Április óta egyetlen nemzetiségnek sincs teljes jogú képviselője az Országgyűlésben, miközben az Emberi Jogok Európai Bírósága már 2022-ben kimondta, hogy a magyar rendszer több ponton jogsértő. Kiss Balázs, az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének oktatója szerint a reformot csak az érintett közösségekkel együtt lehet jól elvégezni.
Folyók, tavak és erdők kapnak jogokat a világ egyre több pontján, hogy hatékonyabban lehessen védeni őket. A Debreceni Egyetem jogászai, Jakkel Barbara és Fodor László szerint ez a szemlélet Magyarországon is segíthetne, akár a vízhiány elleni küzdelemben is.
Az autoriter politika a liberális demokrácia válságára a rend és a biztonság ígéretével válaszol, a jogot pedig a hatalom korlátjából ellenségeket gyártó politikai fegyverré teszi. Korszakunk egyik fő dilemmája így az, hogy miként védhető meg és állítható helyre a demokrácia saját jogállami elveinek feladása nélkül.
Hiába írja le az alkotmány a jogainkat, ha nincsenek független intézmények, amelyek kikényszerítik őket. Három példa jól mutatja, mit jelent ez a gyakorlatban: a Pride betiltása, a fogyatékossággal élők támogatott lakhatásának ügye és a szilveszteri tűzijátékok elleni fellépés.
A kormány által tervezett új rendszer egyik legfontosabb próbaköve, hogy képes lesz-e úgy bevonni a rendőrséget az ellátórendszer munkájába, hogy közben a szerhasználókkal való találkozás ne szükségszerűen a büntető igazságszolgáltatás felé vezessen. Ha erre nincs működő válasz, akkor a közösségi rendészetből legfeljebb közösségibb rendőri jelenlét lesz.
Tavaly az Alkotmánybíróság 2026. június 30-ig adott határidőt egy új, átfogó szabályozás megalkotására, de a Fidesz-kormány fittyet hányt az előírásra. A civil és a szakmai szervezetek összefogása nyomán született ugyan egy átfogó törvénytervezet, de egyelőre kérdés, mit kezd vele az állam.
A Tisza Párt a tisztességes választások érdekében szigorítaná az óriásplakátok szabályozását, míg az Alkotmánybíróság szerint a köztéri hirdetések az egészséges környezethez való jogot is korlátozhatják. Mit lehet tenni?
Hiába szerez kétharmados többséget egy párt, és hiába írja át az alkotmány szövegét – ha az emberek nem bíznak az intézményekben, és nem érzik a sajátjuknak az alkotmányos rendet, a változás nem lesz tartós. Ma induló esszésoroztatunkban az ELTE Alkotmányjogi Tanszékének oktatói mérlegelik az alkotmányozás szempontjait.
Plüssmackólopással vádolt nő, meghurcolt gimnazista, samponlopással gyanúsított fiatalember: az év eleje óta egyre szaporodnak a magyar rendőrség arcfelismerője által elkövetett baklövések. Hogyan működik a rendszer, és mennyire lehet benne megbízni? Aki válaszol: Remport Ádám, a TASZ szakértője.
József Attila a 20. század eleji gyermekvédelmi rendszer útvesztőjében.
A Németországban összeházasodott lengyel meleg pár ügyében hozott ítélet hatására Lengyelországnak biztosan nyitnia kell az azonos neműek házasságának elfogadása irányába. Polgári Eszter jogász szerint a döntés idővel Magyarországon is kifejtheti a hatását.
Donald Trump Amerikája és Orbán Viktor Magyarországa egyre több területen utasítja el az univerzális értékeket, és a jogi együttműködés, a nemzetek közötti egyetértés helyett külön utakon jár. Ebbe a trendbe simult most bele Robert Fico Szlovákiája.
Budapesten tartott előadást Koen Lenaerts, az Európai Unió Bíróságának elnöke, és ha nyíltan nem is foglalt állást a magyar bíróságok függetlenségének kérdésében, a sorok között éppen a magyar jogállamiság legfontosabb problémáiról beszélt.
A nálunk élő transzneműek sokszor az átlagember számára felfoghatatlan mértékű, napi szintű megaláztatással szembesülnek a mindennapok során. Március 13-án az Európai Unió Bírósága véget vethet az áldatlan állapotnak, de kérdés, hogyan reagál majd a magyar kormány.
A magyar kormánypárti sajtó azzal riogat, hogy „óriási mennyiségben zúdulhat az EU feketepiacára az Ukrajnában orvosi célra termesztendő cannabis”, de a törvény kialakításában részt vevő ukrán szervezetek ezt teljesen másképp látják. A lengyel és a német példa sem indokolja a félelmeket.