Budapesten tartott előadást Koen Lenaerts, az Európai Unió Bíróságának elnöke, és ha nyíltan nem is foglalt állást a magyar bíróságok függetlenségének kérdésében, a sorok között éppen a magyar jogállamiság legfontosabb problémáiról beszélt.
A nálunk élő transzneműek sokszor az átlagember számára felfoghatatlan mértékű, napi szintű megaláztatással szembesülnek a mindennapok során. Március 13-án az Európai Unió Bírósága véget vethet az áldatlan állapotnak, de kérdés, hogyan reagál majd a magyar kormány.
A magyar kormánypárti sajtó azzal riogat, hogy „óriási mennyiségben zúdulhat az EU feketepiacára az Ukrajnában orvosi célra termesztendő cannabis”, de a törvény kialakításában részt vevő ukrán szervezetek ezt teljesen másképp látják. A lengyel és a német példa sem indokolja a félelmeket.
A Dél-Afrikai Köztársaság arra kérte a hágai Nemzetközi Bíróságot, hogy állapítsa meg, genocídiumnak minősülnek-e Izrael gázai hadműveletei. A bíróság holnap hirdeti ki a döntést. Mik az előzmények, és milyen határozatra lehet számítani?
A népszavazás intézménye segíthetne az országnak abban, hogy nagykorúvá váljon, de a kormány embereivel feltöltött testületek következetesen lehetetlenné teszik, hogy használjuk ezt a demokratikus eszközt. Mécs János, az ELTE oktatója szerint nem a jogszabályok rosszak: azok teszik lehetetlenné a népi döntéseket, akik a jogot értelmezik.
2021 óta Magyarország az egyedüli uniós ország, amelynek nincs összehangolt eszköztára a kábítószerügy kezelésére. Öröm az ürömben, hogy a Fővárosi Közgyűlés szerda délelőtt elfogadta Budapest saját drogstratégiáját, ami más magyar városoknak is iránymutató lehet.
Lakatos István diplomata könyvében arról ír, hogy általában azok az országok hivatkoznak a szuverenitásukra és kulturális sajátosságaikra, amelyek a nemzetközi emberi jogi rendszer gyengítésében érdekeltek, és saját jogsértő politikájukat szeretnék fenntartani. Szerencsére a világ nem erre tart.
A kedden közölt értékelés szerint a CEDAW-bizottság aggódva figyeli, hogyan halad Magyarország hátrafelé, és miként viszonyul a magyar társadalom egyre sztereotipikusabban a női és férfi szerepkörökhöz és felelősségekhez.
A CEDAW bizottsága 2013 óta most először hallgatta meg hivatalosan a magyar kormány képviselőit. A népes küldöttség tagjai ideologizáltak, családoztak, gendereztek, és többször is rendreutasították őket azzal, hogy mellébeszélés helyett a kérdésekre válaszoljanak, lehetőleg konkrétumokkal.