Népirtás-e, amit Izrael folytat a Gázai övezetben?

A Dél-Afrikai Köztársaság 2023. december 29-én fordult az ENSZ Nemzetközi Bíróságához azzal a kéréssel, hogy állapítsa meg, követ-e el Izrael népirtást a Gázai övezetben, és a testület január 26-án, pénteken hirdeti ki a döntést. De mi történt az Izrael és a Hamász között kirobbant háborúban, mit takar a népirtás fogalma, milyen történeti kontextusban születtek meg az ezt tiltó egyezménynek, és milyen szerepet játszott a folyamatban a hágai székhelyű testület? Hogyan hangzik a Dél-Afrikai Köztársaság beadványában megfogalmazott vád, az Izrael állam nevében előadott védelem, mi a bíróság állásfoglalásának lényege, és mik a várható következmények?

A konfliktus közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a Hamász és más palesztin fegyveresek 2023. október 7-én brutális, az izraeli társadalmat meglepetésként érő és traumatizáló mészárlást követtek el, amelyben több mint 1200 izraeli és külföldi állampolgár halt meg, és 240 túszt ejtettek. A történtekre válaszként Izrael hadiállapotot hirdetett, és megindította a Vaskardok hadműveletet, amelynek hivatalos célja a Hamász felszámolása. A műveleteknek az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatala (UN OCHA) szerint eddig több mint 25 ezer halálos áldozata van a Gázai övezetben; mintegy 70 százalékuk nő vagy gyermek. A Gázai övezet kétmilliós lakosságának hozzávetőlegesen 85 százaléka kényszerült otthona elhagyására, és az övezet épületeinek 60 százaléka romokban hever.

Arra hivatkozva, hogy Izraellel jogvita áll fenn arról, hogy a történtek népirtásnak minősülnek-e, illetve hogy Izrael megtette-e a szükséges intézkedéseket egy esetleges népirtás megakadályozása érdekében, a Dél-Afrikai Köztársaság azzal a kéréssel fordult a bírósághoz, hogy foglaljon állást: megsértette-e Izrael „a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában 1948. évi december 9. napján kelt nemzetközi egyezményt”. Dél-Afrika emellett kérte, hogy a bíróság adjon ki ideiglenes intézkedést, amelyben megtiltja, hogy Izrael tovább folytassa a katonai hadműveletet.

Mi az a genocídium?

A népirtás nemzetközi jogi definiálására, illetve a megelőzésre és megakadályozásra vonatkozó állami kötelezettségek leírására éppúgy a második világháború után került sor, ahogy a Nemzetközi Bíróság felállítására. A bíróság az eddigiekben három esetben vizsgált népirtásra vonatkozó vádakat, de a téma nemcsak nemzetközi jogi, hanem önálló társadalomtudományi kutatási terület is (genocide studies), szakértőkkel és szakmai folyóiratokkal ( Journal of Genocide Research; Genocide Studies and Prevention: An International Journal, Holocaust and Genocide Studies).

A második világháborúig a nemzetközi jog nem ismerte a népirtás bűncselekményét, így az a Nürnbergi Katonai Törvényszék alapokmányában sem szerepelt. A holokausztért felelős náci politikusokat, katonai vezetőket és hivatalnokokat háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért ítélték el. A törvényszék a béke elleni bűncselekményeket tekintette a legsúlyosabb bűncselekmény-kategóriának, és minden egyéb bűncselekménynek is a háborúhoz kellett kapcsolódnia. A szövetségeseknek azonban jó okuk volt összekötni a világháború alatt elkövetett bűncselekményeket – köztük a zsidóság tragédiáját – Németország háborús céljaival. Ha nem teszik, akkor potenciálisan a saját területükön vagy gyarmataikon történteket is nemzetközi bűncselekménynek lehetett volna tekinteni.