is átláthatóan, számon kérhetően, szakmánk szabályait betartva dolgozunk azon, hogy a magyar emberek megtudhassák, mi és miért történik az országban. Ez hazafias kötelességünk, és semmilyen hivatal nem fog eltántorítani tőle.

Miért jogállamellenes a létrehozott hivatal?

• A hivatal saját, indoklás nélküli döntése alapján bármely személy vagy szervezet ellen vizsgálatot indíthat.
• A törvény szándékosan homályos fogalmakat használó szövege alapján ilyen vizsgálat bárki ellen indulhat, aki a legszélesebb értelemben vett közéletben bármilyen aktivitást kifejt.
• A vizsgált szervezetek és személyek – köztük a szervezetek minden munkatársa, munkakörtől függetlenül – kötelesek minden információt a hivatal rendelkezésére bocsátani.
• Ugyanez vonatkozik bárki másra is, aki ugyan nem a vizsgálat alanya, de a hivatal szerint köze lehet az ügyhöz.
• A hivatal bármely állami vagy más szervtől is korlátlanul bekérhet információkat bárkire és bármire vonatkozóan.
• A hivatal eljárásával szemben a törvény kizárja a jogorvoslatot, kívül esik minden jogorvoslati fórum – így a bíróságok – hatáskörén. A vizsgált személyeknek és szervezeteknek nincs hova fordulniuk, ha a hivatal megsérti a jogaikat, a vizsgálatot indokolatlannak, lefolytatását rosszhiszeműnek, eredményét megalapozatlannak tartják.

Egységes álláspontunk szerint „A nemzeti szuverenitás védelméről” címet viselő törvény nem részleteiben korrigálandó, hanem alapjaiban elvetendő. Nem szolgálja a társadalom információs biztonságát, éppen ellenkezőleg: a szabad médiát és általában a demokratikus vitákat fenyegeti, célja ezek ellehetetlenítése.

Bodoky Tamás, atlatszo.hu
Bojtár B. Endre, Magyar Narancs
György Zsombor, Magyar Hang
Gulyás Márton, Partizán
Német Tamás, Telex
Pethő András, Direkt36
Uj Péter, 444
Vajda Gábor, Qubit
A Válasz Online szerkesztősége
Zöldi Blanka, Lakmusz